Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
1963. JÜLXTJS 20, SZOMBAT 3 Baráti nagygyűlés Moszkvában (Folytatás a 2. oldalról) milliók halálával és az ember által alkotott értékek tömegének pusztulásával, a népek szenvedésével járt, de különösen most, a nukleáris fegyverek korában. Küzdeni kell, hogy az egésiz világon diadalmaskodjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve. Ez a politika nem a tőkések és a munkások, nem a gyarmattartók és leigazoltak, az elnyomók és elnyomottak békés egymás mellett élését, nem az elnyomásba való belenyugvást jelenti, hanem éppen fordítva, ez teremti meg a legkedvezőbb lehetőséget a szocialista országok rendszeres építőmunkájához, a szocializmus fölényének mielőbbi kibontakozásához és ezzel békés győzelméhez, a tőkés országok munkás- osztályának a monopoltőke ellen, vívott harcához és a még gyarmati sorban élő népeknek a nemzeti felszabadulásáért vívott küzdelméhez. A forradalom exportjának jelszava elvileg nem felel meg a marxizmus álláspontjának és ezért gyakorlata is elítélendő. A népeknek maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. A forradalmak nem helyzettől, tértől és időtől elvonatkoztatott jelszavaktól, hanem a szükséges feltételek megérlelődésétől függnek. A rossz időben kiadott jelszó nem összeköti a pártot a tömegekkel, hanem elválasztja azoktól. Az elmúlt majdnem két évtized tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok megváltozásának hatására szétesett a gyarmati rendszer, mert a gyarmattartó hatalmak nem bírták tovább a leigázott népek nyomását, az elnyomott népek pedig a szocialista világra tudtak támaszkodni. A szocializmus necsak a békével, de a népek jólétével is legyen egyenlő Békeharcunk eredményeként máris száz és százmilliók látják az egész világon, hogy a szocializmus és a béke egy fogalom, hogy a népek leg- höbb vágyának, a békének a kivívásáért a szocialista országok, a kommunisták küzdenek a legkövetkezetesebben és leghatásosabban. Küzdelmünk most azért folyik, hogy ' a szocializmus nemcsak 1 a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista országnak fejlesztenie kell gazdaságát, de elengedhetetlenül szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködése is. Harcunk sikerének záloga az, hogy a szocialista világ- rendszer országai, a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőiket a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének győzelméért, az imperializmussal szemben. A marxizmus—leninizmus nem különböztet meg fehéreket és feketéket, európaiakat, ázsiaiakat, afrikaiakat és latin-amerikaiakat, csak osztályokat, elnyomókat és elnyomottakat. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a világ minden elnyomottjának és ki- zsákmányoltjának azonosak az érdekei a nemzeti és társadalmi felszabadításért vívott harcban. Ezért szorosra kell zámiok soraikat. A társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért és a békéért folyó harcok világszerte tapasztalható fellendülését zavarják meg az egységbontásnak a kínai elvtársak részéről kiinduló kísérletei, veszélyeztetve ezzel azokat az eredményeket, amelyeket a világ munkás- mozgalma és a függetlenségért küzdő népek az elmúlt esztendőkben elértek. Csak a kommunista és munkáspártok szilárd egysége biztosíthatja, hogy e pártok járjanak élén a békeharcnak, a kapitalista országokban folyó osztályharcnak és jó vezetői legyenek a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Ez az egység pedig csak a minden torzítástól megvédett marxizmus—leninizmus alapján nyugodhatik. Mi eddig is mindent megtettünk, ezután is mindent megteszünk, hogy megőrizzük a nemzetközi munkásmozgalom egységét. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió kormányával a mai nemzetközi helyzet megítélésében és támogatjuk a Szovjetunió külpolitikáját. Rendkívül fontosnak tartjuk az általános és teljes leszerelésért folytatott harcot, mert az reális célt ad a békét j akaró tömegeknek. A Szov- j jetunió a leszerelés és a j nukleáris fegyverekkel folyta- | tott kísérletek megtiltásáért vívott állhatatos harc mellett küzd a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a Varsói Szerződés és az Atlanti Szövetség államai közötti megnemtámadási egyezményért. Mi erősíteni kívánjuk és I fogjuk a Varsód Szerződés I szervezetét mindaddig, amíg j arra szükség van, de bármely ! percben hajlandók vagyunk j tárgyalni a feszültség enyhü- j lését ígérő minden ésszerű ja- ! vaslatról. Teljes mértékben támogat- j juk a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a nyugatberlini kérdés rendezésére tett javaslatait. A nyugatnak tudomásul kell vennie azt a tényt, ' hogy két különböző társadal- j mi berendezésű Németország van és az egyesítést rá kell bízni a német népre, mert azt nem lehet kívülről és felülről ráerőszakolni Németországra. A legfontosabb feladat most a Nyugat-Németországban újjá- éledt és napról napra vészé- j lyesebbé váló német imperializmus megfékezése. Ebben a magyar nép érdekelt úgy is, mint békeszerető nép, és úgy is, mint olyan nép, amely a saját sorsán többször is át- érezte, mit jelent Európában az agresszív német imperializmus. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására az ENSZ XV. ülésszakán előterjesztett javaslatát. E javaslat szelleme máris behatolt a nemzetközi politikába. Ma csak a leg- eszeveszettebb gyarmatosítók, a portugál kormánykörök, a dél-afrikai fajüldözők és egyéb fasiszták merik ezt nyíltan ellenezni. A béketábor vezetője a Szovjetunió A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen többé, ahhoz azonban, hogy biztosítani lehessen a békét, a szocialista tábor szoros egysége, erejének növelése, minden békeszerető és haladó nemzeti függetlenségi erő egységfrontja, a tömegharc és a diplomácia együttes alkalmazása szükséges. Tudjuk és látjuk, hogy a világ békéjének védelméből az oroszlánrészt a Szovjetunió vállalja. A Szovjetunió hozta létre és tartja fenn a világ legkorszerűbben felszerelt és legerősebb hadseregét, a béke leg- ! főbb biztosítékát. A szovjet nép vállalva az áldozatokat, létrehozta és fenntartja ezt a honvédő erőt, mert tudja, hogy ez elengedhetetlenül szükséges az imperialisták fékentartásá- hoz. Erre az erőre támaszkodik a békeharc, ezt az erőt érzi maga mögött minden nép, amely védelmezi békéjét, nemzeti függetlenségét. Ez az az erő, amellyel számolnak és amelyet elismernek az imperialisták. Ezúttal is szeretném kifejezni a magyar nép háláját és elismerését a szovjet népnek a béke fenntartása érdekében végzett hatalmas! munkájáért és a magára vál- i lati terhekért. A Magyar Nép- köztársaság, mint a Varsói i Szerződés tagja, kiveszi és ki fogja venni részét a béke védelmének közös feladataiból. Szilárdan haladunk előre Ezután Kádár elvtárs arról szólt, hogyan dolgoztunk és milyen eredményeket értünk el az elmúlt néhány esztendő alatt Magyarországon. Hogyan kezdtünk munkához az ellen- forradalom után, hogyan szerveződött újjá a párt, s mit jeban, tehát a szocialista átszervezés évei alatt, 20 százalékkal volt több az 195C—57-es évek átlagánál. Nagy lépésekkel haladt előre kulturális forradalmunk is. Az elmúlt esztendőkben emelKádár János be lentett ebben az időben a baráti országok segítségnyújtása. Beszélt arról, hogyan sorakozott pártunk mögé a dolgozó nép. Türelmes, szívós, lelkes munkánknak köszönhető, hogy pártunk már 1962-ben, VIII. kongresszusán megállapíthatta, hogy befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk. Az elmúlt években eredményesen végrehajtottuk az 1958—60. évi hároméves tervet és most második ötéves tervünk végrehajtásának harmadik esztendejében vagyunk — mondotta Kádár elvtárs. 1958—62. között 50 százalékkal nőtt szocialista iparunk termelése. A mező- gazdaság össztermelése az 1958—60. évek átlagáIdeológiában nincs bék Pártunk VIII. kongresszusa kimondotta, ideológiai területen ki kell bontakoztatnunk a marxizmus—'leninizmus eszmei offenzíváját. A marxista- leninista ideológia terjesztésében már jelentős eredményeket értünk el. Most azonban, a szocializmus alapjainak lerakása után minden eddiginél kedvezőbbek a lehetőségek arra, hogy népünk gondolkodásában, a tudományban és a kultúrában is mielőbb osztatlanul uralkodóvá tegyük a marxizmus—leninizmust. Ez lehetséges és szükséges is. mert a lakosság egyes rétegeinek gondolkodásában, tudatában még jócskán vannak maradványai a múlt téves eszméinek, a kispolgári gondolkodásnak. az erkölcsnek és ez végső fokon fékezőleg hat a szocialista építésre. Szükséges az ideológiai offenziva azért is, mert a nemzetközi imperializmus, látva a szocializmus növekvő sikereit, és kockázatosnak ítélve a szociaszédét mondja kedett népünk életszínvonala. Nőtt a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a termelőszövetkezeti parasztok reálfogyasztása. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a parasztság szociális biztosításának megoldásával gyakorlatilag az egész lakosság biztosítottá lett, azaz térítés nélküli orvosi ellátásban és kórházi ápolásban részesül, nyugdíjra jogosult. A szocializmus alapjainak lerakásával lényegesen megváltozott társadalmunk osztályszerkezete. Nincsenek többé kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok, társadalmunk messze előrejutott azon az úton, hogy a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalommá váljék. és egymás mellett élés lista országok elleni háborút, még több erőt, pénzt fordít az ideológiai harcra, helyesebben lélekmérgezésre, ideológiai kártevésre. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája azért is fontos, hogy kizárjuk az ideológiák békés együttélését és utolsó hadállásaiból is kiszorítsuk a burzsoá ideológiát. Elért eredményeink mellett1 vannak le nem becsülhető gondjaink és nehézségeink is. Mezőgazdaságunk fejlődését éveken át késleltette az aszály, majd idén a nálunk szokatlan hosszú, kemény tél. Vannak nehézségek iparunkban és külkereskedelmünkben is. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a mögöttünk levő több mint fél évtizedet a sikerek jellemzik, hiszen megvédtük a nép hatalmát, leraktuk a szocializmus alapjait, végrehajtottuk a hároméves tervet és alapjában véve sikerrel teljesítjük második ötéves tervünket. Megszabadultunk a személyi kultusz hibáitól Eredményeink elérésében a belső tényezők között döntő szerepe van pártunk politikájának. a párt és a dolgozó nép között az elmúlt esztendőkben kialakult szoros, bizalomteli kapcsolatoknak. Politikánk kidolgozásában fontos szerepe van annak, hogy kijavítottuk a korábbi hibákat. Levontuk a tanulságot a szektásság és a dogmatiz- mus okozta súlyos torzulásokból, valamint a revi- zionizmus kártevéseiből. Mindehhez nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresZ- szusának, az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatoknak az egész nemzetközi forradalmi mozgalomra érvényes megállapításai. Voltak és még ma is akadni : emberek, akik ostoba és álnok módon arra a képtelen állításra vetemednek, hogy az 1956-ös magyarországi ellenforradalmi I felkelést a személyi kultusz bűneinek a XX. kongresszuson történt gyökeres feltárása idézte elő. A valóságban azonban az történt, hogy Magyar- országon néma személyi kultusz leleplezése, hanem maga a személyi kultusz ásta alá és rombolta szét a párt egységét, a párt tömegkapcsolatait, gyengítette meg a népi demokratikus rendszert. Az így előidézett helyzetet használta fel azután a tömegeket megtévesztve és félrevezetve a hazai és a külföldi reakció a rendszer elleni általános támadásra. Éppen ezért, a XX. kongresszus adta a magyar munkásosztály és annak forradalmi pártja kezébe azokat az eszmei fegyvereket, amelyekkel határozottan és teljesen le tudta küzdeni mind a személyi kultuszt, mind az ellenforradalmi felkelést. Éppen a XX. kongresszus tette lehetővé, hogy a kommunista és munkáspártok megszabaduljanak azoktól a béklyóktól, amelyeket a személyi kultusz, a szektásság és a dogma- tizmus rakott a marxista gondolkozásra, így vált lehetővé, hogy a szocialista országok megszabaduljanak azoktól a hibáktól, amelyek fékezték a tömegek alkotó lendületét, a szocialista építést, csökkentették a szocializmus vonzóerejét és végső fokon visszatartották a világ forradalmi munkás- mozgalmának lendületét Az elmúlt évek ideológiai és politikai küzdelmei nálunk is bebizonyították, hogy a szektás és dogmatikus álláspontról nem lehet eredményesen harcolni a revizionizmus ellen, amint hogy revizionista álláspontról sem lehet sikerrel harcolni a szektásság és a dog- matizmus ellen. A marxizmus és leninizmus álláspontjáról kell kétfrontos küzdelmet folytatni, mind a szektásság és dogmatizmus, mind a revizionizmus ellen. A Magyar Népköztársaság a szocialista fejlődés egyenes útján jár és ha szerény mértékben is, de most már mi is előrébb visszük a nagy közös ügyet. A tények és az eredmé- nyek hatására nőtt a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye és még a velünk szemben eddig legellenségesebb körök is változtatni kénytelenek álláspontjukon. Ma már normalizólni kívánják állami kapcsolataikat a Magyar Népköztársasággal. Mi üdvözöljük a józanság és a reálpolitika megmutatkozó jeleit és az őszinte készségre hasonlóval fogunk válaszolni. Barátságunk nem ünnepnapra tartogatott szép szó Kedves elvtársak! Kedves szovjet barátaink! Ez a magyar kommunisták, a magyar nép álláspontja a szocialista építőmunka, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet érintett lényeges kérdéseiben. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa meghatározta számunkra az előttünk álló esztendők programját. Otthon is azt mondjuk, itt is azt mondjuk, hogy politikánk nem változik. Kitartunk mellette, mert sok küzdelemmel tapostuk ki ezt a jónak bizonyult utat. Sem jobbra, sem balra nem térünk le róla. Tisztelt elvtársak! Barátaink! Küldöttségünk hitében és bizakodásában megerősödve tér haza szovjetuniöbeli útjáról. Mindaz, amit láttunk, újabb erőt adott, örömmel és büszkeséggel töltött el bennünket is. Hálásak vagyunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának, hogy lehetővé tették számunkra ezt a gyönyörű utat, a sok feledhetetlen élményt. Hálásak vagyunk a páratlan vendégszereteság nem ünnepnapokra tartogatott szép szó, hanem állandó éltető erő, fegyverünk és pajzsunk a szocializmus, a kommunizmus, a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szüntelen harcunkban. A szovjet—magyar barátsághoz való hűség számun líra a marxi—lenini eszmékhez való hűséget, a kommunizmus zászlajához, magyar népünk igaz ügyéhez, az önmagunkhoz való hűséget jelenti. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette lenini Központi Bizottsága! Éljen a hatalmas, a kommunizmust építő Szovjetunió, éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen és győzedelmeskedjék a kommunizmus és a béke! Hosszan tartó taps és éljenzés fogadta Kádár János szavait. A nagygyűlést Anatolij Birjukov zárta be. Szünet után levetítették az Optimista tragédia című új szovjet filmet. Este Szipka József, a MaA nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja (A tv képernyőjéről készült felvételek. Gábor foto) tért és még egyszer köszönetét mondunk érte. Az elmúlt napokban sokszor szólott küldöttségünk a bennünket egybefogó barátságról, testvériségről. Biztosíthatom önöket, hogy pártunk és nőnünk számára a szovjet—magyar barátgyar Népköztársaság moszkvai nagykövete nagyszabású fogadást adott a Magyar Népköztársaság Szovjetunióban tartózkodó párt- és kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadáson először Kádár Janos, majd Nyikita Hrtiscsov pohárköszöntőt mondott. Lapzártakor érkezett: Közös közlemény az atomcsend-tárgyalások pénteki üléséről A háromba talmi atomcsend- tárgyalások pénteki üléséről Moszkvában kiadott közös közlemény bejelenti, hogy a küldöttségek folytatták tanácskozásaikat a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról megkötendő szerződéssel összefüggő kérdésekről. Az ülésen szakértők és tanácsadók is részt vettek. Az atomcsend-tárgyalások szombaton délelőtt folytatódnak. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke pénteken kijelentette, hogy a Moszkvában tárgyaló amerikai küldöttség vezetőjének, Harriman külügyminiszter-helyettesinek küldetése ,a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra korlátozódik”. Mint az AFP tudósítója rámutat, Salinger azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban tette nyilatkozatát, amely szerint Kennedy elnök állítólag ellenjavaslatot juttatott el Harrimanhez a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közt megkötendő megnemtámadási egyezmény kérdésében.
