Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

1963. JÚLIUS 14, VASÁRNAP 3 A túrái föld kincse Sokat ígérő tervek a hó'víz hasznosítására Kincs tör fel a föld mélyé- I bői, s ömlik szünet nélkül Tu- Ira község határában. Akkor i szökkent az ég felé több mé­ter magas sugárban és áradt szét óránként 900 hektolitéres mennyiségben, amikor a geo­lógusok kőolaj után kutattak. A 93 fokos víz és a perzselő, -sorvasztó gőzfel-hő el emésztet­te, megölte a körülötte levő (Szőlőtőkéket, gyümölcsfákat, (két napig harcoltak a vidék (tűzoltói, míg el tudták fojtani. Amióta hírét vették (s az gyorsan terjedt), a turaiakon kívül idejárnak a forróshoz Boldogról Zsámbokról és a jtöbbi környező faluból a lábu­kat, derekukat fájdító, ízületi jés remuás betegek, enyhét, gyógyulást keresni. S akik e vízben áztatták már sajgó csontjaikat, meggyőző­déssel állítják, hogy használt, segített. Délidőben voltunk kint a forrásnál, a szőlőkkel borított domboldalon, s akkor is láttunk a homokba ásott, vízzel teli gödrökben nyakig merült fürdőzőket. A kincs értékét ismerik a község, az aszódi járás, sőt a megye vezetői is és már egy­néhány országos szerv is fog­lalkozik a gyümölcsöztetésé- vel. Láttuk kint a kútforrás közelében a kitűzött karókat: a községi tanács1, összefogva a lakossággal, 50X20 méteres medencét építtet ide, külön női és férfiöltözővel. Ez azonban ideiglenes meg­oldás. eltörpül a jövőben meg­valósítható nagyszerű elgon­dolások mellett. Itt van a kezemben az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság szakvéleménye, benne a Köz­egészségügyi Intézetnek a víz­ről adott vegyelemzése. Esze­rint a víz erős nátriumklorid, kalcium. magnézium és magas sótartalmú, öntözésre ezért nem alkalmas. A jelenlegi fú­rócsőrakatban is igen erős a kalciumkarbonát lerakódása. Mire alkalmas akkor, ho­gyan lehet hasznosítani? A vízügyi szakemberek Magavájta mederben most még óránként 200 hektoliter víz folyik így el a túrái határban létesítése áll Hanem egy az első helyen. hatalmas kertészeti telep, amelyben a 12 ezer négyzet- méter alapterületű hajtató- és szaporítőházak, a 20 ezer négy­zetmétert elfoglaló hollandi ágyak és a mellettük levő, mű­anyagfóliával takart palánta­nevelők fűtéséhez az óránként szükséges 4 millió kalória hő­mennyiséget a forrástól cső­vezetéken idáig, a Kenderföld- dülőig irányított víz adja. De ennél többre is futja. A mély­ből feltörő hőenergiából épít­hetők még a kertészet mellett aprómag, kombájnbúza, kuko­rica, gyógynövények és egyéb termények szárítására, aszalá­sára alkalmas épületek, fűte­ni lehet a forrponthoz közeli íme, két lelkes hódolója a túrái hőforrásnak (Gábor Viktor felvételei) baromfi­helyszíni vizsgálatok alapján erre adott válasza felgyújtja a képzeletet. Igaz, ebben a nagyon izgal­mas írásban nem a gyógyfürdő Virágzáskor is védekez­zünk a lucerna és vörös­here magkártevői ellen! Méhkímélő MELIPAX porozószert vagy MELIPAX permetezőszert használjunk. A cukorrépa levéltetűt kitűnően irthatjuk W0FAT0X STAUB POROZÓSZERREL A növényvédőszereket forgalomba hozzák: a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatok, AGROKER-ek. Beszerezhetők: a földművesszövetkezetek­ben, az állami kiskereske­delmi vállalat boltjaiban és a vetőmagboltokban. vízzel itt emelendő nevelőket. Ezután jön majd csak az egyelőre kétezer személyt be­fogadó strand, amelynek me­dencéjét a már egyszer fűtés­re hasznosított, fáradt, ötven fokra hűlt. vízzel táplálják. S a még messzebb levő távlat­ban elképzelhető több meden­ce, zárt, télen is használható épületekkel, üdülőteleppel. Mindez igazán biztató. De még nem vagyunk készen: a községen keresztül, a főút­vonal mellett lefektetett zetékből elágazó fűtccsövek télen meleget adhatnak a köz­épületeknek. az óvodának, or­vosi rendelőnek, az utcai köz­kifolyók pedig forró vizet a háztartásoknak. S mind, e sokféle jó mellett a vízzel együtt feltörő, éghető gázt is fel lehetne használni legalább 500 lakásban Lászlóval, az Uj Utón Tsz el­nökével. ö mondta el, hogy a község másik közös gazdasá­gával, a Galgamenti Tsz-szel együtt vállalkoznak a víz hasznosítására, s az előkészí­tő bizottság már meg is ala­kult. Jelenlegi 700 holdas ker­tészetük. a másik szövetkezet 300 holdjával, önálló, ezer­holdas, részben öntözött, nagy­üzemi zöldségtermesztő gaz­dasággá alakul majd, s azt tervezik, hogy még az idén megépül az első hajtatóház, kétezer négyzetméteren. A legkeményebb télben is bizto­san és olcsón fűthető meleg­házak kifogyhatatlan mennyi­ségben ontják majd a korai primőrárut és a zöldségpalán­tákat. Jó érzéssel hallottuk azt is, hogy az illetékes párt- és kormányszervek a lehető­ségekhez mérten támogatják a nagy vállalkozást. Három esztendő, s legalább 40 millió forint kell hozzá, hogy a csővezeték, s a kertészeti telep teljesen felépüljön. Az idei induláshoz a Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatósága már felajánlott 10 millió forint hitelt. A jövő héten pedig együtt járják be az érdekelt megyei, járási és helyi szervek képviselői a vízügyi, közegészségügyi és egyéb szakemberekkel az épít­kezések alá kerülő területe­ket. Ezután megkezdődik majd a részletes tervezés, s utána pedig a nagy munka, amely megváltoztatja, gazda­gabbá teszi a Galga menti községek lakóinak életét. Hetesi Ferenc Pál Pótolják a jégverés okozta kárt Mint már megírtuk, pusztító jégverés sújtotta nemrégiben i Zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetet. A legnagyobb kárt a termelőszövetkezet kertészete szenvedte el. összesen 596 hold kertészetet kellett kiszántani a tsz-ben, amelyért az Állami Biz. osító több mint hétmillió forint kártérítést fizet ki. A jégverés ]itán a tsz maga is mindent megtett és megtesz a károk pót­lására. Van már jó bekötő útja $ Aporkának % Eddig tréfásan azt mondo- í gatták az áporkaiak, hogy í hozzájuk még a halál sem szí- ^ vesen látogat, mert rossz föld- ^ útjukon túlságosan zörögné-^ nek a csontjai. á y Persze, nem a halálnak, ha- 6 nem saját maguknak, az élők- ^ nek építették most meg a Bu- J dapesti Útépítő Vállalattal az 1100 méter hosszú, kitűnő mi- ^ nőségű portalanított maka- ^ dámutat, amely — nyugodtan ^ mondhatni — óriási változást \ hozott a kis község életében. $ Az építkezést még tavaly !; kezdték. Két termelőszövetke- ^ zetük véigezte a fák kivágását '■ és a földegyengetést, de a köz- 'j ségben mindenki más is szí- £ vesen segített, mert tudták, hogy rengeteg erőt, időt és í pénzt takarítanak meg, ha sí- ^ ma, szilárd lesz az útjuk. Pél- £ dául a termelőszövetkezeti ^ kocsik nehéz teherrel megra- j kottán a tanácsnál megálltak, ? a tsz-irodáról odasiettek az ^ emberek, lerakták a fele tér- ^ hét,' máskülönben elakadt vol- ^ na a szekér az úton. ^ A községet a Csepel Autó- ^ gyárral összekötő MÁVAUT- ^ busznak is a tanács előtt volt ^ a végállomása. Most, az arra £ lakók nagy örömére, egy ki- ^ lométerrel hosszabbodott a £ járat. A szükséges fordulóhe- j lyet az autógyárba bejáró dől- ^ gozók építik társadalmi mun- ^ kával. A hozzávaló anyagot a ^ tanács vásárolja meg a község- ^ fejlesztési hozzájárulásból. De még ennél is többet je- í lent az áporkaiaknak a MÁ- ^ VAUT-tal kötött az a megálla- !; podás, hogy e hónap végétől kezdve a Dömsöd—Budapest £ közötti járat nemcsak végig- ^ megy a községen, de három % helyen is megáll. így már ^ könnyű lesz eljutni Ráckevé-1 re, a járási székhelyre. 4 V Levéltrágyázással igyekeznek életre kelteni a letarolt nö­vényeket a kísérletképpen meghagyott paradícsomtáblán Ezt a paprikát elkerülte a jég, még a szokásosnál is gon­dosabb öntözéssel serkentik a lehető legnagyobb termésre y Uj tagok a gyáii Dózsa Tsz-ben Dicsérik Gyálon a Dózsa Termelőszövetkezetet. Beszé­lik, hogy még az iparból is sokan jönnek vissza a szö­vetkezetbe. Nagy szó ez egy olyan községben, amely fél óra járásnyira van a fővá­rostól, s amelynek ipara még a távoli országrészek­ből is csak úgy szívja a munkaerőt. — Ügy van, ahogy mond­ják — válaszol kérdésünk­re Patai János, a tsz el­nöke: az idén negyvenöt ta­got vettünk fel. Hetenként nyolc-tíz új jelentkező van, de már csak a gazdaság további fejlesztése teszi lehetővé az újabb felvételeket. Szövetkezetünkben jelenleg ötven olyan család van, melynek tagjai korábban az iparban dolgoztak. A szak­munkásokat lehetőség sze­rint szakmájuknak megfe­lelő munkában foglalkoztat­Felkészültek az őszi telepítésekre a dabasi járásban fűtésre, főzésre. Eddig szólnak a szakvéle­ményben levő reális, megvaló­sítható javaslatok. Hogy mennyi ideig maradnak papí­ron, s mikor kezdődnek el a turaiak számára nagyon kí­vánatos munkálatok, ez után is érdeklődtünk. Az természe­tes, hogy ilyenkor, nyáridő derekán, mindenki az aratás­sal van elfoglalva. Sikerült mégis találkoznunk Dolányi Ez év őszén és jövő év ta­vaszán 720 hold szőlőt, vala­mint 161 hold gyümölcsöst te­lepítenek a dabasi járás ter­melőszövetkezeteiben és ter­melőszövetkezeti csoportj ai- ve- í ban. A telepítések előkészüle­teit mindenütt megkezdték és a talaj előkészítés, a talaj- egyengetés és a talajutánpót­lás üteméből arra lehet követ­keztetni, hogy a tervet telje­síti a járás parasztsága. Szőlő alá mintegy 200, gyümölcs alá pedig mint­egy 100 holdat forgattak meg. Tatárszentgyörgyön, ahol je­lentős nagyságú területen te­lepítenek az ősszel, gyors ütemben egyengetik a talajt. A Bugyi Gépállomás a közel­múltban kapott egy talaj­egyengető gépet, amelynek munkábaállása meggyorsítja az előkészületeket. A járás­ban úgynevezett szállítócso­portot szerveztek. Ez a cso­port 5—6 vontatóval a talaj­utánpótláshoz szükséges szer­vesanyagot hordja. Az inárcsi Március 21 Tsz-ben elegendő tőzeg áll rendelkezésre. A szállítási távolságok csökken­tése érdekében a közeljövő­ben Gyónón is tárnak fel tő­zegtelepet. Innét főként a ta- társzentgyörgyi, Örkényi és gyónj telepítéseket látják el szerves anyaggal. Noha az idei telepítésekhez a szaporítóanyag a szövetke­zetek rendelkezésére áll, a já­rás vezetői mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy a következő évek programjához is biztosítsák a szaporító­anyagot. Még most a nyáron végigjárják a szőlővel rendel­kező termelőszövetkezeteket és megbeszéli a szövetkezeti gazdákkal, hogy minél több szőlővesszőt gyűjtse­nek. A terv szerinti 15 holdas he­lyett 30 holdas szőlőiskolát szándékoznak létesíteni. Ez mintegy másfél millióval több szőlővesszőt jelent majd. A já­rás termelőszövetkezetei túl szeretnék teljesíteni a gyü­mölcstelepítési tervet is. juk. Gépparkunk, gépjavító műhelyünk — ahol már motorcserés főjavítást is el- végzünk —, négy öntözőbe-- rendezésünk igényli a jó szakmunkásokat. — Az ember mindig oda húzódik, ahol jobb a lehe­tőség — mondotta egy elég­gé megpróbált sorsú gyáli ipari munkás, aki egyébként teljesen meg van elégedve mostani helyzetével. — A múlt évben 890 mun­kaegységem volt, számítsa ki 32 és fél forintjával mennyit kerestem. Pedig ak­kor a férjem beteg volt. Az idén meg június végéig 560 munkaegységet szereztünk az urammal — mondja ki más szavakkal ugyanazt az igaz­ságot Oláh Jánosné tehe­nész. — Mi pedig már elértük munkaegységben az ezret — licitálja túl Oláhnét Móczár Lajosné baromfigondozó. — Kaptunk is rá eddig hu­szonötezer forint előleget. De nemcsak a huszonöt fo­rintos munkaegységenkénti előlegről van szó. Minden leellett háztáji koca után a tsz egy má­zsa árpát ad a tagok­nak állami áron. A szálastakarmány biztosí­tására a gyengébb minőségű réteket és az utakat, árko­kat teljes egészében maguk­nak, a jobb minőségű réte­ket pedig felesben kaszálták le a tagok. Silótakarmányt is juttat a vezetőség a ház­táji állatok tartásához. A múltat — a közös gazdál­kodás hőskorát — sem érheti szó Gyálon, az igazi fejlődés mégis csak a régi tsz és az Aranykalász Tszcs egyesülésé­vel vette kezdetét 1960 őszén. Hogy mire jutottak azóta, ar­ra az idei első félév eredmé­nyeiből is következtetni lehet. Az állami felvásárlószervek­nek az idén átadtak 188 hízót; sertést, 37 hízott marhát — ebből 32 osztályon felüli volt! —, 8675 baromfit, 13 ezer to­jást, 640 hektoliter tejet ösz- szesen hétszázötvenhatezer fo­rint értékben. Nyolcvan hol­das öntözéses kertészetük ed­dig 420 ezer forintot jövedel­mezett. Száz holdon termel­nek csíráztatott burgonyát, jelzik ugyancsak öntözéssel. Három­száz holdon öntöznek lucernát, silókukoricát, pillangósokat S ^ mindjárt összegezzük is: szántóföldjük felét — hatszáz holdat — öntözik, részben cső- kutakból, részben a községen átfolyó csatornából. (Saját kút­fúró brigádjuk van.) Az öntö­zéses takarmánytermelés ered­ményeként már 1400 mázsa lu­cernájukban kazlakban. Szé­nafélékből általában az év! szükséglet hatvan százaléka, silótakarmányból meg ötven százaléka van biztosítva. Saját savanyítóüzemükben már hordókban érik a kapros káposzta s a ková­szos uborka, összesein 42 és fél vagon savanyú áru­ra szerződtek. Ezek az eredmények már a jövőt is. — Uigye, meglesz idén a negyven forint? — kérdi Mó- czarné az elnöktől, aki felelet helyett magabiztosan mosolyog es ezt mondja: , Gondolni kel] ám a jövő eyre is, lega’ább félmillió fo­rintot tartalékolni kell az 1964- es esztendőre is, az Induláshoz. Nos, ez az előrelátás is egyik alapja a bizalomnak, ami a gyáliakban vonzóvá teszi a Dózsát. S ha az elmondottak mellett még azt is megemlítjük, hogy a tsz harminchat tagot segít hoz- za az OTP lakásépítési ak­ció keretében nyújtott hitelen túl is — az otthonépítéshez, megértjük, miért igyeksznek befelé a Pest melletti gyáliak a Dózsa nyitott kapuján. Ferencz Lajos Magyar szőlész-borász küldöttség utazott Izraelbe Szombaton a Ferihegyi re­pülőtérről dr. Fejes Sándor­nak. a Fö!dművel°sügvi Mi­nisztérium főoszt*' .......bőjé­n ek vezetésével öttagú magyar szőlész-borász kov’- *<r4» uta­zott Izraelbe a Nemzetközi Borhivatal július 15—20. kö-1 zött Jeruzsálemben megrendez zésre kerülő évi plenáris ülé­sére. A magyar küldöttség tag­jai Izrael több szőlőtermein gazdaságába és pincészetébe is ellátogatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents