Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-05 / 129. szám
1983. JÚNIUS 5, SZERDA ™K-$C(rfom NEM TEHETNEK KART CSENGŐ BARACK, MOSOLYGÓ ALMA MEGVALÓSUL MÓRICZ ZSIGMOND ÁLMA a kolorádóbogarak az aisónémedi burgonyaföldeken. A termelőszövetkezeti csoportok ugyanis időben megteszik az óvintézkedéseket. Felvételünk Surány Andrásról készült, aki permetezőgépével egyetlen bokor burgonyát sem kerül el ■ (Koppány felv.) A tanácselnöké a szó Fő feladat: a mezőgazdasági termelés fejlesztésének meggyorsítása A dobosi járás úgyszólván teljesen mezőgazdasági jellegű. Éppen ezért fokozott mértékben érvényes járásunkra az a megállapítás, hogy egész gazdasági, társadalmi, kulturális előrehaladásunk alapvetően a mezőgazdasági termelés aVors ütemű fejlődésétől függ. A járási tanács alakuló ülésén, amikor a végrehajtó bizottság ismertette a feladatokat; vezető helyen a mezőgazdaság szerepelt A munka sorrendjében legfontosabb helyen áll a még gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. E téren a végrehajtó bizottság megkülönböztetett gondossággal kell, hogy figyelje e szövetkezetek munkáját, g mindegyikben segítséget adjon a jó vezetés kialakításához. Az eddig elért eredmények azt mutatják,, hogy bár rendkívül nagy jelentősége van államunk anyagi jellegű támogatásának, mégis alapvető maximális erőt fordítunk a vezetés, a belső szervezeti élet megszilárdítására. A dabasi járás rendkívül nagy kiterjedésű szőlő- és gyümölcstermelésre, alkalmas területekkel rendelkezik. Most az a közvetlen feladat áll előttünk, hogy teljesítsük a szőlő-gyümölcs telepítési terv előirányzatait. A második ötéves tervben 1635 kh szőlőt akarunk telepíteni. Ez idáig ennek még csak kis része valósult meg. A döntő feladat hátra van. Az idei évben és a következő év tavaszán 800 katasztrális holdat kell betelepíteni. E fáradság azonban, bőven megtérül, mert a telepítés a korábbi kultúrák tíz-tizenötszörösére növeli a jövedelmet. Hasonlóan jelentős évelő kultúra a gyümölcsös. Az ötéves tervben 1470 kh-t kívánunk telepíteni. Ez ideig az össz feladatnak negyedénél tartunk. A végrehajtó bizottság már az elmúlt években hozzáfogott a járásban az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez. A tanács által a múlt évben jóváhagyott '* öntözésfejlesztési terv előírása szerint 1965-ig 5000 kh-t kell öntözni. Az idei év öntözésfejlesztési beruházása ' lehetővé teszt,1 hogy " az előirányzatot jelentősen túlteljesítsük. Járásunkban az öntözés gyors ütemű fejlesztését szolgálja az Alsőnémedi, Bugyi, séri községek térségében megvalósuló öntözési rendszer kiépítése is. Ez és az ehhez hasonló öntöző berendezések létesítése lehetővé teszi, hogy az öntözött területet a ma meglevő öt-hatszorosára növeljük. Az öntözés fejlesztését különösen sürgeti és indokolja az a körülmény, hogy járásunkban Alsónéme- di, Bugyi, Dabas, Inárcs és Kakucs községek határában nagy lehetőségek vannak a zöldségtermesztés bővítésére, A mezőgazdasági termelés mellett tanácsaink munkájában szintén vezető helyet foglal el a lakosság ipari-ja- vító-szolgáltatási igényeinek kielégítése. Az elmúlt években elért eredményekhez képest az idén közvetlenül és a következő egy-két esztendő alatt községeink túlnyomó többségében telephelyeket vagy felvevőhelyeket kell létesíteni. E munkánkban legfontosabbnak tartjuk a ruha- és lábbelijavító, valamint a háztartási és elektromos gépeket javító, az épületipari javító és karbantartási, valamint a személyi jellegű szolgáltatások terén jelentkező igények kielégítését. A központilag kapott beruházási célokat szolgáló anyagi eszközök mellett sok jelentős tartalék van, amelyek megértő együttműködés során mind hasznosíthatók. A mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódik a parasztság gondolkodásának, szakmai tudásának bővítése. Ennek érdekében az idén is már több mint kétszázan végezték el az ezüstkalászos szakmunkás tanfolyamot, de a létszámot a következő években ugrásszerűen emelni kell, mert sem a szőlő-, gyümölcs-, illetve zöldségtermelés, sem az öntözéses gazdálkodás, úgyszólván a mezőgazdaság egyetlen ága sem fejleszthető hozzáértő szakemberek, szakmunkások nélkül. A következő évben megépülő mezőgazdasági ivözépiskola e munkához nagy segítséget . nyújt. Addig; azonban mindent el kell követnünk: szövetkezeti vezetőink, a szakemberek felismerik annak szükségességét, hogy a szövetkezeti parasztság szakismereteinek bővítése munkájuk közvetlen része. Egész tanácsi munkánkban, az előttünk álló feladatok megvalósításában alapvető érdekünk, hogy tovább fejlesszük a szocialista demokratizmust. Állami munkánkba egyre nagyobb tömegeket kapcsolunk 'be. Ebben a munkában vezető helyen áll az állandó bizottságok tevékenységének fejlesztése. Véleményünk szerint a tanács munkavégzésének színvonala itt emelhető a legnagyobb mértékben. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben kívánja kidolgozni, illetve meghatározni azokat az intézkedéseket és feladatokat, melyek eldöntéséhez a szakigazgatás illetékeseinek igényelni kell az állandó bizottság. állásfoglalását is. A fanacs testületi vezetése, a tanácstagok fokozottabb mértékű bevonása érdekében, tovább kívánjuk folytatni azt a gyakorlatot, hogy egyes,, különösen fontosabb jelentések elkészítésében ideiglenes bizottságok dolgozzanak. Hasonlóan jelentősnek tartjuk • továbbra is, hogy községi tanácsaink gyakrabban hozzanak létre egy-egy fontosabb község- fejlesztési, vagy más létesítmény megvalósítását irányító, szervező társadalmi bizottságokat. Ilyen volt az elmúlt időszakban az Örkényi, az ácsai strandépítő és szervező bizottság, vagy a nemrég megalakult örliényi, szövetkezeti úton épülő magánlakások építését, közművesítését szervező és irányító bizottság. A járás feladatai közül kiragadott néhány példa is mutatja azök nagyságát, gazdasági és társadalmi jelentőségét. Megvalósításuk újabb előrelépést jelent a járás fejlődésében. Boros András vb-elnök nerkedem. Utánozhatatlan i ze, zamata van ennek a liternek. Az alapanyaga itt - te- i 'em á kastély körül, a megvív es ben. Mert a különleges, iinom íz a gyümölcsöt végigkíséri egészen a szeszfeldolgo- ’ásig, sőt még a szeszben, a likőrben is megtalálható, Ezért van például különleges illata i kecskeméti barackpálinkának. Kétezer faj la gyümölcsfát tartanak nyilván a kísérleti telepen. Pompás fák díszlenek a kertben, a cseresznye már piroslik, szépen nő az alma, a körte, a kajszi gyümölcse is. A kutatómunka 27 kísérleti j faiskolában folyik. Itt nevelik ! azokat a csemetéket, amelyek ’ nagyüzemi termelésre kerülnek. Az idén például 000 ezer facsemetét adtak át további nevelésre az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek. A íő dolog mégis a kísérleti eredmények felmutatása. Nyújtóék ezt a feladatukat sikerrel végzik. A kutatócsoport tagjai — Szögi József, Csöbönyei István, Plavecz József, Molnár Lajos, Brunner Tamás és Kovács Gabriella — több mint egy évtizedes kitartó munkával egész sor új, bőventermő gyümölcsfajtát nemesítettek ki. Az alföldi házak udvarairól, sok százezernyi kis parcelláról gyűjtötték össze a 'kísérletezéshez szükséges különböző fafajtákat A fajták legtöbbször a véletlen szülöttei. Az Alföldön ugyanis már nagyon régóta termesztenek gyümölcsöt. A török hódoltság idején a déli, és a nyugati fajták szaporodtak el. Ezeket keresztezték a helyi fajtákkal és így kitenyésktődött az . őshon ma* gyár gyümölcsfajta, amely évszázadokon át díszlett a Duna —Tisza közén és jó termést hozott. Ezek a gyümölcsfajták az utóbbi időben már kivesző félben voltak. A ceglédi telep érdeme, hogy sikerült az utolsó órákban összegyűjteni, feltérképezni a magyarfajta gyümölcsöt és az összegyűjtőit gyümölcsmagokból nevelték ki azokat az egyedeket, amelyek kitűnően bírják a futóhomokot. A nemesítés, és a kísérletezés során kitűnt* hogy az alföldi talaj és éghajlati viszonyok között ezek a fajták jobban megállják, a helyüket, mint a köztenyésztésben már meghonosodott nyugati fajták. Űjahb siker született, mert a telep kutatóinak munkája nyomán új fajták honosodtak meg, amelyek termőképessége meghaladja az eddig ismert legjobb fajtákét is. A telepen a legidősebb fa. mindössze 12 éves, s ennyi idő a tudomány világában bizony elég kevés ahhoz, hogy nagy eredményeket lehessen elérni. Nyújtó Ferencék mégis szép eredményekkel dicseked320 holdas kertészet 2,5 milliós bevétel a sződi Haladás Tsz-hen A sződi Haladás Tsz ebben az évben rendezkedett be zöldségtermesztésre. A kertészeti brigád már a tél folyamán felkészült alapos, 'tervszerű munkával a tó-" vaszra: a hajtatóházakban és. az újonnan létesített hollandi ágyakban sok millió zöldségpalántát neveltek, amelyeket a tavasz beálltakor 320 holdra ültettek ki. Ezen a nagy, részben géppel művelt területein, amelyből már 50 holdat öntöznek — gazdag termés ígérkezik: a termelőszövetkezet eddig már több mint hatvanezer fej salátát, több ezer darab primőr zöldpaprikát, sok mázsa új hagymát és karalábét értékesített, részben a MÉK- en keresztül, részben pedig az újpesti piacon és a fővárosi Tolbuchin körúti nagycsarnokban levő áfúdáiban. Az új, nagyüzemi kertészet terméséből idén már az első évben, mintegy 2,5 millió forint összbevételre számít a sződi Haladás Tsz vezetősége. Színvonalas lakberendezési kiállítás Monoron Június 4-én délelőtt lak- berendezési és lakástextil- kiállitás nyílt Manor kul- túrotthonának nagytermében. A legmodernebb szobaberen- dezések költöztek ide néhány napra, hogy megismerkedjék velük a. monori s környékbeli lakosság. A fővárosban sem látható modern garnitúrák kelletik magukat Ugyanitt a paplantól a hangulat- lámpáig, a televízióig, s a rádióig minden lakáshoz tartozó tárgyat meglel az ember. A nagyterem lehetőséget adott a kitűnő elrendezésre. VÁLLALATOK, ANYAGBESZERZŐK FIGYELEM! Június 14-én és 15-én VASÁRU KIÁLLÍTÁST rendezünk a VASÉRT vállalatnál Budapest VIII., Üllői út 32. szám alatti kultúrteremben; A kiállításra kerülő különböző vasárucikkek a helyszínen megrendelhetők és raktárról azonnal szállíthatók-. Nyolc kombinált szoba szépen elhelyezett tárgyait gusz- táühatja a látogató. Szőnyegek kavalkádja, függönyök pompája gazdagítja a különben is íiam-gulaitos képet. S hogy minden stíl- szerű legyen, a Varia-szo- bák mellett Hangulat bérén- dezéseket látni a nagyteremben. Ünnepélyes körülmények között, délelőtt 11-kor nyitotta meg kapuit a kiállítás. Monor község tanácselnöke Kupec Ferenc szavai után megindultak befelé az emberek. Még egy óra múlva is tolongtak, sorukra vártak a bejáratnál a látogatók — a jövendő vásárlók. Minek köszönheti születését ez a fővárosi, színvonalat képviselő kiállítás? Természetesen az ízlés-alakítási törekvéseiknek. EzenkvüT nem titkolhatják a kereskedelmi vállalatok —• s nem is akarják tenni —, hogy üzleti szándék vezeti őket: növelni a vásárlási kedvet. Mindenütt célt értek. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi és a Ruházati Vállalat könnyűszerrel bebizonyítja, hogy nem érdemes Pestre menni, ha vásárolni akar valaki. S ennek dokumentálására olyan cikkeket is felvonultat, amelyek a fővárosban is nehezen vagy egyáltalán nem kaphatók. S itt, a kiállításon, mi a helyzet? A közönség mindazt megvásárolhatja, amit 1963, június 4-től 11-ig láthat Monoron a kultúrotthon nagytermében. Dabusi újburgonya, szentendrei cseresznye vagonszámra Pest megye csaknem 30 ezer holdas zöldségtermő területéről naponta érkezik a friss főzelékféle, új gyümölcs a. főváros piacaira. Az idén legalább .15 százalékkal több kertészeti terméket értékesítenek a megye közös gazdaságai ’ és szakszövetkezetei* mint tavaly. Ez elsősorban az öntözés kiterjesztésének köszönhető. Az állami kereskedelem június végéig több mint kétezer vagon zöldárut, gyümölcsöt vásárol fel. A jelentős tételű zöldborsószállítmánydk mellett megyeszerte megkezdték a . korai burgonya szedését* ámély elsősorban a dabasi járás jellegzetes terméke. A kedvező időjárás következtében sóik év óta az idei termés a legjobb: csupán ebből a cikkből több mint 500 vagon árut értékesítenek az állami kereskedelem útján a közös gazdaságok. Elsőnek az alsőnémedi termelőszövetkezeti csoportok jelentek meg a piacon: ' ebben a községben az. ezerholdas burgonyaföld egy részén öntözéssel termelnek. A gyümölcsösökben főként a szentendrei járásban, javában folyik a cseres znyészü rét. Ezekben a napokban már exportra is szállítják a kiváló minőségű termést. Csak a dunafoogdányi ^ szakszövetkezet naponta egy vagon árut indít útnak a nyugati országok piacaira. (MTI) ictnek. A Kécskei Rózsa — umelynek termőképessége a •ózsabarackhoz, de íze, zama- a a kajszibarackhoz hasonlít —, a Homőkyyöngye, amely elváló minőségű őszibarack —, a Ceglédi Piros —■ ugyancsak kiváló minőségű nyári ilma —. a fajtaminősítő tanács dismerését is elnyerte. Megvannak tehát azok a jyüníölcsfafajták, amelyek az alföldi futóhomokon szépen díszlenek és jó 1 érmes 1 hoznak. Pontosan jókor érett be a kutatói munka gyümölcse, mert éppen ezekben az években indult meg a Duna—Tisza közén a nagyüzemi gyümölcstelepítés. Bármerre utazik az ember ezen a tájon, mindenütt fiatal új ültetésű barackost, almást, meggyest és más gyümölcsös- kerteket lát, amelyek néhány év múlva már termést hoznak. Vagyis virágzóvá válik a Duna—Tisza köze, olyanná, amilyennek Móricz, Zsigmond egykor megálmodta. Bőven termő „szóló szőlővel, csengő baracklcal, mosolygó almával" lesz tele a Pest megyei határ. Mert ezt példázza a ceglédi műút melletti gyümölcskísérleti telep, amely másfél évtizedes működése alatt nagy szolgálatot tett a magyar gyü- miíl-csfa-kultúra ápolásában és továbbfejlesztésében. Gáli Sándor Móricz Zsigmond 1932-ben i riportsorozatot írt a Duna— j Tisza közéről, amelyben j Kecskemét példáján azt ajánlotta, hogy a futóhomokon ültessenek szőlőt és gyümölcsöst. Meg is mondta, hogy miért Azért, meid az ezen a tájon termő alma „a világ legjobb gyümölcse. A kanadai alma ízetlen húsa hol marad emellett a leves, illatos, zamatos magyar gyümölcs mellett..." „Kecskeméten valósággá lett a mese szép szava, a szóló sző- j lő, csengő barack, mosolygó alma’’ — írja és sürgeti az akkori államot, hogy segítse az egész Duna—Tisza közét a telepítésben. Felsorolja, mi- mindent lehetne csinálni, de- hát az „állam nem foglalkozik nemzetnevelő, reális oktatással, sem nemzeti erőt gyarapító munlofesággaX...” — sóhajt fel, majd riportja végén lehangoltad állapítja meg: j „A szőlő is keserűket mond, a Ixirack szomorúan cseng, a mosolygó alma már önmagán mosolyog.. Ezek a móriczi szavak jutnak eszembe a Duna—Tisza i közi Mezőgazdasági Kísérleti i Intézet 400 holdas gyümölcs- | termesztési telepén, Cegléden. Nyújtó Ferenccel beszélgetek, i az itteni kutatócsoport vezető- ; jével, aki 1949 óta csendben, : szerényen munkálkodik a : Duna—Tisza köze gyümölcs- j termelési kultúrájának fellen- ! dítésén. | Saját készítésű meggylikőrt | kóstolgatunk, miközben a ku- ) ! tatás eddigi eredményeivel is- ' < - ___ , ' 1
