Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

fMT MEGVei zf&vlan 1963. JÚLIUS 14. VASÁRNAP Diplomatikus hallgatás és történelmi felelősség Hétfőn kezdődik Moszk­vában a háromhatalmi tár­gyalás az atomrobbantások betiltásáról. Szerte a világon sok ta­lálgatás előzi meg a tanács­kozást. New Yorkban, a megbeszélés nyitányaként könyvelik el Spaak, belga külügyminiszter találkozóját Hruscsovval. Az Egyesült Államokban különösen te­hetséges diplomatának isme­rik el a volt NATO-titkárt és ágy vélik, hogy szovjetunió­beli utazása puhatolózó jel­legű volt. Kennedy nemrég tartott beszédében — amelyet még nyugat-európai útja előtt mondott a washingtoni egye­temen — elismerte, hogy szükséges a tárgyalás a Nyu­gat és a Kelet között és az ellentéteket nem háborúval, hanem tanácskozásokkal kell tisztázni. Ezt követően hang­zott el Berlinben Hruscsov ajánlata, amely az atomkí­sérletek részleges betiltásá­ra és az egymással szem­ben álló Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés esetleges megnemtámadási szerződésére vonatkozik. Az Egyesült Ál­lamok fővárosában ezekben a napokban gyakran hivat­koznak Kennedy és Hruscsov levélváltásaira. Egyes meg­figyelők úgy vélik, hogy negyven alkalommal írt egy­másnak a két kormányfő. A személyes jellegű kapcso­lat, mégha írásban történik is, alkalmas arra, hogy tisz­tázza a nézeteket és csök­kentse a feszültséget. Washingtonban, a moszk­vai tárgyalások előtt elég sok esélyt adnak ahhoz, hogy a háromhatalmi tárgyalásokon megfelelő eredmény jöjjön létre. Ezzel szemben viszont Hruscsov javaslatának má­sik része, hogy az Atlanti Szerződés és a Varsói Szer­ződés államai kössenek egy­mással megnemtámadási szer­ződést, nem nyeri meg a Fehér Ház vezetőinek tet­szését. Harriman, aki az Egye­sült Államokat képviseli a moszkvai tanácskozásokon, állítólag olyan utasításokat kapott otthon, indulása előtt, hogyha a szovjet tárgyaló fél megismétli Hruscsov aján­latát a megnemtámadási szer­ződésről, az amerikai dip­lomata akkor „bölcsen hall­gasson”. Az Egyesült Álla­mok, ha elutasítja ezt az ajánlatot, azt bizonyítja, hogy nem kívánja komolyan a fegyverkezési verseny meg­szűnését és a feszültség csökkentését. Kennedy elnök vonalveze­tését belső ellenzéke is meg­nehezíti, mert a washingtoni egyetemen elmondott beszéde óta sok támadás éri, hogy ál­lítólag hűtlen az erőpolitika elvéhez. Az elnöknek azonban nem­csak az otthoni szélsőségek­kel kell megküzdenie, hanem keményebb politikát kívánó szövetségeseivel is. így első­sorban Adenauerral és De Gauelle elnökkel. A nyugat­német kancellár főleg azért száll szembe az Atlanti Szö­vetség és a Varsói Szerződés tagállamai közötti mea nem támadási szerződéssel, mert az aláírás azt jelentené, hogy a nyugati hatalmak így ezál­tal közvetett, módon elismer­nék a Német Demokratikus Köztársaságot, és így az Ode­ra—Neisse határt is. Adenauer emellett azért is kívánja az európai feszültség fenntartá­sát, mert így tovább folytat­hatja készülődéseit revans- tervei megvalósításához és kö­vetelheti szövetségeseitől az atomfegyvereket. Da Gaulle, a francia államelnök pedig mindent elkövet, hogy meg­torpedózza az atomcsendre vonatkozó esetleges szovjet— amerikai—angol megállapo­dást. mert Párizs önálló atom­erő megteremtésére törekszik. Befolyásolja a tárgyalásokat Anglia magatartása is. Mac­millan angol miniszterelnök gondjai ezekben a napokban elsősorban belpolitikai termé­szetűek. Kennedy legutóbb ellátogatott Londonba, hogy ezzel is megerősítse Macmil­lan helyzetét, s ezzel szemben nyilván arra számít, hogy Anglia támogatja az Egyesült Államok elképzeléseit a moszkvai tárgyalásokon, szem­ben Bonn és Párizs esetleges fenntartásaival. Macmillan az egyik angol lapnak nyilatko­zott a hétfőn kezdődő tanács­kozásokról és azt mondta: az egyezmény jelképezné az eny­hülést, amely az elmúlt esz­tendőkben létrejött a Kelet és a Nyugat között, s amely elsősorban nem szerződések­ben és okiratokban nyilvánult meg, hanem a hangnemben. Az angol miniszterelnök sze­rint a megállapodás előmoz­dítaná a további közeledést. Moszkvában különös érdek­lődéssel várják a tárgyaláso­kat. A Szovjetunió átérzi fe­lelősségét és Hruscsov leg­Ecuadorban betiltották a kommunista pártot Ecuadorban folytatódik a haladó erők ellen indított haj­sza. Az uralomra került kato­nai junta, pénteken rendeletet hozott, amelynek értelmében az országban betiltják a kom­munista pártot. A junta ugyanakkor azt Ígéri, hogy az új alkotmány kidolgo­zására alkotmányozó gyű­lést hívnak össze és ha­marosan kinevezik a köz­társaság új elnökét is. Marcos Gandara, a junta egyik tagja, viszont kijelentet­te: az országban csak akkor állítják helyre az alkotmányos jogokat, ha „sikerült megfé­kezni a kommunista tevékeny­séget”. . Ecuadorban folytatódnak a letartóztatások is. AP jelentés szerint Guayaquilban letartóz- ‘atták a Forradalmi Ifjúsági Szövetség elnevezésű balolda­li szervezet öt vezetőjét. Letar­tóztatták Jose Solis Castrot, a TASZSZ ecuadori tudósító­ját is. Mint az AFP jelenti, Varea Donoeót, a megdöntött kormány el­nökhelyettesét erős kísé­rettel Panamába szállítot­ták. Mint ismeretes, Panamába száműzték Arosemena eddigi elnököt is. Hírügynökségi jelentések szerint ugyanakkor Venezuela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral. Az úgynevezett „Betancourt dokt- rina” ugyanis hangoztatja, „Venezuela nem ismer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny útján került halálomra”. U Thant hazaindult Olaszországból U Thant, az ENSZ főtitkára befejezve kéthetes európai körútját, szombaton délelőtt repülőgépen visszaindult Olaszországból New Yorkba. Az ENSZ főtitkára három napot töltött Olaszországban, mint az olasz kormány vendé­ge. Megbeszéléseket folytatott Segni köztársasági elnökkel és Leone miniszterelnökkel. VI. Pál pápa kihallgatáson fogad­ta a főtitkárt. | U Thant a torinói televízió­nak adott nyilatkozatában | összefoglalva európai utazásá- 1 nak tapasztalatait, kijelentet­te, hogy nézete szerint a nem- | zetközi helyzet javult. Kife­jezte azt a véleményét, hogy a légkör kedvező a Moszkvá- i ban kezdődő háromhatalmi [ atomcsendtárgyalások szem- 1 pontjából. utóbbi kettős javaslata az atomcsendről, és a NATO, va­lamint a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtá­madási szerződéséről azt bi­zonyítja. hogy a Szovjetunió kés?, komoly lépéseket tenni a vitás kérdések megoldására, a nemzetközi feszültség további enyhítésére. A nyugati hatalmaktól függ, hogy élnek-e a Iehetőséggel, valóban komolyan akarják-e a megegyezést a nukleáris kí­sérletek felfüggesztésének ügyében. . Molnár Károly Merénylet De Gaulle ellen ? Párizsban letartóztattak egy tíztagú OAS-bandát. A csoport vezetői Serge Fabre és Jacques Ferrari — Spanyolországból érkeztek Franciaországba, mindketten ismert OAS-me- rénylők. Ferrarit tavaly no­vemberben gyilkosság miatt távollétében halálra ítélték. Fahret azzal gyanúsítják, hogy ez év márciusában részt veit Lafond párizsi bankár meg­gyilkolásában. A rendőrség véleménye sze­rint az OAS-csoport azért ér­kezett Párisba, hogy a július 14-i nemzeti ünnep alkalmá­val merényletet kíséreljen meg De Gaulle köztársasági elnök ellen. A magyar párt- és kormányküldöttség Taskerrtben r ■ - • As Egyesült Állatnék Eél"Aír lkát támogatja Lengyelország szolidáris a dél-afrikai fajüldözők elleni akcióval Az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségének szóvivője New Yorkban kijelentette, az ame­rikai küldöttség szükség ese­tén ellene szavaz a Biztonsági Tanács minden olyan határo­zatának, amely megkülönböz­tető intézkedéseket helyez ki­látásba Dél-Afrika és Portugá­lia ellen, vagy javasolja a vi­lágszervezetből való kitiltásu­kat. Mint már jelentettük, az ENSZ 32 afrikai tagállama a Biztonsági Tanács ülésének összehívását kérte, hogy meg­vitassák a Dél-afrikai Köztár­saság fajüldöző politikáját. Az afrikai államok ugyanakkor hangoztatják: az ENSZ-nek köteleznie kell Portugáliát af­rikai gyarmatainak felszámo­lására. Hivatalos varsói tájékozta­tás szerint a lengyel kormány V Thanthoz, az ENSZ főtitká­rához és más illetékes ENSZ- funkcionáriusokhoz intézett leveleiben kijelentette: szoli­dáris a Dél-afrikai Köztársa­ság fajüldöző kormánya elleni akcióval. Ennek megfelelően semmiféle politikai és keres­kedelmi kapcsolatot nem tart és nem is szándékozik létesí­teni az „Apartheid” kormá­nyával, ameddig a Dél-afrikai Köztársaság valamennyi la­kója nem nyeri el teljes sza­badságát és egyenjogúságát. (Folytatás az 1. oldalról.) ban, a nemzetközi filmfeszti­válon a magyarok sikerrel mutatják be produkcióikat. A Lityeraturnaja Gazeta és a Szelszkaja Zsizny szombati számában interjút közöl a ma­gyar filmdelegáció vezetőivel. A Szovjetszkaja Torgovlja cikke a két ország közötti együttműködéssel, munkásosz­tályunk és parasztságunk ön­feláldozó munkájával, kül- és belkereskedelmünk fejlődésé­vel foglalkozik. A Vodníj Transzport arról ír, hogy milyen elismeréssel nyilatkoznak a szovjet tenge­részek a magyar hajóépítésről. A Moszkovszkaja Pravda, a szovjet áruk magyarországi exportjáról számol be. A lengyel lapok tovább­ra is vezető helyen fog­lalkoznak a Kádár Já­nos vezette magyar párt­ós kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatá- J savai. A Trybúna Ludu ismerteti Kádár Jánosnak a moszkvai repülőgyárban mondott be­szédét, kiemelve azokat a részeket, amelyekben a nem­zetközi helyzetről és a for­radalmi munkásmozgalom fel­adatairól, az MSZMP és a Magyar Népköztársaság si­kereiről, a magyar—szovjet kapcsolatokról és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsáról szólott. A Zycie Warszawy három­hasábos cimben emeli ki, hogy Kádár János beszédé­ben síkraszállt az SZKP politikai vonala mellett és kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány, az egész magyar nép támogatja Hrus- csovnak a nemzetközi prob­lémák megoldását szolgáló javaslatait. A Borba és a Politika is­merteti Kádár Jánosnak a moszkvai repülőgépgyár mun­kásai előtt mondott beszé­dét. Mindkét lap szó szerint idézi a kormány elnöké­nek, az MSZMP első titkárának legfontosabb megállapításait. A jugoszláv sajtó két ve­zető lapja Idemeli a beszéd­nek azokat a részeit, ame­lyek aláhúzzák: Magyaror­szág támogatja Nyikita Hrus- csovnak a fontos nemzetkö­zi kérdések megoldására vo­natkozó javaslatait Befejeződtek a magyar—jugoszláv vegyesbizottsági tárgyalások India kitiltotta tengeri és légi kikötőiből a dél-afrikai hajókat és gépeket 1963. július 1-től 13-ig ma­gyar—jugoszláv vegyesbizott­sági tárgyalások folytak Bu­dapesten a két ország közötti 1963. évi árucsereforgalommal kapcsolatban. A tárgyalások során megállapították, hogy fennállnak a lehetőségek a megállapodásnak a múlt évi­nél jelentősebb, jobb teljesíté­sére és ennek érdekében mind­két részről megfelelő intézke­déseket hoztak. A baráti és kölcsönös megértés szellemé­ben folyt tárgyalások befeje­zése után jegyzőkönyvet írtak alá. Az indiai külügyminiszté­rium szóvivője szombaton nyi­latkozatot ismertetett azokról az intézkedésekről, amelyek­kel a kormány az ENSZ köz­gyűlésének határozatával össz­hangban minden kapcsolatát felszámolja a fajüldöző Dél- afrikai Köztársasággal. Dél­afrikai hajók és repülőgépek ezentúl nem látogathatják In­dia tengeri, illetve légi kikö­tőit Az indiai kormány ezen­kívül megszakítja azokat a kapcsolatokat is, amelyeket — miután 1954-ben visszahívta diplomáciai misszióját Dél- Afrikábói — londoni nagykö­vetségének közvetítésével az ottani dél-afrikai diplomáciai képviselettel fenntartott. Az indiai külügyminisztérium nyilatkozata végül ismételten megbélyegzi a dél-afrikai kor­mány embertelen faji politika ját. Elutazott Budapestről a japán—szovjet és kelet-európai kereskedelmi társaság elnöl Szombaton délelőtt elutazott Budapestről Tokutaro Kita- mura, a japán—szovjet és ke­let-európai kereskedelmi tár­saság elnöke és háromtagú kísérete. A japán üzletembert itt-tartózkodása alatt fogadta Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bognár Jó­zsef, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Szarka Károly külügyminiszterhelyet­tes és Rédei Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnö- j ke. A tárgyalásokon megbeszé- I léseket folytattak a magyar— japán kapcsolatok továbbfej- I lesztésének lehetőségeiről. A nyugati hatalmak és a knrd kérdés Visnyeveckij pénteken az Izvesztyijában megállapítja, hogy tovább folyik a bagdadi kormány bűnös háborúja a kurd nép ellen. A cikk írója — aki az Iz­vesztyija kairói tudósítója —, megjegyzi, hogy az iraki kor­mány vezetőinek dicsekvő ki­jelentései ellenére Bagdadban ma bizonytalanság és vér­gőzös őrület uralkodik. A baatihisták, hogy megfé­lemlítsék a lakosságot, egy­másután gyártják az összees­küvéseket, amelyeket „lelep­leznek” és „felszámolnak”. Egyre több embert végeznek ki. Visnyeveckij, miután meg­állapítja, hogy a Szovjetuniónak a kurd kérdésben elfoglalt maga­tartása az emberiség tisz­teletét és támogatását él­vezi, megjegyzi, hogy a nyugati hatalmak vezetői láthatólag más álláspontot foglalnak el. Nem alaptalan az a feltéte­lezés —■ írja befejezésül az Iz­vesztyija tudósítója —, hogy a kurdisztáni háború erősen bűz­lik az angol társaság olajától. —• A törvény az törvény! Egy párizsi lakostól gyors­hajtásért fél évre bevon­ták a gépkocsivezetői jo­gosítványt. Hogy mégse kelljen gyalog járnia, vá­sárolt egy „gépesített” csa­csit. Az utcai közlekedés szabályait mindenben be­tartotta. A csacsira lám­pákat, fényjelzőket sze­relt és sebessége természe­tesen „nem lépi” túl a meg­engedett határt. Mivel a csacsivezetőknek nincs szük­ségük jogosítványra, a rendőrök kénytelenek vol­tak törvényesnek elismerni a közlekedésnek ezt az ere­deti módját. Hatvanhárom városa és 3207 községe van Magyarországnak Megjelent a több mint ezer oldalas új helységnévtár Megjelent az új helységnév- tár, amely ismerteti az ország lakott helyeinek legfontosabb adatait. Hazánkban első ízben 1873-ban, legutóbb pedig 1956-ban jelent meg helység- névtár. A mostani kötet, im­már a huszonegyedik, minden eddiginél gazdagabb, részlete­sebb és áttekinthetőbb. Ter­jedelme 1044 oldal, a leg­utóbbi kötet 756 oldalszámá­val szemben, s áttekintést ad az ország 63 városának, 3207 községének és mintegy 17 ezer külterületi lakott helyének területi, közlekedési, postai viszonyairól. Ezúttal első íz­ben feltüntették a lakóházak számát, a települések egész­ségügyi és kulturális intézmé­nyeit, a közműhálózatot, a gyógy- és üdülőhelyeket is. Megtalálhatók a kötetben a népességre vonatkozó adatok, a közigazgatási kirendeltsé­gek címjegyzéke, az igazság­ügyi területi beosztás. Az új helységnévtár tízezer példányban készült, s ehhez 23 tonna papírt használt fel az Állami Nyomda. Egyetemisták útépítésen Megkezdődött a VII. új müút építése. Az előmunkálatokból az egyetemisták is kiveszik a részüket. A tárnoki önkéntes if­júsági építőtábor lakói hozzájárulnak ahhoz, hogy a VII. műútból ebben az évben elkészül néhány kilométeres szakasz. Még semmi jel nem utal arra, hogy itt korszerű mű út lesz 4 \ cjŰÉm m Nem könnyű a talicska (MTI Foto — Bajkor József felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents