Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

Í963. AUGUSZTUS 23, PÉNTEK murr HCCVt* zfCtM'lan JAVUL AZ I»» A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán el­mondották, hogy most ismét lassú javulás kezdődik az időjárásban: péntekre az erős szél elcsendesedik, s a csü­törtökiinéi sóikkal tölbb lesz a napsütés. A hőmérséklet a délutáni órákban ismét el­éri országszerte a 20—24 to­kos szintet. (MTI) PATÓ PÁL ÓCSÁN, 1 £ avagy: mikor fejezik be a csépíést az ócsai Új Barázda Tsz-ben ? f Szedik a burgonyát Alig látod embert az ócsai utcán. Dél felé jár az idő. Mondja valaki, hogy az Uj Barázda Tsz majorjában, a Némedi úton csépelnek. Vo­nattal jöttem Ócsára, gyalog vágok hát neki a Némedi útnak. Bizonyára mielőbb be Tért hódít az új Fél év alatt mintegy kétszeresére nőtt a szocialista címért versenyző gazdasági egységek száma A statisztika azt mutatja, bogy számbelileg az elmúlt félévben is jól fejlődött a szo­cialista munkaverseny egyik legtöbbet ígérő új hajtása, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért folyó mozgalom, hi­szen január 1-től július 1-ig a címért versenyző gazda­sági egységek száma 1030- ról 3037-re nőtt, tehát csaknem megkétszerező­dött. Bár a mozgalom helyze­tét több szakszervezet és szakszervezeti megyei tanács még csak ezután vizsgálja meg, a SZOT termelési osztá­lya a nem teljes adatok alap­ján is rendszerezte már en­nek a fejlődésnek jellemző tartalmi vonásait is. Megállapításaik szerint a mozgalom fejlődése az itt-ott jelentkező kivételektől elte­kintve összességében egységes. A versenyt túlnyomó több­ségben helyesen, jól kivá­lasztott munkahelyeken kezdeményezték, ahol a teljesítés legfontosabb személyi és tárgyi feltételei megvoltak, vagy menet közben megteremthetők. A versenyző egységek dolgozóinak nagy többsége részt vesz a szocia­lista brigádmozgalombanr a címért küzdő műhelyekben és műhelyrészekben több mint 6100 munkabrigád, köztük 4900 szocialista munkabrigád dolgozik. Vállalásaikat álta­lában jól állították össze, meg­valósításuk reálisan értékel­hető. Szembetűnő a fejlődés egy­más segítése terén. A vállalá­sok teljesítéséről sok helyütt műhelynaplót vezetnek, amely­be hetenként jegyzik be az értékelést. Ez a módszer nemcsak a ter­melési tanácskozásokhoz, ha­nem az értékeléshez is jelen­tős segítséget ad. A mozgalom azonban még túlságosan fiatal, a SZOT el­nökségének irányelvei is csak néhány hónapja jelentek meg, s így többhelyütt mutatkozik, annak a jele, hogy nem értet­ték meg a mozgalom igazi cél­ját. Több bányaipari, vasipari és textilipari vállalatnál pél­dául ugyanazon a gazdasági egységen belül külön-külön versenyeznek az egyes mű­szakok, pedig a tervet, illetve a termelési programot teljesí­teni és* a munikaversenyt reá­lisan értékelni csak műhely- szinten lehet. Megállapította a SZOT ter­melési osztálya, hogy a párt Központi Bizottsága 1963. augusztus 2-i határozatának megfelelően még konkrétabban és cél­tudatosabban kell érvé­nyesíteni ebben a mozga­lomban Is a műszaki fej­lesztés és a gazdaságosság követelményét, mégpedig a vállalások és az értékelés területén egyaránt. Iskolai menetrend Augusztus 26: tantestületi alakuló értekezletek Szeptember 2-án kezdődik az 1963/64-es oktatási év Befejezéshez közeledik a diákok nyári vakációja, s or­szágszerte megkezdődtek az 1963/64-es oktatási év előké­születei. Az iskolaigazgatók augusz­tus 22—26. között értekezleten beszélik meg a tanévnyitó uta­sításból adódó legfontosabb feladatokat. A tantestületi alakuló üléseken — amelyek augusztus 26—30. között lesz­nek — a pedagógus kollektívák az új tanévben bevezetés­re kerülő általános iskolai reform tanterv és tanköny­vek, továbbá a nevelési terv alkalmazásáról ta­nácskoznak. Ugyancsak 26-án kezdik meg az iskolákban o javító- és pót­vizsgák megszervezését, az órarend összeállítását, a neve­lőtestület tagjainak beosztá­sát. A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az iskolákban a javító- és pót­vizsgákra általában augusztus utolsó napjaiban kerül sor. Az érdekelt tanulók szüleit a vizsga idejéről és a tudniva­lókról értesítik. A rendtartás értelmében a javítóvizsgák időpontját mindenütt az okta­tási intézmény igazgatója ál­lapítja meg. Az augusztus vé­gi pótbeiratásök pontos ide­jét a járási, illetve kerületi oktatási osztályok határozzák meg, Országszerte szeptember­ben. illetve decemberben bo­nyolítják le a javító-kiegészí­tő pótló és teljes érettségi (képesítő) vizsgákat. Az általános és középis­kolákban szeptember 2-án rendezik a tanévnyitó ün­nepségeket. A dolgozók iskoláiban általá­ban szeptember közepéig meg­kezdődik az oktatás. Az idő­pontot itt is az igazgatók ha­tározzák meg. Egyes felsőfokú technikumokban, ahol pótfel­vételt hirdettek, augusztus 28. és szeptember 10. között tart­ják a felvételi vizsgákat. Az egyetemeiken az ünnepé­lyes tanévnyitásra, szeptember 1—15. között kerül sor. Az időpontot az adott felsőoktatá­si intézmény vezetője állapít­ja meg. (MTI) akarják fejezni a cséplésit —] gondolom magamban. Sietek, i hogy a munka végi hajráit tét- j ten érjem, könnyen lőhet,! hogy délre végeznek is. Kint j járok már a határban, az út j kanyarulatán túl már látni | a major épületeit. A szérű j képe is kibontakozik, magas­ba emelt villáról száll a kéve a gépre, fogytán az asztag. A dűlőúion gyorsítok, a ma­jor udvarán azonban éppen csak, hogy lépkedek ... Az elevátoron felfutnék a szalmacsomók, alatta kupac­ba gyűl a szalma, a kazalon nem villázza el onnét senki, nem is kazal az, inkább amolyan menedékes szalma­hegy. A cséplőgép mögött is bogiyányi a törek, csu­pán egy asszony gyür- kőzik mellette. Az asztag on négy ember ado­gatja egymásnak a kévét, a szélső a gépre repíti, egy idő­sebb a földről dobálja fel a lecsúszott kévéket, a gépen két etető, a zsákokkal egy ember küszködik. A gépész — látom — engem fiigyei, ahogy menet közben szemügy­re veszem a szérűt. Ladoniczky József gépke­zelő — a Bugyi Gépállomás traktorosa a gépzúgásban Is megértette a szót, de vála­szul egyelőre csak legyint. Odébb lépünk a traktor mel­lől, míg beszélgetünk, fél szemmel a cséplőt, meg a traktort figyeli. — Hány főből áll a bri­gád? — Reggel voltak vagy ti­zenöten, az agronómus beosz­totta az embereket. De, hogy elment, a többiek lassan elszállingóztak... Reggel más­fél órát potyára ment a gép, az emberek veszekedtek, in­kább hordani akartak, mint a gép mellett lenni. — Hordani? — Van még kereszt bőven a. határbanl — S az elnök? — öt ma még nem láttam. — Ki a brigádvezető? Á zsákoktól odiainti Barizs Boldizsárt, a munkacsapat vezetőjét. De ő a Rákóczi Tszcs tagja. A két etető is onnan jött. Végig a gép mellett maradnak, amíg be­fejezik a csépíést. A többiek az Uj Barázdából valók. A tsz-nek harmadik nap­ja csépelnek, de mindig új emberek jönnek. Csupán Kerekes Lajosné, Tóth József né és az 57 éves Zsurmán Aladár tartanait kn már harmadik napja. Ök itt is | maradnak végig. Az abonyi Kossuth Tsz 30 holdas burgonyatábláján be­érett a termés. A szövetkezet asszonyai serényen szedik az ekével kiforgatott gumókat, s gyorsan telnek a zsákok / ,>XXXVNXXÁXN>XXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXX»XXXVXXXXXNNAN^XVVVNNXXXXXXXXXVVXXXXXVNXX\VsXV*>N»C Deákvári szemle, sok furcsasággal igazán Pokolszoba, patent ajtó — Ablak helyett gitt A szürkebarát új hazájában Igazán nagyszerű, szép és hangulatos is ez a sok embernek otthont nyújtó, domboldalba épített deákvári lakótelep. Nem messze ide felépül az óriás cementmű. s kezelői számára nem kevésbé fontos hajtása ez a telep. A lakásokról nem is szó­lunk sokat: megénekelték már praktikumát és korsze­rűségét képek, híradók, új­ságcikkek. Ám annál érdeke­sebb és tanulságosabb végig­járni az igen nehezen készülő üzlettömbön. A földszintes épületsor különböző szárnyai­ban más-más intézmény ka­pott helyet. Kezdjük az egészséggel. Tu­lajdonképpen készen áll és működik is az összkomfortos orvosi rendelő. Az ember be­lép, örvendezik, mígnem a séta során kiderül, hogy in­kább egy sor bosszankodni- valója lenne. Kalauzunk a körzeti ápolónő, Csapó Eszter. iVógigvezet a szobákon és ter­meken, s mi ezeket állapíthat­juk meg: Panni a váróban Ma, amikor olyan ügyesen célszerűen, tehát modemül tervezik és rendezik be a kü­lönböző építményeket, hogy minden sarkot hasznosítsanak, igazán meglepő áz itt levő ér­telmetlen bőkezűség. Kezdjük a várótermen. Odabenn pa­dokkal felszerelve áll a nagy váró. Ennek egy váró előszo­bát építettek, s ugyancsak in­nen nyílik a várakozó harma­dik része, amelyben jobb hí­ján egy Panmi-robogó árválko­dik. A körzeti ápolónő jár ve­le. s ő állította ide a benzin- 1 táltost, de szívesen lemonda- | na az ilyen parkírozásról,, ha j például fürdőt, zuhanyozót j építettek r>olna. a helyére. Ez- zel nem rendelkezik a rendelő- J intézet. Megyünk tovább. És megis­merkedünk a pokolszobával. Nem egzotikus dolog, nem is misztikus, egyszerűen ügyet­len és pazarló megoldás szü- leménve. Két szomszéd helyi­séget fűtendő, nem az amúgy is elégséges egy 1 cseréokályhát állítottak fel, hanem kettőt. A két kályha nyílása szembe néz egymással és az egész egy kis szobácskábán van. Erre zárul a vasajtó. Tessék elkép­zelni. micsoda pokoli hőség lesz itt. ahogy tüzelni kezde­nek. Nem beszélve a könnyű­szerrel megtakarítható egyik cserépkályha áráról és a megintcsaik feleslegesen be­épített kis szobányi térségről. Dupla vagy semmi Na. de mindezt szóvá sem tehetjük, ha benézünk a kö­vetkező. hosszú előszobára való helyiségbe. A végén egymagában árválkodik egy 100 literes bojler. Ennek az­Hulló mennyezet tán kijár egy külön szoba! Kár, hogy képeket és sző­nyegeket nem raktak mellé, hogy igazán otthonosan érez­ze magát. A rendelőben: azon mérge­lődik orvos és ápolónő, hogy az ablakot mindenütt fehérre pingálték. Tették ezt azért, hogy ne lehessen belátni. Vi­szont így a nappali fény sem tud bekukucskálni. Ez pedig nagy baj. A világosnak épült, miagyablakos helyiségek igazán nem kérnék a mester­séges fényt. A megoldás fej- magasságban vonuló, megfe­lelően áttetsző függöny len­ne. Ez már igazán nem nagy pénz, ahhoz mérve, ameny- nyiibe került az új lakóte­lep. Na és még egy csoda! Sose hittem volna, hogy a gitt pótolhatja az ablakot. A há­borút követő nehéz időkben láttam és magiam is hasz­náltam olajozott papírt, üveg helyett az ablakkereten. De gittet?! Hát itt megoldották! Dupla ablak helyett csak szimplát raktak a vizsgáló j felőli oldatom Legalább köny- nyebfoen lehűlnek a helyisé­gek. S ami hely a második ablaknak maradt volna, azt szépen betöltötte a már fe­hér festékkel is bekent ab­lakpótló gitt . . . Körülnézek a fodrászüz­letben. Ha van is egy-két építési fogyatékosság, igazán szép és elegáns is. De nem bosszantja-e ezerezer jobban az embert, ha ilyen körül­mények között illúziórcmboló elemi mulasztást lát. A fel­ső ablaksor, amely szellőző­ként is használható, ragad a habarcsos, festékes piszok­tól. Miért nem tisztították meg? Az építők nem tették, mondja az üzletvezető. Mi meg mielőbb munkához akar­tunk látni, s így átvettük. De legalább az átvevők lát­tak volna munkához! Mind máig nem tették meg. Most már nekilátnak, de igencsak fél munkát végez­hetnek. A felső ablakok előtt ugyanis sűrű vasrács vonul. Kívülről tehát nem lehet hozzáférni. Az pedig vég­képp megoldatlannak lát­szik. hogy az itt dupla, egy­másra szerelt ablakok belső oldalaihoz hogyan fémek hozzá a csak egy szakmát ta­nult fodrászok ... Gombház sej ... Innen is tovább menekülök. Szemgyönrörködtető a még zárt ajtajú étterem. Barcsaik ne nyitottam volna be, mert hamar oda lettek az illú­ziók. Kiderült, hogy az épü­let egyik szárnyában az eszp­resszó mennyezeti borítása, egy-két centiméteres vastag­ságban leszakadt. Jószerivel ez a sors vár az étteremre is. Hát ezt most megelőzik, leszedik az egész borítást lámpástul, mindenestül és megcsinálják újra. Az étterem konyhájában már helyén állnak a tűzhe­lyek. Elektromos fűtésű lesz — a legnagyobb főzőlap négy­ezer wattos. A kcnyha.helyi- ség szép, a padlózat és mennyezet között középen vonulnak az ablakok. De hi­szen ez nem lesz így jó! Fény ugyan van, de a fel­felé tartó gőz és ételszag odafenn összesűrűsödik _ és megreked. Nincs egy nyílás vagy ventillátor, amely el­szívná. Na, de hogy ez nincs, még csak hagyjam Nagyobb baj, hogy a nagy étterem, eszpresszókombinát áruliftje sincs kész. Szep­tember elején nyitnak talán, de ahhoz meg kell pakolni a raktárt, illetve onnan fel­száll ítani az enni- és inni­valót. Ezt végezné a lift. Na de hol van? A hordóidat pedig a lé-pcsőn nem lehet levinni... A bosszúságra és a hosz- szú sétára legjobb nyugtató egypár finom falat. Itt az ABC áruház! Itt aztán van minden, mi szem-szájnak in­gere. Úgy látszik azonban, itt sem árt, ha a pultok mögé néz az ember. A főnök le­mondóan panaszolja: a hát­só bejáraton hozzák a fél sertést, marhát, s az ajtót nem elég kinyitni, mert ha ezt teszik, éppen elzárja a. húshelyiségbe vezető utat. Ezért hát nem marad más hátra, mint minden szállítás­nál kiemelni helyéből az aj­tót. El is nevezték patent aj­tónak. Hát már ezen sem lehet segíteni? Ha megtör­tént, ami megtörtént, szabály ide, szabály oda, tegyék át úgy az ajtót, hogy kifelé nyíljon. Ezzel megoldódik a gordiuszi csomó. Egy ilyen csomót átvágtak az ABC áruház vezetői is. Az új üzletház elkészült, de az­zal senki sem gondolt, hogy így, nyáridőben a sok gyü­mölcs, dinnye, zöldségféle külön helyet követel magá­nak. Az egyetlen lehetséges megoldással, jó húzással, a vadonatúj üzletház fél tetője alá beállítottak egy kis épü­letet. Mint amilyet a piaco­kon és az utcákon látni. Kérdés, hogy ez a huszár­vágás megfelelő operáció-e a kézzelfogható, sajnos, nagyon is látványos mulasztásra? Tóth György hiány, mivel az összefüggő 32 holdas szőlőiskolát télkör­ívben körülveszi a H>ajta-pa- tak. Míg járjuk a táblákat, addig a szövetkezet, leány- brigádjának tagjai a bakhátat koptatják, a permetező munkacsapat pedig már he­tedszer permetezi rézgáliccal a szőlővesszőket. Bognár Sán­dor így folytatja: — Ahhoz, hogy ősszel meg­felelő eredményt kapjunk, egész évi becsületes munkára van szükség. Márciusban megkezdődik a vessző elő­készítése, ekkor szedik ki a telepítőveremből. Ezután tör­ténik a kiültetés, majd a be- iszapolás és a bakhátak ké­szítése — vezet be bennün­ket a szőlőgyökereztetés tit­kaiba. Őszig tízszer porhaoyíta- nak és nyolc alkalommal per­meteznek. Közben június- júliusban elvégzik az öm­lesztett áztaitást. Novemberben kiszedik a gyökeres vesszőket, majd osztályozzák, értékesítik, s amit ősszel nem tudnak el­adni, azt vermelik- Ezek a I vesszők tavasszal már egye- ! nesen a felhasználás helyére kerülnek, ahol a szőlőisfcolá- j ban előnevelt gyökeres sima- ! vesszőkkel telepítik a sző- | löt. Az 1964-es szőlőiskola „diákjairól” még ez év no­vemberében gondoskodnak. i (d s.) A nagykátaá Magyar—Ko- j reai Barátság Tsz szőlői siko- J Iájában ügyes lányok, erős emberek kezében szinte ég a munka. Itt, a tsz 32 holdas szőlőiskolájában biztosítják a! no.gyhátai járás közös gazda­ságai részére a szőlő vessző- \ Izet. Bogná r Sándortól, a sző- ] lőisikola vezetőjétől tudtuk j meg, hogy a járás határain kívül a szőlővessző eljut Pest megye más részeibe, sót szál- : lítanaik még a szürkebarát ha­zájába, Badacsonyba és Baja környékére is. — Milyen fajták vannak a szőlőiskola ban ? — összesen 37 fajta szőlő gyökereztetésével foglalko­zunk, hogy csak néhányat em­lítsek: a legkoraibb fajta Csa­bagyöngye, továbbá a kadar­ka, ezerjó, piros szlanka, hárslevelű és a kövidinka is megtalálható a szőlőiskolá­ban. A 33 holdon két és fél millió vessző van, ebből az ősszel másfél milliót értékesítenek, ami a szövetkezetnek két- | millió forint bevételt jelent. Bognár Sándor tréfásan meg. jegyzi: — Nincs még egy olyan 32 holdas tábla, amelyik eny- nyit jövedelmezne. 1961-ben létesítette a tsz \ a szőlőiskolát. Legfontosabb a i tavasszal kitelepített szőlő- I vesszők részére az elegendő í vízmennyiség. Ebben itt nincs — Miért nincs állandó $ cséplőbrigád? — A Rákócziban volt, ott£ pattogott is a munka —}, hallom a kitérő* választ. ^ A teljesítményről már a *í hivatalos papírok beszélnek: ^ 17-én valamivel több mint <; hetven mázsát, 18-án már £ csak alig negyvenhét mázsát í értek el. í: Az 1070-es gép pedig bír- *; ná, ilyen munkatempó J mellett azonban sem a !j gépkezelő nem keres, ^ sem a munka nem halad. í Le is állítja a traktort. Dél ^ van, a hiányos létszámú ^ munkacsapat elvonul az ár- nyékba ebédelni. Ráérnek í nyugodtan elkölteni az ebé-^ det, az asztalból alig van $ hátra csépelni való. Visszafelé hiába jártat! am ^ körbe szememet a határban, ^ nem láttam sehonnan köze-2 ledni kévével megrakott sze-? kereket a szérű felé. A ki- ■; halt Némedi úton egyszerre 'f csak eiómbe toppant Petőfi^ verséből Pató Pál úr, s fü- lembe súgta az „ősi jelszót”:^ „Ejh, ráérünk arra még!” $ Ferencz Lajos ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents