Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉ RE VII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 18, SZERDA Tovább kell javítani a lakbérfizetési morált Az elmúlt hónapok folya­mán kétségtelen sokat javult a lakbérfizetési fegyelem. Augusztus 1-ig az évi lak­bérelőírást 60,2 százalékra tel­jesítették, ami körülbelül meg­felel az időarányos lakbérfi­zetési tervnek. Ez azonban annak is köszönhető, hogy jelentős túlfizetés is van egyes bérlők részéről. A globális időarányos teljesí­tésen belül azonban még igen sok a tennivaló. Ha figye­lembe vesszük az augusztusi állapotot, összesen 125 bérlő volt lakbérfizetésével lema­radva. Ebből 74 fő csak a nyolcadik havi lakbérével, 51 bérlőnek azonban kettő, il­letve több hátraléka, lemara­dása is volt. Négy különböző közület is elmulasztotta a lak- bérfizetési csekket kiállítani, illetve a szükséges összeget átutalni. Az is elgondolkoztató, hogy az összbérlők 24 százaléka pontatlanul, nem az elő­írt időben fizet. Még inkább figyelmeztet az az 51 bérlőt érintő hátralék, amelynek egy részét már pe­resíteni kellett. Kétségtelen, egyes bérlőknél bizonyos idő­szakonként jelentkezhetnek nem várt nagyobb összegű ki­adások. Előfordulhat az is, hogy a befizetési kötelezettség időpontjában, főleg a nyári hónapokban egyesek üdülnek, megérdemelt szabadságukat töltik. Az is igaz azonban, hogy a havi 8—10 ezer forin­tos lemaradásokat nem sike­rül lejjebb szorítani. Termé­szetesen ezek többsége utó­lagosan rendeződik, befize­tést nyer. Nálunk a dolgozók fizetéséből nem 30, vagy 50 százalék megy lakbérre, mint a tőkésországokban. Ez így is a helyes. Nem természetes azonban, hogy egy-két helyen éppen e kötelezettség kerül mindig háttérbe. Az állam ál­tal eszközölt évi kiadásoknak az egy évi lakbérelőírás mind­össze 16,9 százalékát teszi ki. Népgazdaságunk a terv­szerű kiadásoknál a terv­szerűen befolyó bevéte­lekre épít. Kétségtelen, ma a felmondási lehetőség [kényszerhatása sem serkent e kötelezettség telje­sítésére. Nincs is erre szük­ség. Dolgozóink biztos megél­hetése, az állampolgári fe­gyelem javulása megfelelő ala­pot ad a hátralékok gyors ren­dezésére, kötelezettségeink időben való teljesítésére. Kísérjük figyelemmel a tervek teljesítését A vállalatokat, termelő üzemeket foglalkoztatja az a probléma, hogy mit kell tenni az év sikeres befeje­zése érdekében. így is van ez rendjén, hiszen a lemara­dást és az egyéb hiányos­ságokat most kell elemezni és a szülcséges intézkedéseket most kell eszközölni. A ne­hézségek kiküszöbölése ér­dekében fontos, hogy az üze­mek vezetői figyelembe ve­gyék a dolgozók véleményét és hasznos lenne, ha a mű­szaki konferenciáiéra — ahol az operatív intézkedések meg­tételét tárgyalják — meg­hívnák a szocialista bri­gádok vezetőit is. Ez termé­szetesen növelné felelősség­érzetüket és ők maguk is látnák az előttük álló fel­adatokat. Az ipari versenybizottság megvizsgálta, hogy a munka­verseny hogyan segíti elő a terv telejsítését. A máso­dik negyedévet vizsgálva, az értékelt 13 ipari üzem kö­Helyes - nem helyes Helyes, hogy a tilalmi táb­lákkal kívánják biztosítani a ceglédi főutca zaj- cs por­mentességét. Az már azon­ban nem helyes, hogy sok motorkerékpárvezető rá sem hederít ezekre a táblákra. A pormentességet pedig maga a köztisztasági dolgozó „üti agyon" éppen akkor, amikor az iskolások vonulnak az is­kolákba ... Kézilabda vagy pankráció A vasárnapi Ceglédi Épí­tők—Váci Spartacus mérkő­zésre kemény küzdelmet, iz­galmas játékot jósoltunk. Nem is tévedtünk, mert a találko­zó szinte az első perctől kezd­ve igen szoros mezőnyben szinte fej-fej mellett hullámzó és végül is 16:16 arányú dön­tetlenre végződött. A váciak sajnos ezúttal is összetévesztették a keménysé­get a durvasággal. Helyenként sportszerűtlenül inzultálták a hazai játékosokat és a bíró­val való vitatkozástól sem riadtak vissza. A küzdelem csúcspontján a váci kapust is kiállította a bíró, mert az ön­VIZIL. Pest megye 1963. évi vízi­labda bajnokcsapata a Ceglédi VSE II. Ceglédi VSE—Váci Sparta­cus SE 7:3 (1:1, 2:2, 2:0, 2:0.) Nemzeti Sportuszoda. Vezette: Vermes. Ceglédi VSE: Vass I., And- ráskó, Hajdú dr., Vámosi I., Vámosi II., Zsíros, Várkonyi. Góldobók’ Vámosi I. 3, Zsíros, Hajdú dr., Andráskó, Várkonyi. A felnőtt csapatból And­ráskó és Hajdú dr-ral megerő­sített ifjúsági csapat, biztosan és imponáló fölénnyel verte meg nagy ellenfelét a váci csapatot. Az első két negyed­ben még szoros volt a mérkő­zés, utána azonban a ceglédi fiatalok hatalmas fölénybe ke­rültek és a döntetlenre álló mérkőzést négy góllal meg­nyerték. A ceglédi fiatalok minden dicséretet megérdemelnek. Veretlenül nyerték az idén el­sőízben kiírt és megrendezett megyei bajnokságot. A vácia­kon kívül még Abony és Nagykőrös csapatát utasították maguk mögé. A Vác ellen győztes csapat tagjain kívül még Hartyáni, Wágner, Tauber, Kisfaludi, Füle Zs., Farkas II, Hídvégi, magáról megfeledkezett kapus pofon vágta az egyik ceglédi játékost. Szerdán délutánra ismét nagy küzdelmet ígér a prog­ram. Délután fél négykor az abonyi ifjúsági csapat, fél öt­kor pedig a felnőtt férfi csa­pat játszik a Ceglédi Építők­kel bajnoki mérkőzést. Olva­sóink még emlékeznek a tava­szi Abony—Cegléd találkozóra, amelyen a ceglédiek maradtak alul. Reméljük, hogy a tava­szi mérkőzés tanulságai feléb­resztették a ceglédi csapatot és komolyan veszik a szom­szédvár kézilabdázóit. IBDA Polónyi harcolták ki a bajnok­ságot. Beck Mihály Helyes, hogy a szocialista kereskedelem száműzte a sok visszaélésre alkalmat adó, ré­gi mérlegeket. Nem helyes azonban az, hogy ezeknek a precíziós mérlegeknek az alapállása gyakran 1—1,5, sőt 2 dekán van! És ha ezt ész­reveszi a vevő, örökre meg­sértődik az eladó... Helyes, hogy az árucik­kek ára'nál ötfilléres pontos­sággal tüntetik fel az ára­kat, de nem helyes, hogy a visszaadásnál már száműz­ték az ötfilléreseket. Pedig ma is élő igazság: ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. zül 6 teljesítette a tervét. A termelési tervét legjobban a Talajjavító Vállalat teljesí­tette, 113,7 százalékra. a Húsipari Vállalat 113 száza­lékra, a villamosipari gyár 105,4 százalékra, a Cipőipari Vállalat pedig 105 száza­lékra, Az önköltség alaku­lásánál a legjobb eredményt a Cipőipari Vállalat érte el. Itt a balesetek száma is igen kevés volt. Az eredményeket összehasonlítva az alábbi sor­rend alakult ki: 1. Cipőipari Vállalat 555 pont, 2. Vízkutató Vállalat 281 pont, 3. Tanács Ép. Váll. 262 pont, 4. húsüzem 239 pont, 5. KGV 173 pont, 6. Villamos- ipari Gyár 132 pont, 7. Láb- belikészítö Ktsz 31 pont, 8. Talajjavító Vállalat 30 pont, 9. Mezőgazd. Félsz. Gyártó Ktsz, 10. Faipari Ktsz, 11. Vas­ipari Ktsz, 12. Sütőipari Vál­lalat, 13. Építőipari Ktsz. Ha sorrendben a pont nél­küli helyzetet jól megnéz­zük, megállapíthatjuk, hogy igen komoly nehézséggel küszködik az Építőipari Ktsz, valamint a Sütőipari Válla­lat. Az előbbi sorozatosan anyaghiánnyal küzd, az utób­binál a végrehajtandó re­konstrukció akadályozza a termelést. Nehezen indokol­ható azonban a Faipari Ktsz, valamint a Vasipari Ktsz le­maradása. Minden vállalat­nál helyes, ha a műszaki in­tézkedés tervét és annak teljesítését figyelemmel kí­sérjük. Ez feltétlen segíti a terv teljesítését, főleg ha megalapozottan előkészítet­ték. S. B. Egy perc statisztika — A ceglédi járásban 1,38 hold, Cegléd városban 1,21 hold, Nagykőrös városában pe­dig 1,46 hold abraktakar- mánytermő terület jut egy-egy számosállatra. Megyénk átla­ga 1,66 hold. míg az országos átlag 1,29 hold. Közelebbről megnézve, javulhatna ez a helyzet, hiszen a ceglédi já­rásban a szántóterület 8,9 szá­zalékán, Cegléd városban 12,3 százalékán, Nagykőrösön pe­dig 8,2 százalékán termelnek abraktakarmányt. Megyei szinten ugyanez a szám 9,5 százalék, országos szinten pe­dig 12,1 százalék. — A ceglédi járásban 100 hold szántóból 6,5 hold a zöld­séges és ehhez hasonló a me­gye többi része is. — A ceglédi járás üzletei­ben 13,5 millió forintig jutott el a bevétel, amiből több mint 9 millió forintot italeladás­ból kaptak. Cegléd város ösz- szes üzleteinek bevétele kö­zel 17,5 millió forint, ebből italért 6,5 millió forint folyt be. Az idegenforgalomra enged következtetni az, hogy e bevé­telekből egy lakosra a követ­kező összegek jutnak: Cegléd járásban 236,2, Cegléd város­ban 456,7 forint, de Szentend­rén már 796,9, Vácott pedig 992,4 forint értékű áru jut egy lakosra. Ballag a bölcsőde Kovács Ilonka, Kálmán Bandlka, Bauman Gabika és Kaposvári Matyi vállukon az emléktarisznya. (Kép, szöveg: Ottohál Vilmos) Ceglédbercel kis község, de nagyszerű a bölcsődéje. Az alig kétéves bölcsődében a leg­idősebb gyermek 3 éves, a leg­fiatalabb héthónapos. Sok gond és felelősség hárul Ko­vács Pálné, Páncélos Jánosné és Fülöp Gyuláné gondozó­nőkre. A gyermekek reggel 7 órától, este hat óráig itt van­nak. Nagy Károlynénak, a konyha vezetőjének és a gon­dozók lelkiismeretes munká­jának köszönhető, hogy a gye­rekek mind egészségesek és szépen fejlődnek. Ha esetleg valami megbetegedés előfor­dulna, dr. Reich Isi jós doktor bácsi, a falu idős orvosa azon­nal segít, sőt napi egy órát a bölcsődében tölt, hogy meg­előzze a bajokat. Erpi mama —, dr. Vas zart Istvánná — a négy ballag« kisgyermeket öltözteti, babus­gatja. Közeleg a búcsú, sze retné az utolsó perceket ki: neveltjeivel tölteni, ö a böl­csőde vezetője, természeteser a gyerekek között érzi jól ma­gát. Az arcán öröm tükröző­dik, amint a kicsiket látja, í rágondol arra az időre, ami­kor az alig tipegő apróságokai hozták szüleik — kissé bizal­matlanul —, most pedig a ne­vető, futkározó legénykéket és a meghatottságtól könnyes szemű mamákat látja. Szép kis ünnepség volt ez a ballagás, amiért az igazgató­nőnek és a nőtanácsnak jár köszönet. — Az idén 721 létszámmal kezdte meg a tanítást a ceg­lédi iparitanuló-iskola. 561 tanuló a vasas, 156 pedig a kereskedői szakmában tanul. — A törteli Arany Ka­lász Termelőszövetkezet eb­ben az évben 900 hízott ser­tést adott le az Állatfor­galmi Vállalatnak, jövőre 1200 sertésre kötnek szerző­dést. — A szeptember 15-1 szá­munkban megjelent „Száz­hússzal növelték a férőhe­lyek számát” című cikkünk­ben sajnálatos elírás tör­tént. A művelődési házban beindított tanulószoba-rend­szerű napközi ugyanis ét­keztetést nem biztosít. — Befejezték a háztáji kukorica törését a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövet­kezetben. A 45 mázsás át­lagtermés igen szép ered­ményt biztosított, — A ceglédi szakmaközi bizottság szeptember 19-én, csütörtök délután 5 órakor Teleki utca 10. szám alatti helyiségében nagy áktívaér- tekezietet tart. Előadást tart: Kovács András, az általá­nos iskola igazgatója és Pásztor István rendőr száza­dos, Jól dolgoznak a törteti Arany Kalász Termelőszövetkezet asszonyai Nem ismeretlen Törtei köz­ségben a három brigád ne­ve: Zrínyi Ilona, Törökné és Lévainé brigád. Híresek jé munkájukról és tudja min­denki, hogy a brigádokon be­lül igen jó a kollektív szel­lem. A napokban tartották a ter­melőszövetkezetben a szokásos küldöttgyűlést és itt is szót kértek az asszonyok. 15 hold kukorica letörését és 8 hold cukorrépa szedését vállalták. Ez a 45 asszony megszívlelte, hogy milyen nagy jelentő­sége van, ha időben végeznek a betakarítási munkákkal. Még első helyen van a Zrínyi Ilona-brigád, de ha így ver­senyeznek egymással, mint eddig, ki tudja, hármuk kö­zül ki kerül majd az élre?} — Csütörtökön megkezdte a szüretelést a ceglédi Tán­csics Termelőszövetkezet. A szedésben a mezőgazdasági technikum mintegy 30 ta­nulója segédkezik. — A ceglédi MA VAUT ál­lomásnál 6 kocsiállásos indu­lóhely épül, fényjelző készü­lékkel és hangszórókkal fel­szerelve. Üzembe helyezésére még nem kerülhetett sor, mert az út nem készült el. — A ceglédi rádió- és vil­lamossági szaküzlet a napok­ban költözik új modem üzle­tébe a Szabadság tér 8 szám alá. Az üzlet szeptember 24- én kezdi meg az árusítást. A lakásépítkezésről Az utóbbi időben a sajtóban és más módon is sok szó esik a lakásépítési program végre­hajtásáról. Kevésbé beszélünk azonban arról, hogy az új la­kások építésén, beleértve a szövetkezeti és OTP-kölcsönnel épülő új lakásokon kívül, kor­mányunk milyen erőfeszítése­ket tesz a meglevő állami há­zak felújítása, karbantartása és a jobb lakhatási viszonyok megteremtése érdekében. A Községgazdálkodási Vál­lalat 1963. évi lakóházjavítá­si kerete négymilliószáznyolc- vanezer forint, amelyből há- rommilliókilencszáznyolcvan- szer forint építési jellegű. Eb­ből az összegből a végrehajtó bizottság által jóváhagyott fel­újítási címjegyzék alapján fel­újításokra 3 280 000 forintot fordítanak. Komoly összeget ;esz ki a felújításokhoz szük- őges tervdokumentációkra, 'ordított kiadás is. ■1, GYORSAN MÚLIK az idő. i ^ A nyár fáradtan pislant hát­■ 1 rafelé, megöregedett, lassan elballag ő is. Hat hét telt el. . 1 Nekem is búcsúznom kell 1 Rostocktól Nehéz elválni, ’ 1 barátok, ismerősök és sok ' ? szép emlék — mindig vissza- , ^ gondolok rátok. Indulok to- , vább. Talán még szebb élmé- 1j nyék várnak rám. Előttem íj a nagy út: északtól délig, ' 1, városról városra Németor­■ íj szagban. 1 í RÜGEN-SZIGET. Stralsund ! 1 ■ \ A 162 méter magas fehér , 1 szikla ÉSZAKTÓL DÉLIG KÖRUTAZÁS AZ NDK-BAN VI. hangtól, amint lenn a fe­hér sziklafalhoz csapódnak a hullámok. Emberek fürde- nek a parton, innen fent- ről apró pontocskáknak lát­szanak csak. Meredek ösvé­nyen ereszkednek le a ten­gerhez-. Innen lentről még hatalmasabbnak tűnik a fehér szikla. Most ő az óriás. Mint­ha a tengerre vigyázna, el ne szökjön előle. Komoran áll, fehér arca messzire néz a végtelen kékségen. ★ Sellin, a Rügen-sziget „gyöngyszeme”, világhírű für­dőváros. Szép napos az idő, csendesek az utcák, ilyenkor mindenki a tengerre megy. Igazi tengerparti hangulat. Csinos, barátságos villasorok, előttük gondozott virágos­kert. A cukrászdák utcai teraszain minden hely fog­lalt. Itteni jellegeztesség: a város utcáin még a legfor­galmasabb korzón is minden­ki csak fürdőruhában sétál. Nevetgélő lányok, fiatal ma­ma kisgyerekével és az idő­északi német város. Megszür­kült épületek, komor falak, némán meredező tornyok — mint egy makett, olyan az ősi városrész. A középkori hangulatot csak a főtér élénk kirakatsora töri meg. Innen indulunk tovább, északra. Felcsillan a tenger, a magyar Ikarus erőlködve kapaszko­dik fel a 600 méter hosszú hídra. Néhány perc és már a Rügen-szigeten robogunk tovább. Szép a táj. Hosszú fenyveseken, üdülők tarka villasorain keresztül fúrja előre magát a busz. Leáll a motor. Az NDK legészakibb pontja ez. Itt van a csodá­latos világhíresség: a Stub­benkammer, a 162 méter magas fehér szikla. (Kőnigs- stuhl-nak, a „király székének” is nevezik.) Kilépek a korlá­tokhoz, fenn, a szikla tetején. Megkapó a kép. Lábam alatt nyújtózik a végtelen óriás, a tenger. Kék köd gomolyog felette, dobálja a hátát. Ilyen ö, mindig nyugtalan. Meg­rezzennek a fék levelei a vissz­1 sebbek is egy pohár sör mel-j lett — csak lenge strandöltö-% zékben. Lenn a parton a'j tarka strandkosarak között $ rengeteg az ember. Kedvetíj kapok a fürdésre. Irány a ten-'j ger. Nagyon hideg a víz és 'j — sajnos, tapasztaltam — sós 1 is. \ Amikor a nap vörös ko-% rangja lebukik a víz távoli szélén, lassan elcsendesedik a% part. Indulnak haza a fürdő-$ zök, jókedvűen és csoki-$ barnán. 1. * í Sassnitz szép üdülőhely, 1f Érdekessége, hogy sok azt utcai bazár. Követik a bol-% tosok az embert, hogy rábe-% szélhessék a vásárlásra. Em-$ léktárgyat árulnak. Én mégis 'j arra emlékszem, hogy ak-í kor fogyott el a zsebpénzem. íj \ Warnemünde. Szép neve f és egy nudista strandja van. 1j Vonzott a kuriózum, de a'j tervem, hogy be megyek, már íj a pénztárnál erősen meg-$ rendült. Biztattam magam, íj végül csak bementem. Nem 1f akarom részletezni az ottani $ látnivalókat, csupán meg- % jegyzem: ízlés dolga az\ egész!... f Kohlmayer Adám ^ (Folytatjuk) ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents