Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
ffirr megye» Kiírtat» 1363. AUGUSZTUS 7. SZERDA Beszámoló a kül- és belpolitikai helyzetről, a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról és időszerű feladatokról (Folytatás az 1. oldalról) j szerint — egyedül igaz helyes álláspontját, népünk nemzetközi kommunista moz- j érdekeit képviseljük és fe- (falom — meggyőződésünkjezzük ki. Elítéljük a kínai vezetők frakciós módszereit Néhány szót szeretnék szólni s. Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt vezetői közötti vitáról, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom és a kínai vezető elv- társak vitája. Mi a kínai vezető elv- társak álláspontját elutasítjuk. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megítélésünk szerint a kínai vezető elvtársaiknak a legutóbbi Műszakban nyilvánosságra hozott állásfoglalása nem marxista—leninista, hanem dogmatikus és szektás. Elítéljük és elutasítjuk gyakorlati okokból, mert Leninnel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalomnak soha nincs szüksége forradalmi , frázisokra, mindig többet ér egyetlen hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbre viszi a szocialista forradalom ügyét, mint száz forradalmi frázis. (Taps.) — Elítéljük a kínai vezetők frakciós módszereit, azt, hogy mindenütt, ahol erre alkalmuk nyűik, megkísérlik a bomlasztást az egyes testvérpártokon belül. Mélyen elítéljük ezt, mert az efféle eljárás nem tartozik a kommunista pártok vitamódszerei közé és nem vezethet jóra. A vita a kínai elvtársak- kal nem tegnap kezdődött, de korábban nem a nyilvánosság előtt folyt. Őszintén meg kell mondani azt is. hogy nekünk, az egység híveinek, bizonyos tekintetben meg volt kötve a kezünk. Az utolsó lehetőségig türelemmel voltunk, mert nem akartuk mélyíteni a vitát, azt akartuk, hogy a vezetők közötti nézet- eltérés ne terjedjen ki a tömegekre. Mi volt az eredmény? Az, j hogy a kínai elvtársak eljárásunkat rosszul értelmezték. | Ök mindenféle úton-módon | terjesztették véleményüket, állásiogJMásuka-t. A lehetőség határáig nem folytattunk nyílt vitát Központi Bizottságunk helyesen járt el, amikor a lehetőségek határáig nem folytatott nyílt vitát. Minden hasonló esetben így fogunk eljárni, mert kötelességünknek tartjuk az egység védelmezőét, ebből indulunk ki. Nem módszerünk, hogy egy vitás kérdésből azonnal nyilvános vitát, presztízskérdést csináljunk, mert véleményünk szerint így nehezebb a kérdések elvtársias tisztázása és rendezése. Aki tehát türelmetlenkedett, mert sokáig nem kapott tájékoztatást, bocsásson meg nekünk és kérem, utólag értsék meg eljárásunk indítékait. Most más a helyzet. Ha a kínai elvtársaik vitázni akarnak, nyugodtan vitatkozunk velük, mert meggyőződésünk, hogy ha ezeket a kérdéseket őszintén, világosan párttagságunk és népünk elé tárjuk, akkor pártunk és népünk a mi marxista— leninista állásfoglalásunkat fogja támogatni, nem pedig a szektás, dogmatikus pozíciókat. (Nagy taps.) Ehhez azt is hozzáfűzöm, amiről a Központi Bizottságban már beszéltünk, hogy most, miután nézeteltéréseink sajnos olyan stádiumba jutottak, hogy a nyilvános vita szükségszerű és elkerülhetetlen, meg fogjuk védelmezni és mindenütt képviselni fogjuk igazságos és helyes álláspontjukat. Természetesen nem akarunk arra berendezkedni, hogy a magyar munkásosztályt és a magyar népet reggeltől estig és estétől reggelig kínai vezetők dogmatikus frázisaival traktáljuk. Az a véleményünk, hogy amit az elvi vita megkíván, azt tegyük meg, egyébként pedig igazi forradalmi feladatainkkal, szocialista iparunk fejlesztésével, termelőszövetkezeteink és mezőgazdaságunk erősítésével, a tudományos kutatás fejlesztésével, kultúrpolitikánkkal foglalkozzunk; azokkal a feladatokkal, amelyeknek megoldásával a legforradalmibb és a leghelyesebb választ adjuk mindenféle dogmatikus frázisra. Ezzel akar népünk foglalkozni! (Nagy taps.) A nézeteltérés átmeneti jelenség Szeretnék egy másik kérdést is felvetni. Központi Bizottságunktól, állami életünk vezetőitől párttagságunk, munkásosztályunk. népünk, nagyon sok szépet és jót hallott kínai testvérpártunkról, annak történelmi harcairól, Kina nagyszerű népéről. Szeretném megmondani elvtársak, hogy ebből semmit nem vonunk ! vissza. Meggyőződésünk sze- ! rlnt a Kínai Kommunista Párt nagy történelmi harcot vívott, I helyes irányvonal alapján nagy utat tett meg. A kínai nép nagyszerű nép, testvérünk a Kínai Népköztársaság a szocialista világrendszer országai közé tartozik. Mi változatlanul tisztelettel és megbecsüléssel vagyunk a kínai testvérpárt tömegei, a nagy kínai nép iránt és szilárd meggyőződésünk, hogy ha most van is nézeteltérésünk a kínai vezetőkkel, ez történelmi értelemben átmeneti jelenség, ami elmúlik és mi Kína test- j véri népével együtt jutunk el a kommunizmus kapujáig és a 'kommunista társadalomba. (Taps.) A kínai vezető elvtársaknak I természetesen meg kell érteniük egy-két dolgot. Az elvi nézeteltéréseken túl például azt, hogy bár kínai testvér- pártunk — taglétszámát tekintve — hatalmas párt, a kínai vezetőknek is tudniuk kell, hol végződik az ő pártjuk és hol kezdődik más ország munkásosztályának pártja. Ne akarják a kínai vezetők átvenni a Magyar Szocialista Munkáspárt tagságának marxista képzését, mert ebből semmi jó sem származna. (Taps). Ezt bízzák a mi párttörvényeink szerint megválasztott és erre jogosult szervre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságára. (Nagy taps.) Volt egy kis konfliktusunk, j sajnos állami vonalon is, a kínai elvtársakkal. A Kínai Kommunista Párt Központi \ Bizottságának június 14-én megjelent levelét ugyanis mi Magyarországon — ahogy mindenki tudja —, akkor nem nyomtattuk ki, mégpedig azért, mert pártunk Központi Bizottságának megítélésére tartozik, hogy más pártok dokumentumaiból mit. mikor tart célszerűnek kinyomtatni. Úgy véljük, mivel nem mi voltunk a címzettek, az elemi illendőség is megkívánta, hogy a címzett határozza meg, mikor és hogyan szándékozik vitatkozni a feladóval. A kínai vezető elvtársak azonban megfelelő példány- számban magyar nyelven is „jókor” kinyomtatták ezt a levelet és megkérdezésünk nélkül, gőzerővel kezdték terjeszteni. Ahogyan ez ilyenkor lenni szokott, Külügyminisztériumunkba behívták az illető ki- ] nai diplomatát és megkérték, hogy ezt hagyják abba. Kína vagy Magyar- ; ország belügye? Kínai elvtársunk azt találta ' válaszolni, hogy ez beavatkozás Kína belügyeibe. (Derültség.) Ez nagyon eredeti értei- j mezese a szuverenitásnak és a belügynek. A kínai elvtár- í sak meghatározhatják, hogy I országukban mit terjesztenek, az azonban. hogy Magyarországon mit terjesztenek, a magyar j szuverenitás illetőségi körébe tartozik és ezt mindig az illetékes magyar szervek határozzák meg, mert ez nem Kína, hanem Magyarország belügye. (Nagy taps.) Mi mindenkor a kínai testvérpárttal való egyetértés mellett leszünk és- ha vitatko- I zunk, azért tesszük, hogy a marxizmus—leninizmus ügyét, egységünket szolgáljuk. Meggyőződésünk, hogy a kommunisták, a kommunista pártok egysége kizárólag a marxizmus—leninizmus elvi alapjain jöhet létre, erősödhet és fejlődhet. S ez az egység nem erősödhet. csak gyengülhet, ha dogmatikus és szektás nézetek alapjain akarjuk megteremteni. (Taps.) Elvtársak! Az utóbbi esztendőkben pártunk és népünk harcba szállt az 1956-os ellenforradalmi felkeléssel, hogy helyreállítsa népköztársaságunk törvényes rendjét, helyreállítsa a szocialista államunkat és tovább haladjon a szocialista társadalom építésének útján. Ez a mi harcunk fő kérdése. Mi azonban nemcsak a revizionizmussal és az ellenforradalmi felkelés kirobbantóival szálltunk harcba, hanem a személyi kultusszal is és mindazzal. amit a személyi kultusz jelent, a szocialista törvények megsértésével, a dogmatizmussal, a szektarianizmussal. az élettől és a néptől való elszakadással. Ez harcunk belső logikája és törvénye. Harcba szálltunk a törvénytelen perek gyakorlatával, a megalapozatlan gazdasági tervezéssel és általában mindazzal, ami a személyi kultusz káros maradványa. Változatlanul az a feladatunk, hogy dolgozzunk a pártélet, a magyar közélet demokratizálásáért, a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztéséért és további kibontakoztatásáért. Aki most a személyi kultusz és a személyi kultusz módszereinek ügyvédjeként lép fel a nemzetközi kommunista mozgalomban, az ne számítson ránk, mert nekünk, pártunknak és népünknek untig elege volt a személyi kultuszból, s azt nem akarja viszontlátni. (Nagy taps.) A személyi kultusz elleni harccal is a szocialista építésért, népünk békéjéért és jólétéért küzdünk. Ami a világbékéért folytatott harcunkat illeti, most bizonyos oldalról vitatják, hogy az helyesbe? Márpedig ha elhatároztuk, hogy felépítjük a szocialista társadalmat, ha elhatároztuk, hogy népünk életét még gazdagabbá tesszük, fokozzuk jólétét, hogy sok mindent megteremtünk, ami ma még nincs meg, akkor ehhez a harchoz az is hozzátartozik, hogy megőrizzük népünk, és a népek békéjét. Hogyan lehet a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozni, a népnek jobb életet biztosítani, ha egyszersmind nem óvjuk meg, nem erősítjük a béke általános ügyét? Aki Magyarországon a szocialista társadalom erőteljes és lendületes építésének a híve, annak ugyanakkor a béke hívének kell lennie, mert a kettő egymástól elválaszthatatlan. Mit jelent a háború elkerülhetőségének elve. Marxista— leninista álláspontot, amely a jelen korszak tudományos elemzésén alapszik és amelynek egyik fő tétele, hogy az imperializmus és a népek helyzete változott, azért korunkban a világháború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ilyen viszonyok között minden kommunistának, minden forradalmi munkáspártnak legelső feladata harcolni a béke' megőrzéséért, a békés egymás mellett élés elvének győzelemre viteléért. (Taps.) elvnek az igazságát, erejét és nagyszerűségét bizonyítja. Nagyon jól tudjuk, hogy a békés egymás mellett élés elve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás j mellett élésére vonatkozik, de egyben harcot is jelent az \ ideológia a gazdasági verseny területén és sok egyéb területen. Mi továbbra is az államok békés egymás mellett élése mellett vagyunk és bízunk abban, hogy az ideológiai vitában, a gazdasági ver- j senyben a szocialista társadalmi rendszer legyőzi a kapitalista rendszert, az imperializmust. Elveink mellett kitartunk, de biztonságunkról és a honvédség megfelelő színvonaláról gondoskodunk, mert erre az érvek sorában feltétlenül szükség van. Ilyesmivel ugyan nem jó tréfálni, de úgy áll a dolog, hogy az imperialista vezetőknek hiába dugjuk az orruk alá. mit mondott Marx, Engels, meg Lenin (derültség), nemigen veszik figyelembe, mert ha. figyelembe vennék, nem imperialisták, hanem kommunisták lennének. Ha viszont eléjük tesszük Marx, Engels, meg Lenin írásait. és tudják, hogy az eszmék mögött valóságos, kézzelfogható erő áll, rögtön tüzetesen kezdik tanulmányozni Marxot is. Engelst is és Lenint is. (Élénk derültség, taps.) A legközelebbi napokban a Magyar Népköztársaság aláírja az atomcsend-egyezményt Bízunk szocialista társadalmi rendünk fölényében Azért vagyunk a béke meg- 1 őrzésének és a békés egymás \ mellett élés elvének hívei, mert bízunk szocialitsa társadalmi rendünk fölényében, hiszük, hogy a szocialista | rendszer erejével és a szocia- | lista országok alkotó munkájával az imperialistákat rá tudjuk kényszeríteni a békés egymás mellett élésre. Hisszük, hogy rendszerünk erejével, népeink alkotó munkájával a gazdasági versenyben is fölénybe kerülünk és győzelmet aratunk a kapitalista társadalmi rend felett. Meggyőződésünk szerint a békés egymás mellett élés elvébe vetett hitnek a kommunista számára a jelen korszakban a saját kommunista meggyőződésébe vetett hitet kell jelentenie, mert aki meggyöződéses kommunista, annak hinnie kell rendszerünk erejében, fölényében és feltétlen győzelmében. Ez nem vallásos hit. hanem marxista—leninista meggyőződés, amelyet az élet megcáfolhatatlan tényei támasztanak alá. A Szovjetunió Kommunista Pártiának XX. kongresszusa — ahogvan ezt az 1957-es és az 1960-as moszkvai közös nyilatkozatban leszögeztük — termékenvítőleg hatott az egész nemzetközi kommunista mozgalomra. E kongresszuson hirdették meg a szoviet elvtársak a há- \ honi elkertiTh.etnsérrének mar- i xista tételét. Bárki megnézheti, mi történt azóta. Sikerült megőrizni a békét ? Sikerült. Erősebb lett azóta a kommunista világ? Igen, erősebb! Gyengébb lett az imperializmus? Feltétlenül! A népek egész sora szabadult fel a gyarmati járom alól. Uj szocialista ország született, mégpedig nem is akárhol, hanem a nyugati féltekén, az amerikai imperialisták közelében! (Nagy taps.) Ez megcáfolhatatlan tény. Vita folyik néha még arról is, hogy hány szocialista ország van. Vitázni persze, lehet, s mi vitatkozunk is a jugoszláv elvtársakkal. De végeredményben az ésszerű utat járjuk. A szocialista Jugoszlávia szomszédunk, és ha normális viszonyra törekszünk az Egyesült Államokkal, miért ne törekednénk sokkal inkább normális és jószomszédi viszonyra a szocialista Jugoszláviával, amely itt van mellettünk, határos velünk és sorsközösség is összeköti népeinket? Ha tehát az átmeneti nézet- eltérésektől eltekintünk, mindenképpen már 14 olyan ország van a világon, ahol a társadalmi rendszer alapja a szocialista. Nagyszerű dolog ez! (Taps.) Elvtársak! A békés egymás mellett élés eszméjét Lenin adta a kommunistáknak, s a XX. kongresszus fejlesztette tovább, a megváltozott erőviszonyoknak megfelelően. A kongresszus óta eltelt hét esztendő minden ténye ennek az Moszkvában a három tárgyaló ország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői aláírták a részleges atomcsendre vonatkozó egyezményt. (Nagy taps.) Alkalmunk volt már a tárgyalás közben is kifejezni véleményünket, helyeseltük, hogy a tárgyalások megkezdődtek, örülünk, hogy a megállapodás létrejött és aláírták. Bejelenthetem, hogy a legközelebbi napok egyikén a Magyar Népköz- társaság is alá fogja írni ezt az egyezményt. (Hosszantartó, nagy taps.) Tudatában vagyunk annak, hogy ez részeredmény. De ez is fontos. Először is a légkör nem szennyeződik tovább, s ez az egész emberiség érdeke. Másodszor: a megállapodás egy lépés előre az atomfegyver-kísérletek teljes betiltása, mindenfajta atomfegyver megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés, a hidegháború felszámolása felé. Józanul tudjuk mérlegelni azt az utat, azt a nagy harcot és erőfeszítést, amely még az emberiségre vár, amíg elérhetjük az atomfegyver teljes betiltását és megsemmisítését, az általános é9 teljes leszerelést, a hidegháború teljes felszámolását és a tartós béke kivívását. De, hogy egy kínai közmondást idézzek: ezer mérföldes utat is csak úgy lehet megtenni, hogy előbb megtesszük az első lépést és azután a többit. Az atomcsere-egyezményt így értelmezzük és ezért helyeseljük. A világ békeszerető népei üdvözlik a megállapodást. Ez érthető is. hiszen oly sok évi harc után végre most megtermetté első gyümölcsét azoknak az embereknek az erőfeszítése, akik a béke ügyéért a föld minden országában küzdöttek. Biztos, hogy ez a siker új erőt ad száz- és százmillióknak, hogy még nagyobb egységben, még nagyobb erővel harcoljanak a békéért, hogy ezen az úton új és új győzelmeket arathassanak a népek. A megállapodást ellenzik az Egyesült Államok és Nyugat- Németország legreakciósabb körei, ellenzik a francia nagyhatalmi sovinizmus megszállottjai és sajnálatos módon ellenzi ezt a megegyezést a Kínai Népköztársaság kormánya. Persze, az indító okok különbözőek. A lényeg azonban az, hogy a föld összes országaiban mindazok a politikai áramlatok, társadalmi rétegek és körök üdvözlik ezt a megállapodást, amelyek hívei a békének. Üdvözöljük mi is, mert a mi országunk, a mi népünk is a békepolitika híve. (Nagy taps.) Kedves elvtársak! Befejezésül építőmunkánkkal szeretnék foglalkozni. Azt hiszem sem külpolitikai kérdésekre; sem a mi párt- és kormány- küldöttségünk szovjetunióbeli . útjáról nem lehet szólni anélkül. hogy ne beszélnénk belső é pítőmunká nkról. Párttagságunk, öntudatos dolgozóink őszinte és meggyő- zödéses hívei irányzatunknak. Azt várják tőlünk, hogy a nemzetközi fórumokon, a nemzetközi kommunista mozgalom összejövetelein és s külpolitikai aktusokon is a helyes. marxista—leninista vonal mellett és a békét szolgáló javaslatok mellett adjuk le pártunk, kormányunk szavazatát. Pártunk szavazatának súlya a nemzetközi kommunista mozgalomban és kormányunk szavazatának súlya a külpolitika kérdéseiben egyenes arányban áll népünk belső harcának, belső építő munkájának eredményeivel. Építőmunkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb életének előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi jelentősége is van. Az igazság az, hogy például vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma sémivel sem szeretik jobban, mint 1956- ban. Most mégis másképpen néznek ránk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköztársaság él és erősödik, az ő óhajaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik. A Szovjetunióban tett hosz- szú utunkon természetesen vártuk a hazai híreket is. Amikor például megérkezteik hozzánk a Statisztikai Hivatal adatai népgazdasági tervünk első félévének teljesítéséről. nagyon nagy figyelemmel olvastuk. Tennivalóinkat a Központi Bizottság pontosan megszabja Iparunk az év első felében tervét csak 99 százalékra tudta teljesíteni. Mi mégis azt tartjuk figyelembe véve, hogy a nagyon hosszú, nem várt tél miatt egész népgazdaságunk hallatlan nehézségek közepette kezdte az első negyedévet, az eredmény nem rossz. Amikor láttuk a statisztikai jelentésből. hogy az iparban, a szállításban az elmaradás jelentős részét leküzdöttük. a mezőgazdaságban az időszerű munkákat kielégítő eredménnyel végezték. a felvásárlási terv az első félévben a várakozásnál jobb volt, az állami ioarban az egy munkásra eső átlagbér csaknem 3.3 százalékkal, a kifizetett összes munkabér pedig 7 százalékkal növekedett, s a lakosság összes pénzbevétel« 7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal emelkedett, az egv év előttihez kénest, azt mondtuk, -hogy az első félév mégis eredményes volt. Az év előttünk álló részében nagyon komolyan kell doboznunk \ tennivalókat Központi Bizottságunk vasárnap nyilvános(Folytatás a 3. oldalon)
