Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

AZ MSZMP, PEST , M E G.V E 1 B 1 Z O T T S ÁG A ÉS A ME G Y E 1. T ANÁCS 1 . A P J A I 1 VII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ali t 50 Fii.1.Élt 1963. JÚLIUS 20, SZOMBAT Baráti nagygyűlés Moszkvában Nézeteink mindenben megegyeznek Pénteken a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartot­tak a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hrus­csov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen, Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva vá­rosi pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ez­után felcsendült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza. Birjukov átadta a szót Szergej Antorvovnak, a Vla­gyimir lljics gyár munkásának, aki Moszkva dolgozói nevében üdvözölte a küldöttséget. A főváros értelmisége nevében Borisz Polevoj író szólalt fel. Borisz Polevoj részletesen beszélt a magyar és a szovjet nép barátságának történelmi hagyományairól: örömmel tölt el, hogy engem ért a megtiszteltetés, a moszkvai értelmiség nevében üdvözölhetem kedves magyar vendégeinket — mon­dotta. — Kétszeres öröm ez nekem. Többször volt alkalmam Magyarországra látogatni, sok barátom van a magyar írók, festők, szobrászok között. Polevoj ezután beszélt arról, hogy a szovjet kommunisták tisztelettel emlékeznek Kún Bélára, Zalka Mátéra és a szovjet nép jól ismeri Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és a magyar kultúra más nagyjainak műveit. Moszkva ifjúsága nevében Nyina Morozóva, a Kujbisev nevét viselő villamossági-gyár technikusa, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képviselője szólalt fel. Ezután Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke mondott nagy beszédet. HRUSCSOV BESZÉDE Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Magyar Népköztársaság Párt­ós kormányküldöttségét — majd így folytatta: A .békéért, a szocializmu­sért, a .kommunizmusért ví­vott közös iharcban a szovjet emberek hű társuknak tekin­tik a testvéri magyar népet. Találkozónk ország-világ előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó országaink mányküldöttség, néhány hó­nappal a nemzetközi és bel­földi reakciós erők által szer­vezett magyarországi ellen- forradalmi lázadás leverése után. ES a látogatás a szov­jet népnek a népi Magyaror­szág dolgozóival való forradal­mi szolidaritása jegyében zaj­lott le. Magyarország dolgo­zói a Szovjetunió és más szo­cialista országok segítségével megvédtek szabadságukat, nemzeti függetlenségüket és szocialista vívmányaikat. Visszaemlékszem a Szovjet­unió párt- és kormányküldött ­Hruscsov a szónoki emelvényen népeinek internacionalista [ szolidaritását, kölcsönös ba-! rátságunk érzelmeit. A magyar párt- és kormány- i küldöttség szovjetunióbeli utazása a szocialista Magyar- j ország vezetőinek második testvéri és baráti látogatása, j Először 1857 tavaszán járt ná- j lünk a magyar párt- és kor- i ségének 1958 tavaszán tett magyar-országi látogatására és arra a testvéri fogadtatásra, amelyben bennünket, a szov­jet nép képviselőit akkor ré­szesítettek. Azóta nagy események tör­téntek a Magyar Népköztár­saságban, de világszerte is. A magyar párt sikerről sikerre vezeti a népet Megelégedéssel állapítjuk meg, hegy a testvéri Magyar- ország azóta nagy sikereket ért el fejlődésében. Magyar- ország jól fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező országgá változott. Elegendő megjegyezni, hogy az ország ipari ter­melésének jelenlegi volu­mene ötszöröse a háború előtti. 1938. évi színvonal­nak. Ez a szocializmus egyik legnagyobb vívmá­nya Magyarországon. A szocialista forradalom teljes győzelmet aratott a magyar falun. Köztudomású tény, hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb kérdése: az egyéni parasztság át­segítése a közös gazdálko­dás útjára. Ez teljes egészében vonatko­zik Magyarországra is, annál is inkább, mert Magyarorszá­gon a korábbi vezetés az ön­magyar munkásság, paraszt­ság és értelmiség szorosab­ban tömörült pártja köré, s a legaktívabban részt vesz a szocialista építésben. Az elmúlt években meg­nőtt a Magyar Népköztár­saság nemzetközi tekintélye, megszilárdult külpolitikai helyzete és a világproblé­mák megoldására gyakorolt hatása. A szocialista termelési vi­szonyok végleges győzelme városban és falun, a gazda­sági élet és a kultúra fej­lesztésében elért nagy si­kerek lehetővé tették, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusa tavaly novemberben ünne­pélyesen ki j elentse: Magyarországon lerakták a szocializmus alapjait, és megkezdődött egy új történelmi szakasz: a szo­cialista társadalom tel­jes felépítésének kor­szaka. A magyar nép kimagasló győzelme ez, elvtársak. Ez a győzelem örömet szerez a szovjet embereknek, az új, szocialista Magyarország valamennyi barátjának. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom érdekeinek szempontjából a magyar nép­nek ez a győzelme igen fontos internacionalista hoz­zájárulás ahhoz a harchoz, amely az emberiség haladá­sáért és boldogságáért, a szocializmus és a kommu­nizmus világméretű diada­láért folyik. A szovjet és a magyar nép barátsága régen szövődött kéntesség lenini elvét meg­sértve, nem a meggyőzés, ha­nem a durva, adminisztratív nyomós útján próbálta meg­valósítani a faiu kollektivizá­lását. Egészen másképpen járt el az új vezetés, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A magyar kom­munisták megtalálták a pa- rasztember szívéhez vezető j utat: a türelmes felvilágosítás j és meggvőzés útját. A magyar j parasztok, miután sok jó pél­da alapján meggyőződtek a kollektív gazdálkodás előnyei­ről, végérvényesen a szövet­kezeti útra léptek. A magyarországi mező­gazdasági termelés szün­telen növekedése ékesen bizonyítja, milyen jói ol­dották meg ezt a bonyo­lult feladatot. A párt hatalmas szervező- és politikai nevelő munkája biztosította a magyar népi tö­megek töretlen egységét. A Amikor szívélyesen; test­vérek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségét, jól tudjuk, hogy országunk né­peit, a Szovjetunió és Ma­gyarország kommunistáit a marxi—lenini elvek diada­láért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folyó közös harc tanulságos története egyesíti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után, 1919 márciusá­ban a magyar munkások a kommunisták vezetésével ki­kiáltották a tanácshatalmat. A szovjet emberek ke­gyelettel adóznak a ma­gyar önkéntesek hőstet­tének, akik a polgárhá­ború és a külföldi in­tervenció éveiben segít­séget nyújtottak orszá­gunk munkásosztályának, hogy megvédje a szov­jet hatalmat. Vlagyimir lljics Lenin nem­egyszer küldte forró üdvöz­letét Magyarország forradal­már munkásainak és kom­munistáinak. Rámutatott, mi­lyen hatalmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette magyar munkások harca. A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmez- niök forradalmi vívmányai­kat, megőrizni a tanácsha­talmat. A polgárháború és a külföldi intervenció lánc­gyűrűjében küzdő fiatal szov­jet Oroszország azokban a napokban nem tudott segít­séget nyújtani magyar test­véreinek, . hogy visszaverjék az ellenforradalom támadá­sát. De a nemzetközi impe­rializmus nem tudta kiirta­ni a magyar munkásokból a szocializmusba vetett hitet, nem tudta megtörni a ma­gyar kommunisták bátorsá­gát, hősiességét. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály a fasiszta reakció gyötrelmes éveit túlélve a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett, A Magyar Népköztársaság a szo­cialista országok testvéri csa­ládjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső ellenforrada­lom és a nemzetközi imperia­lizmus 1956-os kísérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaállítsa Magyarországon a kapitalista viszonyokat, vér. befojtsa a magyar forradal­mat. Magyarország népe a Szovjetunió és más szo­cialista országok testvéri népeinek segítségével megvédelmezte a forradal­mat és napjainkban siker­rel építi a szocializmust. Amikor azt látjuk, hogyan fej­lődik Magyarország és a többi szocialista ország, ahol győzött a népi hatalom, újra és újra szeretnénk megismételni Le­nin lelkes szavait: azt valljuk, hogy már nemcsak orosz, ha­nem nemzetközi méretekben is megtettük a magunkét. Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött a legszélesebbkörü poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki és e kapcsolatok szüntelenül fej­lődnek. Politikai síkon teljes nézetazonosság áll fenn pártjaink és kormá­nyaink között a szocialista világrendszer megszilárdításáért, a világ 1 kommunista- és munkásmoz­galma egységének erősítésé­ért folyó harc valamennyi kérdésében — közös ellensé­günk, a nemzetközi imperia­lizmus ellen, továbbá a bé­kéért és a kommunizmus esz­méinek diadaláért vívott harc­ban. Mindez meghatározza pártjaink és kormányaink ak­cióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat. Nagy lendülettel folyik és elmélyült a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gaz­dasági együttműködése. Az utóbbi 16 esztendő alatt a Szovjetunió és Magyar- ország egymásközti kül­kereskedelmi forgalma több mint húszszorosára növekedett. így a háború előtt 1938-ban a Szovetunió részesedése Ma­gyarország külkereskedelmi forgalmában mindössze 0.1 százalék volt. Ma Magyaror­szág jelentősen megnövekedett árúcsereforgalmának több mint egyharmada jut orszá­gunkra. A Magyarországgal folytatott kereskedelem nem kis jelentőségű a Szovjetunió számára is. Külkereskedelmi forgal­munknak mintegy hat szá­zaléka jut Magyarországra, s ez igen nagy mennyiség. A szocialista országok, köz­tük Magyarország és a Szov­jetunió gazdasági együttműkö­désének sikeres fejlődését ékesszólóan példázza a nem­zetközi Barátság-kőolajvezeték és az egységes béke villamos- energia-rendszer létrehozása. A viilamosenergia-csere vala­mennyi ország számára tíz és tízmillió rubel megtakarítását jelenti. Országaink között eredmé­nyesen fejlődik a tudományos műszaki együttrpűködés és a kölcsönös tapasztalatcsere. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pozitív eredményekkel járt az együttműködés a me­zőgazdasági termelés területén is. Pártunk úgy vélekedik, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött a szocialista országok kö­zötti sokoldalú együttműkö­dést. a nemzetközi szocialista munkamegosztást, a kommu­nizmus felé haladó országok és népek gazdasági, politikai és kulturális fejlődésének időszerű követelményei indo­kolják. A teljes szuverenitá­son, egyenjogúságon és kölcsö­nös előnyökön alapuló együtt­működés nemes elvei tervsze­rűbb és gyorsabb fejlődést biz­tosítanak a népeknek. A szovjet nép tudja, milyen nehéz egyedül építeni a szo­cializmust. Csaknem 30 éven át törtünk magunknak utat a szocializmus felé, dühödt el­lenségekkel körülvéve, akik minden tőlük telhetőt megtet­tek, hogy megdöntsék a szo­cialista forradalom támaszát. Ma már mások a viszonyok. Ma már az emberiség egyhar­mada a szocializmus, a kom­munizmus útjára lépett. Ezért furcsa lenne, ha a szocialista államok nem élnének a szocialista rend­szer keretein belüli együtt­működés kedvező lehető­ségeivel és előnyeivel. A személyi kultusztól visszatértünk a lenini tanításokhoz Elvtársak! A magyar dolgo- I zóknak a szocialista építésben aratott sikerei — a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János elvtárs ve- j zette Központi Bizottsága marxista—leninista politiká­jának az eredményei. Minden azért vált lehetővé, mert következetesen és erélye­sen felszámolták a szemé­lyi kultusz időszakának káros következményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a lenini normákat. A magyar elvtársak nem­egyszer hangsúlyozták, milyen szerepet töltöttek be a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határo­zatai a személyi kultusz ma­radványai elleni harcban, a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának érvényesí- ! tésében. És ez érthető is. | Magyarország azok közé az j 1 országok közé tartozik, ame- J lyek különösen megsínylették | [ a személyi kultuszt. Magyar- í j országnak nem csekély nehéz- j ségeket kellett leküzdenie, | j hogy véglegesen leszámoljon a j I személyi kultusz következmé- j nyeivel, megvalósítsa a párt ] ] és az állami élet lenini nor­máihoz való visszatérést. Manapság akadnak olyanok, akik megpróbálnak árnyékot vetni pártunk XX. kongresz- szusára, tagadják annak nagy jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom szá- | mára. Sőt odáig jutottak, hogy j elferdítik az 1956. őszén Ma- j I gyarországon végbement ese- ! ményekét. Csak valamiféle j | egészen különleges céljaik le- I [ hetnek azoknak, akik a té- { I nyekkel ellentétben nem az | i imperialistákra, nem a szocia- j lista rendszer ellenségeire, ha­nem a testvérpártokra hárít­ják a felelősséget a magyar- országi ellenforradalmi láza­dás kitöréséért. Abban az időben éppen a személyi kultusz követ­kezményei mozdították elő az elégedetlenség növeke­dését Magyarország lakos­ságának bizonyos része kö­rében. És az ellenforradal­mi erők kihasználták ezt. A magyarországi ellenfor­radalmi zendülés egyik ta­nulsága a kommunista világ­mozgalom számára éppen abban rejlik, hogy a sze­mélyi kultusz a tömegektől való elszakadáshoz, a szo­cialista törvényesség durva megsértéséhez vezet, tehát lápot ad a népellenes erők­nek. Ezért, amikor a ma­gyar elvtársak elmondják nekünk, hogy milyen szere­pet játszott országuk szem­pontjából a személyi kul­tusz maradványainak felszá­molása a népi demokrati­kus rendszer megszilárdítá­sának, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a nép egysé­gének, a szocializmus sike­res felépítésének záloga Ma­gyarországon. Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz Ideoló­giáját és gyakorlatát, köz­ponti bizottságunk tudatá­ban volt annak, hogy a sze­mélyi kultusz kérdése nem csekély jelentőségű, élesen felvetődő kérdés az egész kommunista világmozgalom számára. S pártunk, amikor ezt a kérdést a marxizmus— leninizmus egyedül helyes álláspontjáról oldotta meg, semmit sem titkolt el a kommunista világmozgalom elől. A pártunk XX. kong­resszusán hozott határo­zatok helyeslésre és egyöntetű támogatásra találtak a kommunista és ■ munkáspártok képvi­selőinek 1957-es és 1960. évi tanácskozásain el­fogadott nyilatkozatokban. Pártunk a XX. kongresszu­son határozottan leszámolt a személyi kultusz minden­fajta megnyilatkozásával és megvalósította a lenini el­vekhez való visszatérést. Az egész nemzetközi kommu­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents