Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

1963. AUGUSZTUS 30, PÉNTEK r&anr megye» Takarmánytermesztési és takarmánygazdáikodási ankét a gödöllői Agrártudományi Egyetemen jobb alkalom a silókuko- korica betakarítására. Ezért növénynemesítőink ar­ra törekednek, hogy olyan faj­tákat állítsanak élő, amelye­ket ebben az Időben lehet a legnagyobb tápanyaggal silóz- ni. A jelenlegi silózási kapaci­tás mellett azonban fennáll az a veszély, hogy a silózási szezon hosszúra nyúlik, azaz a silókukorica elöregedik. — A szemes kukorica siló­zásáról a saját tapasztalataim és kutatásaim alapján beszél- [ hetek. Közismert hátránya j volt eddig a sok előny mel- lett a szemes kukorica silózá- ] sának, hogy a megbontott gö­dörben és a levegőn hamar megpenészedett a silózott sze­mes kukorica. Több módon igyekeztünk ennek elejét ven­ni, míg végül a formalinos kezelés mu­tatkozott a legjobbnak. Ha ugyanis 0,1 százalékos for- malinoldsattal kezeljük a sze­mes kukoricát, akkor akár egy hétig is tárolható szobahő­mérsékleten a kibontott sze- mesk u'kor i c a -siló. Hogyan takormdnyozsunk? Dr. Baintner Károly ez­után részletesen ismertette a szemes kukorica silózásának tapasztalatait, majd az ál­latok takarmányozásánál el­követett hibákról szólt. Elmon­dotta, hogy sok helyen úgy kíván­nak „takarékoskodni" a takarmánnyal, hogy való­sággal koplaltatják a haszonállatokat. Ezzel a helytelen szemlélettel vitázva, hangsúlyozta, hogy a lehető legrövidebbre kell csökkenteni például ,a felne­velés!, illetve a hiziailási idő­szakot. — A legújabb kutatások és világtapasztalatok azt bizo­nyítják. hogy a hízóállatoknak leg­alább háromszor annyi takarmányt kell adni na­ponta, mint amennyi a lét- fenntartásukhoz szükséges, meirt így a leggazdaságosabb a hizlalás. Ha ugyanis a ser­téshizlalásinál akár csak két hónappal csökkenthetjük az időt, rengeteg létfenntartó ta­karmányt takarítunk meg. A tenyészállatoknál természete­sen nem törekedhetünk hízó- kondícióira, ezért itt a lét- fenntartó takarmány-adag kétszereséneik etetése a kívá­natos. — Emellett szigorúan ügyei- ná kell a megfelelő fehérje- keményítő arányra is, a ta­karmányadagok összeállításá­nál, mert ezzel is elejét ve­hetjük a pazarlásnak. Köztu­domású ugyanis, hogy túl sok fehérje etetése pazarlást jelent. Itt természetesen az ásványi anyag és vitaminel­látást sem szabad elhanyagol­ni, mert az is károkat ókoz. Dr. Baintner Károly a lege­lők állapotáról emlékezett meg befejezőül. Elmondotta, hogy a hazai legelők nagy ré­sze elhanyagolt és sürgős javításra, ápolásra szorul. Különösen a tápanyagellátás, illetve a talajerő visszapótlás hiányát kifogásolta. Elmon­dotta, hogy az istáliótrágyá- zott növény dúsabb gyökérze­tet fejleszt és így a száraz­ságot is jobban tűri. ita vélni a takarmánytermő terü­letet. Erre azonban nincs mód. ezért az egységnyi területen termelt tápanyagmennyiséget kell növelni. Bírálta még a jelenlegi etetőrendszereket is, amelyek szerinte mintegy húsz százalékos tápanyagvesz- teséget okoznak. Dr. Kurale.cz Viktor, az Ál­lattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársa a karba mid etetés népgaz­dasági jelentőségét fejte­gette felszólalásában. Példákkal illusztrálta, hogy külföldön és hazánkban mi­lyen eredményeket hozott a karbamidos takarmányozás, amelynek feltételeit már álta­lánosan is biztosítani lehet. MEGÉRKEZETT AZ ÚJ JUGOSZLÁV NAGYKÖVET Csütörtökön Budapestre ér­kezett dr. Dusán Csalics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Október 1-től vasárnap 12 oldalas a Pest megyei Hírlap A szkopljei tragédia — filmeken A szkopljei Vardar Filmvál­lalat kibővített tanácsa rend­kívüli ülést tartott, amelyen megtárgyalták a vállalat hely­zetét. A katasztrofális föld­rengésen kívül, ez évben nagy árvíz is pusztított ezen a vidé­ken, amely több ezer méter filmet semmisített meg. Rövid­del a földrengés után, már megkezdték a katasztrófa kö­vetkezményeinek filmezését. Ezeket a felvételeket Szkoplje, július 26. címmel vetítik az egész világon. Ugyancsak el­készülték a Fekete bölcsek és a Kulturális kincsek a romok alatt című rövidfilmek, ame­lyek Szkoplje tragédiájáról be­szélnek. Játékfilmet is tervez­nek erről a témáról öt óra 7 perc címmel, amelyhez több ezer méter dokumentációs anyagból választanak hátte­ret. Végül a Jadran Filmvál- lalat megbízta a neves jugosz­láv rendezőt, Bulajicsot, ké­szítsen játékfilmet a szkopljei tragédiáról. Örömmel közölhetjük kedves olvasóinkkal, hogy 1963. ^ október elsejétől az eddigi vasárnapi 10 oldal terjedelem- | mel szemben 12 oldalon jelenünk meg. Ez lehetővé teszi, í hogy vasárnapi lapszámaink gazdagabb kül- és belpoliti- ^ kai, kulturális, tudományos és sportanyaggal jelenjeinek < meg. Lapmik vasárnapi oldalterjedelmének bővülése újabb lehetőség kedves olvasóközönségünk igényeinek még jobb kielégítésére. A terjedelem növelésével kapcsolatosan változás lesz a Pest megyei Hírlap árában Is. A havi előfizetői ár az eddigi 11 forint helyett 12 forint, míg vasárnapi lapszá­munk ára az eddigi 70 fillér helyett, 80 fillér lesz. A hét­köznapi 50 filléres lapszámár változatlan marad. V f Bőséges választék — A pilisi bányavidék ruhá­zati boltjai augusztus 26-a, hétfő reggel óta bányásznapi vásárt tartanak. A vásár jövő hónap közepéig tart. Nagy József, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetője így folytatja a tájékoztatást: — Tulajdonképpen e hónap végén, illetve szeptember 1-én rendezik meg a bányásznapot, s osztják ki az ilyenkor szo­kásos hűségpénzt és jutalma­kat. Mi azonban már egy kis előzetes árubemutatót, propa­gandát is csináltunk a vásár korábbi megnyitásával. — Választék, bőség? — Piliscsaba, Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Solymár köz­ség ruházati boltjait bőségesen és nagy választékú áruval lát­tuk el. — Milyen forgalomra szá­mítanak? —■ A már hagyományos, év- ről-évre ismétlődő esemény­nyel egyidejűleg mindig nö­vekszik vásárlóink száma. Biztos vagyok benne, hogy az idei, nagyobb választókból még több cikkünk talál gazdá­ra. (t. gy.) Üzemeink jelentik Műszaki fejlesztés Diósdon - Alkotmány■ A Díósdi Csapágygyárban a műszaki fejlesztés egyik leg­fontosabb feladatáról beszél­gettünk Várhegyi János gyár- részlegvezetővel. Beruházási keret hiányában a szükséges beruh ázásokat úgy oldják meg, hogy meglevő gépparkjukat korszerűsítik. felújítják. Ezt a munkát összefoglaló né­ven célgépesítésnek nevezik. Negyedévenként tervet készí­tenek a különböző gépek fel­újítására, ezután ezt megkap­ja a célgéptervezési osztály, ahol Dalkó János osztályveze­tő, munkatársaival közösen, elkészíti a felújításra váró gép terveit A kivitelezést más­más részlegek végzik. Negyed­évenként általában 4—5 gép kerül korszerűsítésre. Elsőként műszak Budakalászon - 22 ezer forint ver■ senyjut alom a váci SfAGY-ban a régi, nem eléggé termeié-* kény gépekkel foglalkoznak és a felújítás mindig a munka minőségének javítását is je­lenti. Legutóbb a forgácsolóüzem­ben az ET—185 típusú cél­esztergákat korszerűsítették. Eddig a négy gép ágyán egy- egy fejorsó volt, most mind­egyiken kettőt helyeztek el. így egy gépen a korábbitól el­térően egy ember helyett kettő dolgozhat. Ezzel a korszerűsítéssel lehe­tővé vált a két gépes rendszer bevezetése. A kivitelezés munkáját a tmk végezte, Bull Béla veze­tiíeQTriol A gyűrúköszörű üzemben a ’• 3486 típusú szovjet futópálya- á köszörűgépet automatikus adagoló-berendezéssel látták ^ el. A tervezést itt is a Dalkó ' János vezette célgéptervezési ; osztály végezte, a kivitelezést pedig Lakatos István vezeté- 5 sével a kísérleti üzem. A jelentős korszerűsítés megszüntette a korábbi kéz­zel való adagolást, ezzel nagy­mértékben csökkentették a se­lejt lehetőségét. A Budakalászi Textilmü­vekben, mint arról Rekettye Károly gyárrészlegvezető be­számolt, augusztusban alkot­mányműszakot szerveztek. Az értékelések során vizsgálják a szövőnők munkáját és aki a legmagasabb vetésszámot éri el, jutalomban részesül. Ugyancsak jutalmazzák a legjobb művezetőket is. A versenyben eddig legjobb­nak Elsik Lajosné, Marton Ferencné, Izsó Lászlóné, Po- ezók Miklósné szövőnők, vala­mint Harza István és Papp Gyula művezetők bizonyultak. A verseny másik pontja és érdekessége, hogy jutalomban részesül az a szövőnő is, aki augusztusban, a júliusi vetés­számához képest, ' a legna­gyobb vetess zám-növekedést éri el. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában Béki János, a munkaügyi osztályvezető, aki egyébként a munkaverseny felelőse is, számolt be a ver­seny jelenlegi helyzetéről. A legutóbbi, féléves értékelés al­kalmával, tizenkét brigád ré­szesült — több mint negyven brigád versenyében — juta­lomban. Ezek között került felosztásra a 22 ezer forintnyi jutalom. A versenyben a legfonto­sabb követelmények, termé­szetesen a 100 százalékos terv­teljesítés mellett, a minőség javítása, az ani/agtakarékosság és a selejtcsökkentés volt. Á jobb minőség elérése különö­sen fontos volt a ferrit és a transzformátorgyártás folya­mán. A ferrilüzemben már korábban, a jelentős selejt miatt, minőségi bérezést ve­zették be, de a munkaverseny értékelésénél kiderült, hogy ez is jelentős mértékben szol­gálta a minőség magasabb színvonalát. (t. t.) Új kiadásban jelenik meg A marxista filozófia alapjai című könyv A szigetcsépi Lenin Tsz-ben 1962 karácsonyán négyes iker­bocik láttak napvilágot, amint arról annak idején beszá­moltunk. Azóta eltelt nyolc hónap és az állatok szépen fejlődnek (Koppány felv.) kiadás feldolgozza a kom­munista és munkáspártok 1960. évi moszkvai értekezle­tén kiadott nyilatkozatot, az SZKP XXII. kongresszusá­nak an3'agát és az SZKP programját. Az új kiadás bőven foglalkozik a háború­ról és a békéről szóló marxista-leninista tanítá­sokkal, a békés egymás mel­lett élés lenini elvével, a nemzeti felszabadító harcok és a monopóliumellenes de­mokratikus mozgalmak je­lentőségével. (MTI) Részletesen ismertette, hogy mennyi karbamidot kell adni állatfajonként és koronként és azt is, hogy miképpen kell azt a takarmánnyal összekeverni. Dr. Monostori Ernő, az Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának főállattenyész­tője a gyakorlati szakem­ber szemszögéből szólt hozzá a tárgyhoz. Kifogásolta a többi közt a mezőgazdasági üzemek prémiumrendszerét, amely nem serkent a gazdasá­gos takarmánytermesz- tésre. A növénynemesítőktől azt kérte, hogy törekedjenek nagy hozamú takarmánynö­vények előállítására, mivel e téren nagy az elmaradás nálunk. Befejezésül a siló­gépeket bírálta, majd a kró­nikus alomszalmahiány ve­szélyeire hívta fel a figyel­met. Pólya Gyula,, a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet főállattenyésztője elmon­dotta, hogy az ő gazdaságuk azóta vált jövedelmezővé és híressé, amióta az állatte­nyésztés színvonalát sikerült jelentősen növelniük. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az állattenyésztőknek harcosaknak és kitartóaknak kell lenniük, ha azt akar­ják, hogy üzemáguk gyor­san fejlődjön. Fehér Aladár, a Budai Já­rási Tanács mezőgazdásza egy égető kérdésre hívta fel a figyelmet. Elmondot­ta, hogy a legelők nagy része el- vizcsedett, mert elha­nyagoltak a vízelvezető árkok. Van ugyan FM-utasítás és keret a legelők . vízszabályo­zására, de nincs kapacitás a műszaki dokumentáció elké­szítésére. Kérte, hogy e té­ren sürgős intézkedés tör­ténjen., ......................... ........ Á llók Ferenc, a maglódi Micsurin Tsz főállattenyész- tője kért végül szót, aki Pólya Gyulához hasonlóan az állattenyésztők harcossá­gára buzdított. Elmondotta, hogy kellő állhatatossággal és felelősségérzettel rendsze­rint eredményre is vezet ez a harcosság. Az értekezlet délelőtti prog­ramja dr. Magyart András zárszavával ért véget. Dél­után az egyetem tangazda­ságában gyakorlati bemuta­tón vettek részt a meghí­vottak. (Folytatás az 1. oldalról) iének szempontjából elsődleges a kenyérgabona-kérdés meg­oldása. — A takarmánytermő terü­let csökkenése és egyéb okok miatt, növekedett az abrak- hiány. amelynek adatai Pest megyében a következők: 1960- ban 550 vagonnal, 1961—62- ben 720 vagonnal, 1962—63- ban pedig 1509 vagonnal keve­sebb abrak volt a szükséges­nél. Ez utóbbi évben 5954 va­gon szálastakarmány-hiányt is kimutatott a statisztika. — Kézenfekvő tehát a kér­dés, (hogy miképpen pótolhat­ják ezt a hiányt a Pest me­gyei mezőgazdasági üzemek? A kérdésre így válaszolhatok: részben az egységnyi te­rület termésátlagának nö­velésével, részben a ta­karmány gondos betakarí­tásával és ésszerű felhasz­nálásával. Minderre reális lehetőség nyí­lik, a példák sokaságának bi­zonysága szerint. . — Mivel az egységnyi terü­leten termeszthető tápanyag­mennyiség növelésének mód­ja ismertebb, főként a takar­mány betakarításának és fel- használásának problémáival foglalkozom. E témán belül két legfontosabb takarmány­növényünk, a lucerna és a kukorica betakarításánál ta­pasztalható veszteségekre té­rek ki. Gondosabb betakarítást — Sajnos, eléggé általános hálunk a lucerna és az egyéb pillangósnövények gondatlan ■betakarítása. Túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy a megtermelt pillangósok tápanyagtartalmának a fe­lét elveszítjük a betakarí­tásnál, tárolásnál és az etetésnél. A lucernafehérje megmentésé­nek legtökéletesebb módja a gyorsszárítás, vagy hőszárítás lehetne, ‘ de sajnos, ezt csak legfejlettebb mezőgazdasági üzemeink tehetik meg. Sokkal nagyobb lehetőség nyílik a légáramoltatásos szárításra, de ennek elterjesztéséhez még időre és több gépre van szük­ség. — Ez azonban nein azt je­lenti. hogy tehetetlenek va­gyunk a nagyarányú vesztesé­gekkel szemben. Igen jól bevált módszer például a veszteség csök­kentésére az úgynevezett németbolyi módszer. E módszernek az a lényege, hogy a tarlón fonnyasztott lu­cernát a szérűn elhelyezett áll­ványokra rakjuk és ott hagy­juk megszáradni. Reménvtkel- tőek e téren a pillangósok si­lózásának kísérletei is, amely­nek több módja van. Lehet például csak pillangósokat si­lózni, de újabban terjed a si­lókukorica pillangósokkal tör­ténő dúsítása. — Külön kell szólni a kuko- ricasiiózásról is, mert ez a nö­vény a legfontosabb abrak, il­letve tömegtakarmányunk. Mint ismeretes, ma már nem­csak a kukoricaszárat, illetve a silózásra termesztett kuko­ricát, hanem a szemes kuko­ricát is silózzuk, tehát e téma tárgyalásánál arra is ki kell térni. Hazánkban augusztus 15. és szeptem­ber 15. között nyílik leg­A A vitaindító előadás után felszólalásokra került sor. Sipos Jánosnak, az FM ál­lattenyésztési főigazgatóság osztályvezetőjének hozzászó­lását Dormann Miklós, az osz­tály munkatársa ismertette. A más fontos elfoglaltság miatt távollevő szakvezető a talajműve'.és és a beta­karítás fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet. Mint közölte, évente mintegy 80—100 ezer vagon abrak, il­letve 150—200 ezer vagon szá­las takarmány kiesés szárma­zik ebből.' Ha a jelenlegi tér: melési színvonallal kívánnánk megoldani a takarmánykér­dést, akkor számítása szerint 400 ezer holddal kellene nö­A Kossuth Kiadónál még ezen a héten megjelenik A marxista filozófia alapjai című tankönyv második, át­dolgozott kiadása. A tan­könyvet, amely a dialekti­kus materializmus és a tör­ténelmi materializmus isme­retanyagát egy kötetben fog­lalja össze, az SZKP XX. kongresszusának határozata alapján adták ki a Szovjet­unióban és magyar kiadása is rövid idő alatt sok tíz­ezer példányban fogyott el. A most megjelenő, második A legjobb egészségnek örvendenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents