Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
r c.-j * heg} éJLMap 1933. JÜNIUS 22, SZOMBAT Folytatja munkáját az SZKP Központi Bizottsága Az SZKP Központi Bizottsá- i gának plénumán, a péntek délelőtti ülésen felszólalva Szatyukov, a Pravda főszerkesztője kijelentette, hogy az elmúlt tíz év nagy évtized : volt a Szovjetunió életében. ' — A fejlődés egész menete : igazolta — mutatott rá a továbbiakban —, hogy a béke és a szocializmus erői a békés együttélés viszonyai között i egyre újabb győzelmeket arat- j nak. A szocializmus erői of- fenzivában vannak, az imperializmus erői védekeznek. Pártunk áll annak a harcnak az élén, amely a gyarmati rendszer ellen, a dolgozók nemzeti felszabadulásáért folyik. A szovjet sajtó fejlődésről szólva Szatyukov kijelentette, hogy a szovjet sajtó „tevékenyen segiti a pártot a kommunizmus építésére irányuló tervek megvalósításában”. A szónok elmondta, hogy a szovjet lapok példányszáma az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött és elérte, a nyolcvanmilliót. I A következő felszólaló, Komztantyin Fegyin a Szovjet írószövetség első titkára a szovjet írók nevében üdvözöl- i te a plénumot. majd beszéde további részében azt fejteget- j te. miért ütközik össze a nyu- gáti modernizmus a szociális- ! ta realizmus módszereivel. — Ellenfeleinket — mondta — ingerli, hogy az irodalom a legszorosabb kapcsolatban áll a párttal. Csakhogy a szovjet irodalom nem a könyvmolyok dolgozó- szobájában, nem a remeték barlangjában született, az idősebb nemzedék művészei a sürgő-forgó nép köréből merítették tapasztalataikat, alkotásaikat a marxista—leninista eszmék lelkesítették. j Fegyi n nevetségesnek mondta a kommunisták ellenségei- : nek azt az állítását, hogy a J szocialista realizmus csökkenti a művészi egyéniséget, nivellálja a művészi alkotáso- ' kát. — A szocialista realizmust igen sok művészi tehetség alkalmazza — mondotta —, s ezek műveit 1 nemcsak a nemzeti sajátosságok, hanem a művészi modor, a művészi fogások is megkülönböztetik egymástól. A párt állandóan buzdítja őket, hogy tökéletesítsék művészetüket. — A szocialista realizmus egyre jobban tért hódít és kibontakozik — hangsúlyozta a szónok — és „a szovjet írók mindig védelmezni fogják ezt a módszert, olyan szenvedélyességgel, amely nélkül a művész elképzelhetetlen”. — Űj világot építünk, kialakítjuk a kommunista társadalom új emberének tudatát és a művésznek ott a helye ebben a naigy munkában — jelentette ki Fegyin. A következő felszólaló Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke volt. Kijelentette, hogy a szakszervezetek különleges figyelmet szentelnek a munkanevelésnek. A kommunista munkamozgalomban, amelynek szervezői a szakszervezetek, több tízmillió munkás, mérnök és technikus vesz részt. Nyikolaj Cserkaszov lenin- grádi színész, felszólalásában a szovjet színház társadalmi szerepével foglalkozott. — Nekünk, színházi dolgozóknak — jelentette ki Cserkaszov —. ugyanaz az érdekünk, mint az egész népnek. Egyes, a pártosság ellen fellépő művészeket bírálva, Cserkaszov hangsúlyozta, hogy ilyen felfogást csak azok válthatnak, akik elfogadhatónak tartják az ideológiák békés együttélését. Hruscsov felszólalt az SZKP KB plénumán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára pénteken nagy beszédet mondott az SZKP Központi Bizottságának plénumán. (A beszéd ismertetésére visszatérünk.) Az SZKP-plénum visszhangja HÍVA TENGER Sok külföldi turistát várnak nyárra a Fekete-tenger partjára. Bománia alaposan felkészült a vendégek fogadtatására. Képünk egy új tengerparti szórakozóhelyet mutat be Ellentétes vélemények az amerikai elnök európai útjáról Bonn: Fokozni a hidegháborúi — Washington: Tárgyalni a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokról Prága A Rudé Právo, és más csehszlovák lapok bőségesen foglalkoznak az SZKP Központi Bizottságának plénumán elhangzott beszámolóval és az ezzel kapcsolatos vitával. A Prace kiemeli a plénum ! jelentőségét és rámutat arra, hogy ebből a szempontból a beszámoló és a vele kapcsolatos vita a Szovjetunió határain túl is rendkívül fontos, mert válaszol sok i' olyan kérdésre, amely az j utóbbi időben például Csehszlovákiában is felmerült. Különösen világos és egyértelmű választ adott Iljicsov beszámolója arra a kérdésre, Amerikai Államok Szervezete Az Amerikai Államok Szer- j vezetében (OAS—Organizalio of American States) az amerikai kontinens 20 országa vesz részt. E szervezet elvben az amerikai államok közti együttműködést, a gyakorlatban az amerikai imperializmus politikai, gazdasági behatolását, az Egyesült Államok egyeduralmának megszilárdítását szolgálja. Megalakulása az 1890. április 14-én megtartott Amerikai Államok X Nemzetközi Konferenciájához kapcsolódik, amikor megalakul az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Szövetsége, s ennek állandó központi szerve, az Amerikai Köz. társaságok Kereskedelmi Hivatala (a későbbi Pánamerikai Unió) 1948. április 30-án az Amerikai Államok IX. Nemközi Konferenciája elfogadja Bogotában az Amerikai Álla-1 mok Szervezetének alapokmányát, amely 1951-ben érvény- i be lép. Az AÁSZ-nak jelenleg 20 tagállama van: Amerikai Egyesült Államok. Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság. Ecuador, Guatemala, Haiti, Honduras, Kolumbia, | Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay. Peru. Salvador, Uruguay, Venezuela. Minden jel arra mutat, hogy közeljövőben tizenkilencre csökken az Amerikai Államok Szervezetének taglétszáma. Bolívia ugyanis bejelentette, hogy kilép az AÁSZ-ból. mert ez a szervezet nem volt képes rendezni a Bolívia és Chile közötti határkérdést. Hogy nyomást gyakoroljon ebben a kérdésben. 'Bolívia tavaly visszahívta képviselőit ebből a szervezetből. Minthogy így sem sikerült rendezni a (^Iliiével felmerült konfliktust, Bolívia 20 képviselőjét végleg visszavonják az AÁSZ-ból. Az Egyesült Izzólámpa és Villamosság; Rt. Gépgyára (Bp. IV., Szilágyi u. 26, sz.) íelvélelre keres elektroműszerész, marós, esztergályos, műszerész, lakatos szakmunkásokat, valamint gyakorlattal rendelkező gépszerkesztő és művelettervező mérnököket, technikusokat A gépgyár megközelíthető a 12-es. 12/a villamossal, 43-as és C. busszalj hogyan érvényesül a lenini elv az SZKP kongresszusa óta. Athén Az athéni sajtó nagy figyelemmel kíséri a plénum munkáját, Az AVGI hangsúlyozza, hogy a tanácskozás az egység jegyében folyik. A burzsoá lapok elismerik, hogy a plénum határozatai nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ számára nagy jelentőségűek lesznek. Az .Athinaiki megállapítja, hogy a második világháború óta ez az egyik legfontosabb plénum. Delhi Az indiai lapok a plénum munkáját ismertetve, kiemelik azt a megállapítást, hogy szó sem lehet az ideológiák békés együttéléséről. Más lapok Iljicsov beszámolójának azt a részét hangsúlyozzák, amely szerint az imperializmus az ideológiai harcot az állami politika eszközévé tette, és e harcban hajlandó ösz- szefogni a haladás minden ellenségével. Havanna A Mundo című kubai lap vezércikkben foglalkozik Iljicsov beszámolójával. Megállapítja, hogy a beszámoló megemlékezése Fidel Castro- ról, a szovjet—kubai barátság újabb bizonyítéka. A beszámolót a lenini eszmék diadaláért. a társadalmi és politikai haladásért vívott harc szelleme hatotta át. Bonnban befejeződtek az előkészületek a vasárnap érkező Kennedy elnök fogadására. A kancellári palotához közelálló körökben büszkén hangoztatják, hogy „Kennedy európai kőrútjának súlypontja Nyugat- Németország" és cseppet sem titkolják, milyen nagy megelégedést érez- i nek afelett, hogy Adenauer a i kezdetben vonakodó Kennedyt rá tudta venni arra, hogy látogasson el a nyugat-berlini „frontvárosba”. Bonnban általában azt hangsúlyozzák, hogy a látogatás „demonstratív” jellegű lesz és a különböző revansis- ! ta és hidegháborús szervezetek már most előkészületeket, tesznek arra, hogy — amint, mondják — „meggyőzzék Kennedy elnököt a német követelések jogosságáról”. j Washingtonból érkező hírek | szerint Kennedy elnök a tárgyalások során fel akarja vetni a Nyugat és a Kelet kapcsolatának kérdéseit is és Bonnban ettől meglehetősen viszolyognak. ! A bonni hidegháborús irány- I zat egész szellemével ugyanis j kirívó ellentétben állott Ken- I nedy június 10-i beszédének hangneme és különösen az elnöknek az a megállapítása, hogy a nyugatnak felül kell vizsgálnia magatartását. Ezzel kapcsolatban bonni kormánykörökben már jóelőre hangoztatják, hogy a kormány nem lát semmi okot az eddigi politika alapvető felülvizsgálására és legfeljebb a kereskedelmi politika terén hajlandó liberálisabb irányzatot követni a kelet-európai országokkal szemben, de óva int minden „egyoldalú politikai engedménytől” és továbbra is ellenzi az enyhülés irányában teendő lépéseket, mint például a NATO és ! a Varsói Szerződés közötti ; megnemtámadási szerződés tervét. I Végül Bonnban azt is hang- I súlyozzák, hogy Nyugat-Németország továbbra sem hajlandó „választani Washington és Párizs között”, vagyis nem hajlandó nyíltan szembefordulni De Gaulle-lal és Kennedy oldalára állni, az amerikai elnöknek De Gaulle elszigetelésére irányuló hadjáratában On íj . Sbun alanyaría léizüf? JÖJJÖN A TAHIBAN MEGNYÍLT FÖLDMŰ VESSZOVETKEZETI VÖRÖS RÓ ÉTTEREM és ESZPRESSZÓBA! KÜLÖNLEGES ÉTELEK, KITŰNŐ ITALOK MINDENNAP ZENE! Felvételre keresünk gépészmérnököt, technikust, szerkesztési munkakörbe, továbbá esztergályos, lakatos. hegesztő. rézműves, mázoló darus, targoncavezető. asztalos szakmunkásokat és 18 éven felüli férf segédmunkásokat. Jelentkezés: Vegyipari Gép- és Radiátorgyár Bp. X. kér. Gyömröi út 76—78. Felvételi irodán. Munkásszállás, üzemi étkeztetés van. Párizst aggasztja Kennedy bonni látogatása Azok a washingtoni nyilatkozatok, amelyek szerint Kennedy európai útja Párizst körülzáró vonalának nem kell szimbolikus jelentőséget tulajdonítani, nem nyugtatták meg a francia kormányköröket. Bár Párizs és Washington között hallgatólagos diplomáciai fegyverszünet van, és egyik részről sem kísérlik meg a vitás kérdések újbóli felvetését, Párizsban jobban szerették volna, ha az amerikai elnök eláll európai útjától. Különösen Kennedy bonni látogatása aggasztja a fran-1 cia kormányköröket. De Gaulle megtette ellenin- I tézkedéseit és sietve Bonnba küldte hadügyminiszterét, hogy július elejei látogatása előtt előkészítse a francia hadsereg és a Bundeswehr szerves együttműködését. A francia lapok Messmer és von Hassel bonni tárgyalásaival kapcsolatban rámutatnak, hogy míg eddig főleg Adenauer szorgalmazta a katonai szövetséget, most De Gaulle az, aki a lehető legszorosabbra akarja vonni a kötelékeket a francia és a nyugatnémet hadsereg között. Francia "politikai . megfigyelők szerint' Bonn tövábbra is két vasat igyekszik tartani a tűzben: nem akarja elrontani viszonyát sem Washingtonnal, sem Párizzsal, mivel mindkettő révén az atomfegyver birtokába juthat. A NATO-csárdában De Gaulle: — Egyszer talán Kennedy.., eljön ide hozzám is. Mr. Megválasztották az új pápát Pénteken délelőtt a pápaválasztó konklávé második napján, a szavazás ötödik fordulójában megválasztották XXIII. János pápa utódját. 11 óra 22 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtusi kápolna kéményéből, jelezve a megválasztás tényét. A hivatalos formaságok lebonyolítása után Ottaviani bíboros a Szent Péter Bazilika erkélyéről bejelentette, hogy az új pápa a 65 éves Giovanni Batlista Montiul bíboros, milánói érsek lett, VI. Pál néven. Giovanni Battista Montini VI. Pál pápa diplomata-akadémia tanán lett. 1924-ben a vatikáni ál lamtitkársághoz („külügyminisztériumhoz”) került éi 1952-ban államtitkárhelyettes címet kapott. XU. Pius pápi felajánlotta neki a bíboros kalapot, de nem fogadta el 1954 november elsején Milánt érseke lett. Jelentős szerepe játszott XXIII. János pápt megválasztásában, s 1958. december 15-én elfogadta tölt a bíborost tisztséget. A második vatikáni egyetemes zsinaton Montini biboroi közvetítő szerepet játszott. A római katolikus egyház 262. pápája, a konklávé második napján, pénteken délelőtt megválasztott Giovanni Battista Montini bíboros, milánói ér- | sek a VI. Pál pápa nevet vette fel. XXIII. János pápa utóda 1897. szeptember 26-án született Concesióban, az északolaszországi Brescia megyében. Édesapja ügyvéd volt. többször megválasztották képviselőnek is. Giovanni Battista Montínit 1920-ban szentelték pappá és hamarosan a római egyházi
