Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

1963. AUGUSZTUS 29, CSÜTÖRTÖK rear» «Ecrc» C/CwIciD Tizenkét magyar kiállító A kölcsönösen előnyös ma- i gyár—osztrák gazdasági kap- | cső la tök bővítéséhez kedve- j zően hozzájárulnak az egymás í vásárain való részvételek. Az osztrák cégek rendszeresen megjelennek a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a ma­gyar1 külkereskedelem pedig az őszi bécsi vásáron és más ausztriai vásárokon képvisel­teti magát. A szeptemberben sorra kerülő őszi bécsi vásáron 12 külkereskedelmi vállala­tunk jelenik meg. A Nemzetek Csarnokában 11 vállalatunk kollektív kiál­lításával találkozhatnak a lá­togatók. A magyar kiállítás rendezőinek az a törekvésük, hogy a rendelkezésre álló 550 négyzetméteres területen nem túlságosan sokféle, de kiváló minőségű árut mutassanak be, olyanokat, amelyek a vásárlá- togatő közönség és a szakem­berek körében egyaránt ér­deklődésre tartanak számot. — Kitakarítva, kívül-belüi csinosan várja a nagykőrösi leánykollégium lakóit. A lá­nyok érkezésére szeptember 1-én, vasárnap számít anale Százhalombattai jelentés Telefon n kémény re — Ind óné» látogatók — Légtornásaok kétsaáx Megint forró napok jön­nek. Napról napra több pont­ról tükröződik vissza vil­lanva a nap fénye. A Duna- menti Hőerőmű tartályait és vezetékeit ezüst színű alu­míniummal burkolják. Ha mindent „beöltöztetnek”, az éjszakai fényben csakúgy, mint nappal, messzire vil- lódzik a sok visszavert su­gár. Naponta — az építő két­ezer emberen kívül — sok látogató, hivatalos vagy át­utazó ember csodálja meg a gigantikus képet. Hiszen itt a járókelő feje fölött, lába alatt, s szeme előtt, egyszó­val mindenütt dolgoznak. Óriás testek emelkednek o magasba, vagy süllyednek a mélybe, aszerint, mi a ren­deltetésük. Most ritka vendég járt körül Százhalombattán. Wa- chid Amanu, az indonéz szakszervezetek titkára ke­reste fel a Duna menti nagy építkezést. Tolmácsa egy Ma­gyarországon tanuló indonéz orvostanhallgató volt. A kreol bőrű, viszonylag fia­j séget kívánó bontást. Mind- j ezt megelőzi, hogy telefon- | vezetéket húznak « földtől 200 méter magasságig. Táv- i beszélőn keresztül tartják ; majd az érintkezést a föld- l del. onnan irányítják a bon- 1 tás nem éppen veszélytelen, ; s nagy figyelmet és pontos- ■ Ságot kívánó munkáját. (t. gy.) Október 1-től vasárnap 12 oldalas a Pesl megyei Hírlap örömmel közölhetjük kedves olvasóinkkal, hogy 1963. október elsejétől az eddigi vasárnapi 10 oldal terjedelem­mel szemben 12 oldalon jelenünk meg. Ez lehetővé teszt, hogy vasárnapi lapszámaink gazdagabb kül- és belpoliti­kai, kulturális, tudományos és sportanyaggal jelenjenek meg. Lapunk vasárnapi oldalterjedelmének bővülése újabb lehetőség kedves olvasóközönségünk igényeinek még jobb kielégítésére. A terjedelem növelésével kapcsolatosan változás lesz a Pest megyei Hírlap árában is. A havi előfizetői ár az eddigi 11 forint helyett 12 forint, míg vasárnapi lapszá­munk ára az eddigi 70 fillér helyett, 80 fillér lesz. A hét­köznapi 50 filléres lapszámár változatlan marad. \\\\\\\\\V XXXXXNXXXXXXVXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXVNXNXXXXXXXXXXXXXXNNXXXXVNXXXXXXXXXXVXXXXXX'. SZÁZ ÉV UTÁN Százéves jubileumát ünnepli a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. A világhírű magyar mezőgazdasági oktatási intéz­mény a kertészek, szőlészek, borászok ezreit adta az országnak JS63 óta. A feisöfcfkú tanintézmény a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat fejlesztésével is népszerűvé tette nevét Kedden délelőtt a Szabolcs megyei Mátészalkáról érkez­tek látogatók a főiskola tangazdaságának szigetcsépi ke­rületébe. A mátészalkai járás termelőszövetkezeteinek ker­tészeti szakemberei a termőkaros művelésű rendszerben telepített Starkíng almában gyönyörködnek ,V nagyüzemi szőlőtermesztésnek is úttörője a főiskola. Nagy Mihály kerületvezető a tangazdaság egyik jól beállt tavaszi telepítésű csemegeszőlőjében Hordók a tehergépkocsin. Évente több ezer hektoliter ki- t'nő minőségű bort exportál a tangazdaság, az ugyancsak több ezer mázsa csemegeszőlővel együtt (Koppány felv.) niéfcr ns ts ff ei* fi n tál ember így nyilatkozik a ] látottakról: — Két hete vagyok itt. Nagyon érdekelt ez az igazán szép és nagy­méretű munka. Bizony jó lenne az ilyenekből egy­néhány az én hazámban is. Különben itt a munkások! élete és munkaikörülményei1 érdekelnek elsősorban. Mind-. ezt azért akarom tanulmá­nyozni, hogy odahaza min­den megszívlelendőt jól hasz­nosíthassak. — S milyennek tartja az itteni körülményeket? — Ha azt mondom, hogy itt jó, akkor ezzel már ösz- sze is hasonlítottam hazai viszonyokkal. Az Indoné­ziában működő idegen vál­lalatoknál elég jó a munká­sok sora. de itt jobb. Vége­zetül azt mondom, hogy itt a táj és az élet szép. S ezt mások Is mondják, akik Magyarországon jár­tak. A szaikszervezeti vendég megtekintette a munkásklu- bokajt, a szálláshelyeket, s a nagy mű munkálatait. Ott pedig ezt láthatta: A több emeletes gőzfejlesz­tő kazán építő faállványait már bontják. Érdekes látni az így még szembetűnőbb emeleteket és vasgangokat, amelyek körülveszik a ko­losszust. Elénkpiros színe sok kilométerre ellátszik. A vízlágyító- és vízszol­gáltató berendezések nagy részével már nincsen gond. A kísérleti üzemidőt jól állták, s most az apróbb igazítani való­kon fáradoznak a szak­munkások. Hasonló a helyzet a tűzhöz megfelelő levegőellátást biz­tosító és füstelszívó beren­dezéseknél. Most minden erréjáró, s kü­lönösen itt dolgozó ember szeme a kémény felé tekint. Akkor nézték így a lassan kétszáz méterre emelkedő kolosszust, amikor az építés hősi napjait éltük át vala­mennyien. Bizakodással ve­gyes aggodalom kísérte a vasbetonóriást fölfelé törek­vő útján. Ez ma már csak emlék, ha múlhatatlan, s kétségtelenül hősies is. Azóta a hőtől, savtól, égéstermékektől védő bel­ső falat is felhúzták. A kerámiaelemek helyükre kerültek, s akár szánhatna is a kéményen át a füst. Legutóbb szóltunk róla. hogy az óriáskémény nem­sokára kalapot emel. A fa­vázas vászonborítású épít­mény most már valóban le­kerül a magasból, s nem helikopter emeli le, mint ahogy azt annak idején so­kan mondták. Légtomász ügyességű szakemberek indulnak föl a kémény külsejé­re épített vaslépcsőkön. Ha célhoz jutottak, megkez­dik a boszorkányos ügyes­Megyei búzatermelési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) I tatetaixa terjedt ki. Az ok-! tóber 20-ig vetett gabonák-] nál az átlagtermés fokozató-1 san emelkedett, a később ve- j tett gabonáknál lassan, majd később erőteljesebb ütem-1 ben csökkent a termés. 1 Szeptember harmadik és ok- j tóber első két dekádjában 13.82, 13.90 és 13,64 mázsa volt a holdamként! eredmény. Az október végi vetések mel­lett a gabonák 12,71 mázsás termést adtak, míg a novem­ber közepiek már csak 10,50, a november végiek pedig 9,96 mázsát. Pest megyében átlagosan szeptember 20 és októ­ber 20 közötti harminc- napos időszak a legalkal­masabb a vetésre. Október 20-ig tehát tanácsos elvetni a gabonát. Ma már a mezőgazdasági nagyüzemek olyan gabonafaj­ták között választhatnak, amelyeknek termőképességét ki tudják aknázná. A nemesi­tők eredményes munkája nyo­mán a közeljövőben még több új nagyszerű magyar búzafaj­ta kerül a termelőkhöz. Dr. Petőházi Gábor hangsúlyozta, hogy a bőven termő búzafaj­ták, mint azt nevük is mu­tatja, csak belterjes körülmé­nyek között, megfelelő táp­anyagellátás mellett biztosíta­nak magas termést. A rosszul előkészített, gyenge tápanyag- ellátó ttságú talajon ezek ter­méseredményei még a hagyo­mányos fél intenzív hazai bú­zafajtákétól is elmaradnak. A fajták megválasztásánál min­denkor az üzem adottságait kell szem előtt tartani, azoka t a búzafajtákat kell vetni, amelyek a legmagasabb hoza­mokra képesek. A földműve­lésügyi miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az intenzív fajták közül a legnagyobb területen a Bezosztaja 1-et termelik az országban. Pest megye természeti adottságai között is álta­lában a Bezosztaja ter­mesztése a legbiztonságo­sabb. A hazai fajták közül legna­gyobb területen az intenzív Fertődi 293-ast termelik az országban, a rosszabb adott­ságokkal rendelkező üzemek, a Bánkúti 1201-et, a Fleisch­mann 481-et, a Karcagi 522-t, valamint a Kompolti 169-et termesztik. A továbbiakban a talaj ter­mőerejének növelésével fog­lalkozott dr. Petőházi Gábor. Elmondotta, hogy a búzánál a talaj termőerejét főkén műtrágyázással kell növelni Hazai fajták alá közvetlenii csak rossz vízgazdálkodású tápanyagokban nagyon sze gény talajon istállótrágyá használjanak a gazdaságok. Azok a gazdaságok, ame­lyek nem rendelkeznek elegendő műtrágyával, a szilárd szaimájú intenzív fajták alá közvetlenül is istállótrágyát használhat­nak. A belterjes fajták a hazaiak­nál lényegesen több tápanya­got igényelnek. Tekintettel arra, hogy elegendő műtrágya nem áll rendelkezésre, a készleteket ésszerűen kell fel­használni. Elsősorban az in­tenzív búzavetésekst és a gyengébb táperőben levő tala­jokat kell nagyobb adagú mű­trágyában részesíteni. Biztosítsuk a megfelelő tószámot A gyakorlatban sok hibát követnek el a területegységre jutó vetőmagmennyiség meg­állapításánál. A kelleténél kevesebb vagy több vetőmag egyaránt csökkenti a hozamot. A földművelésügyi miniszter­helyettes kérte a jelenlevőket, hogy a vetőmagnormát az idén ne súlyban, vagy literben, hanem a csírakípes mag­vak száma alapján hatá­rozzák meg. A hagyományos hazai és a fertődi fajtákból mintegy 2,8— 3 millió, a Bezosztájából 3,3— 3,5 millió, a San Pastoré- ből 3.7—3.9 millió csírát kell vetni holdanként. A vetés so­rán figyelemmel kell kísérni, hogy e vetőmagmennyiség ténylegesen a földbe kerül­jön. A vetési munka javítása érdekében anyagilag is érde­keltté kell tenni az itt dolgo­zókat. A földművelésügyi mi­niszterhelyettes a továbbiak­ban összefoglalta a tennivaló­kat; 1. A sikeres búzatermesz­tés alapja a jó minőségű talajelökészítés. Az elővete- mények nyújtotta lehetősé­gek felhasználásával a vetés- területnek felét szeptember 1-ig, háromnegyed részén ok­tóber 1-ig elő kell készíteni a talajt. 2. Optimális időben, októ­ber végéig be kell fejezni a búzavetést. 3. A belterjes búzákat in­tenzív körülmények között i termeljék a gazdaságok. A 1 fajták megválasztásánál min­dig a helyi termelési adott­ságokból induljanak ki a szakemberek. 4. A vetomagnorrnákat a folyóméterenként szükséges magmennyiség és a terület- egységre elhelyezhető csíra­szám alapján kell meghatá­rozni. 5. A műtrógyakészleteket koncentrálni kell és főiként a nagy hozamú búzákat kell nagyobb adagú műtrágyá­zásban részesíteni. A jelen­leg rendelkezésre álló nit­rogénkészleteket használják fel a gazdaságok alapműtrá­gyaként. A fejtrágyázást ide­jében végezzék el. 6. Használják fel a gazda­ságok a vegyszert a búza­vetések gyomtalanítására. 7. Gondosan szervezett ara­tással biztosítsák a veszte­ségmentes betakarítást a nagyüzemeikben. 8. Növelni kell a gabona- termesztéssel foglalkozó dol­gozók és vezetők anyagi ér­dekeltségét. Dr. Petőházi Gábor végül arra kérte a jelenlevőket, hogy Pest megyében az el­következendő hetekben fő­ként a gabonatermesztés fel­adatainak megoldására for­dítsák a mezőgazdaság dol­gozóinak figyelmét, mert csak így válhat valóra a pártnak és a kormánynak az a hatá­rozata, hogy jövőre már hazai termésből biztosítsuk a népgazdaság kenyérgabo­na-szükségletét. Kasza József, a pátyi Pe­tőfi Tsz főmezögazdásza hoz­zászólása során elmondotta, hogy 1961-ben öt búzafajtá­val kísérletezett a szövetke­zetben. Ezek közül legjob­ban a Bezosztaja vált be. Az idén, a rossz időjárás mellett is a Bezosztája 1. adta a legjobb termést. Csak­úgy, mint az előadó, a vetés idejének fontosságát hang­súlyozta. Pákozd Zoltán, a zsámbéki Üj Élet Tsz elnöke hozzászólá­sában azt javasolta, hogy a gépállomásoknak juttasson több termőtrágyaszóró-gépet a kormányzat. Szövetkezetük­ben van ugyanis elegendő ter­mőtrágya, de munkaerőhiány miatt késlekednek annak ki­szórásával. Megyeri Vilmos, a Kiskun­sági Állami Gazdaság igaz­gatója elmondotta, hogy hasz­nos tapasztalatokat szereztek a gabonavetés mélységére vo­natkozóan. Az apaj-pusztai üzemegységben mélyebben vetettek és 15.35 mázsás bú­zatermést takarítottak be. A peregi üzemegységben ha­sonló körülmények között — éppen a vetés sejtélysége miatt — mindössze 10.81 mázsás volt a búzatermés. Javasolta, a búza és a rozs arányának he­lyes megválasztását. hőrincz Miklós, a Budai Jó­KELLEMES SZÓRAKOZÁST! Nemcsak a ma­gyar—koreai, ha­nem a tsz-fiata- lok közötti ba­rátságot is ápol­ják a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Terme­lőszövetkezet KlSZ-istái. S mi­vel a barátság ki­alakításának leg­jobb módszere a személyes találko­zás. közös klub- délutánra invi­tálták a két tá- piószentmár'oni termelőszövetke­zet KlS7.-ese.it. Az Uttörő-beliek szeritember else­jén. a Rákóczi , . fiataljai pa­cáig egy héttel vsz rási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmon- .dotta, hogy a járás termelési viszonyai között a Bezosztája 1. búzafajta biztosítja a leg­jobb termést, Fábián Zoltán, a taksonyi Egyesült Törekvő Tsz főagro- nómusa arról beszélt, hogy a gabonatermesztés fejlesztésé­ben legfontosabb a jó vetőágy készítése. Benkó József, a tápiósülyi Virágzó Tsz elnöke kifogásol­ta, hogy a szuperfoszfát, va­lamint az árpa és a rozs vető­mag többszöri sürgetés ellené­re sem érkezett meg gazdasá­gukba. Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője hozzászólásá­ban a gabonatermesztés fon­tosságát hangsúlyozta. Amint mondotta, a szakemberek leg­alább annyi gondot fordítsa­nak a gabonatermesztésre, mint az egyéb növények ter­mesztésére. A továbbiakban a 77 szövetkezetnél végzett vizs­gálat eredményeit ismertette. Elmondotta, fontos az elővete- mény, a vetési idő és a vető- masmennyiség helyes megál­lapítása. A búzatermesztési tanácsko­zást Varga. Péter, a megyei ta­nács elnöke zárta be. Kérte a jelenlevőket, hogy a tanácskor záson hallottakat hasznosítsák a gyakorlatban. sakat. A győzte- j seket a vendég- ' látók — vagyis ] a KISZ-szervezet \ — csokoládéval, i mozijeggyel dí- I jazzák. Azoknak \ a fiataloknak pe- j dig. akik sem a \ fociban, sem a ■ táncban nem ér- j zik magukat ver- \ senyképeseknek, j szellemi vetélke- ! dőben lesz mód- í juk kivágni a re- í zet. Befejezésül t táncolni lehet — ! versenyen kívül. : S mert modem ; időket élünk, a \ tolnalávalót — j táskamagnó szol- \ gáltatja. ny. é. í később tesznek eleget a meghí­vásnak. A klubdélután elnevezés tulaj­donképpen nem pontos, hiszen a program már dél­előtt kezdődik, a két KlSZ-szerve- zet labdarúgói­nak barátságos mérkőzésével, a nagykátai sportpá­lyán. A délután sem ígérkezik unalmasnak: a vendégek és há­zigazdák a tsz kultúrtermében társasági tánc­versenyen mérik össze tangó- és charlestontudá­A vita

Next

/
Thumbnails
Contents