Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
1963. JÚLIUS 21, VASÄRNAP ™'&CirlaD 320 millió kórtérítés félév alatt Az Állami Biztosító első félévi eredményei a legtöbb biztosítási ág számszerű növekedését mutatják. Ez alatt az idő alatt összesen több mint 300 000 új biztosítást kötöttek. Az Állami Biztosító az első fél évben bejelentett károkra mintegy 320 millió forintot fizetett ki. A legtöbb kártérítést a termelőszövetkezetek kapták: vagyonbiztosítás alapján állatkárokért 86 millió, fagykárokért 32,1 millió, árvízkárokért 25,5 millió, viharkárokért pedig másfélmillió forintot. Az eddigi jégkárok összege 71 millió forint. A háztáji biztosításokra a termelőszövetkezeti tagok állat-, vihar-, tűz-, jég- és baleseti károkra 24 millió forintot kaptak. (MTI) Mérleghiánytól — a többletbevételig Merre halad a kisnémedi Zöld Mező Tsz? Délután két óra. Ilyenkor süt legtüzesebben a nap, még az árnyékos részeket is áthe- víti a júliusi forróság. Kisnémedi határában a Zöld Mező Tsz gabonaföldjein nem hódolnak be az aratók a kánikulának. Szaporán dől a rend a kaszások előtt, neki-nekilendül a kombájn a jókora gabonatáblának. Kisnémedi — akárcsak a nevéből is sejthető — kis lélekszámú, alig ezer lakosú község. Határa dimbes-dombos, földjei nem a legjobbak, közepes termőképességű vályog- talajból állnak. Valamikor Gosztonyi Miklós méltóságo- sé volt a fél falu, s már akkor is inkább csak szarvas- marhatenyószftéssel, takarmány- meg gabonatermesztésXXXXXXXXXXXXXXXXXXV^NXXXX^XXXXXXX^.XXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' i Jutalom és elismerés Az értékes versenydíjak és szép ajándéktárgyak a Pest megyei rend&rfőkapitányság klubjának vitrinjéből a szombat esti díjkiosztó vidám műsoros <est keretében (j méltó gazdájukra találtak. A közlekedésrendészeti osztály még a tavasz folya- 6 mán KRESZ-versenyt hirdetett az osztály rendőrei, tiszt- | helyettesei számára. A selejtezőn valamennyi beosztott í részt vett, de a középdöntőbe csak a versenyzők fele ju- á tott, A szombaton reggel megtartott döntőben nyolcán verj télkedtek a győzelemért, illetve a tisztes helyezésekért. A y versenyzőknek az előre elkészített ötven kérdésből ötre kellett megfelelniök. A tételek között húsz szakmai vo- Jí natkozású, harminc pedig az általános műveltséggel össze- ^ függő kérdés szerepelt. A pontozásos versenyben a legtöbb pontot szerezte y Cséplő Árpád főtörzsőrmester, alig valamivel maradt el í mögötte Kovács B. Sándor őrmester és szintén minimális g különbséggel került a harmadik helyre Földháti Flórián főtörzsőrmester. A parancsnokokból álló zsűri elégedett az eredmény- nyel, hiszen a versenyző rendőrök, a vizsgának is beillő ^ vetélkedőn kitűnő szakmai felkészültségükről adtak ké- y pet. Ami pedig irodalmi, földrajzi és történelmi ismereteiket illeti, abban sem vallották szégyent. __ 1 Egy jobb sorsra érdemes találmány Három év után még mindig csak Dánszentmiklóson működik az elektromos borjúneveló Sokan látták már, még többen hallottak, olvastak arról a — hivatalos nevén — higiénikus növendékállat- szoptató berendezésről, amely három éve működik a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaság tehenészetében. Ez az elektromos borjúszoptatógép ugyanis igen figyelemre méltó találmány: a hozzátartozó tartályba öntött tejet felforralja, majd önműködő, ki- és bekapcsoló relék segítségével a kívánt hőmérsékletre hűti, s a rajta lévő palackokba adagolja. Ezekből azután gumicsöveken keresztül szívhatják ki táplálékukat a kis szopós borjak. A gép miután etetési funkcióját teljesítette, 150 liter forró vizet is ad az edényék elmosogatásához. a kerekeken gördülő etető — bárhova tolható, állítható. Annyira tiszta, higiénikus, hogy úgyszólván teljesen kizárja a tbc-s, gümőkóros fertőzés veszélyét. Ez pedig igen nagy dolog, hiszen az elmúlt években mindenütt megtartott tuberkulinvizsgá- latok kimutatták a magyar szarvasmarha-állomány jelentős fertőzöttségét. Ennek csökkentését és távlati célként, végleges felszámolását szolgálja a nagyüzemi gazdaságokban, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben egyaránt elterjedt mesterséges borjúnevelés. Teljes sikeréhez egyedülálló segítséget nyűi thatna a dánszentmiklósi gazdaság, jelenleg Jersey—magyartarka keresztezésű tehenészetének borjúnevelőgépe. Csak nyúthatna... Mert hiába közölt Kelemen György igazgató és Hajdinák György gépészmérnök kitűnő készülékéről cikket a szaksajtó, hiába készített és közvetített felvételeket a televízió, a filmhíradó, a gép három év óta még mindig csak egyedül Dánszentmiklóson működik. Hogy milyen eredménnyel, sei foglalkozott a község. Két éve sincs, hogy megalakult a Zöld Mező Termelőszövetkezet, s a kisnémediek elhatározták: közös összefogással próbálják föllendíteni a hagyományos gazdálkodást. Az első esztendő nagyon nehéz volt. Az indulás nehézségeit súlyosbította az aszály, s mi tagadás, a megértés is hiányzott még akkor. Muka Pál tavaly márciusban foglalta el a szövetkezet agronómusi tisztségét. Nem volt könnyű dolga, hisz akkor még több száz darabban várta a közös terület a táblásítást. Ráadásul munkaerővel sem bővelkedtek. Monostori István elnök az agro- nómussal együtt jól látta, hogy a kezdeti nehézségeket csak a tagokkal összefogva, közös erőfeszítéssel, megértéssel tudják leküzdeni. Csakhamar sikerült jobb belátásra bimi azokat a tagokat is, akik kétségbe vonták a boldogulás szövetkezeti útját. Különösen sokat segített a szorgalmasabb gazdák példa- mutatása. A járás ugyan nem avatkozott a szövetkezet „belügyei- be” de nem is hagyta magukra a kisnémedieket. Amire az újonnan indult szövetkezet vezetői számítottak, az még a tagok szorgalmas munkája ellenére is bekövetkezett: mérleghiánnyal zárta a gazdaság az évet. Igenám, csakhogy az állam nem hagyta magára a jobb sorsra érdemes gazdaságot. Háromszázezer forint támogatást kaptak a kisnémediek, s így sikerült elérni a 31 forintos munkaegységet. Kis- némedin nem éltek vissza a bizalommal, sőt bebizonyították. hogy nem voltak méltatlanok a támogatásra. Most, 1963 július második felében már úgy emlegetik a kisnémedi Zöld Mező Tsz-t a váci járásban, mint a fejlődés útján elindult közös gazdaságot. Mindezt egy félesztendő szorgos munkájával érdemelték ki a szövetkezet gazdái. Alig győzöm jegyezni Muka Pál számadatait, amelyek szónál ékesebben bizonyítják, hogy egy esztendő leforgása alatt nagy utat tett meg a szövetkezet. Tavaly ilyenkor még sok-sok kapkodás — ahogy az agronómus mondja fejfájás volt inkább a jellemző. Most? Már arra is gondolhatnak, hogy segítsenek a szomszédos püspökszilágyi termelőszövetkezetnek, amelyet ugyancsak Monori István irányít. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy már a múlt év őszén lerakták az idei eredményesebb gazdálkodás alapjait Kisnémedin. Ezt bizonyítja most az aratás, ugyancsak erről tanúskodik a szépen fejlődő kukorica, a krumpli és a cukorrépa. Itt is vállalásos alapon művelik a családok a kapásnövényeket. A legutóbbi termésbecslésen úgy ítélték meg a szövetkezet szakértői, hogy például cukorrépából a 130 mázsás holdankénti átlag helyett meglesz a 230 mázsa is. A burgonya 55 mázsa helyett holdanként 70 mázsát ígér. A télen sem okozott fejfájást az állatállomány ellátása, most még több takarmányt tartalékolnak az átteleltetésre. Jellemző, hogy az első évben az összterület 2—3 százalékán termeltek pillangósokat, most már 18—20 százalékán. Tavaly 40 hízót adtak el, az idén már 107 szerepel a tervben. A múlt évi 20 hízott marha helyett év végéig 62 darabot értékesítenek. Érdemes megemlíteni a gyapjúhozamot is, minden egyes birkáról 4,25 kilogramm gyapjút nyírtak le. Ez 9000 forint többletet eredményezett. Summa summárum, a félévi tervfelmérés már plusz 48 ezer forintot mutatott ki. A kilátások továbbra is kecsegtetőek, úgy néz ki, hogy a kisnémedi Zöld Mező Termelő- szövetkezet az idén már több lépést tud előre tenni. A jövő évi termésért! Kedvezően halad az aratás. A gabonabetakarítás kezdetén érkezett 50 kombájn munkábaállításával lehetőség nyílt arra, hogy a gabona mintegy 80 százalékát géppel takarítsuk be a megyében. Olyan táblákon is gépek állnak munkába, ahol korábban kézi aratást terveztek. Az aratás nagyfokú gépesítésével léphetünk egyet előre a mezőgazdasági termelésben. A jó gazda ugyanis nemcsak a mának él, hanem gondol a holnapra is. Az aratás a ma feladata, de a termelőszövetkezeti vezetőknek és gazdáknak gondolniuk kell a jövő évi termés megalapozására is. Ez ma annyit jelent, mint idejében — azaz közvetlenül a gabona betakarítása után — elvégezni a nyári talajmunkát. A nyári talajforgatás — legyen az tarlóhántás, mélyszántás, disztillérezés stb. — előnye közismert. Ez teszi lehetővé, hogy a talajban az élet tovább folyjon, így teremthetünk kedvező feltételeket a hasznos talajbaktériumok számára, így őrizhetjük meg a talajnedvességet, így harcolhatunk a földek gyomosodása ellen. A nyári talajforgatás fontos eszköze a termelés növelésének. Amikor ezt megállapítjuk, azt is el kell mondani, hogy megyénkben korántsem élnek a termelőszövetkezetekben ezzel a lehetőséggel. A megyei főagronómus tájékoztatása szerint a learatott területnek mindössze 20 százalékát szántották fel a termelőszövetkezetekben. A ta- lajmunkát elsősorban az akadályozza, hogy nem tisztítják meg a tarlókat a kombájnszalmától. A szövetkezetekben tehát nem gazdálkodnak jól a kézi munkaerővel. Az aratástól felszabadult munkaerőt erre a munkára kell összpontosítani, mert különben hiába a gépesítés, hiába áll rendelkezésre elegendő gép, vajmi keveset érünk vele. A jövő évi jó termés előfeltétele a napjainkban végzett talajmunka — használják fel a tsz-ek ezt a lehetőséget Is. —m. s.— ja és mondja, megvilágosodik a dolog. A jól kezelt, s érett istállótrágya nélkül elképzelhetetlen a bőséges termés és a jövedelmező gazdálkodás. Amikor Gyuri bácsi kezébe veszi a villát, hogy helyére rakja a következő szakaszt, akkor arra gondol: lassan kell annak érnie, hogy benne maradjon az erő. Az agronómus itt helyeslőn bólint, majd így fordítja le szaknyelvre: a lassú érés vagy égés folyamatára azért van szükség, hogy a szerves anyag bomlása levegőtlen körülmények között menjen végbe és maximálisan megőrizzük az istállótrágya nitrogéntartalmát. A nitrogén a növényi szervezet egyik legfontosabb alkotórésze, amelyet nagy meny- nyiségben kell folyton pótolnia annak, aki bőséges termést akar. Gyuri bácsi nyelvére visszafordítva ez azt jelenti, hogy ha jól kezelt istállótrágyát kap a kukorica vagy a paprika, akkor megkétszereződik a termés. Amikor hordja vagy tapossa a trágyát, a húsos paprika, gyümölcs, vagy a széles levelű kukoricaszár jelenik meg a szemei előtt, s ilyenkor nem érzi nehéznek a fárasztó munkát. Szép és jó mindez, de mégiscsak kevés ahhoz, hogy a trágyakezelő szívvel-lélekkel ven-negyven forintot, azaz egy summába véve harminchét- ezerkétszázhatvanat. Az idén már nem munkaegységben mérik a trágyakezelési munkát, hanem forintban, de Gyuri bácsi így is jól jár, sőt még jobban, mint tavaly. Mázsánként egy forintot kap a kihordásért, a szakaszos kezelésért pedig vagononként negyvenet. Napi százhúsz-százharminc mázsa istállótrágyát hord ki egymaga kocsival a szarvasba, vagy a szarvasból kupacokba a táblára. Májusban 5266 forintot, júniusban pedig 6800 forintot keresett ilyen módon. Szép havi kereset ez bizony, de aki érti, az tudja, hogy a tsz-nek megéri, mert jól kezelt az istállótrágya és sok helyen két ember sem dolgozik any- nyit, amennyit Gyuri bácsi. Hajnaltól szürkülő estig talál munkát Gyuri bácsi, fényes a tenyere a villanyéitól, de ő nem törődik vele. A munkája hasznát az egész tagság érzi', meg is becsülik érte és neki meg az a fontos. Nagymiklós István Újabb 1400 szakembert kaptak a gyengébben gazdálkodó tsz-ek A paprikaföldön dolgozik a női „repülő brigád”. Az asz- szonyok csapata azért kapta ezt a nevet, mert minden tagja — kerékpárral jár dolgozni Üjabb ezernégyszáz szak- ^ emberrel erősödtek az idén a 4 gyengébben gazdálkodó ter- 4 melőszövetkezetek az állam ^ anyagi segítsége révén. Egy ré- ^ szűk állami gazdaságokból, ^gépállomásokról és más mező- ^ gazdasági üzemekből, vállala- ^ toktól került a szövetkezetekbe. ^ s teljes fizetésüket az állam 4 fedezi. Az átcsoportosított f szakemberek között elnökö- 4 kön. mezőgazdászokon és f könyvelőkön kívül az idén % már van néhány gépészmér- % nők, illetve technikus is, akik £ gépcsoport-vezetői beosztásba ^ kerültek. Csaknem ezren — ^ akik már régebben is gyen- 4 gébb szövetkezetben dolgoz- 4 tak, vagy most mentek át erő- jí sebb gazdaságból, esetleg má- ^ sodállásként vállalták egy szövetkezet termelésének irányítását — 800 forintos jövedelem-kiegészítést kapnak az államtól. A 3004-es kormányrendeletek alapján I960, eleje óta 5500 szakember került teljes állami támogatással termelő- szövetkezetekbe. Közülük 1800-nak járt már le két-, illetve hároméves szerződése. Több mint 900 szakember részére az állam meghosszabbította az anyagi támogatást, csaknem négyszázan pedig e nélkül maradtak a szövetkezetben. Ezek az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők megszerették, s szívesen tekintik állandó munkahelyüknek azt a közös gazdaságot, amely az ő segítségükkel erősödött meg. erről meggyőző erővel beszélnek a tapasztalatok: — Amióta ezt a gépet használjuk, száz férőhelyes bor- júnevelőnkben teljesen megszűnt az elhullás és növendékállataink negatívak, teljesen mentesek a tbc- baktériumoktól, — mondta ottlétünkkor Kelemen György igazgató. Ezen, a forintban ki sem számítható egészségügyi előnyön túl, a berendezés használata lényegesen olcsóbbá tette a teljesítés költségeit, íme, a tények: a gép üzemköltsége havonta 100 borjú etetését számítva, összesen 4766 forintot tesz ki. A hagyományos etetés ugyanakkor 9851 forintba kerül. A főként munkabérből eredő megtakarítás — hiszen a géphez egy kezelő elegendő — 5085 forint. Mindezt bizonyára alaposan figyelembe vette az Országos Találmányi Hivatal, amikor három évvel a benyújtás után, idén április 25-én, szolgálati találmányként elfogadta a borjúetetőberendezést. A gép széria- j gyártása azonban mind a ^ mai napig nem kezdődött í meg, s ezért nincs belőle í sehol másutt egy darab sem. ^ így azután azoknak, akik az ^ ország különböző vidékeiről, ^ vagy pedig külföldről, pél- J: dóul a Szovjetunióból, Cseh- ^ Szlovákiából, a Német De- ^ mokratikus Köztársaságból. ^ vagy Romániából érdeklőd- ^ tek az iránt, hogy hol lehetne ezt a kitűnő j berendezést beszerezni, f, eddig a feltalálók csak nemleges választ adhat- tak. Valami azért mégis meg- ^ kezdődött a borjúetető ügyé- ^ ben: a találmány okiratai és ^ a költségszámítások már fent £ vannak a Földművelésügyi ^ Minisztériumban, az Állami ^ Gazdaságok Főigazgatóságán £ és ott is a jogügyi és igaz- £ gatási osztályon. Egész szarvasmarha-tenyész- j tésünk látná hasznát annak, J ha ezek az iratok gyorsan 5 továbbjutnának! Hetesi Ferenc Pál < végezze a munkát. Tudja ezt a tsz-vezetőség és a tagság. Ezért hozták azt a közgyűlési határozatot, amely szerint többet kell kapnia annak a tsz- től, aki a tsz-nek többet ad. Gyuri bácsi tavaly 930 munkaegység után kapott negyEgy vastag törzsű, görcsös madárcseresznyefa alatt, a tűző nap mérge elől bújva beszélgetünk, Zsikva Gyuri bácsi. Kovács Imre növénytermesztő agronómus és az újságíró. az alsógödi Egyetértés Termelőszövetkezetben. A dü- lőút jobb oldalán egy paprikatábla sárga gyümölcsei virítanak a fényben, balról egy hatalmas, tégla alakúra rakott trágyaszarvas áll. A tsz-ből naponta idehordják az istállótrágyát. Erről a trágyaszarvasról mondják, hogy a legszakszerűbben kezelt a környéken, de szerte a megye termelőszövetkezeteiben is aligha találják mását. Tudniillik ehhez, hogy a trágyakezelés régi betegsége, rákja a mezőgazdasági üzemeknek. Sok-sok növényi tápanyag veszik el azzal, hogy hanyagul kezelik a trágyát, amelynek értéke negyedére, sőt, nem ritkáin tizedére csökken ezáltal. Gyuri bácsi viszont megadja a módját, tartja a trágyakezelési rendet, s nem sajnálja a sok-sok fáradságot. Azt mondja, két fontos dolgot kell szemelőtt tartani: a szakszerűséget és a rendszerességet. Az utóbbit régen tudja, megkövetelték tőle már régen a tassi határban, gróf Nemesi János birtokán, az előbbit pedig folyton tanulja. Azt mondja, nagy szükség van erre, mert így kívánja az érdek, természetesen a termelőszövetkezet érdeke. Hogyan lehet rendszeresen, szakszerűen kezelni az istállótrágyát? Gyuri bácsi az első pillanatban meglepő válaszban adja meg a módját: „együtt kell érezni azzal, másképpen nem lehet jó”. Furcsának tűnik ez a mondat, hirtelenjében elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ember „együtt- érezhet” az istállótrágyával. De ahogyan Gyuri bácsi látSzorgalmas asszonybrigád A túrái Galgamenti Termelőszövetkezet évek óta magas $ jövedelmet biztosít tagjainak. A tavalyi 55 forintos munkaegy- % fégérték is erről tanúskodik. Az idén is — bár jégkár érte _ s b íznak abban, hogy a tavalyinál nem lesz kevesebb jövedelme í i tsz-nek Y