Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

r»sr MEcrxi g/f/rfap 1983. JÜLIUS 6, SZOMBAT Iparosok as agráregyetemen A gödöllői Agrártudományi Egyetemen is úgy van, ha az építők átadnak valamit és el­vonulnak, az iparosoknak még akad munkájuk. Itt azonban nemcsak a fenntartási mun­kák miatt alkalmaznak iparo­sokat, hanem azért is, hogy a karbantartók a kísérletekhez, a tudományos munkához is adjanak segítséget. Az ipari szakmunkásokat a műszaki osztály fogja össze. Szabó György főmérnök és beosztottai együttesen gon­doskodnak arTÓl, hogy az egyetem szükséges mun­káit időben elvégezzék. A terveket és problémákat termelési tanácskozásokon tár­gyalják meg, ahol a dolgozók elmondják javaslataikat, ész­revételeiket. Legutóbb az ilyen értekezleten a lakatosok elha­tározták, hogy brigádba tömő- [ rülve végzik a munkájukat a szocialista címért. Vállalták, hogy a 8 napos munkaátadási határidőket 7 napra csökken­tik. Az anyaggal takarékoskod­nak. A legkisebb hulladékot is felhasználják. Ezzel is csök­kentik az önköltséget. A lakatosok népes brigádjá­ban dolgozik Lestólc István brigádvezető és Varga Sándor, akik vállalták, hogy Balázs Rudolf népzenészt, aki Bag községből jár dolgozni és Sándor János segédmunkást szakmunkássá képezik. Mivel jó a kollektív szellem az iparosok és a segédmun­kások között, ezért tudták idő­ben befejezni a tanszékek szá­mára megrendelt munkát. Az összeszokott kollektí­va a növényélettan tan­széknek 100 000 forint ér­tékű kísérleti munkát vég­zett el. A korszerű tyúktojatókat is elkészítették. Most 80 méter kerítést építenek. Ugyanilyen eredményesen dolgozik. a. karbantartók vala­mennyi iparága. Ennek az a Újabb érdekes adatok a magyarországi lakásépítkezésekről A közelmúltban országos felmérés adatai alapján vizs­gálták meg a statisztikusok az elmúlt esztendők lakásépítke­zéseinek eredményeit, jelleg­zetességeit. A lakásállomány számszerű alakulását elemezve például megállapítottak, hogy 1960. óta a városokban és a falvakban egyaránt ész­revehetően javult a lakás- helyzet. A fővárosban 1960—1962, kö­zött a lakások száma 4,2 szá­zalékkal emelkedett s ugyan­ez idő alatt a népesség szapo­rulata 3,2 százalék volt. A töb­bi kisebb-nagyóbb városban csaknem hasonló arányú a ja­vulás: a lakásállomány 5,1 százalékkal bővült, a népesség pedig 4,3 százalékkal emelke­dett. Még szembetűnőbb a lakáshelyzet változása a fal­vakban; az iparosodás termé­szetes velejárójaként az elmúlt években is folytatódott az ur­banizáció, a városba áramlás, s így a népesség 1 százalékkal csökkent, a lakások száma vi­szont 3,3 százalékkal emelke­dett. Kedvező képet mutat az el­múlt évek lakásépítési adatai­nak nemzetközi összehasonlí­tása is. Hazánkban 1960-ban ezer lakosra 5,8, 1961-ben már 6,7 új otthon jutott, s ez­zel az aránnyal jó néhány fejlett nyugati országot előztünk meg. Az Egyesült Királyságban pél­dául ezer lakosonként 1961- ben 5,8, Olaszországban 6.1, Belgiumban és Ausztriában 5,5 lakás épült. A lakások méreteit, nagysá­gát tanulmányozva, a statisz­tikusok megállapították, hogy folytatódik a tágasabb, több szobás otthonok térhódítása. Az elmúlt években átadott la­kásoknak már csaknem 60 százaléka két és több lakó­szobás volt s ez már megkö­zelíti azt az optimális 65—70 százalékos arányt, amelyet a családok nagyság szerinti ösz- szetétele jelenleg indokol. Az új otthonok felszerelt­ség tekintetében meglehe­tősen változatos képet mutatnak, mert míg a fővárosban a laká­sok 91,9 százaléka fürdőszobá­val épül, addig a többi váro­sokban az arány 76,7 százalék­ra, a községekben pedig 24,4 százalékra csökken. (MTI) Új művészettörténeti kiadvány Botticelli életművéről Megjelent a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának leg­újabb kiadványa, Boskovits Miklós művészettörténész Bot­ticelli című munkája. Ez az első magyar nyelven megje­lenő átfogó művészettörténeti szakmunka a XV. századi olasz kultúra jeles festőmű­vészéről. A vászonkötésben készült könyv fedőlapját a firenzei mester Vénusz születése című világhírű képe díszíti. Külön fejezetben 64 festmény és 8 rajzprodukció szemlélteti az olasz festő életművét. (MTI) — A Magyar Építőművé­szek Szövetségének székházá­ban (Puskin u. 26.) vetített­képes előadást tartanak jú­lius 9-én, délután fél hatkor, a mai holland építészetről. Előadó a rotterdami E. P. Groosman, neves építész, az UIA lakásbizottságának tag­ja. — Üdítő italt készítő föld­művesszövetkezeti üzem kezdte meg működését a na­pokban Tápiószelén. Az új üzem az egész környéket el­látja különböző ízű hűsítő italokkal. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^BnggtarmntiminnaBfwaBa^ Székesfehérvárott vendégszerepeit a Vasutas énekkar A jó hírű ceglédi vasutas szakszervezeti énekkart a szé­kesfehérváriak meghívták a június 29-én, városukban tar­tott dalostalálkozóra. A ceg­lédiek örömmel fogadták a meghívást és szombat reggel elutaztak Székesfehérvárra. A találkozón mintegy háromszá­zan vettek részt a Dunántúl­ról, a délelőtt a dalosok tapasz­talatcseréjével telt el. Délután a vendégek a várost tekintet­ték meg. Este 6-kor kezdődött valamennyi részvevő közre­működésével az ünnepi hang­verseny. A ceglédiek hét szám­mal szerepeltek, de részt vet­tek Kodály: Forr a világ című kórusművének összkari elő­adásában is. A vasárnapot a Velencei tó partján töltötték. Ä Cifrakerti Állami Gazdaságban jól halad a betakarítás, és ez­zel egyidőben megkezdték a j Törpe vízmüvet kap Kískunlacháza Sok munkája van most a kiskunlacházi tanácstagoknak. l if/i/ííCSíii€t>Ii, emberek l A szocializmus alapjainak lerakása be. A szocializmus felépítése hazánk reális, és már nem is távoli jövő számunkra. A szocializmus alapjainak lerakása című könyv, mint első átfogó és összefoglaló mű az átmeneti korszak hazai problémáiról, s egyben rend­kívül sokoldalú kifejtése a problémakör elvi valamint egyes nemzetközi vonatkozá­sainak, nagy érdeklődésre tart­hat számot mindazok köré­ben, akik a gazdasági és po­litikai kérdések iránt érdek­lődnek. (A Kossuth Kiadó ki­adása.) Néhány nap leforgása alatt csupán a Balatonon és a Tisza mentén hét ember fizetett a legszebbel, a legdrágábbal: — az életével, a figyelmetlensé­gért, az oktalan vakmerősé­gért. A kis 13 éves Kovács Annit hiába várják többé a ba­latoni kirándulásról haza szü­lei. Kicsit tetemét Kénesénél fogták ki a hullámokból a révkapitányság járőrei. — Má­sik helyen egy 26 éves, erőtől duzzadó fiatalember izzadtan kimelegedve ugrott a strand mély vizébe. Szívgörcsöt ka­pott, — csak a holttestét ta­lálták meg. — Üres maradt két pad a szegedi egyetemen is. A két fiatal a mély víz mellett egy kőre telepedett le. Az úsz­ni nem tudó Bene Margit vé­letlenül a vízbe esett, Nánási János a segítségére sietett. De már késő volt, a leány a fiút is magával rántotta, mindket­ten odavesztek. — Tizennyolc éves volt mindössze Németh Károly, aki tiltott helyen, tu­tajról ugrált a mély vizű fo­lyóba. Egy ugrás után nem jött fel többé... És még sorolhatnánk az elő­vigyázatlanság, a fegyelmezet­lenség okozta szomorú tragé­diák fájó példázatait. De e néhány eset is kiált, figyelmez­tet. Vigyázzatok, emberek! Akikről itt szó volt, valameny- nyien egészséges, családjuk körében szeretett, szép jövő előtt álló fiatalok voltak. Nem kellett volna még meghalnia’!. Élhetne ma a kis Kovács Anni, ha jobban vigyáznak rá társai, s felügyelő tanárai, él­hetne a 26 éves fiatalember, hacsak néhány percet is vár, mielőtt a vízbe ugrik, élhetne a két egyetemista fiatal, ha egy kicsit is több elővigyázatosság­gal választják meg a kőhal­mazt, melyre letelepednek, s élhetne a 18 éves Német Ká­roly, hacsak egy felnőtt is figyelmezteti, hogy tiltott he­lyen nem lehet a vízbe ugrál­ni. A lecke drága volt. A tanul­ság fájó és szomorú. Okuljon belőle, minden szülő, minden nevelő, s minden fürdőző — mert a nyárnak mégcsak az elején vagyunk. Napi munkájuk végeztével es­ténként sorra járják a körze­tükbe tartozó családokat és megkérdezik, mi a véleményük arról, ha törpe vízmüvet építe­nének és ivóvíztársulatot szer­veznének? A legtöbb helyen örömmel fogadják a javaslatot és ké­rik, vegyék fel őket a listára, hiszen alig várják, hogy egész­séges, tiszta ivóvizet ihassa­nak. Az építkezéshez családon­ként háromezerötszáz forint­tal kell hozzájárulni, de az erre kapott OTP-hitelt tíz év alatt, havonta ,. jelentéktelen összeggel lehet visZafizetni. Kiskunlachaza első kerüle­tében akár meg is alakulhatna az ivóvíztársulat, mert az érdekelteknek több mint negy­vennyolc százaléka jelentke­zett. A második kerületben, Peregen még nem értek el ilyen jó eredményt, de nem kétséges, ott is a jó vízre vá­gyók vannak többségben. A kútásást és a vízhálózat lefektetését csak jövőre kez­dik, de a terület felmérése, az utcai csapok kijelölése máris folyik. — Kiállítást rendez rövi­desen Alsógödön a földmű­vesszövetkezet nyúltenyésztő szakcsoportja a házinyúl- tenyésztés propagálására. másodvetést is. A betakarított takarmány féleségek helyére már eddig 105 holdon kölest, napraforgót, silókukoricát ve­tettek. Ezen a héten további 95 holdon kerül földbe a má­sodvetés. Az ÁFORT-íclepen A ceglédi ÁFORT-telep na­ponta 14—16 tonna benzint és 30—35 tonna gázolajat ad ki. A benzin 35 százaléka, a gáz­olajnak pedig 70—75 százaléka a mezőgazdaságban kerül fel­használásra. A telep hat álla­mi gazdaságot és 27 termelő­szövetkezetet lát el. A telep dolgozóinak, mivel még mű­szak után is kénytelenek dol­gozni, az a kérésük, hogy a szolgálataikat igénylők lehe­tőleg délelőtt jelentkezzenek, mert így biztosítható legelő­nyösebben a munka zavarta­lansága. MOMPKoVIOfegS A Pilisi Hunyadi Tsi-ben szerdán kezdték meg az ara­tást. A tsz gabonatábláin egy kévekötő-aratógép kezdte meg a száz hold rozs vágását. A rendrevágó-gép is üzembe állt, a 270 holdas őszi árpa­táblán. Már az első napon ter­vezték, hogy ha aratás közben az őszi árpa annyira beérik, hogy kombájnnal is vágni le­het, akkor az SZK-gépek is besegítenek. A 730 hold vágá­sára különben egy SZK—3-as és 4-es, egy rendrevágó és egy kévekötő aratógépet használ­nak. A fennmaradó 120 holdat, amely főleg rozs, kézzel vág­ják le, mivel a bükköny miatt a gépi aratás lehetetlen. légyes névadó ünnepség Üllőn A monon járás anyakönyv­vezetőinek üllői értekezletét, ahol többek között a családi ünnepek meghittségéről, ün­nepélyességéről- is szó esett, kedves ünnepséggel fejezték be: négyes névadó ünnepséget tartottak. Juhász János mél­tatta az ünnep jelentőségét, a névadó szertartást Galambos Mária anyakönyvvezető vé­gezte. Lestár Jánosék, Tóth Imréék és Tóth Róberték álltak a csupavirág asztal előtt és a néyadó szülőkkel egyetemben megfogadták, hogy a gyermekeket a szo­cialista erkölcs szellemében nevelik hű fiaivá hazánk­nak. Az úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek a szü­lőknek, Juhász János pedig a tanács és a tömegszervek ajándékait nyújtotta át. titka, hogy a vezetők törődnek az emberekkel, a dolgozók pe­dig egymást segítik. A személyzeti osztályról pél­dául Péter Ferenc patronálja a műhelyt, Stibemyik János technikus segítségével. A közeljövőben a Maka­renkó-telepen új műhelyt kapnak a karbantartók. Az új viszonyok között nyil­vánvalóan még nagyobb lesz a munkakedv, ami eddig is jellemzője volt az egyetemi iparos gárdának. Csiba József A szocializmus alapjainak lerakása fontos határkő ha­zánk életében, mellyel fejlődé­sünk új korszaka kezdődik. Szükségesnek látszik tehát, hogy elméletileg is megvizs­gáljuk, felmérjük, milyen fo­lyamatokat összegezett és mi­lyen perspektívágra utalt a fenti megállapítás. Az új kö­rülmények között élünk már, de sokan nem látják még, mit értünk el, s mi áll még előt­tünk. Ezért jelentős Lakos Sándor műve — a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg —, mely elsőként adja a fejlődé­sünk lezárt szakaszának egé­szében való áttekintését, vizs­gálja részletesen a magyaror- \ szági átmeneti korszak elvi és i gyakorlati kérdéseit. A szerző szándéka az is,: hogy tisztázza az átmeneti j korszak néhány vitatott fo- ; galmának tartalmát, s elvileg; meghatározza a szocializmus \ alapjai lerakásának általános ! érvényű törvényszerűségeit.! Ennek megfelelően kifejti a i szocialista forradalom, az át- j meneti korszak elméleti, álta- j lános megfogalmazását, össze- ; hasonlítva e korszakot az j egyes országok fejlődésében, j Választ ad olyan vitatott kér- j désekre, mint például az hogy j meddig tart az átmeneti kor- j szak, s meddig van szükség; proletárdiktatúrára. Sokolda- ; lúan világítja meg teljes ősz- j szefüggésében, hogy melyek a; szocializmus alapjainak leg- \ fontosabb elemei, ebből kiin- í dúlva közelíti meg a problé-! mát gyakorlatilag is, hazánk ! fejlődését ismertetve. Foglal-; kozik itt a termelési viszonyok ; és a termelőerők kérdéseivel, ; megfigyeli, .hogyan változtak; meg az osztályviszonyok, ho-; gyan alakult az életszínvonal! és népünk kulturális felemel- : kedése az alapok lerakása idő-; szakában. Amikor egy nagy korszakot; lezárunk, természetesen élőt- j tünk áll a „hogyan tovább?” \ kérdése is. Lakos Sándor ezt a ] problémát is vizsgálja könyvé- I ben. Majd az eddig megtett j útunk felmérésével, a jelen és j a közeljövő perspektíváinak, i tennivalóinak feltárásával megmutatja, hogy népünk ma­cro nézhet, a iövő elé­j Már évekkel ezelőtt vállára ; kapta a hír a gyárat, mert se- : hol annyi jó kezdeményezés, l ötlet nem született, mint itt. \ Nem múlt el hónap, hogy ma- \ gára ne hívta volna a figyel- ! met az ügyes műszaki és szer- ! vező gárda. Innen indult el a \ „Fűrészeljünk fűrészpor nél- ; külV’-mozgalom, mely csak- ; hamar befutotta az egész or- \ szágot. Jó öreg éceszgébereik ; költötték ki ötlettojásából ! ugyanitt azt a kezdeményezést, ! hogy „semmiből valamit!”, ! aminek hatalmas anyagi ered- í ményei lehetnek a takarékos- ; ságban. De nemcsak termelési ! mozgalmunkat segítették kitű- i nő ötletekkel, hanem a társa- ; dalmi élet más zugaira is ki- ; terjedt a figyelmük. Hallot- ; iák, hogy sok a válás? Kiad- ; ták a jelszót: „Többet törőd- ! jünk egymás feleségével!” El- ! szaporodtak a közlekedési bal- ! esetek? Kitalálták, hogy aki ! nem „közlekedik”, annak nem í eshet baja az országúton. ; Valamennyi ötletük, kezde- ; ményezésük, mozgalmuk kö- > zül azonban a legfrissebb volt ! a legszenzációsabb. Egy hó- ! napja sem múlt még, hogy új ! jelszóval lepték meg a köz- ! véleményt, új tartalommal í gazdagították a versenymoz- ( galmat, aminek lényegét így f foglalták össze: „Mindennap '( tegyél túl önmagadon!” S a ; sikerre jellemző, hogy a gyár- ; kapukon és a munkatermek- \ ben mindenütt ott fogadta a f jelszó az embereket, mindé­Látogatás az éc nutt es mindenkor eit es ha­tott, mint élesztő a kalácsban. Gyűléseken az ö mozgalmuk­ról beszélt az előadó, brigád­gyűléseken őket idézték, ró­luk cikkeztek az újságok és ha öntudatról, leleményesség­ről beszélt az előadó, brigád­kibontakoztatásáról, a népen belüli tartalékok feltárásáról tanakodtak valahol, az écesz- gyár neve lett a zászló. A MI GYÁRUNKBAN is min­dennapos szólás lett a lelke­sítő ige, de annál többre alig jutottunk. Megpróbáltuk mi ugyan a fűrészpor nélküli fű­részelést, a semmiből vala- mit-csinálás nehéz feladatát is, de mégis az utóbbival vol­tunk legnagyobb bajban. „Mindennap tegyél túl önma­gádon!” — hogyan kell ezt helyesen értelmezni, s ho­gyan kell ebből anyagi hasz­not préselni a közösségnek — máig is hozzáférhetetlen szá­munkra. így esett meg, hogy elküldték az écesz-gyárba, néz­ném meg, hogyan s miként, és hoznám haza a tapasztalato­kat. Kerek egy hetet kaptam a tapasztalatcserére, minthogy a téma gazdag és sokágú, s mindamellett sok-sok mást is el lehet lesni egy ilyen helyen. Nagyon kedvesen fogadtak, meg kell mondanom, és min­den ajtót kinyitottak előttem. — Nálunk nincs titok — mondogatták —, mi bárkinek szívesen átadjuk gazdag ta­pasztalatainkat, hiszen az a célunk, hogy kezdeményezése­inkkel az egész népgazdaságot előbbre lendítsük. — Haladjunk talán akkor sorjában! — kérem, hű segítő­társaimat, és mindjárt érdek­lődni kezdtem, hogyan is megy az a fűrészelés. — Mozgalmunk célja az, hogy megtakarítsuk a fűrésze­lésnél keletkező hulladékanya­got, a fűrészport, s ne vessze­nek el értékes köbméterek a drága faanyagokból. Ha ezt az ország valamennyi üzeme meg tudná valósítani, milliókat spórolhatnánk az államnak. Egy a baj, mindeddig nem igen ismerték fel ennek a je­lentőségét. — Talán nem is ismerik még a módszereket. — Ez az! Éppen ez az! — mondták egyszerre. — Ki kell dolgozni ennek a tehcnológiá- ját és akkor megy, mint a ka­rikacsapás. — Értem, értem. És a „Sem­miből valamit!”, az hogyan megy? — Az még egyszerűbb. Mondjuk egy üzemnek bőven van értéktelen semmije. Ha ennek csak tíz százalékát be­kapcsolja a termelésbe, vagy mondjuk csak ötöt újabb mil­liókat fial a kezdeményezés. Vegyünk egy kerek példát. Mondjuk, hogy mi rendelke­zünk háromezer köbméter semmivel. Köbmétere átlago­san érjen nyolcszáz forintot, bár semmije válogatja. Tessék számolni! Az annyi mint cir­ka két és félmillió. Osztva tízzel... És csak. ebben az egy üzemben! — A számítás jó! — De ennél is hatásosabb a: „Mindennap tegyél túl maga- dón!” mozgalom. Ennek az a; lényege, hogy aki ma egy fo- \ Tint áru anyagot megtakarít, \ holnap már kettőre lesz képes, \ és így tovább. A végén az \ egész termelési költség olyan ! minimális lesz, hogy szinte el-: hanyagolható. Persze, persze, j nem mindenütt értik meg, j hogy milyen módszerekkel \ kell ezt az ügyet szorgalmazni. \ — Hát önök például? — Ö, kérem, nálunk ez már \ régi gyakorlat. Itt voltak ugye! az említett kezdeményező-! sek... Mi már valamennyien ! túl vagyunk. Ezen is. — De még csak nem is al-! kalmazzák saját módszerei-; két? I — Alkalmazni? Az már t semmi! Kitalálni, mindig és ^ újra kitalálni, ez a valami! í Hiszen az előbb mondtuk: i semmiből valamit! Tudja ma- \ ga, milyen jól fizetnek ezek % az újítások? No. csak próbál- % gassik! Sok szerencsét hozzá!% Aztán ha megy, majd üzenje- f nek! í Sz. Simon István í A legfiatalabb vállalat Nagykőrös legfiatalabb vál­lalata a javító és szolgáltató vállalat három hónappal ez­előtt kezdte meg munkáját. 1963-ra 6 millió forint érté­kű tervvel rendelkeznek. Az első három hónap eredmé­nyeivel elégedettek lehetnek. A vállalat javító és szol- gáltató tevékenysége a la­kosság körében egyre nép­szerűbb, főleg az építőipari és villanyszerelési munkákat illetően. Terveik között sze­repel a tormásközi szőlősker­tek helyén épülő új lakótelep 19 lakásos OTP-sorházámak építése. Egyik legnagyobb megrendelőjük a helyi kon­zervgyár. Ugyancsak sok feladatot kapnak a nyárra az általános iskolák épületeinek tatarozásán és karbantartá­sán. Megbízást kaptak a kór­háztól egy toldaléképület épí­tésére és a rendelőintézet 'karbantartására. Még ebben íz évben szeretnék elvégezni t szociális otthon 750 ezer fo­unt értékű felújítását. Jelen­es a 113-ik megrendelésnél ártanak. Terveiket igyekez­nek mind mennyiségileg, nind minőségileg teljesíteni. 2zt már munkájuk első há- ■om hónapjában bebizonyítot- ák, amikor, a kezdeti nehéz­égek idején, 1,6 millió forin- os forgalmat bonyolítottak le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents