Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

1963. JÚNIUS 6, CSÜTÖRTÖK ™'£fCírlan A háztáji gazdaságok szerepe és jelentősége A szocialista átszervezést ________—— követően so­kat fejlődtek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ma már döntő szerepük van a lakosság ellá­tásához, az export és az ipar igényeinek kielégítéséhez szük­séges áruk termelésében. Bi­zonyítja ezt az a tény, hogy cs elmúlt évben a szocialista ringi-jiisemékből a gabonaféle­ségek 92 százalékát, a burgo­nya 94.9 százalékát, a zöldség­félék 91.1 százalékát vásárolta fel az állam. A mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése, termelésük gyorsütemű fej­lesztése mellett, továbbra is szükség van azonban a háztáji gazdaságok támogatására. Er­ről mondotta a Vili. kongresz- szuson a Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs: *... mind az ország, mind a szövetkezeti tagok ellátásában, sőt a közös gazdaság erősítésé­ben is nagy a szerepűik a ház­táji gazdaságoknak A háztáji gazdaságok nép* gazdasági jelentőségét mutat­ja, hogy jelenleg ezek rendel­keznek az ország szántóterü­letének 10,6 százalékával, a szőlő területének 28,5 százalé­kával. A háztájiban van az or­szág szarvasmarha-állományá­nak 37,3 százaléka, a sertés­állomány 38 százaléka. Előzetes adatok szerint ezek a gazdaságok adták az ország hústermelésének 46,1 százalé­kát, a vágottfaaromíi 79 száza­lékát, a tojás 90,3 százalékát, a tej- és tejterméktermelés 60,3 százalékát. Jelentős ezek­nek a gazdaságoknak az áru­termelése is. 1962-ben az álla- mi-*felvásárlásból vágósertés­nél 17 százalékkal, vágómarhá­nál 29 százalékkal, a tejnél 30 százalékkal és a tojásnál 80 százalékkal részesedtek. A háztáji gazdaságok, tehát a termelőszövetkezeti családok belső ellátása mellett jelentős volumenű mezőgazdasági ter­méket áruként is értékesíte­ttek. A háztáji gazdaságok fő feladatának, a család önellá­tásának jeléntőségét' az is mu­tatja, hogy amennyiben az e célra szolgáló sertéshízlalás 10 százalékkal csökkenne, pótlá­sára a jelenlegi fogyasztási színvonal tartása mellett 4200 vagon húst kellene a közpon­ti ellátásból biztosítani, vágy- például egy háztáji tehén ki­esése 14 fővel növelné a köz­ponti ellátásból részesülők szá­mát. Ezeknek a gazdaságoknak az elmondottak mellett a jelen­legi időszakban még egyéb igen fontos előnyeik és fel­adataik is vannak. A háztá jiból származó jövedelem igen fon­tos része a termelőszövetkeze­tekben dolgozók keresetének. Jellemző a háztájiból származó jövedelem nagyságára, hogy az meghaladja a szövetkezeti csa­ládok keresetének 50 százalé­kát. Az itt folyó Apró Antal előadása a KGST-ről E héten, június 7-én pénte­ken délután fél 4 órakor Apró Antal, a Magyar Szo­cialista MunfcáSipárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese előadást tart a Pest megyei Tanács nagytermé­ben. A KGST néhány aktuá­lis kérdése címmel. A kon­zultációval egybekötött tájé­koztatón a megyei és járási szervek, valamint az ipari vállalatok és termelőszövet­kezetek vezetői vesznek részt. Görög újságíróküldöttség látogatása hazánkban A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének meghívásá­ra négytagú görög újságíró- küldöttség tíznapos látogatást tett hazánkban. A görög új­ságírók találkoztak a magyar politikai és társadalmi élet képviselőivel, művészekkel, újságírókkal. Jártak Székesfe­hérvárott, Veszprémben, Ino- tán és a balatoni üdülőhelye­ken. Amíg egy találmány eljut odáig Elsősorban a városi au­tóbuszvezetők körében kel­tett osztatlan sikert, dr. Vá- radi Jánosnak, az Agrártu­dományi Egyetem gépé­szeti kara dékánjának sza­badalma, a hidromecliani- kus erőátviteli berendezés; Működési elve a követ­kező: az autóbusz motor­ját és sebességváltóját nem a kuplung kapcsolja össze, hanem egy űj szerkezet, amelyben — bármilyen hi­hetetlenül hangzik is —, olaj biztosítja a kapcsola­tot. Ilyenformán a gépko­csiban a kuplungfedél fe­leslegessé válik. Már biz­tonsági okokból is nagy je­lentősége van ennek, mert mindössze két pedál marad; a fék és a gáz, s kettőt már nehezebb összecserélni, ha hirtelen és gyorsan kell cselekedni. Az elmés szabadalom kí­méli a járművet, mert az indítást egyenletessé teszi, meggátolja a motor túlper- gését, s ugyanakkor, ha szükséges, a motorfék igény- bevételét is lehetővé teszi. így a motorok élettartama megnő. De legalább ilyen lényeges, hogy a gépkocsi- vezetőt is sok fáradtságtól kíméli meg at új szerkezet. Felmérések alapján megál­lapították, hogy egy városi autóbuszvezető egy műszak alatt legalább 1500-szor nyomja le a kuplungpedált, ami nagyon fárasztó. Az új szerkezet ezt feleslegessé teszi. Sőt sebességet is rit­kábban kell váltani, mert 30 kilométeres sebességig a harmadik, onnan pedig az ötödik fokozatot használ­hatja a vezető. A többi fo­kozatot a hidraulikus erő­átvitel pótolja. A kísérleti példányokat sikerrel használják. Az ATKA ez évben az ötdara-, bős nullszériát is elkészíti, de hogy mikor kezdődik a sorozatgyártás, erre eddig nem tudtunk választ kapni. A hidromechanikus kapcsoló megüti a világszínvonalat, de a gyártáselőkészítés elég­gé elmarad még a — világ- színvonaltól ... F. I. termelésnek ugyanakkor meg is van a gazdasági alapja az átszervezés után is, mert a megfelelő gazdasági épületek, felszerelések, a megfelelő szak­értelemmel rendelkező mun­kaerő Vendelkezésre áll. Sőt, egjres csökkent munkaképessé­gű személyek, a háztartásban dolgozó nők, az öregek munká­jának felhasználása jórészt csak itt valósítható meg. A háztáji állattartás periig előnyös, mert nagy menny iségű olyan mellékterméket használ fel takarmányul, amely egyéb­ként veszendőbe menne. A számítások szerint a háztáji gazdaságokban körülbelül 100 000 vagon konyhamoslék termelődik, amiből 2400 vagon élösertés táplálható. . A háztáji gazdaságoknak te­hát igen jelentős a mezőgaz­dasági termelésben elfoglalt helyük, jelentősen részeseditek a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban. Sajnos, népgazdasági fon­tosságuk ellenére komoly problémák jelentkeznek ter­melésükben. A legutóbbi állat­számlálások szerint gyorsan csökken főleg a háztáji tehén- és kocaállomány s nem kielé­gítő a háztáji termelés szín­vonala, sem. Ez a helyzet meg­nehezíti mezőgazdasági ter­veink teljesítését, mert példá­ul amíg 1962-ben a háztáji és a kisegítő gazdaságok tehén- állománya 43 000 darabbal csökkent, addig a közös lésévéi lehetne a legjobban megoldani. A háztáji gazdaságok szere­pének és jelentőségének he­lyes értelmezéséhez tartozók az is, hogy a háztáji gazda­ságok termelésének, támoga­tásának a közös gazdaságok to­vábbi szilárdítása mellett kell folynia. Solton ezt úgy ér­telmezik, hogy a közös gaz­daság erősítésének együtt kell járnia- a háztáji gaz­daságok fokozatos elsorvasz­tásával. Ebiben, a kérdésben azok a gazdaságok járnak el helyesen, amelyek a kö­zös erősítésével együtt, meg­felelő gondoskodással, leg­alább azonos szinten tartják a háztáji gazdaságokat, sőt, ahol a törvényes méreték megen­gedik, elősegítik a kiegészí­tésit. A termelőszövetkezetek vezetői sokat tehetnek a háztáji gazdaságok törvé­nyes kereteik közötti gazdál­kodásáért. Számos példa mu­tatja, hogy ahol a szőve t- líezeti vezetők helyesen ér­telmezik a háztáji szerepét, ott a közös gazdaság fejlő­dése mellett nincs vissza­esés a háztájiban. Számos helyen megszervezték a ház­tájiból származó áruknak a szövetkezet áruival való kö­zös szerződését és értékesí­tését is. Olyan jelenségek­kel is lehet viszont talál­kozni, hogy a háztáji, gaz­daságot a közös gazdaság fejlődésének rovására, a tör­vényes kereteket túllépve, előtérbe helyezik. A megen­gedettnél nagyobb területet, nagyobb állattartást, a kö­zös rovására több takarmányt stb. biztosítanak. A mezőgazdaság fejleszté­sének a második ötéves tervben meghatározott cél­kitűzéseit csak úgy valósít- hatjüfc meg, ha helyesen ér­telmezve . a közös lés & há2- iáji gazdaságok szerepét, egy­máshoz való viszonyát, arra törekszünk, hogy mindkét területein kihasználjuk a le­hetőséget a lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékekben jelentkező szük­ségleteinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Dankovits László, az MSZMP KB agit.-prop.- osztályának munkatársa Tevékenységük középpontjában: az ember A pártmunka néhány tapasztalata a Monorí Járási Pártbizottságon Aki azt hiszi, hogy a Mono- ri Járási Pártbizottságon min­den időt lefoglal a közös gaz­dálkodás ügye, a munka irá­nyítása és ellenőrzése, az elvi, politikai munka — az téved. Hányán hozzák a pártházba egyéni gondjaikat, bonyolult magánügyeiket és várnak se­gítséget egyik vagy másik munkatárstól, akiket általában csali úgy emlegetnek: „elintéz­te a pártbizottság”. Guba Pál, a járási pártbi­zottság titkára nemsokára két esztendeje lesz, hogy ideérke­zett Monorra. Példákat keres emlékezetében, hányán is járlak ez idő alatt nála segítséget kérve gondjaik eloszlatásához. Számot nem tud mondani, ha­nem néhány esetet felemlít. Nagy bácsinak nem is tudja már a másik nevét. De még ma is felbosszantja, hogyan nehezítik meg az egyszerű em­berek életét a bürokraták. Nagy bácsi hat éven át hasz­talan járkált két villanyoszlop ügyében hivatalról hivatalra. Hat éve folyik a vita: jár-e ennek az idős embernek az „oszlop”, vagy sem. Paragra­fusokat emlegettek. Az élet­ről, a szemük előtt zajló való­ságról nem vettek tudomást. Guba Pál kiment Nagy bácsi lakására, betelefonált a hiva­talba, érdeklődött, vitatkozott és két hét alatt eldőlt a sok évre visszanyúló, sok felesle­ges keserűséget okozó vita. Ma már villany világit Nagy bácsi házában -is, ............. .. — M últkorában egy néni kér­te: egyedül nevelt gyermeke most érettségizik: segítsék már bejutni egy felsőfokú techni­kumba. Utánjárásra persze nem volt szükség, mert a gye­rek kiváló tanuló — de hát az édesanya így nyugodtabban aludt éjjelente. Most éppen azt vizsgálják hogyan foglalkoznak a járási pártbizottság tagjai a dolgo­zók bejelentéseivel, panaszai­val, kérelmeivel. Ilyen és más fontos kérdést mindig együtt tárgyal meg Guba Pál munka­társaival. Ha együtt határoz­nak el valamit, jobban magu­kénak érzik a munkatársak is annak végrehajtását. így van ez gazdasági ügyekben is. Ezért vitatták meg együtt, ho­gyan ellenőrizzék a tavaszi vetést, az ösztönző jövedelem- elosztási formák biztosítását, az állattenyésztés további fej­lesztését. Az elmúlt évben még a já­rási tanáccsal közös program­pontokat dolgoztak ki. Idén Diákköri konferencia Gödöllőn A tudományos diákkörök hagyományos országos konfe­renciáit az idén november 4 és 6 között rendezik meg. A központi megnyitó ünnepséget, továbbá a társadalom- és ter­mészettudományi szekció ülé­seit a Szegedi József. Attila Tudományegyetem, a műszaki és vegyész szekcióét az Építő­ipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, az orvostudományi szekcióét a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem, az agrártiido­mányi szekcióét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ren­dezi. — Uj óvoda épül Peneen. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén a községben épülő 25 gyermeket befogadó óvoda költségeihez 5‘0 000 forint állami támogatást szava­zott meg. erre már nem volt szükség. A gazdasági élet legfontosabb ágaira terjed csak ki tervük. így pél­dául arra, hogy a tsz-ek sajá­tosságuknak megfelelően dol­gozzanak. Ahol az állatte­nyésztésnek vannak jó felté­telei, ott elsősorban arra ren­dezkedjenek be. Ahol a ker­tészet kínál busásabb hasznot, ott a kertészetet alakítsák ki. Arra serkentik a pártszerve­zeteket is, hogy ne a közvet­len múnkMolyáma tokba avat­kozzanak bele, ne ők jelöljék meg, mikor vessenek vagy arassanak. Bízzák ezt nyugod­tan a szakemberekre. Ok íre­ké ö az elvi irányítás, ellenőr­zés mellett igyekezzenek az emberek érzelem- és gondolat- világában is kialakítani az egységes paraszti osztályt, ad­janak világos válaszokat a vi­tás elméleti kérdésekre. A járási pártbizottság az 1956 előtt sokszor eltorzult pártmunka stílusával már ré­gen szakított. Nem az utasít- gatás, a sablon, a bevált esz­közök mindenhol és minden­áron való alkalmazása, a bü­rokratizmus jellemzi munká­jukat. Arra törekednek, hogy minden tettüket a megértés, a humánum fűtse át. Nem lát­ványos gyűlésekkel, hangzatos versengés hirdetésével kíván­nak eredményt elérni, hanem jól megalapozott munkával, aminek igaz, olykor lassan érik meg gyümölcse. Ilyen volt például az ösz­tönzőbb jövedelemelosztásra való serkentés, amely a nö- j vénytermesztésben jól bevált. ! Ez évben . az állattenyésztés- : ben is új alapokra helyezték a í tsz-ek az elszámolást. Egy bi- jzonyos: egyetlen munkaegysé- \ get sem írnak ma már jóvá í ha nincs mögötte termelési ér- \ ték. Megteremtették a tsz-közi \ vállalkozásokat. Jó kilátással > kecsegtet a közös sertéste- ; nyésztés, s ha vannak még ! zökkenők, de fejlődik a tsz- ! közi építőbrigád munkája is. \ Mindig keresik, kutatják a ; módját: 5 hogyan lehetne jobban. (S ez a lényege munkájuknak. ; Ha kell, a tsz-tagok több J jövedelméért, gondtalanabb j holnapjáért dolgoznak fárad- \ hatatlanul. Máskor csupán ^villanyoszlop vagy állás — \ olykor iskolázás ügyében intéz- g kednek. Nem választják soha ! a munka könnyebbik oldalát, ^ hanem következetesen halad- g nak előre, tökéletesítve, ma- g gasabb színvonalra helyezve g munkájukat, amelynek közép- ! pontjában mindig az ember Un. • S. A. nek ott szabadtéri színpadöt Megfelelő gí épületekkel egész % nyáron színielőadá-% sokat rendezhetné- $ nek, filmet vetít- gg hetnének. Ez azon- % ban már a második $ lépés, először a $ strandot kell létre- % hozni, vendéglővel, $ presszóval. í y A tő megközelítése % ideális, öt percre a g HÉV-tői, álig száz g méterre a Duna- g parttól terül el. A g vasútállomáshoz ál- g ’ondó autóbuszjárat g van, £ A Kék-tó strand- ^ fürdő megépítésé- ^ hez a szigetszent- g miklósi tanács a kör- g nyeső nagyüzeme k- g tői kap segítséget, g Helyi anyaggal, va- g lamint társadalmi g munkával a község g lakossága is hozzá- g járul a tervek mi- g előbbi megvalósítá- g sához. k. in, A lítettük, a víznek ter­mészetes forrása és lefolyása van, tehát önmagát tisztítja. Mindenesetre, a meg­nyitás előtt a vizet teljesen megtisztít­ják. Kotrógépekkel egészen az aljáig ki­emelik a lerakodott szennyet, iszapot. Az altalaj Úszta kavics. A partvonal egy szaltaszát a Csepel Autógyár évekkel ezelőtt lépcsőzetesen kibetonoztatta, alig van rajta javítani­való. A tanács elképze­lése az, hogy nem­csak a tavat és köz­vetlenül a strando­lásra alkalmas part­szakaszt hozatja rendbe, hanem itt építik meg községi kultúrparkjukat. A tó egyik oldala szin- * te kínálja, létesítse­fürdőhelyet. Elhatá­rozta, kidolgoztatja a terveket, s megtud­ja, milyen költség­gel lehet korszerű, modern strandot építeni ide. A volt fürdőépületek ma sem állnak kihasz­nálatlanul. A ll-es számú általános is­kola napközije szé­kel bennük. Jövőre azonban az autógyá­ri lakótelepen fel­épül az új iskola és akkor már nem lesz rá szükség, hogy itt legyen a napközi. Mielőtt bármihez is kezdenének, leg­fontosabb feladatuk megállapítani, a tó vize alkalmas-e még a fürdésre. Sok-sok éve áll használat­lanul, törni a por, piszkítja a nád. Ez persze, csak a szük­séges elővigyázatos­ság, mert mint em­g Szigetszentmiklós- g nak jókora drága- f kő van a birtokában, f de egyelőre csak a £ szakértő szeme látja í meg benne a lehető­sségeket. A Kék-tóról g van szó, erről a na- g gyón szép, romanti- g kus környezetben g fekvő tóról, amely g hal holdon — egye- g lőre teljesen elha- g gyottan rejtőzik a g völgy ölén. g A vasúti aluljáró- g tói két percnyire, a g kattogó HÉV-szerel- g vények útja mellett, g fás dombok veszik g körül a hajdMni tég- g lágyán tavat, amely- g nek azonban ter- g mészetes forrása is g van. Húsz-huszonöt g évvel ezelőtt már eszébejutott egy mér- $ nőknek, hogy a szép % környezetben levő % vizet hasznosítsa. Ö ^ nevezte el Kék-tó- j nak. % Most a községi ta- % nács vette át a Cse- 4 pel Autógyártól a Csiszola tlan drágakő szarvasmarha-állomány csak 28 000 darabbal emelkedett. Amennyiben ez a helyzet nem változik és továbbra is az em­lített tendencia érvényesül, nemcsak hogy terveinket nem tudjuk teljesíteni, hanem ko­moly nehézségek támadnak a tejellátásban már ebben az évben, a húsellátásban, pedig 1964—-65-ben. A háztáji gazdaságok tér- j -------------- melésében jelent­kező problémák igen szorosan összefüggenek a háztájival kapcsolatban kialakult helyte- \ len nézetekkel, amelyek nyo­mán több helyen hibás gya­korlatot alakítottak ki. Egyes helyeken azt mondják, hogy a háztáji gazdaságok erősödé­se, sőt megléte akadályozza az egységes paraszti osztály ki­alakulását, mert mestersége­sen fenntartja, mintegy kon­zerválja az átszervezés előtti vagyoni különbséget. Alapo­sabban elemezve ezt a nézetet, mindjárt kiderül, hogy a do­log könnyebbik részét akarják megfogni és ahelyett, hogy az adott lehetőségekkel élve — kedvezményes kocavásárlás, üszőjuttatás — az állatokkal még nem rendelkező termelő­szövetkezeti tagokat állatok­hoz juttatva egyenlítenék ki azt a bizonyos különbséget, a háztáji állatállományt akarják felszámolni. Mit sem törődnek | azzal, hogy veszélyeztetik az 1 ország élelmiszerellátását, elé­gedetlenséget szítanak a szö­vetkezeti gazdák között és tá­volabb kerülünk alapvető cél­kitűzésünktől. a termelés gjors _ ütemű növelésétől. E lég jelentős azoknak a szá­ma is; akik a háztáji gazdasá­gokat a szocialista rendszer­ben rövid, átmeneti gazdasági kategóriának tekintik s azt hí- i szik — sőt a gyakorlatban ! akarják megvalósítani —, j hogy néhány éven belül sor ; kerül a háztáji gazdaságok I felszámolására. Pedig a törvé­nyes méretek között kialakí­tott' háztáji gazdaságok nem rövid átmeneti kategóriák. Er­re az említett gazdasági meg­gondolások, a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzete mellett az is bizonyíték, hogy a Szovjetunióban több mint 30 évvel a mezőgazdaság átszer­vezése után a háztáji gazdasá­gok szolgáltatják a mezőgaz­daságban termelt összes ter­mékek mintegy 20 százalékát és ezen belül a hús, a tej, a tojás és a zöldség még nagyobb hányadát. A háztáji gazdaságok ter- -----------— melésének, illet­ve az árutermelésnek az alap­szabállyal összhangban álló növelésére megvannak a reá­lis lehetőségek. Ezeknek a le­hetőségeknek a kiaknázásához azonban szükség van a terme­lés növelésének útjában álló akadályok elhárítására. A háztáji gazdaságok ter­melésének legszámottevőbb akadálya a háztáji állatállo­mány takarmányelOiátásának nem kielégítő biztosítása. Ezen belül is a legtöbb ne­hézséget és a legnagyobb j gondot a szarvasmarha-állo- % mány és különösen a háztáji % tehénállomány takarmányéi- £ látása okozza. A kormány azj akadályok elhárítására, a J háztáji gazdaságok termeié- ^ sének támogatására több in- í tézkedést hozott. Többek kö- zött egész évre kiterjesztette J a felvásárolt tej literje utánig 20 dekagrammos korpajutta- $ tást. A tej felvásárlási árát \ literenként 20 fillérrel meg- j emelte. A leszerződött bor- / jak, a vemhes tehenek és í üszőik után a háztáji gazda-J ságok állami áron abrak- 5 takarmányhoz juthatnak. A í legfóntoasbb feladat ázott-; ban a nyári zöld és a téli', szálas és lédús takarmány; biztosítása. Erről elsősorban; a termelőszövetkezeti veze-; I tőknek kell gondoskodniuk. A; i legjobb megoldás a nyári í zöldtakarmány megoldására, í ha a háztáji állatoknak meg-', felelő, jól karbantartott le- í gelöt biztosítanak. A téli: szálas- és tömegta kar mány-: ellátást pedig a rétek ka szála-: sáriak százalékos módszeré-'', vei, a kukoricaszár egy ré-\ szének kiosztásával, a kö-; zös gazdaságokban termelt', takarmányrépa részes műve-'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents