Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

1963. JÜLIUS 13, SZOMBAT r*3» HEGYEI Uiratltis a sattbi jtirnsbiíl: Aratnak a Börzsöny alján is Jól halad a növényápolás — Vége felé közeleg a málnaszezon | zsa almát szednek majd le a I fákról. Dicséretet érdemel a gyümölcstermesztő brigád, amely a napokban már hatod­szor permetezte meg a re­kord termést nevelő fákat — sp—• A Moszkvában tartózkodó \ magyar filmkiildöttség | sajtóértekezlete A moszkvai nemzetközi £ filmfesztiválon részt vevő ma- ^ gyár filmküldöttség pénte- ^ ken sajtóértekezletet tartott. ^ Az újságírók érdeklődésének ^ középpontjában Rényi Ta- i más és Sinkovics Imre állt, í tekintve, hogy az előző na- í pon mutatták be nagy si- j kerrel a Kreml kongresszu- í si palotájában a Legenda a $ vonaton című filmet í Készül a málnadzsem Vj Lencsearatásra készülnek a kákái határban f Másutt már a cséplést is el­kezdik, amikor a Börzsöny lankáin, a szobi járás községei­ben hozzáfognak az aratáshoz. Általában két-három hét­tel később érik csak be errefelé a gabona, a vidék északi fekvése és a hegyek ölelte hidegebb talaj miatt. Ezt a késlelkedést per­sze a járás közös gazdaságai előnyösen kihasználják, ugyan, is a málnaszezon legtöbb munkát kívánó napjai éppen az aratást megelőző hetekre esnek. Nagymarostól Bernece- barátiig sok ezren szedik most a bő termést adó gyümölcsöt az ország talán legnagyobb málnáskertjében. Milliókkal gyarapítja a „piros arany”, a málnatermés a szövetkezetek bevételét. Lassan befejeződik a málnaszezon, s most már az aratásra összpontosítják erejü­ket a mezőgazdaság dolgozói. Zúgnak már az aratógépek az érettebb táblákon, itt-ott az Ipoly mentén a kombájn is belekóstolt az őszi árpába. A szobi Űj Barázda Termelőszö­vetkezet gabonaföldjein ma reggel kezdik meg az aratást. Swéger József elnök a szövet­kezet vezetőivel napok óta figyeli már, érik-e a szem, me­lyik táblán kezdhetik meg a munkát. Most sem okoz na­gyobb gondot a gabonabetaka­rítás, inkább arra vigyáznak, hogy a minimális szemveszte­ség mellett minél több szalmát tudjanak kazalba rakni. 308 hold búza. 139 hold tava- i szi árpa, egy kevés zab, s ta- j karmány borsó várja a kaszát — pontosabban a gépeket. A kasza ugyanis nem igen jut szóhoz az idén A gabona 90 százalékát gépek aratják Megérkezett már a kombájn és.-: a.- tsz -saját;, meg ■ i&gy--* köl - csönvett kévekötő aratógépe ma már hozzákezdhet az őszi árpa vágásához Időben meg­alakították a gépeket kiszol­gáló aratóbrigádot is — ki­próbált, jól összeszokott együt­tes végzi majd a szalmalehú­zást, a kazálharakást és a szem behordását. Vannak kö­zöttük üzemi munkások is, alkalmi aratók, akik a szabad­ságukat töltik aratással. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy mindazok a ta­gok, akik részt vesznek az aratással kapcsolatos munkák­ban, célprémiumot kapnak. És­pedig minden megszerzett munkaegység után két kiló búza illeti meg az aratókat. Az anyagi érdekeltségnek ez az ösztönző módszere még lelki­ismeretesebb munkára serken­ti a gabona betakarításában részt vevő dolgozókat. Szobon sem feledkeznek el 1— legalábbis, ahogy az elnök bizonygatta —, az aratást kö­vető talajmunkákról. Ahol a tarló szabadul, nyomban hozzákezdenek a tarlóban táshoz, vagy a szántáshoz. A gépállomás három erőgépét bocsátott a szövetkezet rendel­Az Egyesült izzólámpa és Villamossági Rt. Gépgyára (Bp. IV., Szilágyi u. 26. sz.) FELVÉTELRE KERES elektroműszerész, marós, esztergályos, műszerész, lakatos szakmunkásokat, valamim gyakorlattal ren­delkező gépszerkesztő és mővelertervező mérnököket. technikusokat. A gépgyár megközelíthető a 12-es. 12/a villamossal. 43-as és C busszal. kezésére. Ezek mellett a szö­vetkezet saját traktora is részt vesz majd a szántásban. Az Üj Barázda Tsz-ben egy tal­palatnyi földet sem akarnak szántatlanul hagyni a jövő esz­tendőre. Tavasszal az Űj Barázda Tsz-ben tíz hold málnát tele­pítettek, s így a málnaszedés egyelőre még csak a háztáji gazdaságokban jelent munkát. Ugyanakkor sok elfoglaltságot igényel a kapások ápolása, amit ezekben a napokban is teljes erővel végeznek a tagok. Érdemes megjegyezni, hogy a kukorica errefelé is ágén szép terméssel kecsegtet. Most már csak az időjáráson múlik, va­lóra válnak-e a remények — a tagok ugyanis mindent el­követnek a magasabb termés­átlagok biztosítósa érdekében. Bőséges termés betakarítására készül a szövetkezet. Éppen most építenek egy 15 vagonos kukoricagórét saját erőből. Szukiszt János, az építőbrégád vezetője szerint, mire a kuko­rica beérik, a góré is elkészül. Annak idején hírül adtuk, hogy a szobi Űj Barázda Ter­melőszövetkezet —* amely ta­vasz óta három község határá­ra terjesztette ki birtokát (egyesült az ipőlydamásdi és a zebegényi szövetkezetekkel), az idén nagyobb területen ker­tészkedik. Ipolydamásdon, az Ipoly mentén létesítettek na­gyobb öntözéses kertésze­tet. Már szedik a papri­kát, a paradicsomot és az uborkát. Régi vágyát sikerült ezzel tel­jesíteni a környék lakosságá­nak; a szobi termelőszövetke­zet is hozzájárul a zöldségellá­tás megjavításához. Több kedvező előjel ígér Szobon eredményes esztendőt, így például takarmányból a vártnál többet tudtak betaka­rítani. Különösen jól fizetett a lucerna második kaszálása, amit éppen a napokban fejez­tek be. Jó termést ad a szö­vetkezet 16 holdas mintaszerű­en kezelt gyümölcsöse, amiről eredetileg 600 mázsa jonatán almára számítottak. A leg­utóbbi .becslések szerint vár­ható, hogy körülbelül ezer má­Kóka évszázadok óta a len-1 csetermesztésről nevezetes: eb- j ben az egy községben nagyobb inennyiséget termelnek ebből a főzeléknövényből, mint az egész Alföldön együttvéve. A Kossuth Tsz nemcsak megőriz­te, hanem továbbfejlesztette a termelési hagyományt és az idén is több mint 130 holdon készülnek az aratásra. A len­cse ezekben a napokban érik kasza alá. Nemrégiben súlyos kár sújtotta a kokat határt: nagy arányú jégverés csaknem p teljesen tönkretette az árpa- ^ termést és a kitűnőnek ígér- ^ kező lencsetermés jó részét is. ^ De még így is mintegy 250/f mázsa lencsét tudnak betaka-% rítani, amit szerződéses ala-á- y pon értékesítenek az állami í kereskedelem útján. Megjelent a Kossuth Könyvkiadó világtörténet sorozatának harmadik kötete Konzervgyárainkban készül a külföldön is nagy népszerű­ségnek örvendő málnadzsem. Dunakeszin is konzerválják az ízletes gyümölcsöt (Gábor felv.) Megjelent a Kossuth Könyv­kiadó tízkötetes világtörténet sorozatának harmadik kötete, amely az egyetemes történetet időszámításunk V. évszázadá­tól a XV. század végéig tár­gyalja. Elemzi a feudális tár­sadalmi rendszer kialakulását és sajátos vonásait a Távol- Kelet országaiban, majd Euró­pa. Elő- és Közép-Azsia terü­letén. A fejlett feudalizmus korszakában az egyes országok történetének tárgyalásán kívül külön fejezetet szentel a ke­resztes hadjáratoknak. A kötet utolsó két fő része a központo­sított államok kialakulását tárgyalja Ázsia, illetve Európa országaiban, ismerteti az ázsiai és kelet-európai népek küzdelmét a mongol—tatár hódítás ellen, majd ' az osz­mán-török birodalom kezdeti hódításait és a délke let-euró­pai népek harcait a törökök ellen. Nagy figyelmet szentel a paraszti osztályharc kiemel­kedő eseményeinek, például a huszita háborúknak és képet ad a korai reneszánsz kialaku­lásáról és az európai huma­nizmus kezdetéről. A tanulás nálunk népmozgalom Kibővített osztályértekezlet a megyei tanács művelődésügyi osztályán Jegyzőkönyvből — kenyér? IJ. Az egy hónappal ezelőtt megjelent és az új szobi ke­nyérgyárral foglalkozó tele­foninterjúnknak ez volt a lé­nyege. Rengeteg hibával, nagy erőfeszítésekkel üzemelt akkor a szobi kenyérgyár. Az idő közben előrehaladt, s érthető kíváncsisággal hívtuk újból telefonhoz Cref István telep­vezetőt. — A cikk megjelenése után megjelentek az érdekelt felek számonkérni, mi az, ami nem jó. Erre csak másik kérdéssel válaszolhattam: mit javítottak meg? — Mi a helyzet ma? — Csütörtökön jártak ná­lunk a 25-ös Építőipari Válla­lattól, a minisztériumtól, s fölvettek egy jegyzőkönyvet. — Tartalma? . — Körülbelül azok a gép- és üzemhibák kerültek papírra, amelyek az előző jegyzőkönyv­nél. — Félő, hogy ettől nem múl­nak el az itteni bajok és gon­dok. — Sajnos, ma is rossz a szi­tálógép. nem működik a ke­mence hőfokszabályozó és mé­rőkészüléke, s a sóoldó beren­dezés. Ezek a legfontosabbak. Pedig közben már 90 mázsára kellett feltornászni; ennyit sü­tünk naponta. A régi kisüze­mek leálltak. — Nem találhatnánk vala­milyen áthidaló megoldást? — Tulajdonképpen magunk is helyrehozhatnánk néhány hibát, de a gépekhez addig nem nyúlhatunk, amíg a hiva­talos átvétel meg nem törté­nik. Ez hát fából vaskarika. A kenyérgyárat építőknek kell megtalálni az igen sürgős meg­oldást a bosszantó és kárt okozó helyzet felszámolására. Hogy ez hogyan sikerül, erre már írásban kérünk választ lapunk hasábjain. T. Gy. Tegnap délelőtt kibővített osztályértekezletet tartottak a megyei tanács művelődésügyi osztályán, amelyen az osztály dolgozóin kívül részt vettek a járási és városi pártbizottsá­gok ágit.-prop. osztályainak vezetői, a járási tanácsok el­nökhelyettesei, művelődési osztályvezetői, s munkatársai, a járási művelődésügyi intéz­mények vezetői, gimnáziumi igazgatók, a megyei tömegszer­vezetek képviselői, s megyei kulturális intézmények kép­viselői. Az értekezlet résztve­vői meghallgatták és megvitat- j ták Dékán Antal osztályvezető J elemző értékelését az • elmúlt j oktatási-népművelési időszak | eredményeiről, s közművelődé­si tevékenység előtt álló meg­növekedett feladatokról. Dékán Antal a többi között beszámolt a felnőttoktatás helyzetéről. Elmondotta, hogy az elmúlt tanévben csak­nem hétezer felnőtt dol­gozó tanult az általános iskolák esti tagozatán, s ezeknek zöme termelőszö­vetkezeti tag. Az elkésett prémiumfeladat Olyan emberek, akik a meg­változott körülmények között érziík a tanulás szükségességét, s előbb az általános iskolai végzettséget kívánják megsze­rezni, majd tovább akarnak tanulni szakmunkástanfolya­mokon, sőt középiskolákban. A megyénkben működő mező- gazdasági technikumokban például az elmúlt tanévben | több, mint ezerkétszáz felnőtt dolgozó tanult a levelező ta­gozaton. Ez a szám a követke­ző években minden bizonnyal emelkedik. A mezőgazdasági szakmunkások iránt is nő az igény. Megyénk termelőszövet­kezeteinek tizenháromezer új mezőgazdasági szakmunkásra van szükségük. A felnőttoktatás szervezésé­hez a jövőben nagyobb segít­séget várnak a tömegszerveze­tektől, s komoly tényezőként szerepelhetne a megyében mű­ködő több, mint hetven szak- szervezeti szakmaközi bizott­ság is. A művelődési házak tevé­kenységében további dif­ferenciálódásra van szük­ség­A múltban sok helyen legin­kább a nagyterem rendezvé­nyeire — színházi előadás, is­meretterjesztés — szórakozta­tás, stb. — korlátozódott a mű­velődési házak munkája. Több klubra és sok művészi cso­portra, szakkörre van szük­ség, ahol az azonos érdeklő­désűek megtalálják egymást, s hajlamaiknak, kedvüknek legmegfelelőbb hasznos tevé­kenységet fejthetnek ki, mű­velhetik magukat, szórakoz­hatnak. A művelődési házak programjának jobban kell igazodnia a község sajátossá­gaihoz, életéhez. Megtörtént például, hogy szőlő- és 'gyü­mölcstermelő községben a mű­velődési ház gombatermelő szakkört akart szervezni, ho­lott erre sem szükség, sem érdeklődés nem mutatkozott. A művelődési házak tudato­sabb, az élet követelményeihez igazodó programja kialakítá­sához szükséges a járási és városi művelődésügyi osztá­lyok intenzívebb, operatívabb közreműködése. Tovább javult az ismeret­terjesztő tevékenység, amely elsősorban a helyi, községi TIT előadócsopor­tok létrehozásának kö­szönhető. sell fejlécén és Kunya Mihály , üzemvezető írta alá. Ezek után még érthetetlenebb, miért nem adták ki legalább május végén a tervet, ha már ké­szen volt. Akkor talán még tudtak volna tenni valamit an. nak érdekében, hogy egy szá­zalékkal csökkentsék a terme­lési költséghányadot, egy szá­zalékkal növeljék az egy főre jutó termelési értéket és egy ; százalékkal túlteljesítsék a zú- j zottkő tervet. A megtörténteken sajnos 1 már nem lehet változtatni. A harmadik negyedév azonban j mindössze fél hónapja kezdő- j dött el. Az erre szóló prémium ! feladattervet — ha eddig nem tették meg — néhány nap alatt a Pestvidéki Kőbánya [ Vállalatnál is kiadhatják. Ha i most nem teszik ezt meg, a negyedév végén már ne küld­jenek ilyen terveket az üze­mekbe. Ez csak felesleges pa­pírmunka lenne, amire éppúgy nincs szükség a jövőben, mint I ahogy a múlt negyedévben | sem volt, 1 F. I. Levelet kézbesített szerkesz­tőségünkbe a posta. A levél az ÉM Pest vidéki Kőbánya Vál­lalat szobi üzeméből érkezett. Feladója Molnár János, a szo­bi kőbánya párttitkárai Molnár elvtárs tanulságos, az egész megyében megszívle­lendő eseményről tudósit ben­nünket. „A szobi üzem mű­szaki vezető .je előtt teljesen is­meretlen volt a II. negyedéves prémiumfeladat és csak akkor vált előttünk ismertté, ami­kor 1963. július 3-án (!) min­denki kézhezkapta a II. ne­gyedéves feladatokat” — írja többek között. Amint tehát a levélből ki­derül. a vállalat központja a második negyedévi prémium feladattervet a harmadik ne­gyedév első napjaiban adta ki. Joggal kérdezték tehát a vállalat dolgozói párttitká­ruktól és ő joggal kérdezi raj­tunk keresztül a vállalat köz­pontjától, mire ösztönöz az ilyen feladatterv? A levélhez a prémiumfel­adatterv másolatát is mellé­kelte Molnár elvtárs. A máso­lat a május 25-i dátumot vi­Eredményesen működték pél­dául a termelőszövetkezeti akadémiák. Az elmúlt idő­szakban a korábbi kilenc aka­démiával szemben 45 termelőr szövetkezeti akadémia műkö­dött a megyében. Tovább gyarapodott a könyvtárak könyvállománya. Egy év alatt minisztériumi és megyed támogatásból —, de sok helyen a termelőszövetke­zeteik és a földművesszövetke­zetek ajándékából, hozzájáru­lásából — összesen csaknem kilencven ezerrel gyarapodott a kötetek száma. Az oktatás helyzetét ele­mezve az előadó részletesen foglalkozott a tanügyi reform végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal, a szakközépis­kolai hálózat idei bővítésével, a korszerű tanítási módszerek kialakításának szükségességé­vel, a bejáró pedagógusok helyzetével, az iskolák techni­kai adottságaival. Megyénkben az elmúlt tanévben már 173 általános iskolában volt gyakorlati oktatás műhelyben, illetve gya­korlókertben. A középiskolások 74 százaléka is részesült gyakorlati okta­tásban. Ez az üzemekkel, munkahelyekkel való kapcso­lat javulására vezetett. Nagy figyelmet szentelt az előadó a nemzetiségi területek oktatómunkájára. Elmondotta, hogy csaknem hatezer gyer­mek részesült nemzetiségi nyelvoktatásiban. A megnövekedett oktató­nevelői, valamint népmű­velési feladatok a jövőben megkövetelik az immáron két éve működő járási mű­velődésügyi osztályok ha­tékonyabb, komplexebb tevékenységét. Mindkét közművelődési ág egyaránt fontos, egyaránt fi­gyelmet, előrelátó, perspekti­vikus tervezést, céltudatos kö­rültekintő munkát igényel. A beszámolót élénk vita kö­vette. A hozzászólók elsősor­ban a jobb, eredményesebb* hatékonyabb munka lehetősé­geit keresték, módszereikről* tervekről beszéltek. Az érte­kezlet elősegítette, hogy a közművelődés legexponáltabb pontjain dolgozó szakemberek a fontosabb kérdésben azo­nos nevezőre jussanak. (tm) A közelmúltban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Buzási János: Az újvidéki raz­zia című művét, amely az 1942. január 5-től 31-ig a Saj­kás-háromszögben és Újvidé­ken megrendezett horthysta karhatalmi razzia borzalmait 1 tárja fel bizalmas dokumentu­mok, tanúvallomások és jaien- I tések alapján. (MTI) * 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents