Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

4 ^MMaP 1963 JCLIUS 19. PÉNTEK A társadalmi tulajdon védelme: közügy A Godoíloi Járási Pártbizott­ság vizsgálatot indított három nagyüzemben és termelőszö­vetkezetben a társadalmi tu­lajdon védelmének helyze­téről. A jelentés nagyon őszin­tén, szépítés nélkül számol be a helyzetről, az eredmé­nyekről és a hiányosságok­ról. Ki hinné, hogy a Gödöl­lői Gépgyárban tavaly az 526 ezer forint értékű mun- kaselejtből mindössze 8315 forintot térített vissza 192 hanyag dolgozó? A százezer forintos anyagselejtből pedig csupán 26 ezer forint térült meg. Selejtjük a termelési értéknek mindössze fél szá­zaléka, de így is meghalad­ja az egymilliót. A Ganz Árammérőgyárban lefolyta­tott 420 kártérítési eljárás mindössze 32 ezer forintot eredményezett. A hiányzó százezrek mennyivel növel­hetnék például a nyereség- részesedést! A felelőtlen, nemtörődöm munkával okozott selejt el­len minden eszközzel har­colni kell. S ha nevelés­sel. megfelelő módszerekkel szorgalmazzuk, az többet ér a büntetésnél,- amely úgy sem haladhatja meg a havi fizetés 15 százalékát, A Gö­döllői Gépgyárban három­havi selejtmentes, kiváló munka után mindenki ön­maga meósa lehet, saját bélyegzőjével vállalja mun­kájáért a felelősséget. A könnyelmű, magukról meg­feledkezett, vagy gyenge jel­lemű emberek számára azon­ban a legjobb nevelőesz­köz a társadalmi bírósá­gok nyilvánossága! Hiba len­ne szemet hunyni a tények előtt és abban reményked­ni', hogy a jó példák lát­tán elszégyelli magát a ti­losban járó; akik a múlt év októberében bizonylat­tal együtt eltüntettek a gyár­ból két tonna acélrudat, átok is tudják, hogy ‘ matek milyen becsületesen helyt­állnak -— ők mégis loptak. Szerencsére mind ritkább az olyan „szaktórs”, aki jó heccnek, virtusnak veszi, ha súrolja az üzemi büntethe­tőség határát. A társadalmi tulajdon vé­delmét vizsgáló brigád ala­pos munkát végzett. Nem­csak a munkapadokat vet­ték szeamügyre, hanem el­jutottak az íróasztalok mö­gé is. Meglátták a Kistar- csai Fésűsfonógyár raktárai­nak rendetlenségét, s a Gö­döllői Gépgyárban évek óta semmire nem használt hatal­mas tömegű nyomtatványt. Az üzemek utón a terme­lőszövetkezeti tapasztalatok következtek. Vagy ahogy az értekezleten fogalmazták; a „nemszeretem” ügyek! Vajon miért „nemszere­tem” dolog a termelőszövet­kezetek társadalmi tulajdo­náról beszélni? Rövidesen a nyári időszakban a fal- j fény derült rá. A dányi tsz- vakban csakúgy, mint a váró 1 ! elnök elmondta, hogy a fa- | Inban divattá vált háti- I zsákkal járni a határba .. . S ha szólnak érte nagypéter- nek, kismiklós is megha­ragszik, hiszen mindenki só­gor-koma. Leggyakrabban a gyereket küldik — lopjon ő a mezőn, a tettenért gye­rek szülőjének — ha nem tsz-tag — levelet küldenek a munkahelyére. Saját tag­jaik ellen pedig a község- j ben indítottak eljárást — j nem sok eredménnyel: ólom- I súllyal nyomnak a rokoni kapcsolatok . .. Ezért inkább szabálysértési feljelentéssel a járáshoz fordulnak. Másutt más okai vannak a tehetet­lenségnek. Valkón például a tsz egyik ittas fogatosa ke­gyetlenül tönkretette a rá­bízott lovat, S a tsz vezető­sége nem tudja eldönteni, mivel büntesse, hogy a kár megtérüljön, de az illető „ne sértődjön meg”. Elgondolkoztató, hogy né­melyik termelőszövetkezetben a leltározók nem találnak hi­ányt semmiben. Nem találtak Zsámbokon sem. Pedig az ál­latgondozó maga sem tudja megmondani, mennyi takar­mányt kellene előírás szerint kapnia naponta a gondjaira bí­zott tehenek számára és meny­nyit használ el valóban?! Val­kón a gabona felmérését kom­bájn-aratáskor csupán átlago­zással végezték. Dányon a magtár átvétele csak úgy szemrevételezéssel történt. A zsámbóki Petőfi Tsz padlá­sán olyan értékes anyagok (villanymotor, műanyaglemez) hevertek a félig elrothadt vö­röshagymakupacok között, amelyekről azt sem lehetett megállapítani, bevezették-e őket a könyvelésbe, vagy sem. Így aztán pusztán a raktár- vezetőkön múlik, miről mit tudnak. Nem jó ez a rendszer még akkor sem, ha tisztakezű, feddhetetlen emberekre bízzák a közös vágjon védelmét. Sú­lyosabb a baj olyankor, ami­kor eleve tudják, hogy a rak­táros nem kaphat erkölcsi bi­zonyítványt — s erre is van példa! Egészen tragikomikus, ami a zsámböki tsz fűrésztelepén történt, A telepet 70—80 cen­timéter magas dróttal körül­kerítették, de a több vagon- njri értékes rönkfa egy része a kerítésen kívül hevert. Az ér­tékes deszkákat és építőanya­gokat nyitott fészerben tárol­ták, viszont a fűrészgép vé­dőrácsát lakat alatt tartották a raktárban, nehogy ellopják! A kukoricagóré ajtaján csak a bizottság látogatása után cse­rélték ki az anyacsavart biz­tonsági zárra. Igaz. a tagok sem igen használták a bejára­tot. inkább az: ablakok szakadt dróthálóján keresztül szedték ki a kukoricát. Aki pedig a „szerzésnek” ezt a nagyon ké­nyelmes módját sem szerette, az a góró alatt is találhatott 20—30 zsák morzsoltat, csak éppen le keliett hajolni ér­te ... A járási pártbizottság vizs­gálata hasznos volt. A jelen­tés alapján határozatot hoztak, hogy a pártszervezetek az üze­mekben és — főleg — a ter­melőszövetkezetekben az eddi­ginél sokkal nagyobb gonddal neveljék a dolgozókat a társa­dalmi tulajdon védelmére. Sókkal nagyobb gonddal, mert amíg a gyárakban a taggyűlé­seken beszéltek a társadalmi tulajdon védelméről, addig a termelőszövetkezeti közgyűlé­seken nem sok szó esett róla. j Itt a nyár. a nagy mezőgaz- j dasági munkák idején nagyobb ; a lehetőség a lopásra, rongá­lásra. károkozásra. Ennek ele- j jét venni csak valamennyi tsz- j tag segítségével lehet. Hiszen ! a‘ lopás, a herdálás az egész j közösséget, minden tsz-tagot 1 megkárosít! Komáromi Magda Meg tart a népművelők nyári továbbképzése. A művé­szeti csoportok vezetői közel tíz napja készülnek az új évadra. Népi táncctktatók, énekkarvezetők, báboktatók, színjátszórendezők ülnek a pa­dokban, hogy új ismeretekkel gazdayodjana k. Ezek a hetek a legnehezeb­bek a művelődési otthonok­ban. Három hét alatt közel háromszáz népművelő hagyta ott egy időre csoportját, szak­körét. Pedig a nyár a művelő­dési otthonokban ma már nem szabad, hogy szünetet jelent­sen. A népművelés idényjel­legének felszámolását már az elmúlt években megkezdtük. Ebből az alkalomból keres­tük fel az isaszegi községi mű­velődési otthont. Érdeklődtünk a nyári munkáról, tervekről, amelyekről Meleghegyi Sán­dor igazgató adott tájékozta­tást: — Isaszegen a szakkörök szünet nélkül működnek. A fotó szakkör kiállításra készül. A bélyeggyűjtők megrendezik ebben az évben is (augusztus­ban) kiállításukat. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXX>>XV\XVy 2 El LENNE A REND 1 ismeretes, z Érdekes ismeretterjesztő művek jelennek meg a Táncsics Könyvkiadónál A Táncsics Könyvkiadó har- j madik negyedévi tervében ér- ; dekes ismeretterjesztő műn- J kák szerepelnek. Rövidesen az j olvasóközönség elé kerül Né-! meth Pál: Üt a kibernetika- \ hoz című könyve. A mű a gé- j pesítés történeti, áttekintése j után az irányítástechnika esz- j közeit mutatja be, majd az j egyszerűbb automatikus gé­pektől a bonyolultabb felé ha­ladva, eljut a számítógépek­hez. A programozás, a gépi számítás elveinek ismertetése j alapján tárja fel az önműkö­dő gyárak titkait. A könyvet több mint száz szemléltető ábra egészíti ki. L. Szkrjagin: S. O. S. című műve .a nagy tengeri katasztró­fák története. Megismerteti az olvasót a mentési technika fej­lődésével, az S. O. S. jel tör- j ténetevel, a palack post a és a ; híres régi hajótemetők érde­kességeivel. P. Klemm: Istenek alkönya j című munkája a hanyatlóban i levő nagy monopóliumok tör­ténetét tárja fel. Ezek közé j tartozik a kaucsukmonopóli- um. a szei'ző ismerteti a gu­miipar válságokban és véres eseményekben gazdag kiala­kulását. majd a műgumi fel­találásával kezdődő hanyatlá­sát. Hasonlóképpen bemutatja a gyapjú és a gyapot szerepét; az ipari forradalomban, Ame- j rika véres gyapotháborúit, i majd az amerikai „gyapotis- i tenség” gyászos bukását. í A megyét járva több helyen tapasztaljuk, hogy a művelő­dési házat, illetve a művelődési ház egy részét rendeltetéselle­nesen. más célra használják fel. Természetesen ilyen körülmé­nyek között ezeken a helyeken nem is várhatunk komolyabb eredményt a népműveléstől. Különösen a kisebb községekben tapasztalhatjuk ezt a ká­ros gyakorlatot. Az ilyen községekben eddig bizonyos fokig kisebb arányú volt a művelődési tevékenység, mert nem ren­delkeztek főhivatású, függetlenített népművelővel. A Művelő­désügyi Minisztérium nagyhorderejű intézkedése nyomán azonban a kisebb községek népművelési szakember ellátásá­ban is gyökeres változás áll be január 1-től. Mint ismeretes, az idén, év elején az ötezer lakosúnál nagyobb községek — mintegy 21 község — kapott függetlenített népművelési szak­embert. A jövő év elején ezt az intézkedést kiterjesztik a há­romezer lakosú községekre is. Ahhoz azonban, hogy ezek a szakemberek eleget tehesse­nek majd a várakozásnak, biztosítani kell munkájukhoz a technikai feltételeket, többek között azt. hogy a művelődési ház használható állapotban legyen, s lehetőség nyíljék rendel­tetésszerű felhasználására. Jelen pillanatban ezek a feltéte­lek sajnos nem látszanak mindenütt biztosítottnak. Sári köz­ségben például a művelődési ház három helyiségét a Termény­forgalmi Vállalat használja állandó jelleggel. Kerepesen a ter­melőszövetkezet tejraktára kapott otthont a művelődési ház­ban. Pilisen a művelődési ház egy részét a községi tanács ve­zetői lezáratták, más célra kívánják felhasználni. Kétségtelen, hogy a községi tanácsok helyiséghiánnyal küzdenek, s nemegyszer kényszerből hoznak ilyen intézke­dést. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem mindig a J kényszer játszik közre, időnként szerepet kap az is, hogy a £ község vezetői a könnyebbik megoldást választják. ^ A művelődési házak rendeltetésszerű felhasználásáról kor- '/ mányrendelet intézkedik (50/1961. XII. 30 ). Eszerint a művelő- í dési ház más jellegű igénybevételét háromhónapi időtartamra ^ a megyei tanács engedélyezheti, ezen túl pedig csak a mű- veiődésügyi miniszter! A megyei tanács művelődésügyi osztályán nyert tájékozta- Jj tás szerint ilyen engedélyt eddig a községi tanácsok — egy-két £ kivétellel — nem kértek, önhatalmúan intézkednek, a rende- í let ellenére. A megyei tanács művelődésügyi osztálya indokolt esetben ? nem zárkózik el az engedély megadása elől, mint ahogy nem £ zárkózott el Ipolytölgyes és Eetkés esetében sem. Ebben a két ^ községben ideiglenes gabonatárolásra kérték az épületet. A $ gabona megfelelő elhelyezése rendkívüli fontosságú. Ha más­hol nincs hely5, akkor engedélyezik a művelődési ház igénybe­vételét is. De a rendeletet még ebben az esetben is be kell tartani, mert az önhatalmú intézkedések — éppen a községek kárára — eleve akadályokat gördítenek majd az újabb nép­művelők munkábaállítása és a kisebb községek kulturális ellá­tottságának megjavítása elé. Tenkely Miklós Korábban a nyári szünet a művészeti csoportokra, szak­körökre nem volt jó hatással, A szeptember mindig az újrakez­dés hónapjává vált. Arra tö­rekedtünk tavaly is és most is azt akarjuk, hogy az őszi hónapok a már megkezdett munka folytatását jelentsék. — Ebben a törekvésünkben most nyáron segítenek a rö­videsen megrendezésre kerülő hagyományos isaszegi napok is. A programsorozatban a hi­vatásos színházak vendégsze­replése mellett helyet kapnak a helyi csoportok is, kivétel nélkül. — A csoportok nyári mun­katerve változatos, sokszínű. A művelődni, tanulni, szórakoz­ni vágyók valóban megtalál­ják helyüket a művelődési otthonban. A színjátszók frendsze'resen próbálják Szabó Eszter: Zsuzska vagy Suzanne című egyfelvonásos ifjúsági vígjátékát. — A próbák után a színját­szó csoport és irodalmi színpa­di együttes tagjai társadalmi munkában az elmúlt hetekben fejezték be a művelődési ott­hon udvarának átépítését. En­nek keretében egy beton tánc­tér munkáit végezték el. — A népi tánccsoportókban a munka átmenetileg ugyan szünetel, mivel a csoport tag­jai túlnyomórészt középiskolás diákok — az ország különböző helyein gyakorlati munkán vesznek részt —, de pár héten belül folytatják felkészülésü­ket az isaszegi napokon esedé­kes fellépésre. — A bábszakkör vezetője jelenleg még Vácott, a báb- szakkörvezetök továbbképzé­sén vesz részt, ahonnan haza­térve új ismeretek birtokában folytatja megkezdett munká­ját ... így szá­Ószi terveikről mól be: — A művelődési ház tagsá­gának növelése fő feladatunk. A csoportok taglétszámát sze­retnénk növelni. Az őszi mun- katerveket úgy állítjuk össze, hogy a megvalósításba minél többen tudjanak bekapcsolód­ni. Az ifjúsági klub segítségé­vel — amely megába foglalja a helyi KISZ-szervezet fiatal­ságát is — szeretnénk olyan kapcsolatot kialakítani a könyvtár és a művelődési ott­hon között, mely az olvasók táborának növelését, a helyi irodalmi színpad tevékenysé­gét, a dolgozók általános islco- lai oktatásának segítését szolgálja. (—dányi) ^X^Í«Ä^X>^XVXNVVV^V^X^NX^N^^VNV^XV^AX^XXXXXS^XVV^^X^X^XVVXXNNX>XV^NX^^X>X^^AXVX^XVC KULTURÁLIS HÍRADÓ Fagylaltárusok a mezőn Ma még fogattal... XXXXXX^VXXXXXXXXXXXXXXXXX>^XXVXXNXX>^>XXVNVVVsXV\XXXXXNXVVVX>XXVXXXXXNV«XXXXVvNXVV*XVV*> J így mondták a budakalászi Egyetértés Tszcs tagjai kedden reggel, amikor kivonultak az őszi telepítésű 25 holdas ba­rackosuk színhelyére, a kőbánya alatt húzódó domboldal­ra. A fogatosok egy csoport ja zöldtrágyát szánt alá a nagy­üzemi módon, széles sortávolságban telepített zsenge ba­rackfáknak. Ma még fogattal végzik a munkát, de a héten megérkezik első gépük; a közösen vásárolt Zetor. Ma még csoportban dolgoznak, ám eldöntötték: amikor termőre fordul gyümölcsösük a helybeli Szabadság Termelőszövet­kezet tagjai lesznek mindannyian (Gábor Viktor felv.) sokban rendkívül keresettek a különböző üdítő italok. A fal­vakat ellátó földművesszövet­kezeti vendéglátóipar a 6 új, s ennél lényegesen több bővített üzemével együtt 1963-ban ösz- szesen 35,5 millió palackkal készít többet és hoz forgalom­ba a különböző izű és közked­velt hűsítőkből. A legtöbb a nagy nyári munkák idején ke­rül az üzletekbe, illetve 3009 mozgóárusuk közvetítésével rögtön a mezőn dolgozókhoz. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva ez év második negyedében csaknem 3.5, a harmadik negyedben pedig megközelítően 4 millió palack­kal készítenek és értékesíte­nek többet. Részben a terme­lés növekedése, részben az el­osztás jobb megszervezése ré­vén jelentősen javult a falvak sörellátása is. 17 új, úgyneve­zett bázisüzem létesítésével újabb 200 községet sikerült bekapcsolni a cukrászipari és hidegkonyhai készítményekkel történő rendszeres ellátásba. A cukrászati készítmények közül legnagyobb cikk- természetesen a fagylalt. A falusi cukrász­dák a nyári időszakban na­ponta 2 millió gombócot, illet­ve félmillió nagy adag fagy­laltot készítenek és adnak el. jórészt közvetlenül a mezőn dolgozóknak. A NÉPMŰVELŐK FELADATAIRÓL Tegnap délelőtt a műked­velő művészeti csoportok vezetőinek Vácott rendezett 10 napos nyári bentlakásos továbbképzésén előadás hang­zott el az idei kulturális szemle eredményeiről és hiányosságairól. A nagy ér­deklődéssel várt téma elő­adója Szegedi Andorné, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának művészeti főelőadója volt. Szegedre utazik a nagykőrösi énekkar A Nagykőrösi Konzervgyár énekkara az elmúlt hónapok során kifejtett jó munkája jutalmaként kétnapos szegedi kirándulásra megy. Az ének­kar tagjai megtekintik a szegedi szabadtéri játékok egyik előadását, s a prog­ram szerint fellépnek a Sze­gedi Konzervgyár kulturális rendezvényén. A konzerv­gyár fúvószenekara pedig lipcsei vendégszereplésre uta­zik a közeljövőben. Vendégszereplés a Dunakanyarban A Dunakanyar nyári kul­turális programsorozata ke­retében fellép a nagyhírű bagi népi együttes is. A 24 tagú együttes Zebegényben vendégszerepel majd, a sza­badtéri színpadon. Új műsor Dunakeszin A már több sikeres fellé­péssel hírnevet szerzett du­nakeszi irodalmi színpad új műsorral készül az őszi hó­napokra. A műsor címe: Balassi históriás énekek-est. Az oratórikus feldolgozás ze­nei anyagát Ránky András komponálja. A próbák előre láthatóan augusztus első he­tében kezdődnek meg. A be­mutató ideje a tervek sze­rint október. Mezőgazdasági tanulóiskolák épülnek Mint korábban jelentet­tük, a Földművelődésügyi Minisztérium intézkedése nyomán kiépül a mezőgaz­dasági tanulóiskolák háló­zata az országban. Ennek a nagyarányú programnak a keretében több ilyen jelle­gű intézmény épül me­gyénkben is. Az építkezések műszaki előkészítése és a tervek készítése megkezdő­dött. Erre a célra a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya 760 ezer forintot ka­pott a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól. A tervek el­készítésével a Pest megyei Tervező Irodát bízták meg. Menyegző A Magyar Televízió mű­termében befejezték a Mol­nár Ferenc szatírája alap­ján készülő Menyegző című televíziós komédia felvéte­leit. A kispolgári erkölcsö­ket kigúnyoló vidám törté­netből Pethes György ren­dezett televíziós játékot. A főszerepeket Sivó Mária, Agárdy Ilona, M Anyai La­jos és Rajz János alakítja. A Menyegző című új te­levíziós játékot még ebben a hónapban láthatja a kö­zönség a képernyőn. ;X^XX^^^XXVvX'XX^^^XyX'XVV^XV^^^^^X^^XNXXX\XXX\XVXX^XXV\N^XVX^XXVvXXXX\XXXXXXXXXV<\X>^XXX> | Cikkünk nyomán: Lesz már tej a turlstaházban Július 6-i számunkban cikket írtunk a Szentendre Lajos- £ forrásnál levő Ságvári Endre turistaház tej és tejtermékellá- £ tásának hiányosságairól. A turistaházban a nyári hónapok £ alatt sok külföldi vendég, köztük szá rnets ázsiai és afrikai ^ egyetemi hallgató tartózkodik, akiknek egyik fő táplálékát a í tej és tejtermék adná, de eddig nem tudtak vele szolgálni. Cikkünkre válasz érkezett a Budapesti Tejipari Vállalattól. 4 Közük, hogy a vállalat hibáján kívül, bizonyos szervezési f problémák miatt maradt tej nélkül a turistaház. Bár a válla- $ lat nehézségekkel küzd. soron kívül intézkedett, hogy naponta £ kakaót és joghurtot kapjon a turistaház. Köszönjük a gyors intézkedést. Nyári esték az ismeri művelődési otthonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents