Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1963. JÜLIUS 13. SZOMBAT AAagánkereskedők nem vásárolhatnak gyümölcsöt A helyi piac árusaira nem vonatkozik a rendelkezés A belkereskedelmi miniszter 3/1963 (VI. 18.) B. k. M. számú rendeletében zárolta városunkban a szamócav kajszibarack, szőlő, meggy, alma, szilva felvásárlását a magán- kereskedők részére. A városi tanács mezőgazdasági osztályán megkérdeztük Lázár Albert kertészeti felügyelőt, hogy mit jelent a zárlat? — A zárlat gyakorlatilag annyit jelent, hogy más városok magánkereskedői a zárolt árukat városunkban nem vásárolhatják fel, s innen nem szállíthatják el. — Mi a célja a korlátozásnak? — Városunk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai a zárolt árukból nagyobb részt exportképes terményeket állítanak elő. Az export terv teljesítése érdekében ezeket az árakat csak a földművesszö- vetkezet vásárolhatja fel. Még az osztályon aluli árat sem vásárolhatja fel magán- kereskedő. — Nem megy ez a városon belüli ellátás rovására? — Semmiképpen sem. mert a belső ellátás az elsődleges feladat, s az export, illetve felvásárlási terv is csak utána következik. — Tehát a helyi piac árusaira nem vonatkozik a rendelet? — Nem, mert a helyi piac árusai is a belső ellátásról gondoskodnak. A rendelet csak a városból való kiszállításra vonatkozik, — fejezte be nyilatkozatát Lázár Albert.- g. k. A nagykőrösi nép öltözködése a XVII.—XVIII. században n. 32 j RELATIVITÁS HM sor vége. Igen, magához be- Majd megőrültem, úgy fájt. } szélek. Ne tessék itt körülte- Még ordítottam is, amikor a } kingetni. Protekció nincs. Ér- feleségem kipiszkálta. Gőzöl- } kezesi sorrendben várakozunk, tem krampligőzön, kamilla-^ Senki ne próbálkozzék a kivé- teával. Tettem rá mustárma-^ felezéssel. Nekem a tíz deka got. Bevettem isztopirint, ka- ^ gyulai, a kenyér, a savanyúság rilt, demalgont. Hiába. Meg-j éppen annyira fontos, mint fogadtam, hogy reggel rohanok ? másnak a téli szalámi vagy a az orvoshoz és kíméletlenül ki- } kötözött sonka. huzatom. Nem kell sem fa- } Néni! Halló, kedves néni. gyasztás, sem injekció, csak| Tessék ide hátra állni. Maga- fogó. csak a fogó. nak sem sürgősebb a dolga. Jó napot, aranyos néni! Azt ^ mint nekem. Értette? Tessék tetszik kérdezni, hogy benn ? sorba állni. Nem vagyok haj- van-e doktor úr? Ó, hogyne, ? landó maga miaft egy félórát Már három embernek kihúzta? várakozni. Érti. mama? A sor a fogát. Most én kerülnék sor- } vége itt van. Tessék ideállni. ra. De egyáltalán nem sürgős. } Nahát. Rá is érek. Aranyos néni, ma- ^ Megjegyzés: „Neveletlen frá- ga bizonyosan sokat szenve- ^ tér. Udvariatlan alak. Szégyell- dett az éjszaka a fogával. Tes- ^ je magát.’“ ’ sék nyugodtan bemenni. Nem } Jaj, egész éjszaka kínozott, baj az, hogy előbb jöttem. Ne- } Egy percet se aludtam. Ügy kém már nem is fáj. Tessék^ hallottam, a hideg víz a leg- csak bemenni. Én igazán rá-^ makacsabb fogfájást is meg- érek. ^ szünteti. Az én zápfogamnak Megjegyzés: ..Aranyos, ked-^ semmit sem ért. Sőt mintha vés, udvarias ember. Köszö- £ jobban fájt volna. Szalicillal nőm, nagyon köszönöm.'’ is próbálkoztam. A feleségem .—sí < Í férfi fehérruha elneve- zése a város 1626. évi számadáskönyvében imeg, ümegh (ing), lábravaló, gatya vagy egyszerűen fejérruha. A női fehérruha: ingváll és pendel (pöndöl). A férfi fedőruhák között a dolmány, a nadrág, a guba és a szűr szerepel. A női fedőruhák közül az előkötő (kötény), a szoknya, a kurdi (ma már ismeretlen fedőruha, talán mellény féle)’ mente az említett ruhaféle. A főrevalók közül a férfiaknál a süveg, a nőknél a patyolat szerepel. A XVI11. században ugyanezek a ruhák fordulnak elő az írott forrásokban. A férfi fedőruhák között a gubával találkozunk kevesebbet, helyét a suba, a köppeny (köpönyeg) foglalja el. A lábbeli viseletről is sok említést találunk a szánwdásköny vekben. A férfi és nő csizmát hord. Van említés a béresek és a pásztorok (a gulyás és juhász) bérében a bocs- korról, saruról, bőr kapcáról. Népünk XVII. századi viseletéről Bállá Gergely az említett krónikában megemlékezik. Azt mondja, hogy a férfiak törökösen nyiratkoztak, de fehérruhát viseltek. A fedőruhájuk is fehér volt, mert a török nem engedte, hogy az alattvalók színes ruhákban járjanak. it t íféle anyagokat hasz- IVJ náltak ruhának a XVII. században? Erre a kérdésre is a számadáskönyvek adnak feleletet. Az 1632- és 1650-es számadáskönyv a következőket említi: „Egy ruhára való Kis- nyiczer posztó, egy vég alba posztó (alba = fehér), egy vég török vászon, egy vég patyolat, egy vég gyolcs, egy vég sinor a magam dolmányára, kék Hiszvo- nya (ma már ismeretlen anyag). Czérnát siettünk. Hozattam Szögedrül 2 Tallérért két i főrevalót, bulja vászont dénár 80 (bulja török szó). Kürdít Kis- nyiczer béléssel.” j ruhaárakról ts vannak A adataink, egy néhánynak bemutatása az érdekesség kedvéért lényeges. 1626-ban a nadrág ára egy rajnai forint, egy vég törökvászon két rajnai forint, egy vég „bagazsi” (posztó) egy rajnai forint, 1632-ben a dolmány ára két rajnai forint. Két ing ára egy rajnai forint és 32 dénár. Egy pár sarú ára 45 dinár. Szoknyának való ára 6 rajnai forint és 50 dénár. Ingvállnak való 40 dénárba kerül. A süveg ára 40 dénár, ingvállnak való (egy vég török vászon) ára két rajnai forint és 15 dénár. 1669-ben saru (női lábra) 30 dénár. Forevaló egy rajnai forint. Ing és gatya ára egy rajnai forint. (Vége) A gyászoló Perkő család és az özvegy Működik a Dózsa Tsz „csirkegyára“ Az állomány: több mint 30 000 csirke BARNEVÁL-tói kapta a szövetkezet. Gyenge minőségű^ kéthetes csibék. Eleinte a többiekhez képest, nagyobb volt belőlük az elhullás, de már felerősödtek. Szépen fejlődnek. Augusztus 1-én újabb 10 OOft naposcsibe érkezik. A csibék legnagyobb része az új csibenevelőben, a „csirkegyárban’* van elhelyezve. Ennek a kívül-belül hófehér épületnek a központi fűtéshez felhúzott hatalmas kéménye ad gyári jelleget. A négy részre osztott belső tér kellemes melegében nevelődnek a csibék. Az etetést is gépesítették. Minden teremben futószalagon kapják az eledelt. Gépi szellőztető berendezés gondoskodik a levegő tisztaságáról. A termek világosak és kényesen tiszták. —fehér— — Befejezte a Szabadság Termelőszövetkezet a lucerna második kaszálását, most folyik a széna kazlazása. — Korlátlan mennyiségben kapható olasz és német foto- j papír a Játék- és Ajándék- ; boltban.. \ — Közel 80 százalékkal i emelkedett a juhsajt gyártása í az elmúlt évek átlagához ké~ ! pest a tejüzemben. Ezt a cik- • két teljes egészében exportra \ készítik. ! — Bútoraihoz árvetési lapo! kát nem állított ki Száz La! jós (Sarkantyú u. 28. szám ! alatti lakos) asztalos, akit száz ! forintra bírságolt a szabályí sértési hatóság. ; — A Petőfi Termelőszövet» ! kezet 211 hold területen ter! melt az idén nagyhozamú bú! zát. ! ! — Urban István 4.00 forint > kártérítést, kapott balesetéért ; az Állami Biztosító helyi fiI őkjától.-j. Elkészült az első enirlet A termelőszövetkezet jelenlegi törzsállománya 1249 baromfi. Most állítottak be 1100- at. További 1500 kerül még hamarosan a törzsállományba, csupán a vérvizsgálatot kell elvégezni. Ezzel a tervezett baromfitörzsállomány eléri a 3850-et. A folyó évben 12 000 csirkét értékesítettek. Ebből 3000-et továbbtenyésztés céljából az államnak adtak el. 1200-at saját utánpótlásra állítottak be, a többi 8000-ret a szabadpiacon értékesítették. A nevelés alatt álló jelenlegi állomány több mint harmincezer csibe. Ez az állomány három csoportra oszlik. Az első csoportban 3800 van. Ezek már 6 hetesek. Súlyuk 70 —80 dekagramm. Rendeltetésük: tenyészanyag. Részben saját céljaikra, részben a kocsé- ri Petőfi Termelőszövetkezet részére. A második csoportban 8300 csibe nevelkedik. Öthetesek. Súlyuk 50—60 dekagramm. Jérceállománya nagyrészben tenyésztésre megy. A kakasállományt levágásra a BARNE VÁL-lal szerződték le. A harmadik csoport 18 550- ből áll. Ezeket a kecskeméti A IIiiiivádi Termelőszövetkezet saját szerkesztésű gépekkel megoldotta a szőlő gyomtalanítását és permetezését óriási író- és költségmegtakarítás fölé. A végződésébe 400-as furaté, ködszerűen szóró perme- tezőíejet iktattak be. A szórófejek mind a két oldalon egymástól 40 centiméterre helyezkednek, 50 centiméter magasságban. A hármas sebességgel haladó vontatógép hidraulikus nyomással ködszerű ' permetezéssel a szőlősorokat és benne a tőkéket j közrefogva áztatásszerűen permetezi be. A gép napi teljesítménye 20 hold szőlő permetezése. Ehhez 20 emberre lett volna szükség kézi permetezéssel. Amellett, hogy tetemes összegek megtakarítását teszi lehetővé az új gép. a permetezést időben, olcsón és szakszerűen lehet elvégezni, függetlenül a munkaerőhiánytól. A kordon művelésű öreg tőkéket még -két-két szórófej beiktatásával tökéletesen meg lehet permetezni. A termelőszövetkezet megvetette az alapját annak, hogy a jövő évi 100 holdas nagyüzemi szőlőt és a 100 holdas gyümölcsöst szakszerű ápolásban részesíthetik. A termelőszövetkezet fel- } ajánlotta a Dózsa Termelőszö- j vetkezet szőlő- és gyümölcs- j agronómusának — aki az új j permetezést végignézte —, hogy részükre is átalakítanak egy ilyen gépet a Hunyadi Termelőszövetkezet saját műhelyében és természetesén ezt bármelyik termelőszövetkezetnek megteszik, ha a szükséges permetező berendezéseket beszerzik. — fehér — velő és permetező gépeket is láthatták működés közben. Az ott látottakat megpróbálták megvalósítani. A talajműveléshez a széles szőlősorközökhen szükséges felfüggesztett szovjet tárcsát a gazdaság nem tudta beszerezni. Ezt úgy oldották meg, hogy a fo- gatos két levelű tárcsát alkalmazták a sorközi kapálásra. Módosítás, csak annyi volt, hogy a két szélső tárcsalemezt kiiktatták, az utána következő két szélső lemezt pedig megfordítva használták. Utána egy fogas láncboronát kapcsoltak, amely a felmorzsolt talajt elegyengette és a kivágott gyomnövényeket a talaj felszínére hozta, A visszafo- gamzást megakadályozták és a gyomnövények elszáradtak. A sorokban maradt gyomnövényeket kézi kapálással irtották ki. A permetezés gépesítését a termelőszövetkezet saját műhelyében házilag oldotta meg. Adva volt egy Maulwurf permetező berendezés. Ennek a hossztengelyét egy fatengely- lyel helyettesítették, amelyre a 400 literes tartályt meghajtó szerkezetet átszerelték. így az azonos hidraulikus horonnyal rendelkező erőgép vontathatja. Az eredeti permetező szárnyakat teljesen leszerelték, egy jobb és egy bal oldalra futó gumitömlővel helyettesítették, amelyek merevítése a szőlősorok fölé. történt. A jobb és bal oldalon a tömlőből két-két elágazást vezettek ki a szőlőtőkék sora termeltek, ma pedig a babnak fele már zöldhüvelyű bab, amelynek kilogrammonként 1 forinttal magasabb a felvásárlási ára és a külföld is jobban keresi, nem is hajlamos olyan mértékben ar szálkásodásra. mint a sárgahüvelyű bab. Igaz viszont, hogy belföldön nem kedvelik, mert nem ismerik a fogyasztók. Uborkából 50 vagonnal vásárolt a konzervgyár, ebből a növényből az utóbbi három évben nem teljesítette a gyár a tervét, mivel rossz termés volt. Ez évben uborkából is túl tudja teljesíteni a gyár a tervét, mivel 300 vagon uborkatermés várható. Uborkater- melés területén is vezet Gal- gahéviz, ahol a Rákóczi Termelőszövetkezet egymaga 206 hold uborkát termel és e területről több uborkát szállít a szezonban, mint a hat nagykőrösi termelőszövetkezet együttvéve. ; * A termelőszövetkezetben í volt olyan nap. hogy egy : nap 900 ember szedte a : borsót; 800 mázsa hüve- \ lyes borsót szedtek le. Rekordtermés várható pa-1 rádiósomból és paprikából is.! Gyümölcsök közül a cseresz-j nye és a szamóca rossz tér- \ mese miatt, a tervteljesítés- ; ben lemaradtak. Az egrester-í vet teljesítették 25 vagon fel-! dolgozásával. Üvegmeggyből! 21 vagon, aprómeggyből 32! vagon került feldolgozásra,! málnából 15 vagon, sárgába-j rackból 6 vagon. Zöldség és; gyümölcs együttesen véve bő-; ségesen van és ez biztosi alapja a gyár éves tervtelje-; sítésének. J Dr. Konrád Zoltán í __________________ í J úlius 10-én befejezte a konzervgyár a zöldborsó felvásárlását. Hüvelyes borsóban számítva, 568 vagonnal vásárolt, a gyár. ez 48 vagonnal több az előző évinél. Borsógyártási tervét 111 százalékra teljesítette a gyár. Az esős május és június miatt sok helyen gyoxnosak voltak a borsók és emiatt a vártnál kisebb átlagtermést értek el. Legjobb eredményt a galga- hévizi Rákóczi Termelőszövetkezet ért el, ahol 200 hold területen 35 mázsa/hold á tlagtermés volt. Példájuk bebizonyította, hogy a borsót szakaszosan vétve és gyomta- lanul tartva, nagy holdan- kénti termésátlagot és forint- bevételt lehet elérni. Július 10-ig 70 vagon zöldbabot vásárolt a konzervgyár, ebből a növényből is tervtúlteljesítés várható, mert még további 70 vagon bab begyűjtése várható, viszont a tervhez összesen csak 110 vagon bab szüliséges. A 140 vagon begyűjtésre kerülő babon felül további 20—30 vagon bab részben a gyár feldolgozási kapacitáshatára miatt, részben egyes termelőszövetkezetek szedési problémái miatt elöregszik, de népgazdasági szempontból nézve ez nem kár, mert ebben az évben is külföldről hoztunk be vetőmagot, tehát a vetőmag fogása a termelőszövetkezetnek és a népgazdaságnak is hasznos. A zsizsik ellen azonban szén- kénegezni szükséges a vetőmagot. Pár évvel korábban, kizárólag sárga hüvelyű babot ,,íélidó“ a konzervgyárban A Hunyadi Termelőszövetkezet területén, az újonnan telepített, gépi művelésre alkalmas, ritka sortávolságokba ültetett szőlőtáblák gyomtalanítása tökéletes, permetezése mintaszerű, önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen módszerrel tudták ezt ilyen szépen és időben elvégezni? Egy hónappal ezelőtt a termelőszövetkezet vezetősége tanulmányúton volt Kunbaján az állami gazdaságban, ahol a szőlőművelés minden csínját-' bínját bemutatták: a most forgalomban levő legmodernebb, legcélszerűbb talajműA HÉTVÉGE SPORTJA Labdarúgás: A Kinizsi úttörőcsapata vasárnap délután 17 órakor fogadja a Félegyházi VSE úttörőcsapatát. Birkózás: A Kinizsi birkózói vasárnap a Ceglédi VSE csapatával mérkőznek a vasutasnap alkalmával Cegléden. Modellezők: A Kinizsi modellezői két helyen szerepelnek vasárnap. Hat versenyző Foton versenyez (megyei verseny), egy pedig Szegeden, területi versenyen vesz részt. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Válás olasz módra. Díjnyertes, magyarul beszélő olasz filmszatíra, Főszerepben: Marcello Mastroianni. (Csak 18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 órakor. Penztárnvitás 5 órakor. 1681-ben a patyolat ára egy rajnai forint. Egy elökő tőnek az ára 9 garas. 1690-ben egy szoknyára való rása 8 tallér, 4 garas és 7 poltúra. 1695-ben egy pár csizma egy tallér és 55 pol- túrába került. 1729-ben a szűr ára egy forint és 82 dénár volt. A szűrkankó ára 85 dénár volt. Egy férfi derekára való öv 10 dénárba került. Ha azt nézzük, hogy a marha ára 14—16 forint, a ló ára 20—25 forint volt, akkor az ipari árak nem voltak túl magasak. Megállapítható a felsoroltakból, hogy a női holmik ára akkor is borsos volt. A nők szép ruha iránti vágyát nem volt könnyű kielégíteni. Egy szűr ára csak 1 forint és 82,50 dénár volt és a szűr csaknem egy évtizedig nem szakadt el, egy szoknyának való 6 rajnai forint és 50 dénárba került, kérdés, hogy 10 évig hordta-e a gazdája? a kereskedelem hozott -I szép dolgokat a mesz- sze kelet mestereinek munkáiból. Néhány darabot megőriztek az emberek belőlük. Ma már a múzeumban vannak. Ha megnézet getjük őket, nem csodálkozunk azon, hogy azokj nagy árért cseréltek gaz- j dát. A szépet mindig meg | kellett fizetni. A férfinép I a szeretett és becsült asz- \ szonyának elő is teremtet- j te az árát. A kereskedelem által ho- \ zott holmik idegenek vol- i fok népi viseletűnkben, : Az igazi népviseleti anya-: got a helyi ipar állította \ elő. i Dr. Balanyi Béla tVéoe) í
