Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
“^/CírlaD 1963. JÚLIUS 21, VASÁRNAP Tartalmasabb munkát, magasabb színvonalat! A kulturális szemle tapasztalatairól A tavaszi hónapok foiyamón alig volt olyan nap, hogy ne írtunk volna a kulturális szemle eseményeiről, bemutatóiról. Szívesen tettük ezt, inert olvasóink tízezreit érdekelték, érintették ezek a híradások, tudósítások, értélkelő cikkek. A szemlerendszer fennállásának több éve alatt még egyetlen alkalommal sem öltött ez a kulturális mozgalom akkora méreteket, mint éppen az idei esztendőben. A Sziklai Sándor kulturális szemle legfontosabb idei eredményének éppen a tömegeket tekinthetjük. A korábbi évekhez képest ebben léptünk előre a legnagyobb mértékben. Több, mint negyvenezer azoknak a száma, akiket a szemle érintett. Ezért elsősorban a KISZ szervező tevékenységét illeti a fenntartás nélküli elismerés. Azért jelentős ez, mert a szemle egyik fő célkitűzése a művelődésben részt vevő fiatalok számának növelése volt. A kiadott irányelvek ide vonatkozó része pontosabban így szól: „...idén is tovább javítani a kulturális nevelés eszmei tartalmát, emelni színvonalát, fokozni tudat-, erkölcs- és ízlésformáló hatását, növelni a művelődésben résztvevő fiatalok számát...” Kérdés, hogy a számszerűség mellett hogyan töltötte be a szemle ezt a nagyon reális és fontos programot? Az értékelés alapja csak ez lehet, bár a résztvevők nagy száma mellett igen jelentős a rendezvények száma, statisztikája is. Az idén ugyanis a bemutatók specializálódása és az érdeklődők, szereplők nagyobb száma, valamint fontos szervezési intézkedések következtében lényegesen több helyi, körzeti, de főleg lényegesen több járási bemutatóra került sor. Ezt jelzi a kiadott oklevelek, jelvények és emléklapok száma is. Háromszáznyolcvan oklevél, kétszáztizennégy jelvény és ötszáznyolcvan emléklap került kiadásra. EzZBI együtt természetesen a szervezők, a népművelési szakemberek, s a bemutatókon résztvevő szereplők nagyobb tapasztalata, gyakorlata révén javulást tapasztalhatunk a produkciók színvonalában és rendezésében is. Számottevő fejlődés azonban elsősorban az ismeretterjesztő tevékenységnél következett be, ami főleg a TIT helyi előadócsoportjainak és az előadások jobb rendezésének köszönhető. Igen lényeges az, hogy a korábbi egyes előadások mellett megnőtt a rendszeres, tanfolyam- szerű, céltudatosabb előadás- sorozatok arányszáma. Az idén már több termelőszövetkezeti akadémia, több munkásakadémia és ifjúsági akadémia működött. A kulturális szemle eseményeit, rendezvényeit értékelve azonban úgy tűnik, hogy nagyobb figyelmet kaptak a „látványosabb” rendezvények, a fellépések, a bemutatók, a vendégszereplések és kevesebbet törődtünk a szükségesnél a tartalmi munkával, a csoportok alaposabb felkészítésével, nevelésével. Ennek az észrevételnek a jogosságát bizonyítja az is, hogy a szemle aktív résztvevő tömegein kívül- eső lakossággal, elsősorban a fiatalokkal kevesebbet foglalkoztunk. Bár a kiadott irányelvek éppen a nagyobb tömegek megnyerése érdekében elsőrendű fontosságú feladatnak tartották a kötetlen művelődési, ismeretgyarapító és szórakozási lehetőség bővítését. Célkitűzés volt, hogy alkalmat kell adni minden fiaNémeth Emil: Tilos vizit - mozdonyon Érted a dolgod, öcséin, Ferdinand! Most elhiszem már, hogy szereted is. Azt mondod: gép, én meg, hogy: mozdony. Ebből is látszik: több neked. Paraszt, kertész, vagy kőműves, az lettem volna én is derekas, de fűtő, mozdonyvezető, te lehettél csak ennyire. Sinek körül nyüzsög, él a világ, síneken át mászkálunk óvatag, sínekről mennyit írunk, olvasunk, vonatfütty nélkül percünk sem akad, és minket is hányszor röpít a sín!... Milyen fontos, s milyen nehéz lehet a sínen tenni azt, mi kell! Es lesben állva itt most láthatom, oly könnyen megy a nehéz is neked: Minthogyha ujjad lenne ott, hosszú lapátod végével nyitod-csukod a kazán fürge ajtaját; a műszerek meg majd hiába vannak a füstös falon szerteszét; rájuk se nézel. Vagy talán másképpen is, mint csak szemeddel, tudod olvasni őket, titkosan? S kikönyökölsz kényelmes-gondtalan, tudatni azzal, aki lát, hogy fönn a „gépen” rendbe van. Korommal festett pilláid között nyugodt még akkor is szemed, mikor már jelzi a kerék zaja, hogy közel van már a család, s az ajtót lesve, térded mozdonyán készül mesébe menni Lacikád. Július hónapban mutatják be a ceglédi és a gödöllői filmszínházak A kapitány lánya című Puskin-regényből készült színes, szélesvásznú olasz—jugoszláv filmet. Címe: Szélvihar h\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VI '4 Láng Etelka: A legmesszibb út Azt hiszed, hogy az a leghosszabb út, mely messzi tájról, messzibbre kanyarog? Vagy tán, amely a végtelenbe visz, hol örök tanyát vertek a csillagok? Ne hidd! Nem az a legmesszibb út. Nem! Van olyan út, ahová nem érsz el soha, — mert nem hív, és nem vár, akit szeretsz pedig ott vagy tőle kődobásnyira. kézhez. A má- adta át a száj erősen csókolt... az már elég volt. Amikor először meglátta, megpezsdült tőle a vére. Kell — határozta el már akkor... és nem nyugodott addig, míg meg nem történt a dolog. Igaz, nem volt nehéz elérni, s ők vadul kitombolták magukat... Ügy érezte, rettenetes örvénybe került, ami sodorja, viszi... Félt tőle, de mégis jól érezte magát ebben a szeszélyes hullámzásban. Minden jel arra mutatott, hogy a bővérű asszony örökös rabja lesz. Nemcsak a teste, hanem a pénze is az övé. Egy napon azonban meglátott egy karcsú, barna lányt, és halálosan belebolondult. Minden erejét felhasználta most ts, hogy megszerezze, de a lány csak az anyakönyvvezető után volt hajlandó arról a dologról tárgyalni. így lett a szerelemből házasság. Ö pedig elhagyta a férjes asszonyt... Az elhagyott nők mindig kegyetlenek. Mérgük rettenetes veszélyek csíráját hordja magában... És most mégsem lett semmi! Az elhagyott asszony nem állt bosszút. Megfeledkezni azonban mégsem feledkezett meg a régi szeretőről. Minden május 10-re, megismerkedésük évfordulójára, küldött a címére egy képeslapot. Az aláírás hiányzott róla, de a lap közepén ott díszelgett a dátum; MÁJUS 10. Az elsőt ő kapta Rögtön széttépte ... sodikat csodálkozva neki fiatal neje. — Mi ez? — kérdezte. — Valami tévedés — húzta fel a vállát. — Valószínű más ilyen nevű ember is lehet itt a közelben ... Holnap visszaviszem a postára. A felesége furcsállotta, de elhitte. Es tavaly, a 12. évben elmaradt a levél... — Ugyan miért? — töprengett ... Nem értette. — Csak nem halt meg? — s fájdult bele a szíve ... mert bár igen távol volt már tőle, de annak örült, hogy él! — Meg kell tudnom — határozta el magát. Ám ebből nem lett semmi, mert a második fia hirtelen nagyon megbetegedett. Mikor a gyermek túl volt a veszélyen, ismét eszébe jutott az asszony. Mégsem kereste fel, mert már nem tartotta ildomosnak. Ráérő idejében inkább ábrándozott róla... tolnáik — annak is aki nem vesz részt a műkedvelő művészeti mozgalomban — hogy szabad idejének kultúrált eltöltésével, a művelődés kötetlen formáival teljesítse az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom kulturális követelményét. Amint a KISZ megyei .bizottságának közelmúltban lezajlott vizsgálata is bizonyítja, ebben a vonatkozásban a szemlének súlyos fogyatékosságai vannak, amelyekre az eddigi értékeléseknél nem szenteltünk kellő figyelmet. Ugyancsak a célkitűzések közé tartozott a falusi fiatalság kulturális nevelésének erőteljes fokozása, a művelődési házak céltudatosabb tevékenysége, az olvasómozgalom arányainak szélesítése az ifjúsági klubbok, stb. révén. Ezzel szemben megállapítható, hogy a József Attila olvasómozgalom eredményei, számszerű- ségben sem kielégítőek, és nagyobb figyelmet érdemelne ennek a mozgalomnak az átgondoltabb, céltudatosabb szervezése. Gyakorlatban nem egyszer megtörténik, hogy a könyvtárak fiatalkorú olvasóit egyszerűen a mozgalom résztvevőinek minősítünk. Ezzel a módszerrel bajosan szerzünk több olvasót a fiatalok köréből, pedig a tapasztalatok szerint az általános iskolából kikerült fiatalok zöme nem érzi mindennapi szellemi szükségletének az olvasást. A József Attila olvasómozgalom fő célkitűzésének kellene lennie, hogy éppen ezeket a fiatalokat nyerje meg az olvasás, az önművelés, a kultúrált időtöltés számára. AZ ifjúság nevelésének és kultúrált szórakoztatásának egyik legjobb formája az ifjúsági klub, amelynek különös jelentősége, hogy a művelődési lehetőségeken túl nevelni tudja a fiatalokat a közösségi szellemre, a kultúrált társasági életre, viselkedésre. A tapasztalatok szerint az ifjúsági klubok száma elenyésző. Kulturális tevékenységünk színvonalát tekintve megállapíthatjuk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva fejlődés tapasztalható, de a szemle bemutatók tapasztalata azt bizonyítja, hogy a kórusok, énekkarok és zenekarok színvonala sokkal jobb, mint a színjátszó együtteseké és a tánccsoportoké. Ugyancsak komoly fejlődés tapasztalható a versmondásban, ami az előadóművészet nagyarányú térhódításának köszönhető. Az elmúlt évben gombamódra szaporodtak az irodalmi színpadok és sok helyen lelkes, képzett pedagógusok irányítása alatt állnak, akiknek felkészültsége biztosíték. A tapasztalatok szerint az elmúlt szemleidőszakban a legnagyobb erjedés az ének- és zenekultúra fejlődése mellett éppen ebben a művészeti ágban mutatkozott. Nem lehetünk azonban egyáltalán elégedettek a bábcsoportok aktivitásával. A szemle során szinte nem is találkoztunk valamirevaló bábelőadással. Külön kell foglalkoznunk a színjátszó együttesek és tánccsoportok produkcióival. Nemegyszer megtörtént, hogy egyetlen szemlebemutató keretében a legnagyobb szélsőségeket tapasztaltuk, témaválasztásban és színvonalban. Újra csak az irányelvek gondolatát idézzük: ......A maga sajátos e szközeivel valamennyi művelődési ág járuljon hozzá o mai valóságot ábrázoló művek népszerűsítéséhez és megértéséhez... Nagyobb gondot kell fordítani a mai magyar művek népszerűsítésére és megszerettetésére ...” A bemutatók során sajnos ritkán találkozhattunk ennek az elvnek gyakorlati érvényesítésével. Az az egyenetlenség, ami itt tapasztalható. arra figyelmeztet bennünket, hogy az eddigieknél A férfinek dolga akadt a szomszédos utcában. Hivatalos ügy volt, azért ment oda. A közeli térbe torkollott az az utca, amelyet megpillantva egészen megzavarodott. Tizenhárom esztendeje járt erre utoljára ... Egy asszony lakott ott. Különös asszony, furcsa nő, vonzó, de viszolygató is ugyanakkor. Gyakran őszinte és... haszonleső. Még abból is üzletet csinált, noha nem volt prostituált, sőt beteges urának jól menő maszeküzlete volt... Vagy éppen ezért?... Megszokta, hogy ingyen nem ad semmit? ... Ezen akkor sem, most sem gondolkodott a férfi. Tizenhárom évvel ezelőtt még szabad, független legény volt. A lányok szívesen szó- baálltak vele, akár bálban, akár a munkahelyen. Neki azonban valójában csak ez az asszony kellett!... Miért?... Maga sem tudta pontosan. Negyven körül járogatott éveinek száma, s bár teste pompás, formás, mondhatni „jóízű” volt, ám a lelke ugyancsak zúzott s törött. Ám ő vajmi keveset adott akkor a lélekre!... Ha formás volt a láb, jól ívelt a csípő, kemények a keblek, s BALOGH BÉNI: TALÁLKOZÁS Eszébe jutott a sok-sok kalandos találkozásuk. Bohóságuk. Ö fiatal volt, s mindenben benne volt. Az asszony is. Bár. mikor kívánta, mindig a rendelkezésére állott. Mert ennek a különös nőnek mindig kellett. Sohasem volt elég. Magában Telhetetlenkének is nevezte ezért. S most, hogy a régi asszony utcájában bandukolt, mindez eszébe jutott. Es még egy... Legutóbb nagyon összeveszett a feleségével, aki a fejéhez vágta: — Te már senkinek sem kellesz! ... Csak engem gyötörsz! Nagyon dühös volt ezért, s kis híján majdnem megverte a feleségét. Talán meg is tette volna, ha nem lenne állapotos ... Bizony fájt neki az asszony eme kijelentése, hiszen milyen sokat dolgozott a családjáért!... Még a technikumot is elvégezte, hogy több legyen a fizetése. — Most meglátjuk, kellek-e még a Telhetetlenkének? — gondolta. Aztán a vágy is vadul kínozta. Hónapok óta nem volt már dolga a feleségével. Izgatottan ért a kicsi üzlet elé, amely még a régi fény- ben ragyogott. — No ezen ugyan nem látszik meg a 18 éves szocializmus — gondolta kissé epésen. Ám örült, hogy megvan, hiszen így szinte „hivatalosan” beszélhet az asszonnyal, mint vevő. Az ura nem fog gyanút. Es megpróbálja feleleveníteni a régi ismeretséget... Az izgalom egészen fiatal! mOzA|K • \\\\\\\\\\\\\\\\ I t | Oscar Wilde aforizmái Óvakodj attól az asszonytól, aki bevallja neked valódi korát, mert egy nő, aki ezt őszintén elismeri, képes mindent megmondani. ★ Egy tréfás kedvű franciától hallottam: a nők mesterművek létrehozására ösztönöznek, de mindig megakadályoznak bennünket a kivitelezésben. Történet Edisonról Edison vendégei gyakran vetették szemére a nagy feltalálónak, hogy a kertajtó rettenetesen nehezen nyílik. Egyik barátja, aki gyakran járt hozzá, végül is kifakadt: „Hogy a csudában van az, hogy ilyen zseni, mint te, nem képes egy jobban működő kertkaput összeeszkábálni ?” Edison nevetett: „Az én kertkapum szerkezete zseniális. A kertkaput összekötöttem a vízgyűjtővel, s így minden látogatóm automatikusan húsz liter vizet szivattyúz nekem a ciszternába”. Tengerészek szülési szabadságon A norvég kereskedelmi flot-\ t/évan olyan sajátos problémák] merülnek fel, amilyenekre az- \ előtt nem volt példa. 1962- \ ben nem kevesebb, mint 225i tengerészt kellett hazaenged- i ni — szülési szabadságra. A norvég kereskedelmi ten-, gerészetnél ugyanis 55 ezer férfi mellett több mint négyezer nő is dolgozik. Legtöbben rádióstisztek, de más munkakörökben is találhatók nők. A norvég kereskedelmi tengerészet érdekes sajátsága — s ez megnehezíti a szülő tengerésznők helyzetét —, hogy az összes norvég hajóknak 90 százaléka állandóan úton van az öt világrész között, s soha nem jut el a hazai kikötőbe, Norvégiába. VÁCON az egykori püspöki palotában, amely építése idején a kultúra hajléka volt, most ismét a kulturális forradalom végrehajtói, a népművelők tartják nyári továbbképzésüket. Színjátszók, táncosok, énekesek és búbcsoportvezetők töltenek itt tíz napot. A tanfolyamon a művelődési intézmények igazgatóinak továbbképzésén járásunkból öten vettek részt. Jelenleg négy szín játszócsoport-vezető, négy községi énekkarvezető és két tánccsoportvezető vesz részt a tanfolyamon. sokkal nagyobb gondot kel fordítanunk műsorpolitikánk- ra és az együttesek — színjátszó csoportok — műsoranyaggal való ellátására. Elsősorban a járási és városi művelődésügyi osztályokra hárul ez a feladat. Ez az egyenetlenség nemegyszer gondot okozott a zsűrit tagjainak is. A bemutatókor már követelményt állítottak és ebben tökéletesen igazul is volt, csak az a baj, hogy s csoportok elé a követelmény, elsősorban nem a bemutatót kell állítani, hanem a felkészülés időszakában. A népművelési szakemberek elsősorban abban tudnak segíteni, hogy a2 illető csoport érdeklődési körének és felkészültségének megfelelő témájú darabot javasolnak, közösen elemzik a darab tartalmi mondanivalóját és rendezői problémáit. A felkészülésnek itt kell kezdődnie. A ceglédi termelőszövetkezeti szemle bemutató megmutatta, hogy milyen eredményre vezet az, ha ez az előkészítő munka elmarad, vagy azt a népművelési szakemberek felületesen végzik el. Egy Cikk keretében nincs mód arra, hogy a szemle valamennyi ágával behatóan foglalkozzunk, célunk nem is ez, hiszen ezt elvégzik az arra illetékes szervek, csupán néhány gondolatot, észrevételi kívántunk közölni. Ezen belüJ is elsősorban az a célunk, hogj a további munka javítása érdekében a hibákra hívjuk fel a figyelmet, mert az eredmények ismételgetésével és a2 elégedettséggel nem jutunk előbbre. Szükséges szólnunk a szemle néhány technikai problémájáról is. A tapasztalatok szerint még nem jó a szemlebemutatók közönségszervezése, rendezése és nem kielégítő a művelődési házak állapota, Bár a művelődési házak szépítése, csinosítása is a szemle célkitűzései közé tartozik, sajnos itt szinte semmi előrelépést nem tapasztalhatunk. A művelődési házak zöme olyan illűzióromböló hatást kelt, hogy az már eleve vegyes érzelmekkel tölti el a szemlebemutatóra érkezett nézőt. Tenkely Miklós
