Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

’“g^Brfap 1963. AUGUSZTUS 2, PÉNTEK FÉLÉVI MÉRLEG 1 Az ország legnépesebb községe Az ismeretterjesztés eredményeiről j Vajon hány felsőgödi ember ^ tudja, milyen nevezetes pont- ^ ján lakik szép hazánknak? ^ Mert ez az ismert nevű kis ^ község nemcsak arról neveze- j tes, hogy a Dunakanyar egyik J nagyon szép részén terül el, ^ hanem arról is, hogy Magyar- $ ország leglakottabb helysége. $ Egy négyzetkilométerre 1160,7 % ember jut, és ezzel a teljesít- £ ménnyel még Budapestet is ^ felülmúlja! í Persze, ez olyan érdekesség, amit úgy szemre nemigen le­J hét észrevenni, csak a sta- tisztikai adatokból kibogarász- ni. Más dolgok viszont annál ^ szembetűnőbbek. Azok, ame- ^ lyekből látni, hogyan szapo- ^ rödnak az olyan létesítmé- j nyék, amelyek azt bizonyít­ják, hogy Feisőgöd nemcsak rendeletileg, hanem a való- Ságban is mindinkább üdülőhellyé kíván fejlődni. 4 j Hogy ezt elérjék, először a ^ foghíjas üres telkek sorsát kell véglegesen rendezni. Pon- ‘tj tos kimutatás szerint 780 olyan £ telkük van, amelyeknek tulaj- ^ Honosait a tavalyi rendelet ér- ^ leimében most írásban felszó- í lítatták, hogy egy hónapon be- f lül nyilatkozzanak, mi a szán- $ dékuk a tulajdonukban levő t. Ms‘*ít’í&. htíshi»lÉazt iidiitók Fvis ti ff tid m&gsadpüt házhellyel? Arna kell választ adniuk, megkezdik-e az épít­kezést hat hónapon belül és vállalják-e, hogy két év múl­va be is fejezik. Ha nem, a községi tanácsnak módjában áll kártérítés mellett a telket elvenni és másnak eladni. A várható telekeladások iránt máris nagy az érdeklődés, de ugyancsak sokan megkezdik majd a régóta halogatott ház­építést. A központi fekvésű telkek ára az OTP-n keresz­tül 40—50 forint négyszög­ölenként. de lesznek 25—30 forintos árban is. A telkek dolgával és a vár­ható építkezéssel szorosan összefügg az ivóvízbevezetés ügye. Hogy miért? Azért, mert ha megalakítják az ivóvíztár­sulatot, akkor egy-egy porta­tulajdonosra 2500—3000 forint költség jut, az elvégzendő tár­sadalmi munkán kívül. A köz­ségben ötven államosított ház van. Ezeknek, valamint a be­építetlen, gazdátlan telkek hozzájárulását községi költ­ségvetésből kellene fedezni, ami jelentősen megnövelné a befektetendő összeget. Az egészséges ivóvíz pedig mindenképpen szükséges, mert főleg a vasúton túli ré­szen az emberek jóformán ta­lajvizet isznak. Ha kiadósabb eső esik, akár kézzel merhe­tik a kutak vizét, elképzelhe­tő. milyen minőségűt. A téli belvíz óta tovább romlott a helyzet. Igaz, a tűzoltóság ki­szivattyúzta a kutak vizét, fertőtlenítették is. de nem ez a végleges megoldás. A műszaki állandó bizottság szívén viseli a törpe vízmű építését. Társadalmi munká­ban készül már a térkép, hol hány csap legyen. Sok függ attól, hogy a falu közepén a régi kastély víztornya vajon mennyire használható, és ha j igen, elláthatja-e vízzel a te- I rületet? Régen innen öntözték i a volt Szécsi-féle nagybirto- | kot. Az elkészült tervezetet és : az ivóvíztársulat szervezését most ismét a tanácsülés elé terjesztik, mondja el minden­ki újra, ha van észrevétele, javaslata. Persze akármilyen, jól . is mennek a dolgok, a vízhálózat és a törpe vízmű építése hosz- szabb időt kíván. Idén még hozzá sem fognak, csak szer­vezkednek. Viszont ez évi fel­adat is van bőven. Például a további járdaépítés le a Du- na-partig. előregyártóit beton­lapokból. A lap már készen van, az emberek most ássák ki a tükröt, rakják le a téglaszegélyt, amely közé a betonlapokat il­lesztik. Még a hideg idő beállta előtt a Tanácsköztársaság úti .új aMpbuszváróterem -is elké- "szuí.' arnélépítésére a napeÄn .kölöttékr-' az építési szerződést* *. 13 000 forint értékben. A váróteremben trafik és hníapárusítóhely lesz. Tovább javítják a közvi­lágítást. Már eddig 16 higany­gőzlámpa világítja a Bajcsy- Zsilinszky utat. Most ennek a folytatását, az Ady Endre utat ékesítik újabb húsz lámpával, A sok kiadással járó építke­zésekhez az üdülök is sorra hozzájárulnak, hiszen nem- • csak a felsőgödi helyi lakos­ságnak; de nekik is érdekük, ■ hogy a község minél előbb kulturáltabb, szebb legyen, a természeti szépségek mellé megfelelő kényelmet nyújt­son. • Komáromi Magda reteket, valamint gyermek- foglalkozástant is tanulnak. A Művelődésügyi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint az 1963—64-es tanévben újabb gyermekfel­ügyelői szakközépiskolai osz­tályokat nyitnak Pécsett és Berettyón ifaluban. Már az elmúlt hónapokban, a kulturális szemle időszaká­ban. is szembetűnő volt, hogy a szemle többi ágához vi­szonyítva az ismeretterjesztés céltudatosam eredményesen folyik, s kielégítő a hallgató­ság érdeklődése is. Az elmúlt félév alatt a TIT megyei szervezetének közel ezernyolcszáz főnyi tagsága kétezerhétszáz előadást tar­tott, amelyet 196 000 ember hallgatott meg. Ez a szám mái- így önmagában is sokat mond, de az ismeretterj.eszté- si tevékenység arányait csak akkor tudjuk igazán felbecsül­ni, ha összehasonlítást te­szünk a korábbi évek és a mostani eredmények között. Például a TIT szakosztályai 1961-ben egész évben nem tartottak annyi előadást, mint most, hat hónap alatt. Külön figyelmet érdemel az agronómiái szakosztály tevé­kenysége, s általában a pa­raszti lakosság körében ki­fejtett ismeretterjesztő tevé­kenység. Az agronómiái szak­osztály 1961-ben 142 előadást tartott, hat és fél ezer ember j előtt. Most fél év alatt pedigj 333 előadás hangzott el. me-| lyekinek több mint tizenhá- j rom és fél ezer hallgatója \ volt. Ez a szám is jelzi a pa-j raszti lakosság körében foko-í zódó ismeretterjesztést, de aí paraszti lakosság érdeklőd ésé-! nek, tanulni, tudni vágyásának \ fokozódását is. \ A népművelés célkitűzéseit, \ őzen belül az ismeretterjesztés| speciális feladatait tekintve, rendkívül nagy jelentősége van ennek. Különösen ak­kor. ha az ismeretterjesztés adatait összefüggésben vizs­gáljuk a tanulás, ez isme­retszerzés, a fejlődni akarás más mutatóival. Akkor, ha figyelembe vesszük) hogy a termelőszövetkezetekbe tömö­rült parasztemberek, felis­merve, hagy az új körül- roények nagyobb követelmé­nyeket állítanak eléjük, ön­szántukból képezni akarják magukat. Például a három­éves mezőgazdasági szakmun­kásképző tanfolyamok első és második évfolyamát ed­dig több mint háromezer em­ber végezte el. de már so­kan a harmadik évet is el­végezve, letették a szak­munkásvizsgát. Jelenleg mint­egy 2300—2500 főre tehető a termelőszövetkezetekben dolgozó szakmunkások szá­ma. Mások, akik még nem végezték el a VIII. általánost, esti általános iskolában ta­A HAZUGSÁG VÁROSA Augusztusban mutatják be a megye filmszínházaiban A hazugság városa című új olasz filmet Cikkünknek az adja a szo­morú aktualitást, hogy szinte napionként olvashatunk a Du­na áldozatairól. A Kismaros! Községi Tanácsot is sóikat foglalkoztatja az a gondolat, < hogyan lehetne a szinte tör- ! vényszerűen bekövetkező évi két-három halálos kimenete­lű balesetet megakadályozni. A beszélgetéskor érdekes ada­tokat közöltek. Például azt, hogy harminc évre visszame­nőleg partszakaszukon köz­ségbeli még nem fulladt a vízbe. A Duna mindig az idegenek, a táborlakók közül szedi áldozatait, mert nem ismerik úgy . a buktatókat, a Duna alattomos, felszín alatti ör­vényeit. A védekezés egyetlen mód­ja Hajdú András, a községi tanács vb-elnoke szerint az lenne, ha továbo rendezhet­nék. építhetnék a partsza­kaszt. Saját erejükből amit' lehetett, megtettek. Lendü­letet a munka azonban csak akkor kapott, amikor a Du- í nakanyar Intéző Bizottság j nagyobb pénzösszeget bizto-, j sított. Akkor teremtették J meg a partrendezés távlati; } alapjait, de a munkát sür- í gősen folytatni kellene. Az S élet nem állt meg Kismaro- ( son. ; Újabb táborok létesültek, < gombamódra nőnek a kis ; vikendházak, az IBUSZ ! ezer személyes sátortá- ! bort nyitott a községben. ! A kirándulók, a sátortáborok ; lakói, és a helybeliek is fü- í rödni szeretnének. Az ; Express ifjúsági táborból is ; szívesebben járnak a Duná- ; ra. mert a saját medencéjük • vize még kánikulában is ! hideg. A fürdésre kijelölt ; partszakasz azonban kicsi, a ! sok ember semmiképpen sem ! fér el rajta. Kitettek tiltó ■ táblát, ellenőrzik a fürdőző- j két, de saját bevallásuk j szerint is nem sok ered- ménnyel. Amint az őr el- í megy, a fürdőzők vissza- ! szállingóznak a tilos sza- j kaszra. j Körülbelül tízezer forintra \ lenne még szükségük, hogy a j kérdést véglegesen megold- \ ják. Ladikot kellene vásá- j rolniuk, hogy baj esetén ké- | szenlétben legyen, bójákat, í amelyekkel a veszélyes zóna- : ! határt jelölhetnék s kotróha- «jóval a víz alatti talajt j egyenletesen simává kellene ! alakítaniok. Állandó őrt is ! kellene alkalmazniuk, aki ! napközben szem meltartja a ! terepet, bár ennek fizetését : a tanács magára vállalná. ; A sok probléma, s a < pénzhiány egycsapásra meg- ] ' szűnne, ha Nógrádverőce va- i Kismaros nagy gondja Rendezni a Duna-partot — Megelőzni a baleseteket Testvéri segítséget kérnek Ä\\\\\\\\\\\\\\VN\\\N\\\^\W^V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ MESESTŰDIÓ lamivel több megértéssel len­ne irányukban — mondják a kismarosiak. — Az Express nemzetközi ifjúsági tábor lé­tezése körülbelül hatvanezer forint jövedelmet jelent egy idényben Nógrádverőce szá­mára. Efelett teljes egészé­ben ők rendelkeznek, azon a jogcímen, hogy a tábor te- lekkönyvileg területükön fek­szik. Ez így .igaz, azonban a valóságban a tábor éléíí*. forgalma mégis Kis­maroson bonyolódik le. Itt van a tábor vasútállomá­sa, ahol a vendégek leszáll-, nak, de itt szállnak le azok is, akik Szokolyára, Kóspal- lagra, vagy Kisorosziba men­nek. Kismaros egyik útjá­ról nyílik a tábor főbejárata. Különösen hét végén bonyo­lítanak le nagy forgalmat, Széretnék, ha Nógrádverőce a fenti jövedelemnek leg­alább egy részéről lemon­dana javukra. Már a járási tanácshoz is eljutott kérel­mük, de ez ideig érdemi tárgyalás nem volt. s igazsá­gos döntés sem született. k. m. Az utóbbi hetekben a sajtó sokat foglalkozott a vakációzó gyerekek prob­lémáival. A munkába járó szülök napközben nem mindig tudnak felügyelni rájuk, ezért a hancúrozás­ból gyakran lesz komoly csínytevés, ami nem egy­szer kellemetlen következ­ményekkel jár. Ennek ve­szi eleiét egy ügyes kez­deményezés Budapesten, az Üllői úti lakótelepen. Mesestúdiót hoztak létre a gyerekek Fugáért h Fe­renc nyugdíjas munkás ösztönzésére. Az eddigi eredmények biztatóak, hasznosak. Az Üllői út 126—130 szám­mal jelölt és 23 nagy házból álló lakótelep a X/5-ös párt­körzetihez tartozik. Ezen a te­rületen sok ezer ember él és a családok legtöbbje többgyer­mekes. Ezért az iskoláskorú és kisebb gyerekek hancúrozó csoportjaitól hangos a kör­nyék. Ezeknek nyári foglal­koztatására sokféle módszert alkalmaztak, de eddig mind elhalt a csökkenő látogatott­ság és lanyhuló érdeklődés miatt. A parkrongálás ered­ménye elcsúfította a telepet. A gyerekek kisebb-nagyobb csoportjai egymásra acsarkod­tak. Mint volt könyvtáros, sok­szor elbeszélgettem a gyere­kekkel. A sokféle kívánságo­kat összegezve bontakozott ki az a helyesnek látszó út, illet­ve módszer, hogy a gyerek- csoport játsszon önmaga szó­rakoztatására olyat, amiben sok a mese és mindaz, amit a gyerekek produkálni tudnak. párnákat adott ajándékozásra, amit ő maga készített. Mert természetesen titkára és tíz­tagú gyerekvezetősége is van a Mesestudiónak, akik közül néhány igen aktív, elsősor­ban a kilencéves titkár: Far­kasfalvi Marika. Nem múlik el nap, hogy fel ne keresne több gyerek, ér­deklődnek, vagy dicsekednek, hogy áll a készülődés. Ebből is látható, hogy megszerették a Mesestudiót. Sőt, arról is beszélnek, hogy az iskola ideje alatt is legyen. Persze ez a vakációra szóló játék al­kalmas arra is, hogy az úttö­rőmozgalom vezetői a jót átve­gyék belőle. De maga az isko­la, a nevelés is sokat profitál­hat. hiszen a mesestudióbeli működés szellemi foglalkoz­tatás. A Mesestudió terveiben sze­repel a parkvédelem Is. A gyerekek kisebb részeken sze­retnének kiskerteket csinálni, virágot, növényeket ápolni. A „Ki segít többet a mamának?” — jelmondat is ott hangzott el és valóban sokan segítenek többet, mint eddig. Ezt előse­gíti az is, hogy a mamák, a Mesestudióba engedés feltéte­leként szabják meg a segítést. A ki milyen könyvet olva­sott? — kérdést is feltettem már a beszélgetéseken és le­írva kértem a könyvek címét és íróját. Két hét határidőt tűztem ki és amelyik könyvet többen olvasták és tetszett, valaki röviden beszámol róla. Ilyen a Mesestudió. Fuggerth Ferenc KÉSZÜLŐDÉS AZ ŐSZRE Az Iskolai Taneszközök Gyárában javában készítik az Is­kolai Felszereléseket Értékesítő Vállalatnál pedig csoma­golják az iskolai szemléltető eszközöket. Az Iskolai Tan­eszközök Gyárában készül a szemléltető molekulatábla (MTI Foto, Molnár Edit felv.) Az első gyermekfelügyelői szakközépiskola a Fóti Gyer­mekvárosban kezdte meg mű­ködését s növendékei jö­vőre érettségiznek. Ezek a fiatalok a hagyományos köz­ismereti tárgyakon kívül lé­lektant, pedagógiát, gondo­zási és egészségügyi isme­Újabb gyermekfelügyelői szakközépiskolák nyílnak Legyen benne színház is, meg nézők is, akik szerepeljenek is, akármit; verset, éneket, táncot, mesét aztán ott el­döntjük, jó voit-e? És ha jó volt, jutalmat is kapjanak, így született meg a közösen tervezett játék címe: a Mese­stúdió. Megkértem a körzeti párt­titkárt, hogy a helyiségbe be­hívhassam a gyerekeket a megalakulásra. Megkaptuk. A megalakulásra csak 12 gyerek jött el, de a következő alka­lommal már nyolcvanan jöt­tek össze. Ezeknek néhány szóval elmondtam a Mesestú­dió tervét és célját, majd fel­szólítottam őket, hogy jelent­kezzen, aki verset, mesét, éne­ket tud. Egyszerre tizenketten jelentkeztek. Valamennyit meg is hallgattuk. Ezután megbeszéltük, hogy aki ezentúl valamit előad, ké­szüljön fel. Néhány kislány- nyál és fiúval meg is álla­podtunk, hogy mit tanuljon. Hozhatnak rajzokat is és ha sok összegyűlik, a szépeket kiállítjuk. A következő alka­lomra meghívtam Gergely Mártát, a Kisdobos szerkesz­tőjét. Ekkor már Százötven- hatan jöttek el és vagy har­mincán produkálták magu­kat. Az írónő kedvesen elbe­szélgetett a gyerekekkel. A párttitkár révén az író­szergyár sok színesceruzát adott, amit a szereplőknek ajándékoztunk ott, helyben. Egy kedves mama. a Mese­studió gyerektitkárának édes­anyja kis textilbabákat és tű­nulnatk. Ezek szórna az el­múlt tanév,ben meghaladta a hétezer főt. Az alacsonyabb fokú to­vábbtanulás mellett igen je­lentős a technikumi tanulás térhódítása is. A különböző mezőgazdasági technikumok levelező tagozatán — nem számítva a többi oktatási for­mát — ezerháromszáz ember, zömmel paraszti foglalkozású dolgozó tanult az qlmúlt tan­évben, a mezőgazdasági tech­nikumok székhelyein működő központi osztályokban, s a me­gye területén felállított, több mint harminc kihelyezett le­velező tagozatú osztályban. Ez a szám a következő tanévben tovább nő, mert az igények­nek megfelelően emelik a ki­helyezett osztályok számát is. Az ismeretterjesztő előadá­sokon szerzett élmények ha­tása így realizálódik. Az új is^- meretek felkeltik az emberek érdeklődését, tanulni vágyá­sát, s ha .a körülmények nem is engedik meg az állami ok­tatásban való részvételt, de legalább ezeknek az előadá­soknak a látogatójává, később pedig a termelőszövetkezeti akadémiák hallgatójává vál­nak. Ezt bizonyítja a múlt évi kilencről harmincnyolcra szaporodó termelőszövetkeze­ti akadémiák működése, láto­gatottsága is. Minek köszönhetők ezek az eredmények? Elsősorban a la­kosság megnövekedett érdek­lődésének. mert ez az alap. De ezen túl. az ismeretterjesz­tés színvonalbeli és tartalmi javulásának, s nem utolsósor­ban a TIT helyi előadócso­portjai megszervezésének. Ma már az előadások zöme érde­kes, színes, filmvetítéssel, vagy más szemléltetéssel kí­sért, s a témákat általában a lakosság érdeklődésénél^ sa­játosságainak megfelelően vá­lasztják ki. (tm)

Next

/
Thumbnails
Contents