Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
1963. JULIUS 7, VASÄRNAP ™szJ£whm 3 A nyári munkák dandárjában iA. gabonahetaharítással egy időben vessük meg a jövő évi jó termés alapjait Megveszerte aratJák az őszí---------------- árpát, a rozsot é s néhány helyen már a búza is kasza alá érett. Elérkeztünk tehát a mezőgazdasági munkának ahhoz a szakaszához, amikor minden vére késlekedés kárt okozhat, amikor bármennyi munkaerő állna rendelkezésre, akkor sem mondhatnánk, hogy elegendő van belőle. Munkaerő-gondjainkon nagymértékben enyhít, hogy az utóbbi években gyorsabb ütemű a mezőgazdaság gépesítése. A megyében levő gabona mintegy nyolcvan százalékának aratásához rendelkezésre állnak a kombájnok és az aratógépek. E nagyarányú gépesítés sem oldja meg azonban munkaerő-gondjainkat, csak akkor, ha minden rendelkezésre álló gépet maximálisan kihasználunk. A gabonáknak még mintegy 20 százalékát kézi erővel kell betakarítani — néhol ennél lényegesen többet —. másrészt pedig éppen a nagyfokú gépesítés követeli meg, hogy minél több szövetkezeti gazdát bevonjunk a járulékos munkák — így a gabona behordása, tisztítása, szárítása. a szalma összerakása, stb. — mielőbbi elvégzésére. A nyári mezőgazdasági munkák jó megszervezése, összehangolása tehát elsőrendű feladata minden szövetkezeti, állami gazdasági vezetőnek, szakembernek. A pártszerveze_ teknek, a kommunistáknak ehhez kelt sokoldalú támogatást nyújtaniok. A pártszervezet mozgósító munkája azért is fontos, mert a gabonabetakarítással egy időben több olyan sürgős munka adódik, amelynek elhanyagolása nagy kárt okoz a szövetkezeti gazdáknak és az egész népgazdaságnak. Az aratásnál, a beteatoítás•-------------- mái elsősorban a zt kell szem előtt tartani, hogy a legkisebbre csökkentsük a szemveszteséget. Nan- jainlkbam ez az egyedüli mód a gaíbonatermés „növelésére”. A felmérések, tapasztalatok azt mutatják, hogy közepes termésre számíthatunk. A gazdaságok többségében a termésátlagok a múlt évihez hasonlóak lesznek. A rendkívül hideg tél ugyanis sok kárt tett az őszi vetésekben, különösen azokban, amelyeket későn, vagy nem kellő gondossággal vetettek el. Ezért legfontosabb feladat, hogy a megtermett gabonát minél kiesebb szemvesztességgel takarítsuk be. Ez pedig nem köny- nyű feladat. Nem könnyű akkor sem, ha kedvez az időjárás. Erre azonban az idén kevésbé van remény. A meteorológiai előrejelzések szerint júliusban is esős, zivataros időjárás várható. Jól kell tehát 'szervezni a gépek munkáját, a 'szem tisztítását és szárítását. A termelőszövetkezeti vezetők az aratás és betakarítás munkáinak megszervezésénél alkalmazzák az anyagi érdekeltség jelvén alapuló jövedelemelosztási formákat. A kombájnosok és aratógépvezetők jutalmazásánál például irányadó a tarló magassága. Helyesen megállapított feltételek szerint bérezzék azokat a munkákat, amelyek elvégzése különösen fontos a szövetkezet számára. Itt külön ki kell emelni a keresztek gyors lehordását és a kombájnszalma betakarítását, kazalba rakását. Ez a munka ugyanis - előfeltétele annak, hogy az arajógépek és kombájnok után rögtön dolgozhassanak a traktorok. Helyes, ha a kézi aratóknál és a cséplőcsapatcknál a korábbi években bevált bérezést alkalmazzák. Amikor számot vetnek a ter---------meloszo vetkezeti vezetők, hogy hova teszik a gabonát, első helyre a jövő évi vetőmagszükségletnek kell kerülni. Éppen az idei tapasztalatok alapján javasoljuk, hogy az eddiginél több vetőmagot hagyjanak meg, hogy több mag vetésével sűrűbb legyen az állomány. Az aránylag alacsony terméseknek ugyanis éppen az alacsony tőszám az oka. Helves, ha a hazai búzafajtákból 120, a külföldiekből pedig 160 k álót tesznek félre a gazdaságok holdankónti vetőmagnak. Itt kell szólni a tagok szükségletének kielégítéséről is. A termelőszövetkezeti vezetőségeknek biztosítani kell a szövetkezeti munkában rendszeresen részt vevő tagok és családtagjaik gabonaszükségletét. Erre vonatkozóan a földművelésügyi miniszter korábbi rendelete az irányadó. Azt a gabonamennyiséget, ami a vetőmagon, a feltétlen szükségleten felül van, a meglevő vagy pótszerződés alapján át kell adni a felvásárló szerveknek. Helyes, ha a tsz-ek ezt azonnal megteszik, mihelyt a gabona nedvességtartalma megengedi. A gabonabetakarítás leköti a termelőszövetkezeti tagság egy részét, még sem lehet lemondani a kapások ápolásáról. Biztosítani kell, hogy a kapásnövények megkapják a kellő ápolást. A második kapálást feltétlenül be kell fejezni, de kívánatos, hogy a harmadik, gazoló kapálást is elvégezzék a gazdaságokban. Ez egyaránt érdeke a szövetkezetnek és a szövetkezeti gazdáiknak. A nyári növényápolással ugyanis jelentősen növelhető és biztonságossá tehető a termés. Ha pedig jó kukoricatermést takarítanak be a földekről, bőségesen jut takarmány mind a közös, mind pedig a háztáji állatállomány részére. Ugyancsak az állattenyésztés fejlődése szempontjából fontos feladat a lucerna második kaszálása és behordása. Célszerű ezt a munkát addig befejezni, amíg az úgynevezett „nagy” aratás, vagyis a búza aratása meg nem kezdődik. Ugyancsak gondoskodni kell a rétek termésének teljes betakarításáról. Ide tartozik a gazdaságon belüli utak, árokpartok termésének lekaszálása is. Helyes, ha ezt a tsz teljes egészében azoknak a szövetkezeti gazdáknak juttatja, akik lekaszálták, sőt, a hazaszállításban is segítenek. A nyári teendők közé tartozik a tavasszal, valamint az előző években telepített szőlők és gyümölcsösök lelkiismeretes művelése. Az állam hitel formájában biztosítja a műveléshez szükséges költségeket. A szövetkezeti vezetők ne legyenek „szűkmarkúak” hanem a munka elvégzése esetén fizessék ki a megállapított munkadíjat. A telepítések elhanyagolása ugyanis mérhetetlen károkkal járna, az első évek gondos művelésével lehet a telepítmények jó termőre fordulását biztosítani. Sakan a nyári munkákat be-------- fejezettnek vélik azzal, hogy betakarítják a gabonát. Szerencsére ezzel a nézettel szemben egyre inkább teret hódít az a szemlélet — s ez a helyes —, hogy addig nem lehet befejezettnek tekinteni a nyári munkákat, amíg valamennyi tarló fel nincs szántva. A terméseredmények növeléséhez az út idejében és jól végzett talajmunkán keresztül vezet. A zokat a tarlókat, amelyeket az aratás befejezése után 4—5 nap alatt nem tudunk mélyen alászántani, tarlóhántásban kell részesí^ni és később, július végén £s augusztusban elvégezni egy részén a nyári mélyszántást, a másik részén pedig a vetőszántást. A nyári talajművelés a korábbi években sem azért maradt el, mert azzal a tsz-ve- zetők és szakemberek nem értenek egyet, hanem főként azért, mert a munkák dandárjában a termelés betakarítása közben kevésbé gondolnak arra, hogy megalapozzák a jövő évi termést. Az is igaz, hogy nem könnyű feladat összehangolni az egyidőben jelentkező munkákat, megszervezni a gé- I pék munkáját, ez azonban semmit sem von le a termelőszövetkezeti vezetők felelősségéből és főleg nem indokolja, hogy elmaradjon ez a munka. Ehhez ugyanis meg vanndk a technikai feltételek. A közelmúltban készültek el a megye termelőszövetkezeteiben az 1964. évi talaj hasznosítási tervek. Ezekben a tsz-ek vezetői meghatározták, hogy a kalászosok lekerülése után milyen talajmunkát végeznek. Az elkészített tervnek megfelelően mindegyik szövetkezetben el kell végezni a mélyszántást, meg a tarlóhántást. A feladat az, hogy a kalászosok lekerülése után 4—5 nap alatt minden tarló a tervnek megfelelően el legyen munkálva. Ezt több szövetkezeti és állami gazdaság kezdeményezte, e kezdeményezést minden erővel és eszközzel támogassák a párt-, tanácsi és gazdasági vezetők. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja: e feladat végrehajtását elsősorban az akadályozza, hogy a kombájnok után a szalma, az aratógépek és a kézi kaszák után a kévék lehordása nem történik meg gyorsan. E munka végzésére célszerű külön munkacsoportokat szervezni és azokat anyagilag is érdekeltté tenni a munka gyors elvégzésében, mert az bőségesen megtérül a jövő évi termésekben. Közismert, hogy a trágyázást legcélszejrűbb nyáron elvégezni, ezért szükséges a trágya kihordása és * a jövő évi kapások alá való leszántása. A trágya kiszállítása is igen körültekintő szervező munkát kíván. Fvrnl-pvre visszatérő nehéz-------------ség a nagy munkák időszakában az, hogy a rendelkezésre álló gépeket nem használják ki eléggé a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon. Ez egyrészt a munka szervezetlenségéből adódik, másrészt abból, hogy „kevés” a traktoros. Számításba kell venni, hogy mintegy 320 traktoros ebben az időszakban átül kombájnra. Gépeikre traktorost kell ültetni, hogy ezek is teljes erővel részt vehessenek a talaj munkák végzésében. Ezek a nagy teljesítményű gépek nem állhatnak egy percig sem traktoros hiányában, s a képzett traktorosok ebben az időben is itt végezhetnek legtermékenyebb munkát. Minden termelőszövetkezetben van már annyi kiképzett traktoros, hogy biztosítani lehet a gépeknek nemcsak az egy-, hanem a kétmű- szakos üzemelését is. A termelőszövetkezetek vezetői nyújtsanak segítséget a gépállomásoknak — valójában a maguk érdekében cselekednek —, ültessék gépekre azokat a tsz-tagokat. akiket az elmúlt években kiképeztek. A kölcsönös segítséggel elérhető, hogy folyamatos legyen a talajmunka és az idén megvalósítsuk azt a tervünket, hogy a sikeres nyári betakarítás után október közepére valamennyi őszi kalászost elvetjük, november közepére pedig befejezzük a mélyszántást. E célokért azonban már most, a nyári időszakban küzdeni kell. K ívánatos, hogy a negyven lóerőn felüli traktorok csak talajmunkát végezzenek, s a kisebb erejű gépek végezzék a szállítást. Az üzemen belüli szállításokhoz fogadjanak a fuvarozó vállalattól gépkocsikat. Gondoskodjanak a termelőszövetkezeti vezetők arról, hogy minél több traktor szántson a nyári időszakban. A 80 —100 lóerős traktorok pedig kivétel nélkül — a menetirány tervek szerint — a szőlő- és gyümölcsösök alá végezzék a felszabadult területek forgatását. A nvári mezőgazdasági rrÄin------—kák idejében való e lvégzése felelősségteljes munka, összehangolt tevékenységet követel meg az egyes gazdaságok és a gépállomások vezetőitől, a szövetkezeti gazdáktól, kombájnvezetőktől és traktorosoktól egyaránt. A naey meleg, a sokrétű feladat próbára teszi a falvak népét, de biztosak vagyunk abban, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza. Idejében betakarítják a termést és elmondhatjuk azt, amit eddig még egyetlen esztendőben sem mondhattunk: a betakarítással egy időben megvetettük a jövő évi jó termés alapjait. JÁMBOR MIKLÓS, a megyei nártbizottság mezőgazdasági oszályának vezetője HIBR!DKUKORECA-ÜZEM ÉPÜL CEGLÉDEN Elkészült az osztályozó hatemeletes betonépülete, amelyben rövidesen megkezdik a gépek szerelését. * Nagyszabású munkálatok folynak Cegléd határában, a gépállomás szomszédságában. Huszonhárommillió forintos beruházásból az ÉM 25-ös Építőipari Vállalat több alvállalkozó bevonásával korszerű hibridkukorica-üzemet épít itt a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából. Veres Ferenc építésvezető elmondotta, hogy február 28- án vonultak fel az építkezés színhelyére, ám a talajvíz miatt csak április második felében tudták elkezdeni az alapozást. Azóta is sok nehézséggel kellett megbirkózniuk az építőknek. Gyakran a munkaerőhiány, máskor p.'-é ig az építkezési anyagok késői megérkezése zavarta a folyamatos munkát. Ennek ellenére, mint a felvételeken is látható, lényegében kielégítően halad az üzem építése. Áll már a hétszintes, hatemeletes osztályozó torony, rövidesen megkezdhetik benne a belső munkálatokat. Július 30-ra a szárítót is átadhatják a kőművesek a szerelőknek. Betonozzák az utakat, s két műszakban folyik az egyéb üzemépületek zsaluzása, építése. Ha a munka úgy kívánja, vasárnap is dolgoznak az építők. Többen közülük máris kiemelkedő teljesítménnyel dicsekedhetnek. Berkó József ácsbrigádját az osztályozón végzett jó munkáért illeti a dicséret, Mészáros István ácsbrigádja pedig a szárítón végzett elismerésre méltó munkát. Ugyancsak megérdemlik a dicséretet a Földi-brigád kubikoáSi és az a női brigád, amelynek tagjai az előregyártott szivacselemeket készítik. Jellemző az építkezés méreteire, hogy eddig a hibridkukoricaüzem betonszerkezetéhez, téglafalaihoz 860 vagon építő- és zúzalckanyagot használtak fel. Nagy munkát jelent még az 5000 köbméternyi töltés elkészítése. ami a talajvizet száműzi majd a leendő üzem környékéről. Mihelyt a fontosabb kőművesmunkákkal az építők elkészülnek, a Malomszerelő Vállalat nyomban megkezdi a gépi berendezések összeszerelését. A tervek szerint szeptember 15-re el kell készülni ezzel a munkával, szeptember második felében már meg kell kezdenie a próbaüzemelést s október elején teljés kapacitással kellene már dolgoznia Cegléd legújabb üzemének. A ceglédi hibridkukoricaüzem a Cifrakerti Állami Gazdaság kezelésében működik majd. Körülbelül 50 fő szolgálja ki a gépeket, s naponta az üzem 50 tonna hibrid kukoricát állít elő. Cegléd határában egyébként 3000 holdon zöldell már az a hibrid kukorica, amely az új létesítménynek az ősz folyamán a nyersanyagot biztosítja. S. P. A raktárépület fölött már ott feszül a tetőszerkezet (Koppány felvételei) Mérlegképes könyvelői tanfolyam Zsámbékon A Földművelésügyi Minisztérium péniítigyi főosztálya a Termelőszövetkezeti Vezetőképző Iskolán Zsámbékon augusztus közepétől kezdődően négyhónapos bentlakásos termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelői tanfolyamot szervez. A jelentkezési feltételek hasonlóak a levelező rendszerű oktatásnál előírtakhoz: betöltött 22 év, képesített könyvelői bizonyítvány és 4 éves számviteli gyakorlat. Az oktatáson kizárólag termelőszövetkezetekben dolgozó főkönyvelői vagy vezető könyvelői munkakört betöltő személyek vehetnek részt. A jelentkezőknek augusztus elején a termelőszövetkezeti képesített szintű számviteli anyagból felvételi vizsgát kell tenniük. A vizsga alól felmentésnek helye nincsen. Azok a hallgatók azonban, akik a most folyó oktatási évben — tehát 1963. júliusában — teszik le a termelőszövetkezeti képesített könyvelői vizsgát, nem kötelesek felvételi vizsgát tenni. A hallgatóknak be kell szerezniük a szív- és tüdővizsgálatról kiállított orvosi bizonyítványt, s azokat az intézetbe magukkal kel] vinniük. A bentlakásos tanfolyamon tervezés, pénz- és hitelgazdálkodás,1 számvitel, valamint ellenőrzés kerül oktatásra. A tanfolyam előreláthatólag augusztus 21—24 között kezdődik. Jelentkezési lapok a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain a termelőszövetkezeti főkönyvelőknél igényelhetők. Ezeknek az illetékes szövetkezet elnökének és a járási tanács mezőgazdasági osztálya főkönyvelőjének láttamo- zása után legkésőbb július 25-ig be kell érkezniük a pénzügyi főosztály oktatási csoportjához. Gyakorlaton az új agrármérnökök Mezőgazdasági felsőoktatásunk évről évre több gondot fordít az agrárszakemberek, közülük is különösképpen az agrármérnökök képzésére. A gödöllői Agrártudományi Egyetem az idén például 386 új agrármérnököt bocsát szárnyára. Jelenleg a diploma megvédése előtt álló végzős agrármérnökök féléves gyakorlati munkájukat végzik az ország különböző részein, így Pest megye közös gazdaságaiban és az állami gazdaságokban is. Mesterséges tej: növényi anyagokból Érdekes kísérletről olvashattunk a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban. A Nagy- Britanniában működő garsto- ni kutatóintézet — mint a lap hírül adja — káposztalevélből és egyéb növényi termékből vitaminok és szénhidrátok hozzáadásával tejet állít elő. A gyártásnál azokat a nyersanyagokat használják fel, amelyekkel a tehén táplálkozik. A kísérletek meglepő eredménnyel kecsegtetnek, s ennek azért is nagy a jelentősége, mivel a növényi tejjel olyan csecsemőket is táplálhatnak, akik a tehéntejet, esetleg még az anyatejet sem bírják. Dr. Frank Wokes, kutatóintézet igazgatója kiji lentette, hogy sohasem les elegendő tehéntej a világ ös: szes gyermeke számár Ugyanakkor a jelenleg is fe használt növényi zöldany« gokból mindig elegendő á rendelkezésre, s így a tejtei melés korlátlanul növelheti Jelenleg csak kísérleti cé lókra folyik az előállítás, d később — mint erről szó va — számítani lehet a naguba ni gyártásra is. A nővényPte folyékony állapotban vagy pc harakban kerül forgalomba, remélik, hogy a tehéntejjé árban is felveszi a versenyt.
