Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
1963. JÜLIUS 20, SZOMBAT Baráti nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) nista mozgalom üdvözölte a XX. kongresszus által kidolgozott lenini vonalat. Ugyancsak a XX. kongresszushoz fűződik az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának új szakasza. A XX. kongresszuson különös erővel hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendsze- | rű államok békés együtt- j élésének lenini elve a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala. Pártunk a nemzetközi erő- | viszonyok mélyreható elemzése alapján azt az óriási jelentőségű következtetést vonta le, hogy a jelenlegi viszonyok között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hogy azt el lehet, s el is kell hárítani. Az SZKP XX. kongresz- szusának határozatai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a népek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívnak. közi munkásosztály egységére, a nemzeti felszabadító mozgalomra, a békeszerető népekre támaszkodunk. Ami pártunk állásfoglalását illeti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősítésével kapcsolatban, ezt az állásfoglalást részletesen kifejtettük az SZKP Központi Bizottságának július 14-én kelt nyílt levelében. Szüntessük be végre a nukleáris kísérleteket Van lehetőség a békés egymás mellett élésre A kommunisták, a szocialista országok népei következetesen és állhatatosan védelmezik a békét. Sem a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, sem a világforradalom meggyorsításához nincs szükség világháborúra. Lenin már 1918- ban „különös és szörnyűséges” című cikkében a „baloldali” kommunistákat bírálva ezt írta: „talán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi -forradalom érdekei megtiltanak bármiféle békét az imperialistákkal? ... Az ilyen nézetek szerint az imperialista hatalmak közé be ékelt szocialista köztársaság nem köthetne semmiféle gazdasági szerződést, nem létezhetne, hacsak el nem repülne a holdba. Talán úgy vélik a szerzők, j hogy a nemzetközi forradalom érdekei nemzetközi előrelö- kését követelik. Ilyen előrelő- kés pedig csakis a háború le- í hét, semmi esetre sem a béke, I mert az tömegekben az imperializmus „legalizálásának” benyomását ikeltené. Az efféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmussal, amely mindig tagadta a forradalmak „előrelőkését”, mert a forradalmak oly mértékben fejlődnek, amily mértékben a forradalmakat előidéző osztályellen- tétek élesednek. Az ilyen elmélet egyértelmű volna azzal a nézettel, hogy a fegyveres felkelés az a harci forma, amely mindig és minden körülmények között kőtelező..." (Lenin Művei 27. kötet 56—57. o.) Ezek a lenini eszmék különös jelentőségűek napjainkban. A szocialista világred- szer, a jelenlegi viszonyok között az egész társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Növekszik a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya az imperializmus, a reakció és az agresszió erőivel szemben. Reális lehetőséggé vált a világháború megakadályozása. Hozzátehetem, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem létszükséglet is a földkerekség népei számára. Nemcsak a kommunisták, hanem a kapitalista országok legjózanabb gondolkodású politikusai sem hagyhatják figyelmen kívül a mai termonukleáris világháború következményeit. Gazdasági eredményeinkkel, összefogással, erősödésünkkel harcolunk az imperializmus ellen A kommunisták a kapitalizmus teljes felszámolásáért har. colnak, azért, hogy győzedelmeskedjék a szocialista forradalom. Meggyőződésünk, hogy előbb, vagy utóbb valamennyi nép egyszer s mindenkorra leszámol ezzel az elavuló rendszerrel. De a szocializmus győzelmének kérdését minden egyes országban az illető ország népe, a forradalmi munkásosztály és a marxista—leninista párt, nem pedig más népek, nem más pártok oldják meg és főként nem termonukleáris világháború kirobbantása útján oldódik meg ez a kérdés. Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha valamelyik szocialista országnak, az illető ország kommunista pártjának joga lenne kirobbantani a háborút egyik vagy másik tőkés ország ellen, azt írva zászlajára, hogy azt a há. borút, amely elkerülhetetlenül termonukleáris világháborúvá fajulna, azért robbantották ki, hogy megszabadítsák annak az országnak a munkásosztályát a kapitalista elnyomástól. Az e kérdéssel kapcsolatos álláspontunkat megindokolva nagy tanítónk, Lenin hangoztatta, hogy határozottan ellene vagyunk a forradalom exportálásának. Ügyszintén erélyesen szembeszállunk az ellenforradalom exportjával is. Hiszünk a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében. Hiszünk a nemzetközi munkásosztályban, a nemzeti felszabadító mozgalomban, mindazok hatalmas erejében, akik szembeszállnak az imperialista elnyomással, a gyarmati rendszerrel. Aki tagadja a munkásosztály forradalmi erői győzelmének lehetőségét a békés együttélés viszonyai között folyó osztályharcban, az nem hisz a munkásosztály forradalmi energiájában és eltökéltségében, túlbecsüli az imperializmus erőit, megretten az imperializmustól. A marxisták—leninisták azért harcolnak, hogy egyesüljenek és erősödjenek az imperializmus ellen fellépő erők, erősödjék a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadítóharc, a békéért és haladásért síkraszálló néptömegek széles demokratikus mozgalma. Jól tudjuk, hogy ezeknek az erőiknek az egysége az impe- | rializmus ellen, a béke, a szabadság , a demokrácia és a szocializmus eszméinek diadaláért folyó harc eredményes- ; ségének záloga. Azok, akik zavarják a jelenkor e vezető erőinek egyesítését, az őket vezető indokoktól függetlenül, | az antiimperialista front erőit gyengítik és mind az imperializmus kezére játszanak. Mi, a szocialista országok kommunistái abban látjuk kötelességünket, hogy mindenképpen támogassuk a nemzeti függetlenségért, a szabadságért, a jobb életért harcoló népeket. Mindenki tudja, hogy a szovjet állam születésétől kezdve nagy politikai és más támogatást nyújtott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gyarmati iga alatt harcoló népeinek. A marxisták—leninisták jól tudják, hogy amíg létezik az imperializmus, fennáll a háború veszélye is. A Szovjetunió, a testvéri szocialista országok fokozzák védelmi képességüket, mindent megtesznek avégett, hogy fegyveres erőink megsemmisítő csapással tudjanak válaszolni az agresz- szorok csapására. Állandó harci készenlétben tartjuk a legerősebb termonukleáris fegyverekkel felszerelt rakétáinkat. A Szovjetunió azonban sohasem veti be elsőként ezt a fegyvert, nem fogja kirobbantani a világháborút. Egész hatalmunkat a békéért vetjük latba, a szocialista országok és a tőkés országok békés egymás mellett élésének megszilárdításáért harcolunk. Nem esedezünk az imperialistákhoz, hanem tettekkel harcolunk a békéért, s a szocialista országok gazdasági és katonai hatalmára, a nemzetElvtársak! Néhány szót kell szólnom arról a véleménycseréről, amely Moszkvában, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői között íolyik a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, valamint más, kölcsönös érdekű kérdésekről. Az a benyomásunk, hogy most remény van j egyezmény megkötésére a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérleti robbantások betiltására, természetesen csak aikkor, ha nem következik be valami különleges fordulat az amerikai és angol képviselők állásfoglalásában. A szovjet kormány olyan megegyezést szeretne elérni, amely betiltana mindenféle atomfegyverkísérletet, a föld alattiakat is beleértve. A tudomány és a gyakorlat bebizonyította, hogy mindenfajta kísérlet betiltását — beleértve a föld alatti kísérleteket is — ellenőrizni lehet az államok rendelkezésére álló nemzeti műszaki eszközök segítségével. De az Egyesült Államok és Anglia képviselői tovább ragaszkodnak a nemzetközi ellenőrző állomások szükségességéhez. Nem akarnak lemondani törekvéseikről, amelyeknek a valóságban semmi közük sincs a kísérletek megszüntetéséhez. Miért, mi célból teszik ezt? Természetesen azért, hogy lehetőségeket kapjanak a (hírszerzés folytatására. így eléggé világos kép alakul ki: úgy látszik, jelenleg nem sikerül megegyezésre jutni a föld alatti nukleáris kísérletek betiltásáról. A szovjet kormány azonban úgy véli, hogy a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérletek betiltásáról ázóló egyezmény — ha meg lehet kötni — fontos és hasznos lépés lenne előre. Egy ilyen egyezmény véget vetne a levegő radioaktív szennyeződésének és így megakadályozná azokat a veszélyes következményeket, amelyekkel a nukleáris kísérletek továbbfolytatása a mai és a jövő nemzedékeket fenyegetné. Mi, kommunisták, akik a népek és az egész emberiség létérdekeiért harcolunk, úgy véljük. hogy a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötése megfelel a szocialista humanizmus nemes elveinek. A szovjet kormány meggyőződése, hogy ha most a Szovjetunió és az Egyesült Államok és Anglia képviselői megegyezésre jutnának nem- :sak a nukleáris kísérletek betiltásáról, hanem ezzel egyidejűleg a NATO és a Varsói Szerződés országai közötti meg. nem támadási szerződés kérdésében is, akkor az ilyen megegyezés ilősegítené az egész nemzetközi helyzet jelentős javulását. Egy ilyen egyezmény alá- rását nagy megelégedéssel fogadná a világ közvéleménye. Nagyon hasznos lenne egy alvan kérdést is megoldani, pint az államok katonai költ- iégvetésének befagyasztása és ami ennél is jobb lenne: e költségvetések csökkentése. Ezt feltétlenül helyeselnék az embermilliók, valamennyi országban. Ügy gondolom, hasznos lenié visszatérni azokhoz a javaslatainkhoz. amelyeket még 1958-ban tettünk, hogy bizo- íyos intézkedéseket foganato- n'tsunk a váratlan támadás negelőzésére. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt az. lehetetlenlé kell tenni az agresszor szánára a nagyméretű, titkos sapatösszevonásokat, ami nél- cül lehetetlen a váratlan tá- nadás. Ennek érdekében cél- :?er Cinek tartjuk, hogy mind a Szovjetunió, mind más orszá- ?ok. bizonyos területein hoz- :anak létre ellenőrző helyeket i repülőtereken, a vasúti gócpontokon. az országutakon és tesen mindennek a kölcsönösség alapján kellene történnie. Ez az intézkedés önmagában véve nem biztosítja a béke fenntartását, de előrelépést jelent a váratlan támadás megakadályozásában. Készek vagyunk a követke- I zőkről is tárgyalni a nyugati | hatalmakkal: a nyugati hatalmak saját megbízottakat tarthatnának az NDK-ban levő szovjet csapatoknál, mi viszont saját képviselőinkkel rendelkeznénk a nyugati hatalmak Nyugat-Németországban állomásozó csapatainál. Hajlandók vagyunk tárgyalni az NDK és Nyugat-Német- ország területén tartózkodó külföldi csapatok csökkentéséről is. Természetesen meg kell oldani végre azt a fő problémát, amelytől a nemzetközi feszültség megszüntetése függ: a német kérdést. I Ezt a kérdést csak a német 1 békeszerződés megkötése, a I hitleri birodalom szétzúzásá- j nak eredményeként kialakult [ helyzet elismerése útján lehet ! megoldani. Szorgalmas munkával építjük a kommunizmust Kedves Elvtársak! Az országunkban megtett utazásuk során magyar barátaink láthatták. milyen energiával és lelkesedéssel építi a szovjet nép a kommunista társadalmat. Most, amikor óriási kincsekkel, jól képzett munkásokkal és szakemberekkel rendelkezünk, amikor a szovjet tudomány és technika ilyen magas színvonalat ért el, a kommunizmus építése hatalmas lendülettel folyik. A szovjet emberek egész energiájukat a békés építésnek, a hétéves terv teljesítésének és túlteljesítésének szentelik: Akármerre tekintünk: országunk minden részében nagyszabású munka folyik. Munkával, csakis munkával közelíti meg a szovjet nép azt a nagyszerű időt, amelyről az emberiség évszázadok óta ábrándozik: a kommunizmus korát. Elvtársak! A magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájának történelmi termében folyik, ahol közel két évvel ezelőtt a XXII. pártkongresszus ülésezett és elfogadta az SZKP új programját. Ez a nagygyűlés azokra a Milyen óriási történelmi utat tett meg országunk, munkásosztályunk és dolgozó népünk ez idő alatt a lenini párt vezetésével! Pártunk ereje a néppel való széttéphetetlen összeforrott- ságban, a marxizmus—leniníz- mus iránti hűségében rejlik. Pártunk a proletár internacionalizmus elveinek szellemében nevelkedett, mindig harcolt a marxista—leninista eszmék tisztaságáért, a kommunisták, a proletárok, és minden ország elnyomott népei egységéért és összeforrottságáért, a forradalom nagy ügye, a népek szabadsága és boldogsága érdekében. Ebben a harcban pártunknak olyan hű és megbízható barátai vannak, mint a dicső Magyar Szocialista Munkáspárt!1 Éljen és erősödjék a szovjet és a magyar nép testvén szövetsége, megbonthatatlan barátsága! Éljen a Szovjetunió Távlati kép a barátsági nagygyűlésről napokra esik, amikor az SZKP, az egész szovjet nép egy nevezetes dátum: pártunk II. kongresszusa 60. évfordulójának megünneplésére készül, ötvennyolc év választja el a II. kongresszust a XXII.-tői. Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt tartós egysége és proletár összeforrottsága! Éljen az örök, mindent legyőző marxista—leninista tanítás! Éljen a világbéke! Előre elvtársak a kommunizmus új győzelmei felé! KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE Kádár János elvtárs beszé- dének eleién meleg szavakkal { emlékezett meg arról a szere- j tetteljes fogadtatásról, amely- I ben a magyar párt- és kor- j mányküldöttséget a Szovjetunióban részesítették. A továbbiakban elmondotta, hogy pártunk és népünk büszke szovjet elvtársaink, a szovjet nép barátságára. Minden magyar kommunista internacionalista kötelességének, a szo- calizmust építő magyar nép nemzeti érdekei leghűbb szolgálatának. igaz hazafiságnak tartja a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítését. Elmondotta Kádár elvtárs, hogy a nagy szovjet országban járva, megnézték a gyárakat, a vízi erőműveket, a kolhozokat. a tudományos kutatóintézeteket. Látták, hogyan teljesítik határidő előtt a hétéves tervet, ® hogyan lesz a XXII. kongresszus programja reális valósággá. Kifejezte, hogy nagyszerű élmény volt számukra a találkozás a szov: jet emberrel, a párt neveltjével, a kommunizmus építőjével, az új erkölcs hordozójával, aki kész minden áldozatra népéért és az emberiségért és akiben mélyen él a proletár internacionalizmus. Mindennél fontosabb elvi egységünk Utazásunk idején — mondotta Kádár elvtárs — közölte a Pravda a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyílt levelét. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a párt által évtizedek óta az internacionalizmus szellemében nevelt és a forradalomért, a szocializmusért, a békéért minden áldozatra kész szovjet emberek mélységesen egyetértenek központi bizottságukkal és elítélik a dogma- tizmusnak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a világ többi kommunista és munkáspártja ellen intézett alaptalan és elvtelen támadásait. Tisztelt elvtársak! Pártunk és népünk rendíthetetlenül kitart a proletár internacionalizmus mellett, hű a szocialista országok testvéri közösségéhez — folytatta Kádár elvtárs beszédét. Eltéphetetlen szálak fűznek bennünket a Szovjetunióhoz. a Szovjetunió Kommunista Pártiálhoz. Barátságunk forradalmi küz_ delmekben született és egységünk sziklaszilárd. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetőivel folytatott tanácskozásainkon újból bebizonyosodott, hogy teljes az egyetértésünk a szocializmus és a kommunizmus^ építésének, a nemzetközi mun-' kásmozgaiom és a nemzetközi helyzet megítélésének valamennyi kérdésében. A magyar nép számára különös jelentősége van a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságnak. A Szovjetunió mindenkor, jó és rossz időben egyaránt mellettünk volt, segített bennünket tapasztalataival, példájával és önzetlen támogatást nyújtott és nyújt szocialista építőmunkánkhoz. Példáját adja annak, hogy nem saját érdekeiből indul ki, hanem a közös érdekek, a két nép és az általános társadalmi haladás ügyét tartja szem előtt. Állandóan bővül és mind szorosabbá válik országaink gazdasági együttműködése. Amellett vagyunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében mindnyájunk érdekeinek megfelelően, tervszerűen és együtt használjuk fel erőforrásainkat, teremtsünk ésszerű és fejlődésünket gyorsító munkamegosztást. A két nép mind közelebb kerül egymáshoz. Mindennél fontosabb azonban a teljes elvi egyetértés, az összhang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között. Mi saját tapasztalatainkból tudjuk, mire vezet az élettől elszakadt szektás- ság és dogmatizmus, a személyi kultusz, és mivel jár az akadálytalanul terjedő revizionizmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott nekünk ahhoz, hogy pártunk megszabaduljon a szektásságtól, a dogmatiz- mustól és a revizionizmustól, és visszataláljon a marxizmus —leninizmus egyenes útjára. Egyetértünk az SZKP június 14-i nyílt levelével Saját fejlődésünk is a XX. kongresszus tanításainak helyességét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az egész nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom fejlődése. Éppen ezért mind a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, mind a szocialista építés, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben teljes mértékben osztjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának álláspontját, mert ez pontosan megfelel az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatnak. Ugyancsak teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével. A levél a ma egyedül lehetséges marxista álláspontot fejti ki korunk fő kérdéseiben és cáfolható tianul bizonyítja, hogy a kínai vezető elvtársak a kérdések többségében téves és veszélyes állásponton vannak. A világ ma a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korát éli. Ez az imperializmus, a kapitalizmus hanyatlásának, a proletár forradalmak győzelmének, a nemzeti felszabadító harcok győzelmének, a gyarmati rendszer széthullásának kora. A szocializmusnak ahhoz, hogy győzzön, nincsen szüksége háborúra. A világháború sem a szocializmusban élő népeknek, sem a többi népnek nem érdeke. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy az imperializmus háborúba sodorja a világot. A háború mindig ember(Folytatás a 3. oldalon)
