Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-22 / 195. szám

1963. AUGUSZTUS 22, CSÜTÖRTÖK ‘^fCirlap A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) magasabb civilizációt teremte­nek. Ez az elképzelés többször jutott kifejezésre magasrangú kínai képviselők nyilatkozatai­ban. Tegyen a KNK kormá­nya nem két. hanem százkét nyilatkozatot arról, hogy ég az atomfegyver betiltásának és megsemmisítésének vágyától, hogy csak a népek érdekével törődik, nem moshatja le ma­gáról a szégyent, hogy egy nukleáris háborúban milliók és milliók — közte kínaiak — feláldozásával számol.” A KNK vezetőségének leg­utóbbi nyilatkozata ismételten bizonyítja, hogy külpolitikájában ma is efelé az antimarxista— antileninista és emberte­len elképzelés felé orien­tálódik ■— hangzik a szovjet kormány nyilatkozata. „Ellenezzük ezt a kegyetlen koncepciót — jelenti ki a szov­jet kormány. — Továbbra is a szocializmus és a kommu­nizmus humánus ideáljához méltó módszereklcel küzdünk a marxi—lenini eszmék dia­daláért, azért, hogy a népe­ket felszabadítsuk minden kizsákmányolás és elnyomás alól, azért, hogy a munka győzzön a tőke felett.” „Ha egyesek Pekingben haj­landók feláldozni az ország lakosságúnak felét, vagy az egész emberiség felét — hang­zik a nyilatkozat —, az SZKP Központi Bizottsága számá­ra, a szovjet kormány szá­mára minden egyes szovjet ember élete drága.” „A kínai vezetők azt a lát­szatot igyekeznek kelteni, mintha Ázsia, Afrika, s Há­tin- Amerika elnyomott népei­nek nevében beszélnének, mintha az ő sajátos szócsö­veik lennének.” „A kínai vezetők felhívá­sain messziről érezhető a de­magógia és a kalandorság” — hangsúlyozza a nyilatkozat „Rá akarják kényszeríteni az ázsiai, az afrikai és a latin­amerikai népekre azt a gon­dolatot, mintha a moszkvai szerződés és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó, több, más intézkedés akadá­lyozná nemzeti felszabadító harcuk kibontakozását. Az ehhez hasonló állítás — fél­revezetés” — jelenti ki a szovjet kormány. A nyilatkozat mutatja, mennyire nem meggyőző a kínai vezetők ama próbál­kozása, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha szaba­dalmuk lenne az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai népek érzéseinek és törekvéseinek magyarázására. „A legjobb bizonyíték, hogy a kínai ve­zetők pozíciója összeegyeztet­hetetlen a népek érdekeivel, éppen az, hogy az atom­kísérletek beszüntetéséről szó­ló szerződéssel szembeni tá­madásaik ellenére is az ázsiai, az afrilcai és a la­tin-amerikai államok egymás után csatlakoztak ehhez a szerződéshez.” A Kínai Népköztársaság kormánya csupán a trockisia csoportokat egyesítő, úgyne­vezett IV. Internacionálé' ha­tározatával. büszkélkedhet. Szó se róla — „méltó" part­ner o „proletár internaciona­lizmushoz” — olvashatjuk a szovjet kormány nyilatkoza­tában. Az atomkísérletek beszün­tetéséről szóló szerződés elleni hangzavart Peking­ben felhasználják az ázsiai, afrikai és latin- amerikai népek érdekei­nek „különleges” össze­fonódásáról szóló össze­tákolt elmélet propagálá­sára. „A kínai vezetők — olvashat­juk a nyilatkozatban —, né­hány ázsiai, afrikai és latin­amerikai ország egyes sze­mélyiségeinek nacionalista érzéseit felhasználva tünte­tőén aláhúzzák a három kon­tinens érdekeinek azonossá­gát, de nem szólnak egy szót sem arról, mennyire szük­séges erősíteni e földrészek szolidaritását a szocialista or­szágok népeivel, a világ for­radalmi munkásmozgalmával’ A szovjet kormány kijelen­ti, hogy „Az afro-ázsiai szo­lidaritás ilyen értelmezésé­ben nem annyira az impe­rializmus elleni harc fegyve­re, mint inkább eszköze e földrészek népeinek elszige­telésére a szocialista álla­moktól és sok más békesze­rető országtól Kinek kedvező ez a cselekvési mód, ha nem az imperialistáknak?" „Mi csak örülnénk —, je­lenti ki a szovjet kormány —, ha a lefegyverzésért folyo nagy harcban a népi Kína kormánya egy sorban halad­na a Szovjetunióval, az ösz- szes szocialista országgal” Sajnos, ma ez nem így van .— állapítja meg a Szovjetunió kormánya. „A Kínai Népköztársaság kormánya éppen ellenkező­leg cselekszik, mint ami kívá­natos egy szocialista ország kormányától — hangzik s szovjet kormány nyilatkoza­ta. — Igyekszik megtéveszte­ni a népeket, megfosztani őket helyes tájékozódási pontjuktól, a béke megszilár­dításáért folyó harcban, vagyis aláásni a népek offenzivájál ebben a küzdelemben.” A szovjet kormány nem mond le arról a reményéről, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői még egyszer mérlege­lik a szocialista országok ösz- szeforrottsága és a béke érde­keinek ellentmondó jelenle­gi politikájuk minden követ­kezményét és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársa­ság ismét elfoglalja helyét a nukleáris háború megakadó lyozásáért, a békés egymás mellett élésért, á népek sza­badságáért és a független­ségért lankadatlanul küzdő államok sorában. it kínai kormány szóvivőjének auyusatns 13-i nyilatkozata Ostromállapot Dél-Vietnamban Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Dél-Vietnam­ban a szerdára virradó éjjel kihirdették az ostromállapo­tot. Éjfélikor a hadsereg egyik alakulata megrohanta a „Xa Loi”-t, Saigon főpagodájáit. Három nappal ezelőtt az volt a színhelye a tízezer buddhista hívő éhségsztrájk­jának, amellyel a kormány diktatórikus, vallásellenes po­litikája ellen tiltakoztak. Mint ismeretes, az ország la­kosságénak nyolcvan száza­lékát kitevő buddhisták el­nyomása igen heves tiltako­zási hullámot váltott ki or­szágszerte. A szerdára virradó éjjel megszakadt a kapcsolat a Sai­gont főpostával. Saigon re­pülőterét az egyik légitár­saság szóvivője szerint „ka­tonai okokból lezárták”. Szer­da reggel a saigond rádió be­mondója, ismertetve az ost­romállapot kihirdetéséről szó­ló rendeletét, „A Vietnami Köztársaság Hadseregének Hangja” néven jelentkezett. Miután az országot telje­sen elszigetelték, s a hadse­reg átvette a hírközlő szer­vek ellenőrzését, a szerdára virradó éjjel eseményeiből csak töredékek kerültek nyil­vánosságra. Diplomáciai kö­rökből azonban kiszivárgott, hogy a főpagoda elfoglalása­kor a buddhista hívők és a kormánycsapatok között he­ves összecsapás volt, s a ka­tonaság lőfegyverét is hasz­nálta. Elfoglalták a katonai egységek a Saigontól 640 ki­lométerre északra fekvő Hue város főpagodáját is, Nyugat-Németország is aláírta a moszkvai atomcsend-egyezményt A moszkvai atomcsend-szer- zödiést hétfőn Moszkvában aláírta a Német Szövetségi Köztársaság kormányának megbízásából Günther Scholl ügyvivő. Hétfőn a szovjet fővárosban a Szomáli Köz­társaság, a Jordániái Ki­rályság és Algéria nagykö­vete is aláírta a szerződést. Ezzel 57-re emelkedett a száma azoknak az országok­nak, amelyek a szovjet fő­városban, csatlakoztak a moszkvai szerződéshez. Hét­főn Washingtonban a Né­met Szövetségi Köztársaság és a Szomáli Köztársaság nagykövete aláírta a moszk­vai atomcsendszerződést, s ezzel 62-re emelkedett azok­nak az államoknak a száma, amelyeknek diplomáciai kép­viselői Washingtonban írták alá a szerződést. Londonban a Német Szövetségi Köztár­saság csatlakozásával 58-ra emelkedett a szerződés lon­doni aláíróinak száma. Moszkvában nem vették át az NSZK kormányának nyilatkozatát Vaszilij Kuznyecov, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese szerdán fo­gadta G. Schollt, a Német Szövetségi Köztársaság moszk­vai ideiglenes ügyvivőjét! A fogadás az ügyvivő kérésé­re történt. A Német Szövetségi Köz­társaság nagykövetségének képviselője közölte, felhatal­mazták, hogy adja át az NSZK kormányának nyilat­kozatát a légköri, magaslég­köri és víz alatti atomfegy­ver-kísérletek eltiltásáról szó- j ló szerződés aláírásával kap- í cső-latban. I V. Kuznyecov nem vette '• át a nyilatkozatot, mivel ab- ( ban az NSZK kormánya jogtalan igényeket támaszt arra, hogy ..egész Német­ország nevében” foglaljon állást. Vaszilij Kuznyecov kijelen­tette: — A szovjet kormány is­mételten viszautasította a nyu­gatnémet kormánynak azokat a kísérleteit, hogy minden jo­gi és politikai alap nélkül egész Németország nevében lépjen fel. Természetesen az NSZK kor­mányának semmiféle nyilat­kozata nem cáfolhatja meg azt a reális tényt, hogy az egvkori Németország területén két szuverén állam van: a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság, úgyszintén- Nyu- Sat-Uerlin, amely ténylegesen különálló politikai egvség. i A szovjet külügyminiszter első helyettese hangsúlyoz!0: I — a fent említett Igények ki­fejezik a szövetségi köztársa­ság bizonyos köreinek revan- sista törekvéseit. Az NSZK kormányának ilyenfajta állás- foglalása nem felel meg a moszkvai szerződés szellemé­nek és célkitűzéseinek, mert az a béke megerősítésének és a nemzetközi feszültség eny­hítésének ügyét hivatott szol­gálni. ! A kínai kormány szóvivője | augusztus 15-én nyilatfcoza- | tot tett, válaszul a Szovjet­unió kormányának augusz- j tus 3-án kiadott nyilatko- I zatára. A szóvivő 12 pontba fog- \ lalt nyilatkozatának első ré- \ szében megismétli a kínai j kormánynak azt a korábbi ! állítását, hogy a szovjet ve- j zetők a nukleúrisfegyver-kí- ; sértetek részleges megtiliú- | sáról kötött szerződéssel „el- ! árulták önmagukat, eladták ; o Szovjetunió és a világ né­peinek érdekeit”. Kijelenti, hogy „a szovjet j vezetők elfogadták az Egye- í sült Államok és Anglia szerződéstervezetének álmá­zolt változatát”, amikor alá­írták az atomfegyver-kísér­leteket részlegesen megtiltó szerződést. A háromhatalmi szerződés megkötése növeli az atomháború veszélyét, minthogy „első betűjé­től az utolsóig az ame­rikai imperializmus vi­lágstratégiájának köve­telményeit elégíti ki". A kínai kormány szóvivő­je szerint a szóban forgó szer­ződés „amikor elkülöníti az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetését, az atomfegyve­rek megtiltásának általános feladatától, a béke ábrándját kelti, elaltatja a világ né­peinek éberségét és olyan ködfüggönyt hoz létre, amely mögött az amerikai imperia­lizmus folytathatja az atom­fegyverek gyártását, fejlesz­tését és terjesztését, megsze­rezheti a nukleáris fölényt és felkészülhet az atomháborúra”. Azzal kapcsolatban, hogy a szerződés megvédheti az em­beriséget a radioaktív fer­tőződés veszélyes következ­ményeitől, a szóvivő kije­lenti: „A radioaktiv részecskék valóban ártalmasak, de az atomháború okozta ár­talom százszorosán, ezer­szeresen súlyosabb lesz”. A nyilatkozat szerint a föld alatti nukleáris kísér­letek betiltásának elhagyásá­val a háromhatalmi szerző­dés törvényesíti az ilyen kí­sérleteket és megkönnyíti az Egyesült Államoknak, hogy tökéletesítse stratégiai nuk­leáris fegyvereit; nukleáris zsarolással éljen és korlá­tozott nukleáris háborúkra készüljön feli „A három’iatalmi szerződés megkönnyíti a nukleáris zsa­rolás és fenyegetőzés folyta­tását az Egyesült Államok számára, megkönnyíti a népi forradalmi mozgalmak és a nemzeti függetlenségi moz­galmak további elnyomását.“ A szóvivő ezután azt fejte­geti, hogy a „papirszerződés” nem akadályozza meg az Egye­sült Államokat nukleáris fegyvereinek és nukleáris tit­kainak elterjesztésében szö­vetségesei és az ellenőrzése alá tartozó országok között. S „a nukleáris fegyverek elter­jedése megakadályozásának hirdetésével az amerikai impe­rializmusnak egyáltalán nem az a célja, hogy megkösse a maga kezét, hanem az, hogy a Szovjetunió kivételével béklyóba verje a szocialista országokat”. A kínai szóvivő hangsúlyoz­za: minden szocialista or­szágnak elsősorban saját vé­delmi képességére kell tá­maszkodnia és azután — de csak azután — a testvéri or­szágoktól és a világ népeitől kapott segítségre. „A szovjet kormány merőben nagyhatal­mi, soviniszta hangot üt meg és a tényekkel száll szembe, ha úgy tünteti fel az összes szocialista országot, hogy azoknak a fennmaradása a Szovjetunió nukleáris fegy­vereitől függ. Amíg az impe­rialisták nem hajlandók be­tiltani a nukleáris fegyvere­ket, addig a világbékét az sza­vatolja inkább, minél na­gyobb az ilyen fegyverekkel 1 rendelkező szocialista orszá- • gok száma.” A szóvivő sze- I rint: „A szovjet vezetők va- I lójában nem ellenzik, hogy a nyugatnémet militaristák­nak nukleáris fegyvereik le­gyenek, s az sem érdekli őket, hogy megerősödjék a szocialis­ta tábor hatalma.” A nyilat­kozat szerint ,a szovjet veze­tők igazi célja az, hogy meg­alkudjanak az Egyesült Álla­mokkal, így átmeneti nyuga­lomra teljenek, megőrizzék az atomfegyver-monopóliumukat és meghatalmasodjanak vele a szocialista táborban”. A szóvivő kijelenti, hogy az ilyen szerződés foly­tán bekövetkezett nem­zetközi enyhülés ellenté­tes a világ népeinek óha­jával. „Az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában je­lentkező úgynevezett enyhü­lés csak átmeneti és felületes jelenség, hamis enyhülés. A szovjet vezetők eldobták a nukleáris fegyverek teljes betiltásának zászlaját és a mi kötelességünk, hogy azt még magasabbra emeljük” í— jelenti ki a szóvivő. A szóvivő szerint „nem most történik először, hogy a szovjet vezetők összeszűrték a levet az imperializmussal és megpróbálták béklyóba ver­ni Kínát.” A' nyilatkozat sze­rint a szovjet kormány 1959. így ünnepelt a nagykátai járás — Pest megyei Hírlap? Ágh Éva színművésznő be­szél. Érdekli önöket a nagy­kátai járásban rendezett al­kotmány-ünnepségek esemé­nyei? — Hogyne?! — Azzal kezdeném, ami a szokástól eltérő, új színt jelen­tett az ünnepségsorozatban: a járási honvédelmi sportnap­pal. Az eseménydús találkozó színhelye Tápiószecső volt, ahol a tápiósági, a kákái és a tóalmást kerékpárosok, lövé­szek. asztaliteniszezőik és sakk- versenyzők mérték össze tu­dásukat a helyiek csapatával. A harcászati' és repülőmodel­lező bemutatókkal tarkított látványos vetélkedést- labda­rúgó villámtorna zárta be. Az ünnepély este a művelődési házban, folytatódott, ahol a tá- piószecsői Egyetértés Tsz ven­dégül látta patronáló üzeme, a fővárosi Kender- és Juta­gyár dolgozóinak küldöttségét Az ünnepi beszéd után — me­lyet a gyári küldöttség veze­tője tartott —. a termelőszö­vetkezet új búzából sütött ke­nyérrel ajándékozta meg a patronálóka t. Ezt követően vi­dám műsor következett, amely­ben a vendégek és a vendég­látók egyaránt közreműköd­tek. Nagy sikert aratott Ste­phan. keletnémet szerző vidám egyfelvonásosa. az Adélé né­ni, amelyet a jutagyáriak szín­játszói: és a2 Aranylakodalom című egyfelvonásos. amelyet a helyiek együttese mutatott be, Ofella Sándor rendezésében. A jólsikerült műsort hangula­tos bál követte — kivilágos virradatig. — Köszönjük a felvilágosí­tást, még egy kérdést enged­jen meg: honnan ered a tájé­kozottsága ? — „Első kézből”: én vagyok a iutagyári műkedvelő szín­játszó együttes rendezője. ny. é. június 20-án egyoldalúan széttépte az 1957. október 15- én megkötött nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai—szov­jet megállapodást és megta­gadta, hogy Kína rendelke­zésére bocsássa egy atombom­ba mintapéldányát és gyár­tásának műszaki adatait. Az események menetét a kínai kormány szóvivője a következő módon foglalja össze: „A szovjet kormány először megpróbálta térdre kényszeríteni Kínát és a Kí­nának adott segítség beszün­tetésével megpróbálta elnyer­ni az amerikai imperializ­mus kegyeit. Azután minden­féle tarthatatlan érvvel hoza­kodott elő, megpróbálta rá­bírni Kínát ünnepélyes állás­pontjának feladására. Mi­után ebbe beletört a bicskája, arcátlanul az imperialista go­nosztevőkkel alakított bandát, hogy Kínára nyomást gyako­roljon”. A kínai kormány szóvivője azzal kapcsolatiban, hogy a szovjet nyilatkozat hangsú­lyozza. hogy a kínai kormány nyilatkozatában nem tartotta tiszteletben a szovjet állam szuverenitását, ezt mondja: „Ha a szovjet vezetők nézete szerint a szovjet nép érde­keinek elárulása a szovjet ál­lam szuverén joga, akkor per­sze joguk van így beszélni, de ha a belügyekbe való be nem avatkozás ürügyén alcarják önök betömni szánkat, nem járnak sikerrel! A marxizmus —leninizmus védelmezése megkívánja, hogy leleplezzük azokat a cselekedeteket, ame­lyek elárulják a marxizmus— leninismust és a proletár in­ternacionalizmust. Megszű­nik kommunistának lenni az, aki az ilyen áruló cselekede­teket nem leplezi le”. A nyilatkozat végül megis­métli azt a vádat, hogy a „szovjet vezetők külpolitikai irányvonala izig-vérig kapi­tuláció”. A szóvivő nyilatkozatának utolsó szakaszában kijelenti: „A szovjet vezetőle már jóko­ra darabot megtettek a rossz úton. Reméljük, felülvizsgál­ják álláspontjukat és vissza­térnek a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internaciona­lizmus útjára, a szocialista táborba tömörült országok és a világ népei egységének útjára”. A Gazdasági Bizottság határozata A Mezőgazdasági Értesítő legújabb száma ismerteti a Gazdasági Bizottság határoza­tát, amely az ipari üzemekből a gépállomásokra érkező dol­gozók munkaviszonyáról és bérezéséről intézkedik. A ki­helyezett dolgozók munka- viszonya vállalatuknál nem szűnik meg. A kiküldetés ide­jén előzetes havi átlagbérü­ket kapják, de ha a gépállo­máson elért teljesítményük ennél nagyobb keresetnek fe­lel meg, akkor a különbözetet is kifizetik részükre. A gép­állomás gondoskodik számuk­ra étkezési és szálláslehető­ségről. Ennek költségeire a dolgozók kiküldetési díjat kap­nak. Ezenkívül kihelyezésük ideje alatt havonta egyszer in­gyenesen utazhatnak haza éa vissza. (MTI) Sok ezer forintos tűzkárok - gondatlanságból Két tűzeset pusztított hétfőn megyénkben. A jelek mind­két helyen arra mutatnák, hogy egy-egy ember nemtö­rődöm hanyagsága miatt ér­te népgazdaságunkat tetemes kár. Hétfőn délben Farmoson, az Uj Élet Termelőszövet­kezet serestanyai rakodójáról jelentettek tüzet. A lángok villámgyorsan elharapóztak, s mire az önkéntes tűzoltók kivonultak, már nem lehe­tett megmenteni 312 mázsa rozsszalmát, 110 mázsa tö- reket, sok vadonatúj zsákot, ponyvát, fahordót, kerékpárt. Bár a tűz keletkezése körül­ményeinek pontos felderítésé­re a vizsgálat még folyik, megállapították hogy előidé­zője egy hanyagul eldobott cigarettacsikk volt. Becslé­sek szerint a kár meghaladja a 27 000 forintot. A csikk- eldobással gyanúsított embert a rendőrség őrizetbe vette. A halászteleki Szabad Má­jus Termelőszövetkezetnek egy. a tarlón álló 150 má­zsás szalmakazla égett le hétfő este. A kár itt is több ezer forintra vág. A szemtanúk állítása szerint a kazal tövében a tüzet megelő­zően ismeretlen férfi heveré­szett. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a kazalon a tűz kívülről befelé terjedt. A kör­nyékbeliek — még a tűz ol­tása közben — elindultak, hogy megfogják a kazalnál látott idegent. Nem messze el is csípték és a rendőrség­nek átadták. ^XXX\VvXXXXXX^XXXXXXXXXXXX>X^^^^X^X\^.XX•V , | JÁMBOR KÍVÁNSÁG f j Földmüvesszövetkezeti j ^ közgyűlést tartanak a fa-% £ luban. összejött szép $ £ számmal a hallgatóság. % j; Megérkezik az előadó és e% szavakkal lép a pódiumra: 0 £ — Tőlem nem kell fél- % £ niük, nem beszélek so- % 4 kát. Csak belenézek az j ^ emberek szemébe és ab-£ 4 bői már látom, mikor % f elég. Akkor befejezem. 4 $ Aztán rákezd és hosz- 4 ; szán, unalmason beszél $ \ fél órát, egy órát. Amikor} pedig éppen a negyedik á •j pohár vizet issza, a pil- 4 'j lanatnyi szünetben valaki $ hátul megszólal: — Tessék már egy kicsit '4 4 a szemünkbe is nézni 11! J \ m > \ ^VXXVVXXXVXVXVXXVVVVN\XXXXXXXVVXXXV»XX>xí

Next

/
Thumbnails
Contents