Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

"T/CíHao 1963. JÜLIUS 7, VASÁRNAP Hasznosan töltött és elfecsérelt esték Az ifjúság szabad ideje és a népművelés Gusztáv Krklec: Hársfa Ö, régi hars, virágod forrón érett, a nagy világból hozzád visszatértek. Fáradtan, száz gond alatt roskadozva és suttogó hűsödre szomjúhozva. Sok ágad közt méhrajok lakomáznak. A nap ragyog. Az egek kéken szállnak. Oly bölcs itt minden, dicső, földön-égen, mint egykor volt, elszállt korokban, régen, midőn, míg sűrű lombok árnya lengett, alattuk Pán víg muzsikája zengett. Múlandóság A halandónak nincs sok esztendeje, hogy tarka földünk ízeit ízlelje, tereket, tornyot, hajókat, hogy nézzen, s merengjen nőkön, egy-egy régi képen. Elzuhan minden elcsendesül gyorsan, s ősz jő a szívbe, öreg eső koppan. Lanyhul a térd már, tüdőn a feszültség, szemünk kialszik, mint a lelkcsültség. Lerogy a vándor, végezvén futását, s hallgatja ezer élet csobogását. (Csuka Zoltán fordítása) í \WX\\\\\\V\\\\\\VCÖ^\\»\\\\\\\\\\\\\\\\^^ Az Imádnivaló cselszövők című japán film egyik jelenete S\NNV\\\V\\\\\\V\\V\\S\V«S»\Vv\V\\\\\\»\\NK1KWi«V\\\\V\\V^^^ SK\\\\\\\V\\\V\V\\\XN\\\\\\\^^ Amiff a komp megérkezik Jelenet az Amikor a macska jön filmből című új csehszlovák zetű, csizmás férfi, aki kivö­rösödve izzad az ünnepi gú­nyában, de még a kalapját sem veszi le. Azután egy ki­csit félrehúzódva, de a kosa­ras asszonyok beszédét fi­gyelve, ül egy fiatal pár. A fiatalasszony a felső szoknyá­ját fölhajtotta, és a piros bar- het alsó szoknyáján ül. A kikövezett lejtőn, egészen elöl, a víz szélénél, két sze­kér áll, hogy amint a komp beáll, legelsőnek kerüljenek rá. Ez az egész kompra vá­ró társaság, meg most ér­kezett egy kerékpáros, de az meg is állt fönt, a part legtetején, és onnan kémleli türelmetlenül, hogy jön-e már a komp. a két sovány férfi még zi mindig a távolodó halá­szokat figyeli, mindkettő me­zei munkásnak látszik, talán azért is vonzza a tekintetüket az a két vízi ember. Az üldö­gélő társaság azonban már túljutott azon a találgatá­son, hogy teli van-e a bárka hallal vagy csak most men­nek még fogásra. Az ünneplés dönti el, hogy teli lehet, mert biztosan hajnali fogáson vol­tak. — No, hát osztón szegény Rozi. gondóhattyák, milyen lelkiállapotba kérőt. — Foly­tatja az idősebbik kosaras asszony, a halászok miatt abbahagyott beszédet. — Biztos, hogy nem őrő neki, hogy a traktoros mán nem mén feléje — numdja a másik kosaras — de mond csak te örzsi, te jobban tudod. Az örzsi nevezetű öregasz- szcmy megrántja fekete fej­kendője csücskét az álla alatt, és fehér dús szemöldö­ke alól, az ünneplő ruhásra mereszti szúrós kis szemeit. — Én tanúja vótam amikor a traktoros egy éjjel be­ment Annushó a kerten ke­reszté, mer szomszédos a ker­tünk. Még a kutyát is el­emésztette az a jány, hogy ne zajoljon. — Így vöt! — bizonyítja a másik kosaras, előre-hátra in­gatva aprócska fejét — hiába mongyák, hogy a permetlébe zabát bele. A két távolabb álló ember az asszonyok közelébe húzó­dik, hogy jobban hallják, mit mesélnek. — Az apja mög amilyen tejfö szinő, olyan máié, nem vösz észre sömmit. — Vagy nem akarja — tó- dítja az apró fejű — mögértik egymást. — Mög. Biztosan így köll lönni — bólogat örzsi. — Ér­telmi van annak az olajho, azér traktoros. — Ravasz ala- muszisággal pislog a bozontos szemöldök alatt, mint aki tud­ja, hogy senki nem értette, amit mondott. De a többiek nem kérdeznek, az apró fejű is a kötényét simítgatja, így örzsi szólal meg ismét. — Mer az tartsa őket össze, az olaj. — A jánt mög a traktorost? — csodálkozik az ősz bajuszú. — De sok eszi van, maga fődvári embör ügyi? — vil­lantja rá örzsi a szemét. — Azok tanának ki előre min­dönt. No, hát szóval valóságo­san úgy van, hogy az olaj vé­gett van a nagy szerelem. — Mer mintha a Rozi nem vóna olyan melles faros jány, ami az ilyen városi félévek köll — szól közbe a másik öregasszony. — Mer városból gyött a traktoros. Csakhogy a Rozi apja nem mén a csoport­ba, az a maga kenyerét őszit ! | omha, öreg dereglye úszik ; J-j a Tiszán. Az ember, aki 1 benne áll, a leereszthető há~ \ lóval bajlódik, a másik meg ! szinte megbújva, lusta húzá- \ sokkal merítgeti az evezőt. • Durcás habok loccsannak a \ fényes kövekhez, amelyekkel • messzire vakít így, napos '• időben az elmosott szélű, sár­■ ga part. ■ A kompra várakozók fi- ; gyelme a magánakvaló, lusta ; bárkára terelődik, amely ; olyan időtlenül úszik a ká- < vészínű vízen, mintha a j teremtés óta úton volna. \ — Magtérnek. — Mondja : egy csupa csont, mélyen ülő ; szemű, ősz bajuszú ember. \ — Vagy ki tudja — feleli a : szomszédja, aki soványságban párja az előbbinek, csak a hiányzó bajusz meg a szeme tétovázó szürkesége különböz­teti meg a nyugodt nézésű társától. Várakoznak még többen is a kompra. Két, nagy háti­kosaras asszony, akik bütykös, mezítelen lábukat keresztbe , rakva ülnek a kosaruk mel- \ lett, a parti füvön. A társa- \ ságuk idősebb, ünneplő öltö­„Nagy siker volt...“ július 14-én új filmsorozat kezdődik a tv-ben Nagy siker volt címmel jú­lius 14-én új sorozat kezdődik a televízióban. A sorozatban azok a filmek láthatók a kép­ernyőn, amelyeket a felszaba­dulás után nagy sikerrel ját­szottak hazánkban. Az érde­kes filmműsort az Emest He­mingway írása alapján 1945- ben készült Martinique című amerikai film nyitja meg. A történet Franciaország meg­szállásának idején, 1940-ben játszódik Martinique szigetén. A következő hónapokban az olasz Halló itt Gabriella, a szovjet Viharos alkonyat, a Papa, mama, ő meg én és a Papa, mama, feleségem, meg én című kétrészes francia fil­meket vetítik. (MTI) Megtehetjük ezt többek között a termelőszövetkezeti művé­szeti csoportok és klubok szer­vezésével, de a tapasztalatok szerint, eddig ez a kérdés nem kapott elég figyelmet. Ezt mu­tatja például a termelőszövet­kezeti művészeti együttesek ceglédi szemlebemutatójának és a nagykőrösi városi bemu­tatónak tapasztalata. Vélemé­nyünk szerint pedig már an­nak is eljött az ideje, hogy a meglevő néhány termelőszö­vetkezeti művészeti együttes tagságára támaszkodva az új évadban megkezdjük a ter­melőszövetkezeti ifjúsági klu­bok megszervezését! Termé­szetesen a körülményeknek és az igényeknek megfelelő prog­rammal. A több mint ötvenezer be­járó fiatalra jelen pillanatban sajnos, nagyon kis hatást gya­korol a népművelés. Előrelé­pést itt talán a szombat és vasárnap jobb hasznosítása, s a nagykátai példa alapján, az üzemek szakszervezeti bizott­ságaival és KlSZ-bizottságai- val kiépítendő jobb, szorosabb kapcsolat jelentene. Szerteágazó ez a témakör, s a népművelők, valamint a KISZ vezetőinek minden erő­feszítése ellenére is, nagyon nehéz ezeknek a problémák­nak a megoldása. Ha azonban eleget akarunk tenni a ránk váró feladatoknak, akikor ta- i látnunk kell megoldást, mert; a jelenlegi helyzetbe nem; nyugodhatunk bele. A soron i levő munkák megbeszélésére ■ szánt kétórás értekezlet egyj napirendi pontja keretében j azonban erre aligha nyílik j mód!..: Tenkely Miklós j t l hogy a KISZ-szervezeteknek az eddigieknél többet kell törődniük az ifjúság szabad idejének kulturált hasznosí­tásával, s ennek érdekében fiatal pedagógusokat kell megnyerni, akik fel tudják kelteni a KISZ-tagok, de a szervezeten kívüli fiatalok kulturális érdeklődését, s felkészültségük alapján szer­vezni és irányítani is tudják a művelődési házak társadal­mi vezetőségén belül ennek a célkitűzésnek a megvalósítá­sát A művelődési házak szerepe azonban még ennél is na­gyobb. Munkájukat sokkal tudatosabban kell szervez­niük. s differenciálniuk kell, társadalmi rétegeket, korok szerint. Azzal, hogy este ki­nyitjuk a művelődési házat, s várjuk az embereket, nem érünk el semmit. Alapos, át­gondolt tervezéssel, aktívákra támaszkodva megoldott szer­vezéssel, de mindenekelőtt közvéleménykutatással érhe­tünk el valamit Jól bevált formának látsza­nak például a klubok és az ifjúsági akadémiák. De az el­múlt évadban például o me­gye 162 művelődési háza kör zül mindössze huszonhétben működött ifjúsági akadémia. S ebben a huszonhétben ál­talában a legjobb feltételekkel rendelkező művelődési házak nincsenek benne, mint példá­ul a nagykőrösi. Az ifjúsági klubok száma pedig elenyé­sző, de hogy pontosan meny­nyi. azt a felmérés időszaká­ban sem a népművelési szer­vek, sem a KISZ nem tudja pontosam megmondani. Ez is elgondolkoztató. Itt a me­gyei szervek alaposabb és ál-^ landó jellegű tájékozottsága í mellett elsősorban a járási £ művelődési osztályokra várna f nagyobb feladat. Többek kö-} zött az, hogy munkájuk í oroszlánrészét ne az oktatási,} iskolai, ezen belül is a sze- 'j mólyi ügyek adják, hanem a ^ mozgékonyabb, rugalmasabb, i, operatívabb beavatkozási: ^ igénylő népművelés irányítása. Nagv gondot jelent a me-1 zőpazdaságban dolgozó és a % bejáró fiatalok helyzete. Azt ^ szeretnénk, ha mezőgazdasá- ^ gunk megfiatalodna. Több^ mint ötszáz új mezőgazdasági | tanulóra van szükségünk pél-} dául ebben az esztendőben. A ^ tanulókon kívül azonban még ^ az is jó lenne, ha a falusi fia- ^ talok egy része a mezőgazda-^ Ságban keresné megélhetését. ^ Ahhoz azonban, hogy otthon^ tartsuk őket, a jobb keresetig lehetőségek mellett művelődé-$ si, szórakozási lehetőséget isfy kell biztosítanunk. Még a kül-^ területi, tanyai fiataloknak is. i. fiatal! Hol a többi, hol, ho­gyan érjük el? A többiek csa­ládi körben, vagy barátaik között érzik jobban magukat, esetleg a KISZ-ben tevékeny­kednek vagy sportolnak, ami még jobbik eset, de akadnak jócskán olyanok is, akik nem a művelődési ház nyújtotta le­hetőségeket kedvelik, hanem a nyilvános szórakozóhelyek zaját, zsivaját, mozgalmas, forgalmas életét. Azt mondhatná valaki, hogy a művelődési ház még nem minden. Van, aki nem szeret társaságba járni, szívesebben otthon marad olvasni. Nos, a megkérdezett fiataloknak csu­pán 46 százaléka a beiratko­zott könyvtári tag. Ez a maga nemében szép eredménynek tekinthető, de mi van az 54 százalékkal? Lehetséges, hogy ők rendszeres könywásárlók. amit el akarnak olvasni, azt meg is veszik? Az olvasás mennyiségére vonatkozó vála­szokból sajnos nem ez derül ki!... Aki nem jár a művelődési házba, s nem olvas, az még tanulhat. Ez kétségtelen. A megkérdezett fiatalok közül azonban 17 fő tanul középis­kolában, négy felsőbb fokú oktatásban vesz részt, 12 fő szakmailag képzi tovább ma­gát, harmincán a politikai fog­lalkozásokat látogatják, de hetvenhatan semmiféle okta­tási formában nem vesznek részt, nem tanulnak, nem ké­pezik magukat. Ezeket a válaszokat — mi­után tudomásunk szerint név­aláírással, s munkahely meg­nevezésével, tehát a felelősség tudatában adták a fiatalok — reálisnak kell tekintenünk, sőt, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy ici-pici szépí­tés is van bennük. A kép azonban szépítéssel vagy anél­kül, de kedvezőtlen. Ezek a válaszok azt jelentik, hogy eb­ben a pillanatban a fiatalság zömére a népművelésnek nincs, vagy alig van valanií.. befolyása, a fiatalság zömét el sem érjük! Ezeknek az adatoknak jó része nem is a legrosszabb helyekről, nem is a világtól félreeső helyekről jöttek be, hanem zömmel Vácról, Szent­endréről, Nagykőrösről, Ceg­lédről és a Csepel Autógyár­ból, tehát olyan helyekről, ahol a népművelési appará­tusunk teljes létszámú, s füg­getlenített, képzett emberek­ből áll, s ahol a technikai feltételek is biztosítva vannak! Milyen képet kapnánk vajon a kisközségekből és a nagy ta­nyavilággal rendelkező közsé­gekből? A rendelkezésre álló adatok alapján rendkívül szerteágazó elemzésre lenne lehetőség, de ez a néhány szám is elegen­dő ahhoz, hogy megállapítsuk:», a jelenlegi helyzetben messze j állunk attól, hogy az ifjúsági körében a népművelés előtt i álló megnövekedett feladatok- i nak eleget tegyünkI Arról, hogy a jelenlegi hely- ^ zef hogyan állhatott elő. so- ^ kát lehetne vitatkozni. Sze- ^ repe van ebben a KISZ-nek, ^ a népművelésnek, de az ál- ^ talános iskolák tantestületei- ^ nefc, a községi könyvtárosok- ^ nak és az üzemi, munkahelyi ( szakszervezeti bizottságoknak 2 is. A KISZ megyei bizottsága ^ határozatot hozott arra, 'j A megye valamennyi nép­művelője Vácott van, s tanul már egy hete, a nyári tovább­képző tanfolyamon. A hét má­sodik felében aztán visszatér­nek munkahelyükre, a népmű­velés felelős posztjaira. Mi­előtt útnak indulnának, a tan­folyam záróakkordjaként a sok új hasznos ismeret birto­kában elbeszélgetnek a nyári és a kora őszi legfontosabb népművelési feladatokról. Szerdán kerül erre sor, dél­után háromtól, ötig. A kétórás értekezlet napirendjéhez sze­retnénk hozzájárulni néhány észrevételünkkel, javaslatunk­kal Csupán „pár percnyi” időtartamrá, s azzal a sze­rény megjegyzéssel, hogy nem mondunk újat, célunk első­sorban az emlékeztetés. A szocializmus alapjainak lerakása után nagyobb súly- lyal kerül előtérbe a szocialis­ta tudatformálás, ezzel együtt a kulturális nevelőmunka. A szocialista forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. Ebben az új alapokra helye­zett közoktatás mellett döntő szerepe éppen a népművelés­nek van. Megyénkben annak a százhúsz népművelési szak­embernek, a falusi népműve­lés vezetőinek, akik most ott Vácott együtt vannak, együtt tanulnak, s keresik a jobb, az eredményesebb munka lehető­ségeit, s erősítik magukat szakmai tudásban, tapasztalat- szerzésben, a .munkába vetett hitben. Népművelésünk az elmúlt években rohamosan fejlődött. Nagyot léptünk előre minden vonatkozásban. Az idősebb korosztályok, főleg a kevesebb iskolát végzett lakosság isme­reteinek bővítésében, szóra­koztatva nevelésében, sőt, szakmai tudásának növelésé­ben is értünk el jó eredmé­nyeket. Most azonban nagyobb igények«, még nagyobb, köve^ telményftk^álla^k ..előttünk. Nem csupán ismereteket kell terjesztenünk, nem csupán szórakoztatni és szórakoztatva nevelni, de ezzel együtt, s még újabb eszközökkel együtt, hozzá kell járulnunk a szo­cialista tudatú, művelt, közös­ségi ember kialakításához, fa­lun, a magunk sajátos mód­szereivel. Az újra, életkori sajátossá­gainál fogva, elsősorban az if­júság a - fogékonyabb. Tehát nekünk népművelőknek meg­különböztetett figyelemmel sell foglalkoznunk ifjúságunk­kal. Munkánk zömét, tehát az ifjúság körében végzett mun­kánk zömét is a művelődési ház falai között végezzük. 8 rajon jár-e, szívesen jár-e if­júságunk ezek közé a falak közé? A tavasz folyamán a KISZ negyei bizottsága szétküldött i megyébe néhány száz kér­dőívet. Dolgozó, tanuló, spor­toló fiatalok válaszoltak a fel­lett kérdésekre. A kérdőívek szerint a megkérdezett 141 dolgozó fiatal közül mindösz- sze tizennégy válaszolt igen­nel arra. hogy a művelődési tiázban tölti-e legszívesebben i szabad idejét! Ezek a fia- latok rendszeresen járnak a művelődési házba, részt vesz­nek a különböző művészeti együttesek, szakkörök, klubok munkájában. No, de ez csak tíz százalék! Minden tizedik

Next

/
Thumbnails
Contents