Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

”^firfap 1963. AUGUSZTUS 33, PÉNTEK Kevesebb a „ Giccs helyett művészi értékű népi hímzés — Hasznosan töltött esték Tápiószentmártonban — Kereseti lehetőség? Készülődnek a vizesek Pest megye városainak, nagyközségeinek hetipia­cain gyakran látunk vásári árusoknál olyan falvédőket, amelyek felháborítóan ízlés­telenek, a giccs mintapéldá­nyai. A falusi asszonyok meg­vásárolják ezeket a fal védő­ket, háziáldásokat, csókolózó galambpárokat, patakparton nézelődő szarvasokat. Megvá­sárolják szokásból, tájékozat­lanságból, s azért, mert külö­nösebb választék nincs. Tápiószentmártonban az ptóbbi hónapokban már ör­vendetesen csökken a „háziál­dás”, a konyhák faláról eltü­nedezik a giccs, hogy átadja helyét a művészi értékű népi hímzésnek, ízléses, szép, érté­kes falvédőknek, kézimunkák­nak. A tápiőszentmártoni műve­lődési házban még évekkel ezelőtt népi hímző szakkört alakítottak, amely sokáig ne­héz körülmények között dol­gozott. Nem volt megfelelő he­lyiség, de ez a gond megoldó­dott az idén, mert — mint ezt már korábban hírül adtuk — a művelődési ház udvarán jó­részt társadalmi munkával egy épületet létesítettek, amelyben helyet kapott többek között a községi könyvtár és a népi hímző szakkör is. Negyvenöt- ötven asszony jár ide a szak­körbe, rendszeresen, minden pénteken. Vezetőjük Pethö Istvánná, a mezőgazdasági szakiskola gondnoknője. A művelődési ház vezetősé­ge tizennyolc népi táj hímzés mintáit és nyersanyagát sze­rezte be a szakkör részére. A mintákat előnyomatják, s aztán ennek alapján végzik el az asszonyok a hímzést. Az elkészült darabok egy része a művelődési ház szobáinak fa­lait díszíti, de a népi hímzések ma már megtalálhatók sok fa­lubeli ház konyhájának és tisztaszobájának falán is, a régi „háziáldások” és giccses falvédők helyén. Azok az asz- szonyok, akik a művelődési ház részére készítettek hímzé­seket, viszonozásképpen félévi időtartamra ingyenes belépőt kaptak a művelődési ház va­lamennyi rendezvényére. Az asszonyok egy része ke­res is munkájával. A művelő­dési ház igazgatója, Várallyai Béla elintézte, hogy a legszebb darabokat az egyik budapesti háziipari szövetkezet átveszi értékesítésre. Hódít a hímzés a fiatal lá­nyok körében is. A művelődé­si házban napköziotthonos ta­nulószoba működik az islcola- évben negyven gyerekkel. A fiúk barkácsolnak, a lányok pedig Várallyai Béláné peda­gógus irányítása mellett a hímzést gyakorolják, szépérzé­küket fejlesztik. így válik a művelődési ház szakköre a giccs ellenében az ízlésfejlesz­tés hatásos, népszerű eszközé­vé. (tm) Viziparádé készül. Ez tartja most lázban a vizeseket. A 2 vízi úttörőcsapatokat, amelyek a nagy vizek: a Duna, a Bala- 2 ton, a Tisza, a Maros, a Velencei tó mellett már kora tavasz- £ szál lesik: mikor lehet behajózni. Mikor válik ismét kedves, f élévén jóbaráttá a télen dermedten, sután szunnyadó őrsi csó- 2 nak. j nak. 2 Viziparádé készül, Ráckevén, a Duna-ágban. Nagy vízi- 2 parádé, de nem teljes, hiszen csak a Duna menti vizesek, s kö- 2zülük is főleg a Past megyeiek, Vác, Dömsöd. Alsógöd, Felső- |göd, Visegrád, Sződliget, Dunavarsány matróztrikós képviselői í húznak oda a csónakokkal. Malcev: KÖNYVESPOLC Térj be minden házba Ml alcev kitűnő könyve a XX. és a XXII. kong­resszus szellemét tükrözi. Tör­ténete egy kis szibériai falu­ban játszódik, s megmutatja, hogpan érvényesül a párt ha­tározata a mezőgazdaság fel­lendítéséről, s egyáltalán mi­lyen hatással van a szovjet fa­lura, a kolhozra a párt nagy jelentőségű határozata. Egyszerű emberek indulnak csatába, hogy érvényt szerez­zenek az új szellemnek, s sok előítélettel, kolonccal terhelt pártfunkcionáriusok igyekez­nek megszabadulni a korábbi munkastílustól, hogy képesek legyenek szakítani a hibákkal, végrehajtani a rájuk váró fel­adatokat. Szeptember 5-én Szentendrén mutatják be először a megyében a Tücsök című új magyar filmet. Két főszerep­lője; Esztergályos Cecília és Sinkovits Imre A regény igen bátor hangú, merészen felvet „kényes” kér­déseket, s érdeme, hogy vá­laszt is ad ezekre. A könyv szinte módszertani kézifüzete a pártmunkásoknak, hogyan kell falun dolgozni. Végső következtetése a címadó gon­dolat: térj be minden házba, ismerd meg valamennyi em­ber gondját, baját, elképzelé­sét, mert csak valamennyi em­ber problémájának megoldá­sával tudsz eredményt elér­ni. A könyv a mai magyar ol­vasónak, elsősorban a mai fa­lusi olvasónak ad rendkívül gondolatébresztő élményt. Malcev regénye méltán il­leszkedik be a XXII. kong­resszust követő irodalmi mű­vek jelentős sorába, amelyet Szimonov: Élők és holiakja, Nyilcolajeva: Útközben című kötete, Kazakov: Két ember a sztyeppénje, Szolzsenyicin: Iván Gyenyiszovics egy napja, s a tíz új szovjet elbeszélés fémjelez. Mi jellemző ezekre a mü­vekrei? Az, hogy nem a sebek­ben vájkálnak, nem a bajo­kat, a személyi kultusz kárte­vésének tragédiáját ismétel­getik unos-untalan, hanem a megoldást, a kivezető utat, a felemelkedés útját keresik és mutatják meg. Ezért alkotó, mozgósító, hiteles írások ezek az új kötetek, amelyek a szov­jet irodalom mai útját jelzik. (Európa Könyvkiadó) ezer kilométert hagytak a há­tuk mögött. 1957-ben a váci úttöröház 19. számú Búvár ICund Vízi Úttörőcsapata né­ven jött létre e közösség s az­óta tizenkét túrán húzták az evezőket. Állóvízben és fo­lyóban, árral úszva és ár el­len, avagy szakkifejezéssel szólva: völgymenetben és hegymenetben. A tizenkét túra egyike egy­magában több mint ezer ki­lométert tett ki. Ez voll a híres „nagykor". Elindultak Vácról, csorogtak, eveztek a Sióig. Fel a Sió- csatornán, aztán irány a Ba­laton. Ötven kilométeres álló­víz — és neki a Zala folyónak. Húztak, amíg lehetett, aztán vonatra kerültek a csónakok, s eljutottak a Rábához. Ez­Országos állattenyésztési tanácskozás nok megyei Tanács főáilat- tenyésztője ismertette a me­gye állattenyésztésének hely­zetét, majd a vitára került sor. Délután a résztvevők megtekintették a megye ter­melőszövetkezeteinek közös üszőlegelőjét a szandai ré­ten, ahol 1200 tíbe-mentes üszőt legeltetnek. Pénteken felkeresik a Jászság három híres jószágtenyésztő gazda­ságát, a jászalsószentgyörgyi Petőfi, , a jásebotldoglházá Aranykalász és a jászapáti Alkotmány Termelőszövetke­zetet, ahol a legkorszerűbb tenyésztési, tartási módszere­ket tanulmányozzák. (MTI) Hozónk több mini szóz ©s'szófüícal kereskedik KULTURÁLIS HÍRADÓ VIZSGA Augusztus 21-én, szomba­ton a Népművelési Intézet­ben vizsgáznak azok a szín­játszórendezők, akik elvé­gezték a hároméves megyei rendezőképző tanfolyamot. A hallgatók részére tegnap, csütörtökön egész napos vizs­gaelőkészítő foglalkozást ren­deztek, amelyet Földeák Ró­bert, a Petőfi Színpad ren­dezője vezetett. Bolgár népművelők látogatása Augusztus 29-én, csütörtö­kön bolgár népművelési kül­döttség érkezik a megyébe. Délelőtt látogatást tesznek Szentendrén, Visegrádín s megtekintik a Dunakanyar más nevezetességeit. Délután ellátogatnak a nagytarcsai néprajzi múzeumba, majd megtekintik az aszódi mú­zeumot, ezt követően pedig a túrái művelődési házat. Este Bag községbe látogat­nak, ahol a helyi népi együt­tes ad műsort tiszteletükre. Jövő évi tervek Augusztus 31-én a Népmű­velési Intézetben szakbizott­sági ülést tartanak a tanácsi népművelési tanácsadók ré­szére. Megvitatásra kerül a kulturális szemle soron kö­vetkező esztendejének prog­ramja, valamint az 1965-ös jubileumi népitáncévre való felkészülés. Teljes kudarc A londoni sajtó nagy cik­kekben számol be a 40 mil­lió dolláros Cleopatra című amerikai film tökéletes ku­darcáról. A legélesebben a Guardian című lap kritiku­sa kelt ki a szereplők el­len. Szerinte Elizabeth Taylor alakítása külvárosi, Richard Burton pedig úgy játszik, mint akit az egész ügy nem túlságosan érdekel. ORSZÁGJÁRÓ KIRÁNDULÁSOK A tápiőszentmártoni em­berek szeretnek utazni. Az idén két csoportjuk járt már Budapesten, százhatva- nan pedig a szolnoki mű­vésztelepet és papírgyárat tekintették meg. Most, au­gusztus 28-án ötszáz tápió- szentmártoni dolgozó külön­vonattal utazik Balatonföld- várra a TIT és a művelő­dési ház szervezésében. Az utazók a helyi Kossuth és az Úttörő tsz tagjai. Nem ma­rad el mögöttük a Rákóczi Tsz sem. Augusztus 25-én százhuszan Egerbe és Szarvas­kőre látogatnak. Énekkarok találkozója Leányfalun augusztus 25-én rendezik meg a kulturális szemlén aranyjelvényt nyert kórusok találkozóját. Az este hétkor a szabadtéri színpa­don kezdődő hangversenyen a ceglédi vasutasénekkar, a szentendrei városi kórus és a szentendrei gimnázium énekkara szerepel. KONZULTÁCIÓ Augusztus 31-én egész na­pos konzultációt rendeznek a hároméves megyei tánc­vezetői tanfolyamon részt vett hallgatók részére. A konzul­tációt dr. Osskó Endréné, megyei táncszakreferens ve­zeti. A konzultációt köve­tően, előreláthatóan szep­tember közepén vizsgáznak a hallgatók. KIÁLLÍTÁS Ma délután hat órakor nyílik meg a Fényes Adolf teremben (Bp., Vili., Rá­kóczi út 30.), Foky Ottó báb­filmtervező kiállítása. Meg­nyitó beszédet mond Plesz- nivy Károly, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének fő­titkára. ra, a Felső-Volta Köztársaság­ra és a Csád Köztársaságra is. A tengeren túlra szintén ki­terjednek hosszúlejáratú ke­reskedelmi kapcsolataink. In­diával. Indonéziával, az Egye­sült Arab Köztársasággal, Ku­bával Ghánával, Guineával, Brazíliával már korábban, a közelmúltban pedig Nigériával kötöttünk több évre szóló ke­reskedelmi szerződést. (MTI) után már minden könnyebb volt. Lefelé végig a Rábán •— és újra alattuk a Duna, ez az öreg jó barát. 1959-ben jártak be a „nagy­kort”. Az úttörők közül első­nek az országban. A termé­szetjáró szövetség aranykoszo­rús jelvénnyel jutalmazta őket. És az aranyjelvényt ta­valy az időközben partnerré felnövő dömsödi vizesek is megkapták. A dömsödiek Bratislavába menték idén nyáron — a vá­ciak tiszai túrára. Ez már a második tiszai útjuk, az elsőt öt éve szervezték. Az volt a „nagykor" főpróbája. Kalan­dos vállalkozás, akár csak minden túra. Evezés, úszás, vízi- és szárazföldi vetélkedők — és táborverés minden este másutt. Miután most július végén megérkeztek Sárospatakról Szegedre, szárazföldön tértek haza Vácra, s ott szétoszlott a csapat. De csak rövid időre. A pajtások már újra bejárnak az úttörőházba. Csakhogy öreg jő barátjuk, a Duna. megtréfálta őket. Ala­posan leapadt, iszapos med­rét mutogatja. A maguk épí­tette sín, amelyen végigszalad a csónakot a Dunába cipelő csille, nem ér be a vízbe. Más talán pityeregne — de nem a váci vizesek! Másfél kilomé­terrel arrébb keményebb a meder, elviszik oda a csóna­kot. ott kezdik a behajózást. Sándor László, az úttörőház igazgatója és Ambrus Géza technikus, a csapat vezetője irányítja a parádéra készülő pajtások próbáit. Mindketten régi vizesek, óceán járót is rájuk lehetne bízni — ezekkel , a kedves „tengeri bocsokkal" bárhová eljutnának. Az őrsi csónakokban elhe­lyezkedik a legénység. A Vö­csököt Szabó Károly csapat­vezető-helyettes (civilben gim­nazista) vezeti. A Gulipánt Hansághy Gyula, aki az idén érettségizett. Bergmann Ist­ván gimnazista a Kócsag, Ma­yer Mátyás, a nyomdász a Ta- vicankó parancsnoka. „Evezés indulj!” — és a vizesek kifut­nak a Dunára. A nagy víziparádén akadályversenyek, vízijáté­kok tarkítják a programot. Augusztus 30-án és 31-én ösz- szevont főpróbát tartanak — és szeptember 1-én, vasárnap elbúcsúznak a szünidőtől a du­nai vizescsapatok. A ráckevei víziparádét köz­vetíti a televízió. Az egész országban látják majd a vá­ciak, dömsödiek és a többiek felvonulását, a búcsút, amely csak a nyárnak, de nem a Dunának szól. Murányi József Bővítik — kevesebb teremmel kezdi a tanévet a bugyi iskola Váltakozó tanítást folytat­tak a bugyi iskolában, vagyis „dupla műszakot” délelőtt és délután. Kevés nőit ugyanis a kilenc tanterem. Hogy a gyerekek valamennyien el­férjenek, további négy tan­teremmel kívánták már az új tanév kezdetére bővíteni a község általános iskoláját. Tavasszal még úgy látszott, nem lesz ennek semmi aka­dálya. Az ÉM 25. sz. Épí­tőipari Vállalat megkezdte az építkezést, miután a be­fejezés határidejét, termé­szetesen a szokásos kötbér mellett, augusztus 31-re tűz­ték ki. Reménykedve nézte a köz­ségi tanács, a tantestület, a szülők, az iskolások, mi­lyen gyorsan húzzák fel a falakat, iskolanyitásra bizto­san elkészül a négy új tan­terem. De gyorsan telik ám a vakáció, maholnap meg­kezdődik újfent a tanítás, csakhogy — a négy új tan­terem nélkül. Egy sem épült fel belőle, s ahogy e pillanat­ban a munka áll, jó ha az első hó leeste előtt befeje­zik az építkezést, egyébről ma már ábrándozni sem le­het. „Elmaradás” esete fo­rog fenn, természetesen ob­jektív akadályok következ­ményeképpen. Baj, baj, dehát végtére, ha eddig kibírták, pár hó­napon át ezután is kibír­ják a gyerekek azt a válta­kozó tanítást, gondolná az ember. Igen, csakhogy e pil­lanatban már nem kilenc. Csupán hét tanterme van az iskolának, kettőnek a falait szétverték, a bővítés miatt át kell azokat is alakítani. S mondanunk sem kell, ez a kettő sem készül el időre. Most hát tanács és tan­testület lázas buzgalommal keres legalább két helyisé­get, amit pár hónapra szük­ségtanterem céljára kölcsön­vehetnének. Ha pedig tan­évnyitásig nem lesz kölcsön­terem, akkor a határidő be nem tartása miatt áttér az iskola három műszakra. Csak legalább meg lehet­ne a nyitját találni annak a rejtélynek, hogy miért tűz­nek ki olyan . gyakran az építővállalatok olyan határ­időt, amit aztán objektív, szubjektív, vagy „akármitív” okból nem tudnak betartani. Nem lenne egyszerűbb egyál­talán meg sem szabni a ha­táridőt? Elkészül, amikor el­készül az az épület, minek hiú reményeket keltve téve­désben tartani az építtető- ket? í A magyar külkereskedelem j hatósugara, országunk nagysá- j gához mérten, igen kiterjedt. í Meghaladja a százat azoknak Í az országoknak a száma, aho- \ vá áruink eljutnak. Hazánk 5 mintegy ötven országgal tart fenn hivatalos kereskedelmi £ kapcsolatot, államközi, keres- í kedelmi, pénzügyi szerződések 5 alapján. í J Az utóbbi időben újabb af- J rikai országokkal, Nigé- { riával és Dahomey-val £ kötöttünk államközi meg- állap adás t. \ Csaknem harminc országgal \ van már hosszú lejáratú áru- ! csereforgalmi és fizetési meg- J állapodásunk. A legrégibbek, ; s a legeredményesebbek, a ba- ; ráti, szocialista országokkal '} kötött megállapodásaink, ame- ' lyek összhangban vannak öt- ; éves népgazdasági tervünk fel- 1 adataival és nagymértékben : hozzájárulnak sikeres megol- I dúsukhoz. Az európai tőkésor- ! szagok közül Angliával, Auszt- ! riával, a Bsnchcr-országokkal, l Franciaországgal, Görögor- \ szaggal, Norvégiával, Svédor- J szaggal kötöttünk eddig hosz- ; szabb időre szóló megállapo- J dást. Nagy-Britanniával a fel- \ szabadulás óta már a harma- {dik ilyen megállapodás lépett {életbe. Ausztriával a korábbi Í hároméves helyett, miután az í már lejárt, a múlt év szep- j temberében öt évre szóló szer- j ződést kötöttünk. Görögor- j szaggal szintén megújítottuk a '/f hároméves megállapodást. A J kormányok megbízottai az év } elején írták alá hazánk és ; Svédország, illetve hazánk és \ Norvégia között létrejött ha- \ sonló hosszú lejáratú szerző- í dést. j Legutóbb a Francia Köz- £ társasággal jött létre ilyen £ egyezmény, amely érvé- ^ nyes Franciaország terüle- ^ tén kívül, a Közép-afrikai í Köztársaságra, y az Elefántcsontpart Kóztársa- '/ Ságra, a Gabtíni Köztársaság­A Földművelésügyi Minisz­térium és a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lya rendezésében, csütörtökön kétnapos országos állat­tenyésztési tanácskozás és gyakorlati bemutató kezdő­dött Szolnokon. A megyei főállattenyésztőket, az orszá­gos és a megyei törzskönyvi felügyelőségeik vezetőit dr. Németh Lajos, a Földmű­velésügyi Minisztérium ál­lattenyésztési főigazgatóságá­nak vezetője tájékoztatta az állattenyésztés jelenlegi hely­zetéről, időszerű feladatai­ról. A tanácskozás második ré­szében Virág István, a Szól­» ! Átevezni könnyű a Dunán, í Még kétszer, háromszor is. De ! próbálja meg valaki, hogy ; reggeltől estig negyven-ötven- ! szer megfordul. ; A váci úttörők, ha túrán ; vannak, legalább ennyi erőki- ; fejtést, ennyi evezőhúzást pro- | dukálnak naponta. S ha azt ! mondanák nekik, hogy szokott ; tempójukban \ evezzék végig a Dunát, ; a Fekete-erdőtől egészen a ( Fekete-tengerig, azt felelnék, ; hogy bár nem próbálták, ám ; nem jönnének zavarba. Ta­; Ián még akkor sem, ha azt ; kívánnák tőlük, hogy lentről, ! a Fekete-tengertől — köny­< nyítsünk — egészen Vácig te­• gyek meg ezt a távolságot. ! Nem jönnének zavarba, i mert fennállásuk óta, már öt- » [

Next

/
Thumbnails
Contents