Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

1963. JUNTOS 6, CSÜTÖRTÖK TiT-akcáó a gomba- mérgezések megelőzésére Június első napjaiban or­szágszerte megkezdődött a gombagyűjtés. A jelek szerint „jó gombás’’ évjáratra számít­hatunk. A gombázó szezon indulásá­val növekszik a gombamérge- zásek veszélye. Ezzel kapcso­latban a TIT gombászati szak­köre rendkívüli ülést tartott. Az ülésen részvevő százhúsz főnyi szakember vállalta, hogy gombaismertető előadá­sokon, lakógyűléseken; isko­lákban, társadalmi egyesüle­tekben széles körű mozgalmat indít az évente még mindig több halálos áldozatot követe­lő gombamérgezések megelő­zésére. A szakkör vezetősége felhívja a közönség figyelmét: 8z erdőn-mezőn gyűjtött gom­bákat feltétlenül vizsgáltassák meg a tanácsadó állomások, vásárcsarnokok szakértőivel, továbbá, hogy fogyasztásra gombát csak az ellenőrzött állami vagy szövetkezeti ke­reskedelemben vásároljanak. (MTI) Bővül a PVC-labdák választéka A PVC-labdákat alig ismeri a közönség, bár már évek óta kaphatók a nagyméretű kék­es pirospettyes, úgynevezett strandlabdák. A FVC-labda ugyanolyan jó és megfelel rendeltetésének, mint a gumi­labda, rugalmas, kopásálló. Egyetlen ellensége a tüske. A kereskedelem most már nemcsak az eddig ismert 10 colos nagyságú strandlabdá­kat, hanem 7 colosokat is kap a Polimer Ktsz-től. Sőt, most elkészültek a szokásos —négy colos — nagyságú játéklab­dák mintadarabjai, s a máso­dig negyedév vége felé már ilyeneket is árusítanak. Ugyan­csak elkészültek az eddig is­meretlen cirmoslabdák kísér­leti darabjai, amelyek igen mutatósak VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK — ötmilliárd éves a föld? Erich Gerling szovjet geo­lógus, a Balti-tenger vidér Kén olyan . kőzeteket , ta­lált, amelyeknek korát kö­rülbelül 5 milliárd évre becsülik. Eddig az volt a geológusok véleménye, hogy a Föld 3 és fél milliárd éves. Kora tavasszal, mégis a legforróbb időkben érkezett meg a Forte-gyár főmér­nöke Zenitet Róbert Szíriába. — A politikád légkör és az emberek hangulata' volt for­rongó. Kijárási tilalmak, ösz- szetűzések, lövöldözés volt a kísérőm. Szállodám abla­kaiból néztem végig a már- ciusd forradalom indítását; fiatalok gyülekeztek a té­ren. Ott még köztük áll­tak a rendőrök és katonák. — A folytatást már jól ismerjük a lapok híradásai­ból. Inkább a városról és a megtett útról hallariánk szívesebben. — Már jártam Egyiptom­ban, sok a hasonlóság Szí­riával. Damaszkusz, az új Damaszkusz építészeti remekekkel, csodás keleti színiekkel pom­pázik. A régi városrész min­den köve történelem... — Hogyan fogadták a ma­gyar vendéget? — Általában rendkívül szí­vélyesek voltak. Sokatmon­dó volt számiunkra — hiszen kettesben utaztunk a külke­reskedelmi vállalat megbí­zottjával — hogy kiválóan szakképzett, fotós-filmes szak­emberekkel találkoztunk ösz- sze. Utunk célja a Forte­gyártmányok piacának bőví­tése volt. — Nem volt könnyű fel­adat? — Nem bizony. Azzal foly­tatom, hogy viszonylag igen jól feHsaerelt laboratóriu­mokkal dolgoznak az ottani fényképészek. A világ min­den pontjáról ömlik oda a sok fotóéra, s ez még csak növeli igényességüket. Ott van a na»gy konfcurrencia, a Kodak, az Ilfort $ a többiek. Ezekkel kellett bírókra keűmi. —• Nem egyenlőtlen a küz­delem? . v—ürömmel állapítottam meg, hogy nMnőségjben a Gevertitel minden, körülmé­nyek között versenyezhetünk. De márkánk, a Forte beve­zetésének fő feltétele, hogy képviselőiek érdekeltek le­Kinőtt a kártevők „foga alól' a cukorrépa lombja Befejezés előtt az egyelés Csaknem 207 OfiO holdon ve­tettek az idén cukorrépát a szerződő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. A ve­tésterületnek több mint felén plyploidmagot, 96 000 holdon koptatott magot vetettek. A kelés országszerte jó volt, a kipusztulás a korábbi éveké­hez képest elenyésző: a kelés utáni kedvező időben ugjmnis a répa rohamosan fejlődésnek indult, s június elejére szinte mindenütt kinőtt a répabolha, # répabarkó „foga alól”. Kü­lönösen az alföldi megyékben volt rendkívül gyors a fejlő­dés — a Sarkadi Cukorgyár körzetében, s még néhány más vidéken a répa lombja el­lepte a talajt. A cukorrépatáblák ápoltsága általában jó. keresve sem le­het találni elgazosodott répa­vetéseket. A növényápolással elérték az időszaknak megfele­lő szintet. Országosan eddig 170000 holdon végeztek az egyeléssel. (MTI) KUDARC az az tis­— A téma utcán hever módosították' újságírók az . mert közmondást. Az én esetem­ben a Rákospa­lota—Újpest nem éppen rövid ne­vű állomás üveg­teteje fölött. Arra utaztam társaságban. Ki­nézek az állomá­son ez ablalcon — s kővé mere­dek. A régi fel­írás helyén új tábla ékeskedik: Délkút—Újváros. Dörzsölöm a üzemem, mi ez? Figyelmeztetem útitársaimat is: hitetlenkednek ők is. Az első meg­lepetés után ki­tör a felháboro- lás: ki bolondult itt meg? Rákos­palota is, Újpest is, hosszú bár, Ide régi városne­vek, megszokta a szem, a fül. És mi az, hogy Dél­kút, amikor Új­pest a főváros északkeleti kerü­lete? És mire jó ez három nappal a menetrendválto­zás után? U litársa.im ne­kem esnek: — Ezt írd meg, ne csak mindig azt, hogy rossz a közlekedés! Már írom is. Lángol a töltőtol­lam, szavaim sú­lya alatt csikorog a papír. Most na­gyot alkotok! Visszafelé utaz- tamban nincs tár­saságom, diák- gyerekek lepik el a fülkét. Csiszo­lom a filippikát, tökéleteset sze­retnék alkotni. Rákospalota— Újpesten állunk meg. Ismét ha­talmas meglepe­tés: az új tábla sehol, a régi ki­írás olvasható. Azt hiszem, tó- tett szájjal bá­mulhatok, mert a diákgyerekek is kinéznek. — Leszedték már a táblát — mondja az egyik. — Te is láttad, meklcora zűr volt? Hatalmas stábbal vonultak ki, any- nyi volt a sta­tiszta-, hogy alig tudtak köztük rendet tartani. — Én bámulom a filmeseket. — Mégse tud­nak jó filmet forgatni ... Érzem, hogy a fejem búbjáig el­vörösödöm. Az­után a remekbe szabott cikket da­rabokra tépem és kiszórom az ab­lakon. Valahol Délkút. gyeinek az eladásban. Még jobban bonyolítja a helyze­tet, ha hozzáteszem, hogy nagy anyagi áldozatokat hozó kapitalista cégek árpolitiká­ját is ellensúlyoznunk kel­lett. Nem egy cég a verseny kedvéért ráfizetéssel gyártja és érté­kesíti cikkeit. Mi mindezt — S túl a nagyvároson? — Csodálatos volt a repülő­út a libanoni hegyek felett. A környéken minden zöld, míg a hegyeken csillogott a vakító hó. Az autóút nagy része ho­mokon, sivatagon átvezetett. Óriási az ellentét, fotós nyel­ven szólva a kontraszt. A fal­Igy kezdődött a forradalom. A szálloda ablakából transzparensekkel gyülekező fiatalokat látni csak jó minőséggel éHienisú- lyazhatjuk. — Ismerik a Forte márkát? — Benyitottunk olyan stú­dióiba, ahol a Törökország­ból vásárolt Fortével dolgoz­tak, s örömmel teszem hoz­zá, hogy megelégedéssel nyi­latkoztak áruinkról. — Térjünk vissza a város­ra. — Késő éjszakába nyúló éle­tet láttunk Damaszkuszbam. Éjjel 11—12 órakor még ren­den vásárolható, a boltok nyit­va vannak. Mégis, ahogy a vak kúpos vályogkunyhókból állanak, ahol csak két modern téglaépület található, az egyik az üzletház, ahol frizsidert, te­levíziót és mosógépet vehet a vásárló, a másik az iskola és ez meglepő. Az általam látott minden vályogházas falunak, teljesen új iskolája van. — Még valami ,,kontrasztod érdekességet? — Baktat az úton a zöldsé­ges, megpakolt szamarával, ke­leti viseletben, s valahol a zse­bében pici tranzisztoros rádió szóL Sok a feketébe öltözött, psPlfi . >4 * Élipi PÉgͧÍÉ Ül %éééí ; ’ * Jellegzetes kép a régi Damaszkuszitól. A csacsi a modern autósztráda szélén baktat a kétezer éves fal előtt és Újváros között. Fazekas Mátyás 1 arab gyerekért. nap kél, már ismét zajos lesz a város. Nem tudjuk, mikor alszanak. Reggel négykor az összes mecsetekből felhangzik az imaének. Aztán fülsértő autótülkölés. szamárbőgéssel vegyítve: kezdődik a reggeli élet. A zöldségesek az emelet­ről kinéző asszonyoknak kí­nálják és szállítják fel az árut. A henteseknél is asszo­nyok üldögélnek, várva a meg­vásárolt bárány kicsontozását. — Mit esznek? — Rengeteg zöldségfélét. Olí­vaolajjal főznek. A mohame­dán nem iszik alkoholt, de igen sok gyümölcslevet, amit a helyszínen sajtóinak. Kü­lönben a fél Váccal felérő óriá­si bazárban tisztaságról szólni a mi fogalmaink szerint nem lehet. Ugyanakkor az európai ízlésnek és igényeknek megfe­lelő üzletek, szállók működ­nek a gazdagabb részben. Ked­ves emlékem innen, hogy az ottani csemegés üzlet egyik se­gédje szervusszal fogadott és búcsúztatott. Az itt kikülde­tésben élő magyarok tanítot­ták meg a legfontosabb sza­vakra. — Valamilyen élmény? — Fényképezőgéppel a ke­zemben sétáltam. Egy arab kisgyerek meglátott — lehetett úgy négy-öt éy körüli —, s meg akarta tisztítani a cipő­mét. Szaladt mellettem a for­galmas úttesten. Rápillantot­tam és láttam a veszélyt, s a rohanó autóktól védve, ma­gamhoz kaptam a gyereket. Alikor megállt egy kocsi, ara­bok szálltak ki és meghatva köszönték, hogy egy európai fehér ember aggódik egy kis lefátyolozott nö. De a twist, ott is twist! — Vonjuk meg az egzotikus út mérlegét. — Röviden annyit, hogy a Forte-papír bevezetése, piac szerzése volt a cél. Csató Ödönnel, a Chemolimpex osz­tályvezetőjével jártunk kül­döttségben. Meggyőződésem, hogy barátunk kitűnően végzi feladatát, s hasonló esélyeink vannak Szíriában, Egyiptom­ban ©s Indiában, így hált nem­csak nagyszerű élményeket, de remélhetőleg sok hasznot is hoz utunk Szíriában. (t. gy.) Tervszerű hálózatfejlesztés A ceglédi városi járási népi ellenőrzési bizottság leg­utóbbi ülésén megvizsgálta a kiskereskedelmi hálózat- fejlesztés tervszerűségét. Meg­állapították, hogy a beru­házásokat a lakosság jobb ellátásának megfelelően igye­keztek végrehajtani. A ke­reskedelmi szervek hálózat- fejlesztési tervet dolgoztak ki, amelyekben, elsősorban élel­miszerboltok létesítése, illet­ve bővítése szerepel, főleg a peremterületeken. A szük­ségletnek megfelelően bo­nyolították le az üzletek sza­kosítását, a nyitvatartási idő azonban néhány helyen mó­dosításra szoruL Érdemes megismételni Vasárnap jól sikerült ju­ntái is színhelye volt a Putri­sarki erdő. A Ceglédi Épí­tők természetjáró szakosztá­lya invitálta meg tagságát egész napos kirándulásra. Ki­tűnő bográcsgulyást fogyasz­tottak a részvevők, ezenkí­vül egész nap szólt a zene, pattogtak a labdák és estefelé táncra perdült a fiatalság. Az egybehangzó vélemény sze­rint a juniálvst érdemes lenne megismételni. Beköszöntött a szezon az építőiparban Talán emberemlékezet óta nem lehetett látni Cegléden annyi építkezést, mint az idén. Az építőiparban bekö­szöntött a főszezon. Május­ban a magánosok 63 építési engedélyt kértek, 11 elavult házat bontottak le, és 20 csa­ládi ház építkezése fejező­dött be. Jelenleg mintegy 200 lakóház épül Cegléden. hely és a közelben levő fod­rászat előtt azonban igen sok őrizetlenül hagyott kerékpárra és motorkerékpárra figyeltek fel. Vecsésen, Ecseren, Magló­don és Gyomron sem találtak különösebb szabálytalanságot. Monoron is mindössze egy erő­sen ittas férfi akadt útjukba, a felszólításra azonban az is eltávozott a Vigadó söntésé- bőL Asszonyok dicsérete Gyomrán tatarozták a helyi mozit. Elképzelhető, hogy az alapos munka és a festés után milyen képet mutatott a fain kedvenc filmszínháza. Éjjel 2 órákor fejezték, be a festést és ugyanaznap este már előadást kellett tartani. A mozi női dolgozói — társadalmi munká­ban — vállalkoztak arra, hogy mire a közönség megérkezik rendbeteszvk a helyiséget. Prekler Károlyné vezetésével reggel 8-tól késő délutánig ta­karítottak az asszonyok, ebéd­jükről — meglepetésként Pataki Pálné gondoskodott. Tizenöt éves a vecsési zeneiskola Közel háromórás változatos, színvonalas műsort adtak az év végi növendékhangverse­nyen a vecsési zeneiskola diákjai, Az iskola most ünnep­li fennállásának másfél évtize­des jubileumát. A hangver­seny méltó volt az évforduló­hoz: diákok és tanáraik egy­aránt példás felkészültségről adtak számot. Esti őrjárat Szombaton ellenőrző körútra indultak néhányan: a rendőr­ség, a járási pártbizottság és KISZ-bizottság képviselői. El­sősorban a fiatalkorúakra vo­natkozó zárórarendelet betar­tását akarták ellenőrizni. Pi­lisen este fél 9 után egy fiatal, VIII. osztályos kislányt és egy 16 éves ceglédberceli fiút ta­láltak a cukrászda közelében összebújva. Mindkettőjüket fi­gyelmeztették. A cukrászdá­ban nem találtak semmilyen rendellenességet. A szórakozó­Iskolai énekkarok bemutatója Ma délután rendezik meg Nagykőrösön a városi iskolák énekkarainak hangversenyét. A nagyszabású műsorban öt kórus tép fék Szállítják a borsót A nagykőrösi Petőfi Terme­lőszövetkezetből elindították az első borsószállítmányt a helyi konzervgyárba. A közös gazdaság 90 holdas tábláján gazdag termés ígérkezik. A tsz-ben egyébként folyik . a kukorica, a paradicsom és a répa első kapálása. A vegysze­res gyomirtás véget ért. A lu­cernát betakarították, a gyü­mölcsösben pedig talajmunká­kat végeznek a tsz tagjai; A vadállomány pótolja a téli veszteségeket A rendkívül hosszú és szigo­rú tél érzékeny veszteségeket okozott különösen az őz-, va­lamint a nyúl-, a fácán- és fogolyállományban. Most vi­szont igen kedvezőek a feltéte­lek a vadállomány számszerű és minőségi szaporodására, fel­erősödésére. Az időjárás álta­lában kedvez a nyúl-, a fácán- és a fogolyfiókák nagyarányú megmaradásának, gyors fejlő­désének. Ugyanúgy megvan­nak a kedvező feltételek a fá­cán- és a fogoly-fészekaljak teljes számú felnevelődéséhez. Valószínűnek látszik, hogy a csapadékos és enyhe tavasz ré­vén az apróvad-állomány már az idén „kiheveri” a kemény tél okozta, veszteségeket, az őszi-téli vadászati szezon indu­lásakor az Európa-szerte híres magyar vadállomány már a szokott bőségben várja a ha­zai & külföldi vadászokat. Nyolc és fél millió kötet a tanácsi könyvtárban Sikeresen fejlődik a könyvbaráimozgalom Mindössze két év áll az új formában meghirdetett könyv- barátmozgalom mögött, s máris kitűnő eredményekről adhatnak számot a kezdemé­nyezők: a Hazafias Népfront, a nőtanács és a földművesszö­vetkezetek. t _ A széles körű összefogás jó­voltából gyors ütemben nőtt a könyvtárhálózat fejleszté­sére fordított társadalmi hozzájárulás. A támogatás összege az 1960. évi 5 664 000 forintról tavaly 12 249 000 forintra emelkedett. Évről évre nagyobb összeget költenek a községfej lesztési alapból a gyűjtemények gya­rapítására, a kölcsönzőhelyisé­gek szépítésére, korszerűsíté­sére. A földművesszövetkezetek 1961-től 1963-ig nyeresé­gükből hétmillió forinttal segítették a könyvtárakat, amelyek fejlesztéséhez sok helyütt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek is hozzájá­rultak. Tavaly csaknem fél­millió forintot juttattak erre a célra kulturális alapjaikból. Az állami könyvbeszerzési keret, valamint a társadalmi hozzájárulás növekedése meg­teremtette a könyvállomány erőteljes fejlesztésének lehető­ségét. A tanácsi könyvtárak­ban 37 százalékkal több — összesen 8 499 000 kötetből vá­logathattak az olvasók, mii& 1960-ban. Ezzel egyidejűleg az ország minden részé­ben sokat tettek azért, hogy méltó otthont kapja­nak a gyűjtemények. Széles körben elterjedt a „minden házból legalább egy felnőtt olvasót” mozgalom. Az olvasótábor gyarapításában Szolnok megyében érték el a legjobb eredményt. Tavaly 13 000-en iratkoztak a könyv­tárakba. Sokat segítettek a mozgalom elterjedésében az író-olvasó találkozók és az év különböző időszakában tar­tott falusi könyvnapok is. Ha­zánkban az elmúlt két évben több mint félezer ilyen ren­dezvény volt. _0P Ősi város — modem világ Damaszkuszi élmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents