Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-22 / 195. szám

2 "if£ írtai) 1963. AUGUSZTUS 23, CSÜTÖRTÖK A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet kormány nyilat-1 kozatot adott ki, amelyben ! értékeli a Kínai Népköztársa- J ság kormányszóvivőjének augusztus 15-én tett nyilatko­zatát. „A Kínai Népköztársa­ság kormánya az atomkísérle­teket eltiltó szerződéssel szem­ben elfoglalt álláspontjával csatlakozik az imperialista ha­talmak legagresszívebb körei­hez, sőt ezen túlmenően ma­gára vállalja az amerikai »ve­szettek»- a nyugatnémet re- vansiszták a francia ultrák seregében az irányjelző szere­pét" — állapítja meg a szov­jet kormány. A továbbiakban úgy jellemzi a kínai kor­mány képviselőjének nyilatko­zatát, mint „rágalomáradatot az atomfegyver-kísérleteket megtiltó szerződés ellen és a Szovjetunió külpolitikája el­len." A kínai vezetők fel akarják használni a szerződés megkö­tését, „ezt a fontos nemzetkö­zt eseményt ahhoz, hogy ki­találások és aljas fogások se­gítségével rákényszeritsék más országokra a háború és a béke alapvető kérdéseiben el­foglalt kalandor platformju­kat". A kínai vezetők ma saját maguk megítélhetik, ho­gyan fogadja a világ a kí­nai kormánynak ezt az állásfoglalását — mutat rá a szovjet kor­mány nyilatkozata. — Ehhez elegendő végigolvasni azok­nak az államoknak a jegyzé­két, amelyek a szerződést alá­írták. A továbbiakban a szovjet kormány nyilatkozata lelep­lezi a kínai vezetőknek azo­kat az állításait, mintha az atomfegyver-kísérletek meg­tiltásáról szóló szerződés megkötése fokozta volna a háború veszélyét, s ez a ve­szély nagyobb lett, mint a szer­ződés megkötése előtt volt. Hallgatva a kínai vezető­ket — állapítja meg a szov­jet kormány nyilatkozata — „a dolognak az a látszata, mintha a béke megszilárdítá­sának használna az, hogy folytatják és bővítik az atom­fegyver-kísérleteket, mind többféle halálthozó atomfegy­vertípust készítenek, olyan helyzetet alakítanak ki, amely­ben ez a fegyver elterjed az egész világon, holnap gyártani kezdik a nyugatnémet revan- sisták, holnapután mondjuk a Csang Kaj-sek klikk, hiszen bőven akad olyan, aki segít­séget nyújt nekik ehhez". A szovjet kormány foglalko­zik az újabb kínai nyilatkozat szerzőinek minden jel szerint „mentő érvnek“ minősített indokolásával, amely azt állítja, hogy a szerző­dés nem tiltja meg az Egyesült Államoknak föld alatti atomkíscrletek végzését és fokozza az atomfegyverkészleteket, s ezzel kapcsolatban a szovjet nyilatkozat kijelenti: „Elsősorban is az Egyesült Államok keze ebből a szem­pontból a szerződés aláírása előtt sem volt megkötve, úgy­hogy ilyen értelemben semmi új nem történt. Másodsorban a szerződés nem tiltja meg a Szovjetuniónak, hogy szükség esetén ne végezhessen föld alatti atomkísérleteket, hogy ne fokozza atomfegyverkészle­teit és ne alkalmazza ezt a fegyvert az imperialista ac­res szór ok ellen, ha örültségi rohamukban háborút robban­tanak ki”. „Az atomkísérleteket eltiltó szerződés megkötésével a Szovjetunió egyáltalán nem akar egyoldalúan leszerelni az imperializmussal szemben” — hangsúlyozza a szovjet kor­mány nyilatkozata, majd a to­vábbiakban így folytatódik: — „a Szovjetuniónak az atom­fegyver-kísérletek megtiltásá­nak kérdésében elfoglalt ál­láspontja nem merevedett meg, hanem annak megfele­lően alakult, ahogy az erővi­szonyok változtak a nemzet­közi porondon, amilyen sike­rek születtek a Szovjetunió és a szocialista közösség vala­mennyi országa védelmi ké­pességének erősítésében. Ez az álláspont figyelembe vette mindazt, amit az atomkor realitásának szoktak nevez­ni". A szovjet nyilatkozat rész­letezi az atomfegyver-kísérle­tek megtiltásáért vívott harc szakaszait Közvetlenül az­után, hogy az Egyesült Álla­mok az atomfegyver birtoká­ba jutott, a kísérletek megtil­tása e fegyver egyidejű el­pusztítása nélkül nem felelhe­tett meg a szocialista országok érdekeinek, „leállította volna azt a munkát, amelynek a szovjet atomfegyver létreho­zása volt a célja, s megszilár­dította volna az amerikai atommonopóliumot”. Mikor azonban megszűnt az amerikaiak atommonopóliu­ma, a szovjet kormány 1956- ban javasolta, hogy a le­szerelés problémájának megoldása előtt is álla­podjanak már meg az atomkísérlctek megszün- | tetésében. Az atomfegyver-kísérletek megtiltására abban az időben tett szovjet javaslat éppen azon az alapon irányozta elő ennek a kérdésnek a megol­dását, mint amelyen most megoldották — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata. Abban az időben csak a légkörben és a víz alatt foly­tak atomkísérletek. „A kü­lönbség tehát az. hogy 1956- ban az Egyesült Államok visz- szautasitotta javaslatunkat, 1963-ban pedig elfogadta, méghozzá némileg bővített formában: hozzávéve a koz­mikus térséget”, „A kialakult helyzetben a Szovjetunió és az egész világ számára nem maradt más hátra, mint választani a- há-■ rom közegben való atom­fegyver-kísérletek betiltása, vagy a kísérletek fel nem tar­tóztatható és korlátozatlan folytatása között. A népek ki­emelkedő sikere, a békeszere­tő erők győzelme, a békepo­litika reális eredménye az, hogy ma sikerült megálla­podni az atomkísérletek meg­tiltásában három közegre vo­natkozóan, s ezzel megoldani az egész probléma legfonto­sabb részét”. Ami a kínai vezetők arra való hivatkozását illeti, hogy a moszkvai háromhatalmi tár­gyalások megkezdése előtt egy-másfél hónappal még a szovjet kormány is minden­fajta atomfegyver-kísérlet be­szüntetéséről szóló szerződés megkötéséért szállt síkra, er­ről a szovjet kormány kijelen­ti: „Minden józanul gondolko­dó politikus és diplomata szá­mára világos, hogy a tárgya­lásokon mindegyik fél a maxi­mum elérésére törekszik. Mi küzdöttünk ezért a maximu­mért, vagyis a mindenfajta atomfegyver-kísérletek be­szüntetéséért — beleértve a föld alatti kísérleteket is. Az adott szakaszban azonban ez lehetetlennek mutatkozott”, Ilyen körülmények között — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió egyezményt kö­tött a légköri, a magaslégköri és a víz alatti atomkísérietek beszüntetéséről. „Ez a lépés megfelelt a világközvélemény várako­zásának, ezt a lépést a szovjet nép egészsége, va­lamennyi más nép s ezen belül a kínai nép egészsé­ge iránti gondoskodás ve­zérelte”. „Magától értetődik, hogy a szovjet kormány most sem hagy fel erőfeszítéseivel ab­ban a harcban, amelyet a föld alatti atomfegyver-kiser­ietek beszüntetéséért vív”. „A szovjet kormány már felhívta a kínai kormány fi­gyelmét arra az egyszerű igazságra, hogy az élet nem áll égy helyben, hogy a tu­domány és a technika viharo­san fejlődik, s ami tegnap még elfogadhatatlan volt. ma már hasznos, sőt szer­fölött hasznos lehet. E mö­gött bizonyos unati jelentőségű anyagi tényezők állnak, ame­lyek a szovjet kormánynak al Szovjetunió védelmi képes­sége és valamennyi szociális-; ta ország biztonságának fo- 1 hozásával kapcsolatosak. Ezek \ az intézkedések, amelyek sorá­ba beletartozott a. legújabb és a világon mind ez ideig a legerősebb atomfegyverek ki­próbálása is, reményteljesen biztosították a szocialista ál- [ lamközösség biztonságát. Minden szükséges eszközzel | rendelkezünk ahhoz, hogy í védelmi képességünket to-! vábbra is a kellő színvona- j Ion tartsuk, olyan színvonalon, \ amelyet megkövetel, vagy: megkövetelhet az adott hely- j zet.” „Sajnálatos, hogy Peking- ben nemcsak hogy nem szá­molnak azokkal a változá­sokkal, amelyek meghatároz­zák a mai világ arculatát, ha­nem a kormányzás művé­szete csúcsának tartják a túl­élt dogmák feltétlen követé­sét a politikában és a holt betű szembeállítását a való­ság élő szavával. Ebben rej­lik a kínai vezetők politiká­jának fő gyengesége, külö­nösképpen az atomfegyver­kísérletek megszüntetésének kérdésében.” A szovjet kormány megál­lapítja, hogy — amint a Kí­nai Népköztársaság kormá­nya képviselőjének augusztus 15-i nyilatkozatából kitűnik —j „a kínai vezetők rendkívül ha- I ragszarwik a Szovjetunióra! azért, mert nem szállított Ki- j nának atomfegyvereket". „Hasonlóképpen a bosszú­ság érzése vezérli a kínai vezetőket, amikor a Szov­jetuniónak és más szocialis­ta országoknak az atomfegy­ver terjesztését ellenző poli­tikája Icapcsán támadják a Szovjetunió külpolitikai lé­péseit a nemzetközi feszült­ség csöklcentésére és a. béke erősítésére. Kiváltképpen ez- j zel magyarázhatók kirohaná-1 saik az atomfegyver-kísérle- tek megszüntetéséről szóló szerződés ellen." A szovjet kormány — ol­vashatjuk a nyilatkozat­ban — már számtalan­szor megpróbálkozott az­zal, hogy meggyőzze a kínai kormányt: az atom­fegyver terjesztésének megakadályozása megfe­lel a béke és valameny- nyi szocialista ország, többek között a Kínai Népköztársaság érdekei­nek. A nyilatkozat aláhúzza: amint a Szovjetunió egész külpolitikájával bizonyította „atomereje megbízhatóan vé­delmezi a társadalmi és nem­zeti felszabadulásért küzdő népek érdekeit”. Az, hogy az atomhatal­mak között eggyel vagy né- hánnyal több szocialista or­szág foglal helyet, nem hoz lényeges változást a szocia­lista tábor védelmi képes­ségében, persze csak akkor, ha a szocialista tábort egy­séges egésznek tekintjük. Ugyanakkor azonban min­den olyan eset, amikor egy újabb kapitalista állam jut az atomfegyver birtokába, nö­veli a nukleáris háború ve­szélyét. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány feltétel nélkül elítélte a „sokoldalú NATO-atomerő” létrehozásának tervét. „A szovjet kormány lanka­datlan erőfeszítésekkel tö­rekszik arra, hogy meggyőz­ze a nyugati hatalmakat is: az atomfegyver terjesztésének politikája, amely ezt a fegy­vert bármilyen formában is Nyugat-Németország rendel­kezésére kívánja bocsátani — mélységesen elhibázott és a világot nagy veszélyekkel fenyegető politika". A kínai kormány pozíció­ját — hangsúlyozza a nyi­latkozat — „csak olyan ér­telemben lehet megérteni, hogy a kínai vezetőknek nem fontos, miképpen terjed az atomfegyver a kapitalista or­szágok között. hanem csak az a lényeg, hogy kitapint­hassák, milyen is az az : atombomba”. „A Kínai Köztársaság még j nincs felkészülve arra, hogy | nagy mennyiségben atomfegy- ! vert gyártson. Ha a KNK két-három bombát készítene is, az se oldaná meg szá- ' mára a kérdést, viszont na- < gyón megterhelné Kína gaz- \ daságát”. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a Kínai Népköztársaság ] „most támaszkodhat azok­ra a védelmi eszközökre, amelyeket a szovjet nép hozott létre, s amelyek re­ményteljesen szolgálják a szocialista államközösség védelmének céljait: éppen ezért a Kínai Népköz- társaság számára a jelenlegi körülmények között a leghe­lyesebb politika az lenne, ha minden erőfeszítését gazda­ságának fejlesztésére összpon­tosítaná. „A kínai vezetők azért becsmérlik a Szovjetuniót, mert atomfegyvere van, a KNK-nak pedig nincs — hang­zik a nyilatkozat. — De mondhatják-e a KNK vezetői szívükre tett kézzel, hogy a j Szovjetunió atomhatalma nél- ■ kül, anélkül a hatalom nél- j kül, amely éveken át minden j szocialista ország érdekét szol- | gálta, a Szovjetunió békepoli­tikája és az agresszív erők j megzabolázása nélkül, foglal- j kozhatna-e ma Kína nyugod­tan a gazdasági és államépí- \ tés belső feladatainak meg­oldásával? Azt a fényűzést is, hogy az atomcsendszerződést ellenez­zék és durván támadják a | Szovjetuniót és az SZKP-t, a j kínai vezetők csakis annak kö- ’ vetkeztében engedhetik meg maguknak, hogy Kína külső biztonságát a Szovjetunió és az egész szocialista közösség , hatalma védelmezi. A szovjet kormány kijelen­ti: „az atomfegyverek korsza­kában végzetes hiba lenne bármely szocialista ország ré­széről, ha védelmének biztosí­tásában csak saját erejére szá­mítana. annál is inkább, mert nem minden ország rendel­kezik ehhez elég erővel. A j szocialista országok, közte a Kínai Népköztársaság is, hiá- : ba állítják az ellenkezőjét, vé- j delmüket a Szovjetunió nuk­leáris erejével számolva épi- \ tik ki, mert az az erő meg j tudja fékezni a nyugati hatal- i mák támadó köreit". „A kínai vezetők azt állít- I ják. hogy a Szovjetunió csu­pán a saját boldogulásával tő- ! rődik és az atomcsendszerző- | dés megkötésével a pillanat- j nyi nyugalmat hajszolva, év- : százados szenvedésre kárhoz­tat embereket.’’ „Ha a KNK kormánynyilat­kozatának szerzői a nyugalom alatt azt értik, hogy nincs há­ború — hangzik a szovjet nyi­latkozat — akkor mi valóban j mindig síkraszálltunk és a jő- | vőben is síkraszállunk az ilyen nyugalomért.” A szovjet kormány nyilat­kozatában rámutat: a KNK kormánya, vissza­élve a szocialista orszá­gok közötti bizalmas jel- i legű kapcsolatokkal, olyan titkos okmányok tártál- | mát fecsegi ki, amelyek érintik a szocialista közös­ség országainak védel­mét. ,.A KNK kormányának eme eljárása után többé aligha hisz > valaki ígérgetéseinek őszinte- j ségében és közöl vele védelmi j jellegű adatokat. Természetes, j hogy a szovjet kormány erre vonatkozólag levonja a megfe­lelő következtetéseket” — hangzik a nyilatkozat. „Minden lenini elveket val­ló kommunistának undorral kell visszautasítania a nukleá­ris háború kérdésének ilyen­fajta feltevését: semmi az. ha elpusztul az emberiség fele, ha elpusztul 300 millió kínai, ez­zel szemben eltörlik a föld színéről az imperializmust, s az életben maradottak a ro­mokon állítólag gyors ütem- . ben, az eddiginél ezerszerte \ (Folytatás a 3. oldalon.) Dobi István látogatása a szentmártonkátai építőtáborban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Nádasdi József­nek, a KISZ Központi Bizottság titkárának társaságában szer­dán délután meglátogatta Szentmártonkátán az egyetemista lányok Hurák Teréz építőtáborát. A táborparancsnok tájékoz­tatója után a vendégek elbeszélgettek a fiatalokkal. (MTI) Akik dolgoztak augusztus 20-án Példát mutattak a tinnyei traktorosok—Ahol az elnök is megfogta a villanyelet — Ünnepi műszak Inártson A ' Földművelésügyi Mi­nisztérium és a MEDOSZ el­nökségének felhívására a ma­guk érdekét követő termelő­szövetkezetek a nyár végi munkákra kiválóan alkal­mas ünnepeket isi tevéke­nyen töltötték. Az augusztus 19-én és 20-án munkaruhá­ba öltözött emberek között sok olyan akadt, aki már hónapok óta nem tartott munkaszüneti napot. Vala­mennyiüknek az volt a cél­juk, hogy újabb erőfeszí­tésekkel gyorsítsák meg a nyári betakarítási és talaj - előkészítési munkát. A mindkét ünnepet mun­kában töltő falusi dolgozók közül először a tinnyei traktorosokkal találkoztunk. A reggeli órák­ban pillantottuk meg a vidá­man pöfögő traktorokat a tinnyei utcákon. Az egyik traktoros, a K—25-öst vezető Komlós Lajos így számolt be ünnepi munkaprogram­jukról: — Eleinte akadtak olyan hangok nálunk — mondotta —, hogy pihenni kellene legalább egy napot, de mi traktorosok a kétnapos mun­ka mellett foglaltunk állást. Ma reggel mind a három gé­pünk — a Super Zetor, a K—25-ös és az RS—09-es — munkába indul. A Mulwurf- fal műtrágyát szórunk, a Sü- per Zetor a toki Egyetértés Tsz-ben sálóz, jómagam pe­dig a maglucernát vágom. Elmondja még a munkára ünnepen is kész traktoros, hogy a gépállomás egyik gépe is vállalta velük a mun­kát. Jómaga újító munkára készül, mert a kévekötő ara­tógéppel kísérli meg a mag- lucema-aratást. Eddig még nem próbálta soha, de úgy hallotta, hogy Budakeszin és Telkin sikerült a hasonló kí­sérletezés. Tökön mindenki betartotta a szavát A toki Egyetértés Termelő- szövetkezetben tanúja voltam a minap, amikor a két ünnep­nap tennivalóit beszélték meg a vezetők és a tagok. Nos, va­lamennyi tsz-tag betartotta ígéretét, mert akit kérték, il­letve kijelöltek, elvégezte a tőle várt munkát. Az első ün­nepen a műhelyek és az állat- tenyésztés dolgozói silóztak, a másodikon pedig a növény- termesztő brigád. Az első nap eredményeiről szólva Rakusz ( József elnök elmondotta, hogy tíz vagon silókukorica került a helyére és 135 forintot ke­restek átlag az ott szorgosko­dó tagok. Az elnök egyébként maga is villával a kézben tartózkodott a silógödörnél, ahol éppen összefutott két szállító vonta­tó. Néhány percig segített a silógödörben szorgoskodó ta­goknak, majd így ismertette a kétnapi munkát: — Hat erőgép és 28 ember dolgozik a silózásnál, míg a szántást két erőgép végzi két műszakban. Az. előbbi munka arányaira és sürgősségére jel­lemző, hogy mintegy 150 va­gon silókukorica-termésre szá­mítunk. amelynek betakarítá­sa szeptember elejéig tart. Ki­tűnő minőségű, kukoricacsö­vekben gazdag az idei siló, nem szólva a mennyiségről, amely két évi igény kielégíté­sére alkalmas. Ebben a termelőszövetkezet­ben egyébként mások is dol­goztak még az ünnepek alatt Az uborkaszedő brigád tagjai például napi száz forintot ke­resnek átlagban, mert a terve­zettnél sokkal nagyobb és jobb lett a termés. Somodi Ferenc könyvelő, aki az irodában tar­tott ügyeletet az ünnepek alatt, elmondotta, hogy hetvenezer forintos bevételt terveztek eb­ből a növényből, de már 190 ezernél tartanak és el akarják érni a kétszázötvenezret. Inárcson sem pihentek Inárcson is két napra ele­gendő munkatorlódást kellett behozni az ünnepek alatt, de. mS.r„ 20-án. délben végezte. A'tsz tagjai nemcsak a sa­ját termelvényeik jórészét, ha­nem más termelőszövetkezetek kertészeti termékeinek tartó­sítását is vállalták. Ezenkívül szántottak, vetettek is az ün­nepek alatt. A közös mun­kán kívül, sok termelőszövet­kezeti tag az ünnepek alatt hordta haza háztáji gazdasá­gába a tsz-től kapott szénát és a szalmát. Este, hazafelé, több dolgos községet érintettünk. Akkor már mindenütt befejeződött az ünnepi munka, de fényes és hangos volt a falu. Min­denütt jó hangulatban emlé­keztek meg a dolgozók a ke­nyérről és a jogról, amelyet két kezük munkája biztosít. (n. i.) Külföldi írók magyarországi látogatása Hétfőn Budapestre érke­zett Szadzsad Zahir író. az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja és Faiz Ahmed Faiz, Lenin-békedíjas pakisztáni költő. A vendégeket a Feri­hegyi-repülőtéren Dezséry László. az Országos Bsketa- nács főtitkára, valamint a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének képviselői fogad­ták. (MTI) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIO 8.10: Reggeli hangverseny. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Az ifjú­sági rádió Petőfi útján című mű­sora. 9.32: Népi zene. 10.10: Fú­vószene. 10.35: Operarészletek. 11.32: Beszélgetés csillagászokkal. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Gaz­dasági baedeker. 13.10: Hétfőtől szombatig. 14.10: Madrigálok. 14.25: Operettrészletek. 15.05: Heti könyv­szemle. 15.25: Mendelssohn: Az el­ső WalDurgis éj — kórusmű. Ifi.10: Könnyű dallamok. 17.05: Tudomá­nyos híradó. 17.20: Operakettősök. 18.15: Szórakoztató magyar muzsi­ka. 18.40: Ifjú figyelő. 19.00: Köny- nyűzenei híradó. 20.32: Bécsi Ün­nepi Hetek. 1963. 22.15: Gyermek- nevelés. 22.30: Marira grófnő — operettrészletek. 23.16: Két elbe­szélés. 23.30: Magyar nóták. 0.10: Éji zene. PETÖFI-RADIÖ 14.25: Beethoven: Esz-dur vo­nósnégyes. 15.05: Táncoló h^n«*te­gyek. 16.04: Költők nyomán n Ba­laton körül. 16.27: Székelv Endre: Kantáta. 17.05: Családi körben. 18.05: Tömegdalok. a bolgár rá­dió műsorából. 18.15: Latin-ameri­kai elbeszélések. 18.40: Mai?» Krisz- talinszkaja és Claudio Villa éne­kel. 19.05: Az operaszerkesztö pos­tájából. 19.44: A kísérletezés sze­relmese. 19.54: Filmzene. 20.06: A román kultúra hete. 20.30: Élőszó­val — muzsikával. URH 18.40: Zenekari muzsika. 19.50: Tánczene. 20.30: Lírai komédia. 21.45: Operaest. TELEVÍZIÓ 18.15: Hírek. 18.20: A Magvar Hirdető műsora. 18.30: Az ember és a folyó. Pater Danubius. 18.55: A jövő hét műsora. 19.05: Tele­sport. 19.30: Tv-híradó 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.35: Románia nemzeti ünnepén. 20.05: Elloptak egy bombát. Román film. 21.10: Hűsítő jégkockák. 21.40: Miért? A magyar tv kisfiimje. 22.15: Giuseppina CarmirelK tu gedül. Zongorán kísér Petri Endre. 22.35: Hírek. Tv-híradó íi&m.).

Next

/
Thumbnails
Contents