Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-15 / 190. szám

r%í9t if F.cvmt é/Círlan 1963. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK Gyümölcsöző együttműködés A toki Egyetértés Tsz még j csak most alapozza meg állat- t tenyésztését. Korszerű épüle- j teliből álló majorjában 100-as ! létszámú tehenészetének íejé- si átlaga 9,6 liter, 4 százalékos tejzsír mellett. Ezenkívül még 80 növendékál!,atot és 130 bor­jút nevelnek a tsz állatgondo­zói. Az Egyetértés eredménye­sen együttműködik a szomszé­dos falvak közös gazdaságai­val: a tinnyei termelőszövet­kezettől kapja folyamatosan nevelésre a boriúszaporulatot. a perbáliak pedig a nagyüze- n*i módszerekkel folytatott hizlaláshoz szállítják a növen­dékmarhákat. A sertésállo­mány is nő a toki gazdaság­ban: ,a 60 brucellózismentes, törzskönyvezett koca mellet 300—400 között van a süldők száma. Tovább küzdünk újabb megálló padosokért Az Országos Béketanács Elnökségének nyilatkozata VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az Országos Béketanács El- í nöksége nyilatkozatot adott ki ■ a részleges atomcsend-egyez- : ménnyel kapcsolatban. j A magyar békemozgalom 1 örömmel üdvözli a megegye­zést — hangzik a nyilatkozat | —, amelyet a Szovjetunió, az í Amerikai Egyesült Államok, és ! az Egyesült Királyság kötőitek j az atomfegyver-kísérletek rész­leges betiltására. Az atomfegyver-kísérletek súlyosan veszélyeztették az I emberiség egészségét, ^J\ét uálaóz hidnijziL Káva úgy fekszik a kör­nyező dombok ölén, mint a tál alján a gyümölcs. Ez szemre szép látvány, csak­hogy tavasszal, amikor meg­indul az olvadás, megadják az árát. Valamennyi vadvíz és a hóié erre veszi útját, el- lönti a kerteket, az úíakat. A kárt ebben az évben a belvíz is fokozta. Nemcsak a kertvégeket, de a házakat is veszélyeztette. A falut átsze­lő Hosszúpatak pedig sza­bályszerű folytnak hitte ma­gát, tört, rombolt. Az egyéb­ként is alattomos patakocska már sok bosszúságot okozott a kávaiaknak. De már nem sokáig! A Rákos-patak min­tájára vizét szilárd kőágyba kényszerítik, amelyből már nem lesz könnyű kitörnie! A Tápió-Hajta Vízgazdál­kodási Társulat mindjárt a belvíz levezetése után hozzá­látott a munkához. A falun végig, három kilométer hosz- szúságban elkészült a föld­munka. Kiásták a csatornát, amelynek alját és oldalát kő­lapokkal fedték be. Ez a munka a lakosság által már eddig elvégzett társadalmi munkán kívül 1 "00 000 fo­rintba kerül. Az egész azonban nem túl sokat ér, ha ugyanakkor nem emelik meg a patakon átíve­lő közúti hidat. Annak ide­jén. amikor megépítették, a lesiátlyosabb jármű, amelyre számíthattak, a hatlovas hin­tó volt. A hatlovas hintók eltűntek, helyette azonban traktorok, vontatók húzzák át rajta terhüket. Érthető, hogy a híd lesüllyedt. A tavasszal a megyei ta­nács helyszínelő bizottsága megtekintette a hidat. Ök maguk is látták, bogy a meg­duzzadt patakvíz zavartalan lefolyásának ez a legfőbb akadálya. Akkor azt mond­ták, majd gondolkoznak raj­ta, m«t lehetne tenni. Még gondolkoznak. A községi ta­nácselnök önszántából bead­vánnyal fordult a KPM üt­és vízügyi főosztályához és kérte, korszerűsítsék a ha­táskörükbe tartozó hidat. Saj­nos, választ még onnan sem kaptak... K. M. I s a fegyverkezési hajsza foko- i zását, így a minden eddiginél ! rettenetesebb háború előkészí­tését szolgálták. Sértették az emberiség közös érdekeit. I Az egyezmény példáját adja, hogy a tárgyalások szellemé- i ben, főbenjáró ügyben is, ren­dezni lehet a nagyhatalmak : közötti vitákat. A megállapo- , dás, bár tartalmában korláto- i zott, hiszen a föld alatti atom- i kísérletekre még nem terjed 1 ki, világra szóló jelentőségű, ! mert alkalmat ad arra, hogy va­lamennyi békeszerető or­szág csatlakozzék hozzá. Mozgalmunk tovább küzd azért, hogy az egyezményt ter­jesszék ki a föld alatti atoan- lcísérletek betiltására, s hogy az egyezményt újabb egyez­mények kövessék, amelyek lé­pésről lépésre megközelítik a békeszerető emberiség végső célját, az általános, teljes és ellenőrzőit leszerelést. Megelé­gedéssel látjuk, hogy a külön­! böző országok egyetértésükről | és csatlakozó szándékukról , tesznek nyilatkozatokat. A Magyar Népköztársaság kormánya, amikor csatla­kozott az egyezményhez, a dolgozó magyar nép ál­talános óhaját teljesítette, i Elítéljük azokat a hatalma- j kát, amelyek vonakodnak a i megállapodás elismerésétől, j nem tudják felfogni az egyez- 1 meny jelentőségét, s annak a ! történelmi pillanatnak az ér- ! lékét, amikor a megegyezés : szelleme utat tör magának. Mi j elérkezettnek látjuk az időt, ‘ hogy erőinket a világ vala­mennyi békeerőivel egyesítve arra használjuk fel, hogy elhá- j rítsulc az akadályokat a továb- I bt megegyezések elöl. A hábo- ] rúval fenyegető vitás kérdáse- J két rendezi nagyhatalmi tár- I gyalások sokáig egy helyben I vesztegeltek, most úgy látszik: I megnyílt az út. (MTI) Új bélyegek kerülnek forgalomba A Posta Vezérigazgatóság közli, hogy augusztus 18-án új bélyegek kerülnek forgalom­ba. Közülük kettő a Nagy idők — nagy események sorozat­ban. Ebben a sorozatban egy forint névértékű bélyeget ad­nak ki abból az alkalomból, hogy az alkotmány ünnepére Sportligeten is kigyúllad a villanyfény és ezzel befejező­dik Magyarországon a falu villamosítása. A sorozat má­sik bélyege 60 fillér névér­tékben Pierre de Coubertín emlékére kerül forgalomba, aki az olimpiai játékok újjá­szervezője volt. Ezekkel egy- időben, a magyar népművé­szeti kiállítás alkalmából 20, 30, 40. 60 fillér. 1, 1.70. 2, 2.50 és 3 forintos értékből álló népviseleti bélyegsorozat is forgalomba kerül. Mindhárom fajta bélyeg 1964. december 31-ig használható fel posta­küldemények bérmentesítésé­re. (MTI) ____________ D rága az angol miniszterelnöki palota Sokba kerül az angoloknak , a miniszterelnöki palota. Az j alsóház költségvetési bizottsá­ga jelentésében felpanaszolta, hogy a Downing Street IQ. és a szomszédos pénzügyminisz­térium átépítése, korszerűsí­tése óriási méretű hiteltúllé­pésekkel jár — úgyhogy ez a két ház lesz talán a világ leg­költségesebb ilyen méretű épülete. Az 1958-as eredeti költség- vetés az átépítés összes költ­ségeit 400 00.0 fontra irányoz­ta elő, a legújabb előirányzat szerint viszont máris elérte a 2,5 millió fontot. A munka be­fejezéséig a költségek előre­láthatólag meghaladják a há­rommillió fontot. Korszerűbb módszerek a mezőgazdaságimérnök-képzésben Az ősszel kezdődő tanév-1 ben az agrár-felsőoktatási in­tézmények újabb jelentős lé­pést tesznek az oktatási re- I form célkitűzéseinek és a nagyüzemi mezőgazdaság kö- I vetelményeinek megvalósítá- \ sa felé. A tananyag bizo­nyos fokú módosításával és az üzemi gyakorlatok jelle­gének és szervezetének fej­lesztésével biztosítják, hogy a leendő agrárszakemberek megfelelő alapokat kapjanak szakmájukhoz. JAJTA VADÁSZAT“ A KONZERVIPARBAN Kísérletek 250 gyümölcs- és zöldségfajta feldolgozásával A mezőgazdaság mintegy i sziaz különböző fajta gyümöl- I csőt és zöldséget termel, illet- | ve szállít a konzervipar részé­re. A választék szám szerint > elég bőséges, de a fajták egy része nem felel meg az ipar igényeinek. A Konzerv- és Hűtőipari Ku­tató Intézet ezért az idén szé­leskörű „fajtavadászatot'’ in­dított. A nagyobb mennyi­ségben feldolgozásra kerülő gyümölcs- és zöldségfélék — elsősorban a málna, szamó­ca, ribizli, meggy, kajszi- és őszibarack, valamint a paradicsom, paprika és ubor­ka — itthon előforduló, de kevéssé ismert fajtáit kutat­ják fel. Legbőségesebb for­rásuk a kísérleti intézetek, nemesítő telepek gyűjteménye, (le egyéni termelőknél, kert- lulajdonosoknál is találtak felár több értékes fajtát. A konzervipar igen sokféle igényt támaszt a gyümölcs, és Zöldségfélékkel szemben. Elő­ször is meg kell felelniük a nagyüzemi mezőgazdaság követelményeinek, mert csak a bőven termő és legalább részben géppel beta­karítható növény ad olcsó nyersanyagot. Továbbá: min­den zöldség- és gyümölcsfélé­ből szükség van különböző időpontokban beérő fajtákra, hogy a szedés és az elsődleges feldolgozás munkája minél ke­vésbé torlódjon. S végül a legfontosabb a minőség. A terméknek nyersen rendelkez­nie kell a konzervtől elvárt tulajdonságokkal — például magas cukor- és vitamintar­talom, szép szín stib. — s ezeket a feldolgozás során is meg kell őriznie. Az agrotechnikai szempont­ból megfelelő fajtákat a Konzerv- és Hűtőipari Ku­tató Intézetben laboratóriumi vizsgálat­nak vetik alá, s az itt jónak bizonyultakat a kí­sérleti üzemben feldol­gozzák. Az idén 250 gyümölcs- és zöldségfajtából mintegy 500 féle készítményt állítottak, illetve állítanak elő. Az elő­zetes vizsgálatok szerint már­is több olyan fajtát találtak, amely a hőkezelés, tartósí­tás során is megőrzi ere­deti hatóanyagait, aromáját és színét, s így a konzervipar értékes nyersanyaga lehet. Ilyen például a ceglédi törzsgyümölcsben felfede­zett cigánymeggy, amely különlegesen jó minősé­gű, magas vitamintartal­mú, kiváló ízű, s igazi meggypiros színű lét ad. Kőszeg környékén találtak egy őszibarackfajtát, amely olyan apró szemű, hogy étke­zésre alkalmatlan, viszont a belőle készült dzsem még jobb aromájú, mint a jó mi­nőségű, nyers őszibarack. A konzervipar javaslatot tesz majd a mezőgazdaság­nak, hogy a feldolgozásra leg­alkalmasabb fajtákat minél gyorsabban szaporítsák el. A ceglédi cigánymeggyből már meg is kezdték egymillió cse­mete telepítését. (MTI)) A mezőg'azdaságimérnök- kénzésben jelentősen nö­velték az úgynevezett alapozó tárgyak óraszá­mát és korszerűsítették ezek anyagát. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán például negyven­nel több a matematika-, s hét­tel több a kérni aórák száma, mint az elűző években. A mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte, s ez ebből adódó termelési változások tették szükségessé néhány teljesen új tantárgy bevezetését is. Ilyen többek között a ker­tészképzésben a gépek üze­meléstana és az agrárgazda­ságtan. Az Állatorvostudo­mányi Egyetemen — tekin­tettel a külföldi szakiroda- lom nagy szerepére — kö­telezővé tették a második idegen nyelvet, s államvizs- gatárgyként írták elő a nagyüzemi állattartásban rendkívül fontos állathigié­nia anyagát. Az üzemi gyakorlatokat úgy szervezik át, hogy minél hatékonyabban gyarapítsák a hallgatók ismereteit, felkészültsé­gét. Az agrármémökképző intéz­ményekben, a tavalyi kezde­ményezés alapján továbbra is fenntartják az államvizs­ga előtti öthónapos üzemi gyakorlatot. Az állatorvostan- halilgatók ezentúl csak a har­madik év után vesznek részt gyakorlaton, amikor bizonyos elméleti alapok birtokában már jobban hasznosíthatják az ott szerzett ismereteket. A hét agrár-felsőoktatási in­tézménybe egyébként az idén 1120 első éves hallga-tót vet­tek, illetve vesznek fel. Raj­tuk kívül 324-en nyertek előfelvételi a következő tan­évre. (MTI) Bögrések alkonya Aligha lehetne pontos szám­vetést adni arról, hány levél, újságcikk foglalkozott az el­múlt években a bögrekocs­mákkal. Sajnos a járásban majdnem mindenütt fal- rahányt borsó volt a figyel­meztetés és a bögrések foly­tatták tovább a zugkimérést. Most A bony ban rendkívül erélyes intézkedéseket foga­natosítanak ellenük. Két ügy­ben rövidesen ítélkeznek: K- né és P. B. ellen megindítot­ták a büntetőeljárást üzérke­dés címén. Két hét alatt hatvanezren a ceglédi strandon Bár még javában élvezzük a nyári nap melegét, tudjuk jól, rövidesen véget ér a meleg, kö­zeleg az ősz. A ceglédi stran­don ma még telt ház fogadja a íürdőzőket. Két hét alatt több mint hatvanezren keres­ték fel a strandot. A múlt év­hez képest augusztus közepéig mintegy tízezerrel több vendé­get tartanait nyilván. Érthető, hogy a megnövekedett forga­lom a fürdő személyzetét is próbára tette. Főleg a fiatalok tanúsítottak több ízben fegyel­mezetlen magatartást. A jövő­ben az ilyen rendetlenkedőket felelősségre vonjak és súlyo­sabb esetben szabálysértési el­járást indítanak ellenük. MoataRavmgis; Vasárnapi szemle Vasárnap délelőtt alig lát­ni embert a gyömröi határ­ban. Mintha minden a legna­gyobb rendben lenne. Pedig sok a gazos kukorica, a gyo- mos burgonya. Az erdő alatt még jócskán található ázott, csírázó gabonakereszt is. Igaz, ilyen az üllői határban is ész­revétel magát. A burgonyate- í'ület ott mindenfelé tiszta. Akárcsak a káposzta, a zöldség és a sárgarépa. Péterin egyet­len helyen zúgott csak vasár­nap a cséplőgép. Vasadon há­rom cséplőgép dolgozott a ha­tárban. Minden remény meg­van arra. hogy augusztus 20-ig befejeződik a cséplés. bár a gépek gyakran leállnak műsza­ki hibák miatt. Emelkedik a közúti balesetek száma Aggasztó méreteket ölt nap­jainkban a közúti balesetek száma. A monori járásban o múlt éli első felében 45 bal­eset történt. Az idén hat hó­nap alatt 70 balesetet jegyez­tek fel. A legtöbb baleset oka a gyorshajtás. Szép számmal szerepel a baleseti statisztiká­ban az okok között az ittas­ság és .a gondatlanság is. A legtöbb karambol a 4-es szá­mú műúton és a betorkolló út­vonalakon történik. A listán Monor vezet 27 közúti bal­esettel. utána Vecsés követ­kezik 17 karambollal. A 60 közúti baleset közül hat halál­lal és 10 súlyos sérüléssel vég­ződött. A járási tanácson be­lül megalakult a közlekedési tanács. Célja: értékelni és ki­elemezni a járásban előfordult balesetek okait és megelőző balesetvédelmi propaganda- munkát kifejteni. A közleke­dési tanács szoros kapcsolatot tart a társadalmi szervekkel. Mária, József és a többiek Érdekes statisztika készült nemrég Nagykőrösön. Megál­lapították, hogy mely nevek szerepelnek leggyakrabban, vagyis melyek a legdivatosab­bak. Az idén napjainkig 69 esetben .adományoztak nevet az újszülötteknek. Harminc­nyolc leánynév és harmincegy íiúnév talált gazdára. A leány­nevek közül a Mária vezet: 16-an választották kislányuk­nak ezt a nevet. Hozzá kel) tenni: a Mária név is egyre ritkábban fordul elő, meri míg januárban heten, február­ban négyen választották, ad­dig júliusiban már egyetlen egyszer sem fordult elő név­adás alkalmából. A fiúknál e József áll az élen. 18 szülő jóvoltából. A Jóskák tartják a frontot, mert januárhoz ha­sonlóan. júliusban is négyen lettek e név viselői. Az élme­zőnyhöz tartozik még az Ist­ván, az Éva, a László és a Fe­renc. Utánuk kullog a Zoltán: januárban előkelő helyezést szerzett, ugyanis hat szülő vá­lasztotta ezt a nevet. Májusig aztán senki sem kívánta Zol­tánnak nevezni újszülöttjét, júliusban azonban egyszerre felkapott lett a név. Többeket jegyeztek be Katalin és Ág­nes néven is. A régebben köz­kedvelt Ambrus és János már csak hatszor-hatszor szerepe! a listán és velük egyenrangú lett az Anikó és az Edit. Igen kevesen választották az Imrét, a Kálmánt a Mihályt és a Klá­rát. Márciusban született egy- egy Helga, Szilvia és Eleonó­ra. Hol terem a „mennykő", merre jár az „istennyila" ? Az idei nyár „vil­lámtermése” való­színűleg megha­ladja a sok évi átlagot: számos halálesetet, épü­letrongálást, szal­makazal- és er­dőtüzet írtak ez évben is a vil­lámok számlájá­ra. A f rissen nyú­zott vagy meg­hasogatott fák tu­catjai vádolják az „égiháborúk” féktelen erőit. Mióta a tudo­mány felderítet­te a villám „ter­mészetrajzát”, na­gyobb a bizton­ság — villámhá­rítók, megelőző óvórendszabályok alkalmazása. a villám kedvenc lecsapóhelyeinek ismerete stb. ré­vén —, főleg pe­dig bizonyos pszi­chológiai immuni­tást szerzett az ember a félelem ellen. Alig egy emberöltővel ez­előtt még az is­ten büntető szankciói közé so­rolták a villám- csapást: a villám ..szele” csak nyo­matékos figyel­meztetés volt, ugyanígy a kö­zelben elsurranó „istennyila” is. Vi­szont a „menny­kő” eleven való­ság: számtalan­szor meg is ta­lálták a lecsapás helyén, a földben. S mit m-ond a tudomány? Már van olyan film­felvevőgép, amely másodpercenként több mint ezer képet készít a villám haladásá­ról, ebből kiszá­mították. hogy az „istennyila” átla­gosan 100—200 kilométert fut be másodpercenként. A gyengébb, vé­kony csatomájú villámoknak olyan surranó hangja van, mint a nagy sebességgel kilőtt nyílvesszőknek, a nagyobbak viszont erős. repesztő hang kíséretében sztérobbantják a csatorna mentén hirtelen kitáguló levegőt. s ahol nagyobb ellenté­tes töltésű villa­mos gócra talál­nak — lecsap a villám. Ha va­laki éppen a ' szétrobbanó vil­lámcsatorna keze­lőben tartózko­dik, könnyen lég­nyomást kap. megüti a „villám szele”. „Menny köveket” főleg az alföldi és a nyírségi ho­mokvidékeken ta­láltak, olyan tá­jakon, ahol igazi kőnek soha nyo­mát se látták. Leginkább torz üvegrudakhoz ha­sonlóak, s úgy keletkeznek, hogy a lecsapó villám a talajban haladva, megolvasztja a villámcsatorna kö­rüli homokszem­cséket. A rövid időre folyékony- nyá vált homok hossziikas hen­geralakban meg­üvegesedik. s megdermed. A i.mennykő” tu­dományos neve felgurit. Hasznos anyag a kutatók számára, mert el­árulja. hogy a talajban futó villám árama mekkora hőt fej­leszt.

Next

/
Thumbnails
Contents