Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
PEST VILÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI n saurian I A 29. találmány >' Csütörtökön a nagykőrösi Petőfi Termelőszövetkezetben, 'öntözési találmányi bemutatót rendezett az Országos Találmányi Hivatal, s a termelőszövetkezet. Papp Gyula kútfúróbri-\ gádvezető találmányát hitelesítette ezzel az illetékes hivata Két évi munka után sikerrel befejezték a kísérleteket, amely■ hez a Találmányi Hivatal is háromszázezer forint segítséget1 nyújtott. Az újrendszerű öntözőberendezés kertészetekben és egyéb helyeken nagyon jól használható, elsősorban laza talajokon. A teleszkópos rendszerű csökút-esoport, amelyet egy kút táplál, jelenleg 23 holdat öntöz. Kilencven hídlásbQl ömlik iaz éltető víz. Nagy előnye az új öntözőcső-rendszernek,■ hogy a kísérleti telepet 48 óra alatt egy ember két szórófejjel tökéletesen meg tudja öntözni. Jelenleg naponta egy vagon paprikát szednek le innen a kertészet dolgozói. r * .. mmmi é KÖZLEMÉNY a KGST-országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek taná eskozásáról Moszkvában 1963. július :4—26-ig tanácskozásra ül- ek össze a Kölcsönös Gaz- lasági Segítség Tanácsa or- zágaiban működő kommu- űsta és munkáspártok közion ti bizottságainak első tit- ;árai és ezeknek az országoknak a kormányfői. A tanácskozás munkájában észt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De- nokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a -engyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Cseh- zlovák Szocialista Köztársá- ág kommunista és munkás- jártjai központi bizottságai- íak első titkárai, a nevezett «•szagok kormányfői. A tanácskozás résztvevői negvizsgálták a KGST vég- óhajtó bizottságának beszállóié j át az 1962. júniusi ta- lácskozáson hozott határoza- ok megvalósításával kapcso- atban végzett munkáról és negvitatták a t a gonszágok jazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait. Az élet maradéktalanul iga- :olja a júniusi tanácskozáson evont következtetés helyeségét • arról, hogy a szocialista építés objektiv törvényszerűségei, a szocialista országok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen or- , szagok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzeti gazdaságok közelebb hozását. !_ A KGST-országok együttműködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi tanácskozáson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit. A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962. júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST-országok gazdasági és tudományos, műszaki együttműködésének kibővítésére és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági í együttműködése, amely az I egyenjogúság, a szuverenitás szigorú betartása, az elvtár- sias, kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszemek újabb eredményeket elérni gazdasági hatalmának megszilárdításáén, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva körülbelül kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. így például a KGSTországok villanyáram-termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal, cementtermelése 10.2 százalékkal, műanyag- termelése 20,7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15,3 százalékkal növekedett. A mező- gazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek, különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari termelés növekedésének nagy részét a munkatermelékenység növekedése alapján érték el. Míg a szocialista világ- rendszer feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit, továbbra is biztosan és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonytalanság, a kapitalizmus sajátos ellentmondásainak éleződése jellemzi. Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósulták a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a barnaszéntermelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cellulózkomhinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében; a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről; megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízierőjnű tervezésében való együttműködésről; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízierőmű építéséről; a Szovjetunió és a KGST-országok többsége között a kin- giszeppi íoszforitbánya építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta-, a pénz- és bankügyek területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság olajvezeték csehszlovákiai és magyar- országi szakaszait. A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamos energia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelőenergetikai mérlegének számításait az ' 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémák felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen továbbfejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva: ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt. KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fejlett kapitalista államokkal. Á KGST-tagországok nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének.’ síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetközi értekezletet a ker reskedelem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául keli kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet részvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. A KGST-tagországok kétol- dlalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkozó elgondolásaikat és hosszútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek összehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy j a KGST-tagországok közti j gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—197«. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és kooperációját. A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializálásának és kooperációjának kulcskérdéseire és. irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamosenergia- és nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység s a korszerű tudomány és technika vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb megszervezése alapján szüntelenül javuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értekezlet részvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra (1966— 1970) vonatkozó tervek összehangolásának határidőit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar ! nyersanyagszükségleteinek kl- | elégítéséhez szükséges mező- 1 gazdasági termelés növelése i céljából az értekezlet szüksé- ! gesnek vélte, hogy valameny- nyi KGST-tagországnak a | mezőgazdaság fellendítését célzó továboi erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekeben ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni kell a leg- I jobb termelési tapasztalatok \ kicserélését. j " Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott '■ javaslatokat a tagországok ! közti kereskedelemben a több- j oldalú elszámolásra való át- ' térésről, valamint azt az in- I Aítványt, hogy ennek megva- | lósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet megvizsgálta a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének tovább fejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet részvevői internacionalista kötelességük(Folytatäß a 2. oldalon) Papp Gyula ismerteti a termelőszövetkezetben készített híd lások gyártását és használati előnyeit. Felkapcsolják az SZK—2-es szórófejet a hidlásra, s néhány másodperc múlva már ömlik a viz Végre ezt Is megértük! — mintha csak azt mondanák az arcok. Az első termés előtt beszélgetnek Papp Gyula, Vecsey Sándor brigádvezető, dr. Batonai Ambrus kertészetvezető, Susán János elnök és S. Hegedűs László fő- agronómus (Koppány György képriportja)
