Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

MŰEMLÉK —■g/t Monoron, a _ Schöllman utca és a Petőfi utca sar­kán omladozó vi- gi, rágbolt épülete v megérte végóráját. n Az egyik sarka le­dőlt, a kéményt csak az irgalom tartja. Nagyon JL sajnálom, hogy a fCf közönségünk szí­vében lassan mű­emlékké váló vi­rágboltot kikezd­te az enyészet, az elmúlás. Kár érte, mert ^ az t degenforgalom fellendítésé­nek egyik reménysége volt. Nehogy véletlenül elkezdjék visszaépíteni. Mint rom, job­ban megfelel ennek a cél­nak! (—ő—ő) A P E S T M E G Y E I H í R L A P k Ü L Q N K'/J A D Á S A V. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 18, SZERDA Legfontosabb teendő a vetés a monori Kossuth Tsz-ben is AZ EGYÉB IDŐSZERŰ MUNKÁKAT SEM HANYAGOLJÁK EL Gépjavítóm iííielyt és szervizállomást építenek — LcRtasodva nyilvános közbotrányt idézett elő Vi- dosa Géza (Vecsés, Achim András utca 102.) Budapes­ten, az Ipoly utcai italbolt­ban. A botrány megszünteté­se végett odaérkező önkéntes rendörök előtt eltépte ^ sze­mélyazonossági igazolványát. Ezer forintra bírságolták. __ Fogadónapot tartanak m a: Kozák Sándor járási tanácstag Monoron, a községi tanácson 10 órától; Szenyán János járási tanácstag Péte­riben a tanácsházán 12 órá­tól. — XJjból négytalálatos lottó­szelvény van Monoron. A szerencsés nyertes nem nevez­teti meg magát. Mint meg­tudtuk, a lottószelvényt a Pe­tőfi utcai trafikban vásárolta. — Vasárnap is dolgozni fog- | nak a bényei Népfront Tsz- ben, hogy a vetési és betaka­rítási munkák időben nyerje­nek befejezést. A vetés külön­ben jól halad, a tsz-ben eddig mintegy 200 holdnyi területen vetettek el ősziekéi. A vetéssel egyidőben folyik a ta’.ajelőké- szítő munka is. Jelenleg 254 hold van előkészítve a ve­tésre. — Villám sújtott a legutób­bi vihar alkalmával a monori Uj Élet Tsz majorjában levő kútba és a villanymotort megrongálta. A motor hely­rehozataláig jelentős munka- többlet Elárul a gondozókra, hogy az állatokat ivóvízzel el­lássák. — Lehel hűtőszekrénnyel egészítette ki a községi tanács a monori 300 személyes álta­lános iskolai napközi otthon konyhai felszerelését. — Besötétedcs után kivi- lágítatlan kerékpárral vett részt közúti forgalomban Bé- nye község belterületén Szto- dola János (Bénye, Harcvöl­gyi u. 34.), majd az őt megál­lító, szolgálatban levő önkén­tes rendőrt durva szavakkal szidalmazta. 70’0 forintra bír­ságolták. — A könyvtár támogatásáról példamutatóan gondoskodott a járás 18 községe közül hat, a jövő évi községfejlesz- tési alap költségvetésében. Gyömrő és Üllő egyenként 15 ezer; Maglód és Nyáregy­háza öt-öt ezer; Ecser há­romezer, Tápiósüly 1500 fo­rintot irányzott elő erre a célra. A járás többi közsé­ge — köztük a legnagyobbak — a könyvtárbővítésre nem gondoltak. Verőfényes, meleg őszi dél­után volt hétfőn, amikor fel­kapaszkodtam S. Kovács Béni tsz-elnök mellé a lőcsös ko­csira. Az utunk árkan-bokron, szántásokon vezetett, éppen oda, ahol dolgoztak. A Majori út mellett a gom­baiak kölcsönadott silókom­bájnja dolgozott. A munka nem volt könnyű. Hol kettő, hol pedig három traktor von­tatta. mert másképpen el­süllyedt volna a homokban a gép. Sietni kell a silózással is, már szárad a csalamádé, tápértékét veszíti. Bokros Károly negyedmagá- val ugyancsak megküzdött en­nek a silóanyagnak a betaka­rításával. Á vo’t Földváry-íöldön szor­gos munka folyt. A mély­szántást Hárs István disztille- rezte, két mű trágyaszórógép szórt a nyomában. Fürstenzel- ler János és Keszeg József traktoristák pedig rozsot ve­tettek. Kicsivel messzebb Bagó József brigádja ugyancsak ro­zsot vetett, három lófogatú ve­MAI MŰSOR Mozik Gomba: Bírósági ügy. GyÖm- rő: Ordasok között. Maglód: Megbilincseltek. Mende: Két emelet boldogság. Monor: Nap szerelmese (széles). Nyáregyhá­za: Vak muzsikus. Pilis: Utolsó lehetőség. Tápiósüly: Ordasok kö­zött. Űri: Igazság a hazugságról, üllő: Orvos felesége. Vasad: Ge- rolsteini kaland. Vecsés: Rendőr­felügyelő (széles). ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Radios János és Ko­vács Rozália íia: Ernő. Lomén Pál és Szőke Ilona leánya: Erzsébet, Szlifka Imre és Domoczki Erzsébe: fia: Imre. Herényi István és Kai- dácsi Jolán leánya: Mária. Hutf- lesz Mihály György és Újvári Pi­roska fia: Mihály. Demeter István és Szőnyi Ilona leánya: Ilona, Sál­lal András és Szirony Ilona leá­nya: Zsuzsanna. Oravecz János és Kovács Julianna fia: János. Sáf­rány Gyula és Paput Rózsa Ilona leánya: Ilona. Benyó Antal és Nagy Ilona leánya: Ilona. Dankó András és Mészáros Terézia fia: András. Barna János és Szalma Margit fia: Ferenc. Duchai Károly és Polgár Anna fia: Károly. Cser- hák János és Méhész Erzsébet fia: László. Kravecz József és Kalivo- lla Ilona leánya: Andrea. Skrenya tvlihály és Szőke Mária leánya: Mária Kinga. Ballai Sándor és bamyik Margit fia: Attila. Házasságot kötöttek: Burgyán István és Havrilla Etelka. Tóth Mihály és Búzás Katalin. tógéppel, egy iga boronáit. A déli lankát dózer egyengette. Ide 1.90 hold szőlő kerül. Ebből az idén már 40 hold. Amíg a lovacskák ballagtak megtudtam az elnök elvtárs­tól, hogy Burján Mihály bri­gádja a Hegyesi-tanya körze­tében vet, Pintér Jánosé pe­dig az Alsó-tanyán, három-há­rom fogattal. 960 holdat vetnek be az idén gabonával. Szerencséjük is van, hogy a korábban szándé­kozott 100 hold árpát még nem tették a földbe, mert a múlt vasárnapi ítéletidő csú­nya pusztítást csinált a terve­zett helyen a szántásban. így a vetőmag nem veszett kárba, csupán csak az újbóli porha- nyítás válik szükségessé. Közben már Sintár Károly kukoricatörő csapatához lyu­kadtunk ki. Ez kényszertö­rés, a Hajdúságból jövő gáz­vezeték miatt. Éretlenül kell körülbelül 26 holdat leszed­ni. A csőhegesztőik ideiglenes telepén most a gépek csende­sen álltak. A munkások há­romnapi szabadságra, Dunán­túlra mentek, ahová valók. Csaik az őrökkel tudtunk be­szélgetni. A nap már lebukni készült, amikor elbúcsúztam az elnök­től, aki még tovább folytatta ellenőrző körútját. A munka éjjel-nappal folyik. A nappalos traktoristákat éjjel az őket segítő kato­nák váltják — ők ülnek a nyeregbe. A jö­vő évi kenyerünk sorsa a leg fontosabb most. Amint ta­pasztaltam, a monori Kossuth Tsz-ben is így gondolják és teszik, bár az egyéb időszerű munkákat sem hanyagolják el. Csák András az állami gazdaság részére Monoron (a 4-es számú főút­vonal közelében, a községi le­gelőn, a vasadi út mellett.) — Erre már régen szüksé­günk volt — mondotta Török Géza, az állami gazdaság igaz­gatója —, mert gazdaságunk nemrégiben 5000 hold új terü­lettel gyarapodott és ennek az új területnek állami gazdasá­gi szintre való emelése csak úgy valósulhat meg, ha a gé­pesítés megfelelő színvonalra kerül, valamint az állatte­nyésztés (az állatállomány Lacza József az épület beton­elemeinek vasszcrclésct készíti számszerű növelése) révén ezeket a talajokat kellő meny- nyiségű és minőségű trágyával tudjuk ellátni. — A gépjavítóműhely és szervizállomás építésén 80 fő dolgozik, de szükség esetén az előregyártó telepünk emberei­nek egy részét is igénybe fog­juk venni. Ehhez az új léte­sítményünkhöz szakmunkáso­kat, segédmunkásokat Monor- ról és a Monor környékén la- Kogler Lajos és Jászé,novics kőkből veszünk fel — fejezte István előregyártott kőszivacs- be ismertetését a gazdaság palló elemeket készít igazgatója. Monstre értekezlet a Balatonnál címmel 1963. augusztus 22-én cikk jelent meg a Monor és Vidékében. A Magyar Úttö­rők Szövetségének Pest me­gyei elnöksége foglalkozott a cikkben megjelentekkel és ez­zel kapcsolatosan leszögezi: nem ért egyet Radványi Bar­BÚCSÚ A BÖLCSŐDÉTŐL Evenként ismétlődő ünnepi alktus a monori bölcsődében a háromévesek búcsúztatása. A búcsúztatás meghitt kis ünnepség keretében történt szombaton délután is. Szenyán Jánosné a bölcsőde vezetője meleg hangon köszönt el az óvodába kerülő kicsinyektől. Az Ady úti iskola ifjú vöröskeresztesei is ott voltak az ünnepségen s rövid műsorral köszöntötték a gyerekeket. Nyárs Sándorné a szülői munkaközösség nevében mondott köszönetét a bölcsőde összes dolgozójának fáradságot nem kímélő mun­kájáért. Kedves színfolt volt az ünnepségnek az a része is. amikor a kilenc (13-an voltak összesen, de négyen korábban hagyták el a bölcsődét) kis bölcsődés énekkel, tánccal és szavalattal szórakoztatta a megjelenteket. A bölcsődéből, mint kismadarak a fészkükből, széjjel röp­pentek a kicsinyek és most már eletük következő állomásával, a számukra sok újat és szépet tartogató óvodai élettel ismer­kednek meg. (Hrutka) Még egyszer, utoljára a játékokkal együtt — a mese* pádon na elvtárs fejt égetésével. Kije­lenti, hogy a Zamárdiban tar­tott összejövetel valódi mun­kaértekezlet volt, amelynek célja volt elősegíteni szocia­lista társadalmunkban a gyermeknevelést. A cikk csak arra alkalmas, hogy lejárassa ezt a magasztos célt. Egyébként a részvevők „nem pihenték ki fáradalmai­kat”, ahogy a cikk állítja, ha­nem valóban dolgoztak, tanul­tak, hogy hazamenve elvigyék a szocialista nevelésügy szel­lemét iskolájukba, úttörőcsa­patukba, s sokkal több neve­tést csaljanak a gyermeki ar­cokra, mint eddig, hogy hat­hatósabban, új módszerekkel felvértezve alakítgassák a szo­cialista ember típusát. A cikk szerzője nem vett tu­domást arról az Ismert tény­ről, hogy a Pest megyei úttö­rőknek állandó táboruk van Zamárdiban. Ha tudomást vett volna erről, úgy cikkének minden mondanivalója elesik. Végül fel akarjuk hívni a figyelmet a KISZ intéző bi­zottságának arra a határozatá­ra, amely megállapítja, hogy a vezetők tömeges képzésében lemaradás mutatkozik, ezért — többek között — szükséges valamennyi csapatvezető szá­mára a továbbképzés. A hatá­rozat szerint 1963. augusztus 26—30-a között háromnapos bentlakásos továbbképzőket kell tartani. Ennek a határo­zatnak tettünk maradéktala­nul eleget Pest megyében is. Természetesen megcsinálhat­tuk volna a tábort valahol a hegvek között is, de oda külön költséggel kellett volna sátra­kat, egyéb felszereléseket szál­lítani. Mi azonban igenis vi­gyázunk az állam pénzére és nem tartjuk „rongyos száza­soknak" az erre a célra bizto­sított pénzt. Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnöksége Az épület mennyezetét az itt gyártott elemekből készítik Borús József brigádvezető, Bánfalvi László, Fazekas Benő és Kádas Ferenc, a gazdaság munkásai (Róth—Péterffy) A sportköri közgyűléseken Alaposabb előkészítést, több segítséget a helyi szervektől Menüén, az árvíz okozta károk után néhány nappal — nem lehe­tett megtartani a sportegyesület vezetőség- és küldöttválasztó köz­gyűlését. A helyi szervek vezetői egyetértésben a járási TST elnö­kével. úgy döntöttek, hogy a köz­gyűlést szeptember 21-én, szomba­ton este tartják meg. Üriban helytelenül — vasam ap délelőttre tűzték ki a közgyűlés idejét — nem értesítették írásban a sportkör tagjait, s így mintegy harmincán jelentek csak meg. A közgyűlést nem lehetett megtarta­ni. a JTST elnökével egyetértés­ben úgy döntöttek, hogy e héten alaposabb előkészítő, szervező munka nyomán, szintén szeptem­ber él-én, szombaton este fél 7- kor rendezik meg a közgyűlésü­ket. Vecsésen. bár plakáton és egyéb módon hirdették a közgyűlést, de — akárcsak Üriban — meghívókat nem küldtek ki. így minte2rv har­mincán jöttek csak össze. Határo­zatképtelenség miatt a közgyűlés* nem tartották meg. Hétfőn már a helyi pártbizottság és. tanács se­gítségével, alaposabb szervezésbe fogtak. Jó lett volna korábban „rákapcsolni’*. Káván mintaszerűen bonyolítot­ták le a közgyűlést. Gál Ferenc TST-tag alapos, jó szervezőmun­kával segítette elő. hogy a sport­kör vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlés szinte az egé$z község ügyévé vált. A sportkör tagjai kö­zül csupán ketten hiányoztak. Ott voltak a község párt-, tanács-, és tömegszerveinek vezetői, az egész pedagógusi kar — a község új or­vosa: Pénzes János dr. A közgyűlésen az alábbi vezető­séget választották: Benvó Ferenc (elnök). Juhász János, Lajtos Mi­hály, Benyó József, Kedves Ta­más. Küldöttnek Benyó Ferencet választották. Legalább ennyit és ígv kellene tenni a község sportéletéért min­denütt! Pályaszéli jegyzet Egy gól a rangadón A két szomszédvár találkozói az eddigiek folyamán mindig ió sportot, izgalmas küzdelmet hoz­tak. Nem voltak színvonalas ta­lálkozók. de bővelkedtek izgal­mas összecsapásokban. kemény, férfias küzdelmekben, kíváncsian várták tehát mindkét község szur­kolói a Monor—Üllő megyebajno­ki rangadót. Sajnos, mindkét csapat játéko­sai adósak maradtak! A hazaiak. Szabó bombagólja után. leálltak birkózni, nem ját­szották a pontos adogatásokra épülő játékukat, csatáraikból hi­ányzott az átütő erő. Igaz. ehhez hozzájárult egypár kulcsember formahanyatlása. A bagi mérkő­zés elmaradása kizökkentette a monori labdarúgókat a Duna ha­raszti ellen nyújtott játékukból. László Karcsi. Körmendi. Szalai jóval formájuk alatt játszottak. Baranyi nem találta helyét a ne­ki szokatlan poszton. Csak a vé­delem jeleskedett: Bán ragyogóan védett. Sáránszki és Cellaó biztos pontja volt védelmünknek. Di- moffot sokszor zavarba hozták. A vendégek keményen, lelkesen küzdöttek és az utolsó percekig — a sok kihagyott monori gól­helyzet után — kétségessé tudták tenni a mérkőzés kimenetelét. Az egygólos monori győzelem, a gólhelyzetek alapján megérdemelt. A monori Godina ezen a talál­kozón az üllői csapatban játszott — oda igazoltatta magátra szom­szédba iár edzeni, vasárnaponként futballozni. Úgy látszik. szíve visszahúzta a kék-fehér színekhez, mert játéktudásából keveset nyúj­tott anyaegyesülete ellen. Inkább védekező szerepet töltött be. pe­dig ő kimondottan támadófede­zet. Hiába, sokszor a játékstílusát is meg kell változtatni annak a játékosnak, aki egv teljesen ide­gen csapatba ak?r beépülni. ★ Fónyad Lacitól megszoktuk, hogy csapatunk biztos oontia. Va­sárnap sokszor lemaradt szélsőié­ről. szemmel láthatóan lesreíát- szott. Többször becsapták őt az Üllői csatárok és a bíró. s ilyen­kor kézzel, mutogatott, de hiába: a játékvezető nem adott rá! Szoro­sabban kellett volna fogni szélső­jét, s nem törődni a ..levegőben lógó” — összekötőiével! ★ Pár szót a játékvezetőről. Ké­pességét meghaladta a mérkőzés levezetése. Fordított ítéletei, erély- telensége. főleg a hazaiakat súj­totta. Újból felmerül a iogos ké­rés: rangadóra jobb képzettségű, rutinosabb játékvezetőt kell kül­deni! Ezt már megtanulhatnák a megyei JT-ben! I—ő—Ö» Járásunk területén 1040 hol­don termelnek — legnagyobb részben köztesként — babot Amellett, hogy a bab fontos népélelmezési cikk, igen ke­resett a nyugati államokban is és nagyobb termés elérése ese­tén komoly exportlehetősége­ket is rejt, amely természetesen nagyobb jövedelmet biztosít. A felhér színű gyöngybabunk szinte magyar különlegesség. Termesztésével főként Magló­don és Úriban foglalkoznak. Termelőszövetkezeteinkben még igen mostohán kezelik ezt az értékes termést adó növényt, a jövő évi vetésterv elkészítésénél azonban már vegyük figyelembe a jövedel­mezőségét és a vetéséhez na­gyobb területet....biztosítsunk. Legfontosabb teendő most a cséplése, tisztítása, hogy a szemek barna színt ne kapja­nak, mert ez értékcsökkenést jelent. Tóth Károllyal, a MÉK me­zőgazdászával és K. Nagy György árudiszponenssel be­szélgettünk az exportlehető­ségekről, akik elmondották, hogy a nyár folyamán nagy mennyiségű paradicsomot szál­lítottak Pilisről a baráti álla­mokba. Jelen pillanatban — e hó végéig — jegelt vagonok­ban a pilisiek felérett, hibát­lan bizonját Moszkvába irá­nyítják. Naponta 100 mázsát indí­tanak útnak, Jegelt vagonokban megy a pilisi paradicsom Moszkvába a külföldi piac nagyobb meny- nyiséget is átvenne, a rendkí­vüli esőzés azonban a paradi­csom minőségét nagy részben szállításra alkalmatlanná tette. Az exportőrök figyelme most a jó termést ígérő sárgarépa irányába terelő­dött és az érdeklődésiből arra kö­vetkeztethetünk, hogy Üllő, Ve- csés, Monor híres répája is­mét meghódítja Európát. Persze, csak a kifogástalan minőségű, gondosan válogatott áru talál piacot külföldön, de a hazai igények is ilyen irá­nyúak már. Válogassuk, osztá­lyozzuk tehát gondosabban terményeinket, hogy elkerül­jük a felesleges vitát az át­vevő szerveinkkel, akik ezután még szigorúbban ragaszkod­nak a szabványban előírt nagyságihoz, formához, minő­ségihez, így kívánja ezt áruink, szállítmányaink eddig elért hírneve. Kiss Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents