Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

1963. AUGUSZTUS 2. PÉNTEK

rrxr

JfEGrEf

Kétezer parasztcsalád

a szántok tükrében

Gyuri bácsi és a többiek

Egészségesebben táplálkozik, jobban öltözködik, kulturáltabban él a parasztság, mint hat évvel ezelőtt

A Központi Statisztikai Hivatal 1957 óta gyűjti az adatokat 4000 háztartás jövedelmének és kiadásainak alakulásáról. Különösen érdekes és tanulságos ennek a statisztikának a 2000 paraszti háztartásra vonatkozó része, mivel a fogyasztás tükrében részletes képet ad arról, hogyan változtak a parasztság életkörülményei a mezőgazdaság szocialista át szervezésének időszakában.

Az adatfelvétel első évében a 2000 parasztcsalád nagy többsége egyénileg gazdálkodott. 1962-ben pedig mar mindegyikük termelőszövetkezetben, bár a családok égi' részének volt az iparban vagy másutt dolgozó tagja is.

Az adatfelvétel szerint a parasztságnak a közös és a háztáji gazdálkodásból, valamint egyéb, nem mezőgazda- sági tevékenységből származó. személyes fogyasztásra fordítható

jövedelme hat év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt.

Jövedelmük felhasználása, azaz fogyasztásuk azonban nemcsak az ennek megfelelő mértékben, hanem minőségileg is változott, kulturáltabb lett.

A paraszti fogyasztás szerkezetének változását elsősorban az jellemzi, hogy élelmiszerekre 1962-ben 13—14

százalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957-ben, az élelmezési költségek azonban az összjövedelemnek most mégis kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13—14 százalékos növekedésén belül 50 százalékkal többet adnak ki vásárolt .élelmiszerekre. .fiatr,,.év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti la- kosság táplálkozása: 1962- besn csaknem öt százalékkal kevesebb kenyeret, péksüteményt és körülbelül 20 százalékkal kevesebb burgonyát, viszont 15 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cukrot és 14 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak, mint 1957-ben. Ennek ellenére: élelmezésük fehér je- és vitamintartalma még mindig nem éri el az optimumot. A „városiasodó” táplálkozásra utal, hogy a parasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládéra, cukorkára és más édességre, mint hat évvel ezelőtt.

A parasztság életszínvonalának emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely , szerint a 2000 család 1962-ben ■ az 1957. évinél átlagosan S0 j százalékkal nagyobb összeget ' fordított úgynevezett tartós iparcikkekre, vagyis lakberendezési tárgyakra, háztartási gépekre, járművekre. A felmérés szerint tavaly minden 100 pa- ; rasztcsalád tulajdonában 79; rádió, 9 motorkerékpár, 116 < kerékpár, 17 mosógép és 6 í fényképezőgép volt.

Ezek, az egyébként nem éppen magas számok akkor értékelhetők megfelelően, ha fi-; gyelembe vesszük, hogy hatj év alatt motorkerékpárjaik és ; a fényképezőgépeik száma öt- i ven százalékkal, mosógépeiké ; pedig több mint négyszeresé-' re növekedett. A lakáskultúra fejlődésének az újfajta igények növekedésének jele. hogv hat év alatt megkétszereződtek a lakáskarbantartásra, festésre, , parkettázásra stb. fordított ki- J adósok. \

öltözködésre a parasztosaié- ! dók egy-egy tagja tavaly át-!

Iagosan 1318 forintot költött, •

25 százalékkal többet az 1957. éviné!. Ez körülbelül 30 száza-;

. . 4

lékkai kevesebb, mint a városi i munkás, alkalmazott családok ! tagjainak ruházkodási kiadása. 1 Érdekes korcsoportonként is összehasonlítani a két kategóriát: falun a 45—60 évesek csaknem 40 százalékkal, a 15—

30 évesek viszont mindössze 13 százalékkal fordítottak ke- ■ vesebbet öltözködésükre, mint í

arányban a kulturális kiadások emelkedtek.

1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggastyánig — 6.37 forint értékű könyv-, tankönyv nélkül, 25 forint értékű újság- és 37 forint értékű színház- és mozijegyvásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2.5- szer nagyobb összeget fordított kulturális célokra, mint 6 évvel ezelőtt.

Magyar népművészet

A Néprajzi Múzeum munkatársai rendezik a Magyar népművészet című kiállítást a Műcsarnokban, A kiállítás augusztusban nyílik meg.

Kapi András kiállításrendező és Erdélyi Zoltán múzeológus egy XVIIL századból való decsi úgynevezett szemeskályhát épít

(MTI Foto, Bartal Ferenc felv.)

— Itt van például Gyuri bácsi, a bernecebaráti Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke: — jaj, mi is a másik neve? Én csak így szólítom. S csupán másodpercnyi gondolkodás után jutott eszébe a szobi járási titkárasszonynak, hogy Gyúrj bácsi Lőrincz György.

— Pártonkívüli a Stefi, ni, az ő neve sem jut hirtelen eszembe — és ismét másod- percnyi fejtörés következett. ahogy Provics Ilona, a Szobi

| Járási Pártbizottság titkára a pártonkjvüli tsz-vezetők nevet i sorolta.

Velük kívánta példázni, hogy a VIII. pártkongresszus határozata hogyan valósult meg járásunkban. A párthatározatokat, a soron levő feladatokat a pártonkívüli vezetőkkel mindenkor sikerült megértetniük. Valamennyit a pártonkívüli tsz-elnökökkel, vezetőségi tagokkal közösen hajtották végre. Sok adatot említett, ámenek bizonyították, hogy a pártonkívüli tisztségviselők beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az adatok mellett azonban még ékesszólób- ban árulkodik az egyetértésről,

az együttes munkáról,

hogy a hivatalos érintkezés mellett egy kicsi barátság, meghittebb kapcsolat is kialakult a pártbizottság és a pártonkívüli vezetők között.

Amikor a pártbizottság titkára szavai nyomán Bemece- barátira látogattunk, még inkább megerősödött bennünk a hallottak hitele. A bemeceba- ráti Hunyadi Tsz ugyan nem harsoghatja világgá, hogy ötven. vagy hatvan forintot oszt majd év végén, azt sem. hogy a szobi járás legjobb szövetkezete lenne, de azt igen: tavaly még a gyenge szövetkezetek közé tartoztak, idén pedig már harminckét forintot osztanak munkaegységenként. Málnájuk jó! fizetett, az aratással is időben végeztek, tágjaik szorgalmasak. Példaként említik, hogy náluk az értekezletekről sem késik senki. Már megszokták az emberek, hogy pontosan kezdik a tanácskozásokat, szerintük is rend a lelke mindennek.

Elégedettek az erélyes, szigorú vezetéssel, mert a tapasztalat megtanította őket arra, hogy az erély és a vezetők szigorúsága mögött igazsáEgyütt, közösen ■ fl hívó szóra várva A megvalósult határozat

Lőrincz György tsz-elnök (középen) Hídvégi József ag- ronómussal és Majer Gyula községi tanácselnökkel a eséplés szünetében az asszonyokkal tréfálkozik

(Gábor felv.)

f gosság húzódik meg. Nem döntenek addig fontos kérdésekben, amíg

a tsz tagsága jóvá nem hagyja

a vezetők elképzeléseit. így volt ez a háztáji málna ügyében, amikor többségszavazással állapodtak meg abban, hogy a háztájit sima földben adják ki és ne málnásban. Javítanivaló van ugyan még a jelenlegi, családi műveléses formán, de nagyjából bevált az elképzelésük.

Az elnök, Lőrincz György nemrégen jött vissza a zsám- béki tízhónapos iskoláról. Míg távol volt, Tornán István helyettesítette. Munkája hasznosságáról éppen az vall, hogy most veszik fel a pártba tagjelöltnek. Mint ahogy vele együtt többen is beadták már tagjelöltfelvételi kérelmüket. Lőrincz György tsz-elnök hirtelen válaszolni sem tud arra a kérdésre, miért kíván a pártba belépni, annyira természetesnek érzi, hogy a párt-, ban a helye. Juhász Ferencné a tsz-irodán dolgozik, három esztendeje végzi a könyvelést.

v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\-\\\\\\w

— Azt is megmondhatná a vállalat központjában, hogy a sok munka miatt tavaly egyesek csak december 29- én tudtak elmenni szabadságra. így aztán azokat a napokat, amelyek erre az évre estek, az idei szabadság terhére számolták el.

Valaki közbeszól:

— Gyerekek, most már elég a panaszból. Azért valamit magunknak is meg kell hagyni belőle.

A többit már az újságírónak mondja:

— Nemcsak gondjaink, örömünk is van. Ketten például közülünk házat tudtak építeni, öröm az is, hogy épül az új műhelyünk, amelyben már víz is lesz, s munlca után megtisztálkodhatunk.

Most a brigádvezető szól közbe:

— Addig beszélünk mindenféléről, amíg elfelejtjük a lényeget. Miután most megkaptuk a szocialista brigád címet, elhatároztuk, hogy saját munkánkat önállóan meózzuk. Már készül is a bélyegzőnk, amivel a brigád garanciát vállal arra, hogy kifogástalan munkát végzett. Nagyon jólesik nekünk, hogy a vállalat vezetősége ránk bízta ezt a fontos munkát.

Befejezésül még megkérdeztem tőlük, mi a titka a brigádban honos egyetértésnek, amelyből ez a sok változás kikerekedett. így válaszoltak:

fgyeí/cn oka van csupán, s ez az. hogy ha valamit nem helyeslünk, vagy bármilyen észrevételünk van. megmondjuk egymásnak. Van egy szabályunk, megsértődni tilos. így aztán jól megvagyunk együtt.

Farkas István

Azt mondja: már régen várja hogy hívják a pártba, mos ennek is eljött az ideje. Tagjelölt lesz a tsz egyik erőssége: Szokolóczi József és Zsó- ka Lajos brigádvezető is.

S éppen ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a párí- tonkívüli vezetők jól dolgoznak. hogy munkájuk, emberségük, magatartásuk alapján tagjai lesznek a pártnak. Hiszen a pártnak nemcsak az a határozata, hogy a megfelelő tudású, rátermettségű párton- kívüliek funkcióba kerülhessenek, hanem az is; a jól dolgozó, arra alkalmas pártonkíAsszony brigád

hét asszony össze tud hozni egy szocialista brigádot, de mi magunk se voltunk száz- százalékig biztosak a dolgunkban.

Ahogy beszélnek, abból is látszik, mennyire tisztelik egymást. Nem vágnak egymás szavába, Szép egyetértésben fűzik az emlékezés szálait, s ebből kiteljesedik egy kis kollektíva megújuló élete.

— Ki tudná már megmondani, hol kezdődött? Egyszer- csak azon kaptuk magunkat, ha valaki nem jött be dolgozni, már hiányzott nekünk. Meglátogattuk az első beteget. Azóta ez már rendszer. Ha beteg valaki a brigádból, elmegyünk hozzá virággal, ezzel, azzal, no meg jó szóval. Ha kell. segítünk is. így hamarabb meg lehet gyógyulni.

Ahogy beszélnek, egy pillanatra se áll meg kezükben a munka. Nem is állom meg szó nélkül:

— így aztán biztosan nagyon jó a teljesítményük.

— Sohase voltunk száz százalék alatt — vetik közbe, s ezzel a teljesítményről be is fejezték mondókéjukat. Valaki máris folytatja az előbbi gondolatot:

— Aztán megünnepeltük valakinek a névnapját. Azóta ez is a brigádélethez tartozik. Összeadunk egy kis pénzt és jói érezzük magunkat.

— Ha valami jót hozunk, együtt fogyasztjuk el — szól közbe valaki.

— A brigádtagok közül kettőnek van televíziója. Hozzájuk járunk valamennyien megnézni a jó műsorokat.

Néha persze színházba, moziba is elmegyünk. Van egy könyvtárunk, azt is forgat- gatjuk.

— Az üzem melletti kertet is mi tartjuk rendben. Sokkal jobb szép környezetben dolgozni, mint rendetlenségben.

— Másoknak is szeretünk örömet szerezni. Néha például ellátogatunk a helyi szociális otthonba. Viszünk virágot, cukorkát az öregeinknek.

— S a gyerekek? — fordítok egyet a beszélgetés menetén. — Hány gyereke van a brigádnak?

— Tizenegy — kapásból jön a válasz. — ötünknek kettő-kettő, egyikünknek egy. egynek pedig nincs gyereke.

S mikor ezt kimondják, nagyon el is szomorodnak, mert ennek a társuknak nem is lehet gyereke.

Mintha ez a kis epizód megfordította volna a beszélgetést, sorra előkerülnek a gondok:

— Biztosan írni akar rólunk — mondják —, írja

meg azt is, hogy jelentkeztünk szakmai tanfolyamra, de nem tartották meg. Jó lenne, ha mi is kapnánk továbbképzést.

— A fizetésünkkel elégedettek vagyunk, de az sért minket, hogy egyformán dolgozunk, mégis különbözőképpen számolnak el bennünket. Azt szeretnénk, ha együtt számolnák el a brigádot.

— Lakásgondjaink is vannak. s ezeken is jó lenne segíteni.

Juhász Ferencnc, aki régen I várja, hogy hívják a pártba

: vüliek közül a legkiválóbba- í kát vegyék fel a pártba. És en- ; nek — nagyon helyesen — ér- j vényt szereznek a szobi járás ■ kommunistái.

Sági Agnes

i

............

*

| Fiatalodik a RÍSZ

: A legutóbbi statisztika ada- ! tai szerint egy év alatt 183 359 \ fiatalt vettek fel a KISZ-be. • A szövetség tagjainak száma > ma már jóval meghaladja a ! 700 000-et. A számokból az is ! kiderül, hogy fiatalodik a \ KISZ. A múlt évben felvett ! fiatalok 55,8 százaléka 14—16 i éves volt. s ezzel korcsoport- : juk aránya az előző évi 21,3 ! százalékról 25,1 százalékra ; nőtt.

\ A Kommunista Ifjúsági Szö- ! vétség tagjainak 72.1 száza- ! léka — 525 556 fiatal — elvé- ! gezte a nyolc általánost. !135 806-an, 18.8 százalék —

; érettségiztek. 13 914-en pedig í egyetemi diplomát szereztek. i (MTI) ____________

O

rszágos

pamutipari konferencia

Szegeden csütörtökön két- : napos országos pamutipari í konferencia kezdődött, amelyen az ország minden részé- | oől, mintegv kétszázötven textilipari szakember vesz részt. Az első napon az automatizálásban a nemzetközi színvonal elérésének lehetőségeiről, majd a pamutfonó és a szövőmért üzemek együttműködésénei- kérdéseiről tanácskoztak. (MTI)

Heten vannak. Nem mint a mondás szerinti gonoszok. Hét asszony — bármilyen hihetetlenül hangzik is — a legnagyobb barátságban és egyetértésben dolgozik együtt, több mint egy esztendeje Erden, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat kreppelő üzemében. Azt mondtuk, több mini egy esztendeje dolgoznak együtt, a legnagyobb egyetértésben, s ez így igaz, pedig a munka már több év óta összeköti őket. Hogy mi volt korábban? Ezt mondják el ők maguk, Németh László- né. a brigádvezetö; Csák Jánosáé, Lakatos Istvánná, Varga Lajosné, Marinkacsa Jánosáé, Kovács Kálmánná és Delli József né. Így mondják:

— Azelőtt? Bizony sokat veszekedtünk.

— Minden apróságon összekaptunk.

— Ilyenkor aztán, mint ahogy ez már lenni szokott, haragot is tartottunk.

— Pokoli nehéz volt így együtt dolgozni még percekre is, hát még naponta nyolc óra hosszat.

Az ..azelőtt” és az „azóta” fordulópontja 1962. április negyediké. Erre így emlékeznek:

— Sokat hallottunk már a szocialista brigádokról. Mindig azt olvastuk róluk az újságban. hogy jól megszervezik a muhkájulcat, segítik egymást, együtt járnak szórakozni, tanulnak, művelődnek.

— Ez csak jó l>ehet. Ami pedig másoknak jó. az nekünk se lehet rossz. Sokat beszéltünk róla, aztán elhatároztuk. hogy mi is benevezünk a szocialista brigád- versenybe. Leírtuk a vállalásunkat és elküldtük a vállalat központjába.

— Őszintén szólva, voltak, akik nem hittek benne, hogy

az azonos korú városiak. Bár ezt külön nem mutatja ki a statisztika, de minden valószínűség szerint a 15—30 éveseknek, mégpedig a nőknek van a legtöbb részük abban is, hogy 6 év alatt több mint kétszeresére növekedtek a parasztcsaládok szépségápolásra, kozmetikára fordított kiadásai.

A falusi háztartások költségvetésében legnagyobb