Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-19 / 141. szám

VII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1963. JŰNIUS 19, SZERDA ___> P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖ N KI AD ÁS A A káros következmények ALKOHOLELLENES ANKÉT SZENTENDRÉN tását a közlekedési bal­esetekre, továbbá a kö­telező alkoholelvonó kú­rára küldés és az al­koholista munkabérének a feleség részére tör­ténő kifizetési módoza­taira ad felvilágosítást. 3. Ismertetésre és meg beszélésre kerül az egészségügyi állandó bi­zottság néhány konkrét javaslata az alkoholiz­mus korlátozására vo­natkozóan. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tekintjük az alkohol túlzott fogyasztóit erkölcs­telen, bűnös embereknek. Beteg emberek ők, akiket meg kell gyógyítani, máso­kat pedig vissza alkarunk tartani a szeszes italok meg­szokásától, józan, felvilágo­sító munkával rá akarunk mindenkit vezetni ennek a szokásnak a veszélyességére. Le akarjuk törölni az anyák és gyermekek köny- nyeit, akiknek egész életét tönkretette az italos apa. Ehhez a nagy munkához kérjük városunk lakóinak segítségét. Jöjjenek el anké- tunkra minél többen és se­gítsenek minket céljaink megvalósításában. Kató György, az egészségügyi áb. el­nöke. Harminc fok felé közele­dik a hőmérő higanyszála, tárva-nyitva a házak abla­ka, hogy beáradhasson rajta a levegő, és kibírható le­gyen az olykor füllesztő me­leg. Már csak nevetünk az elmúlt tél csikorgó hidegén, s legszívesebben egész napun­kat a Duna hűs hullámaiban töltenénk. A TÜZÉP telepén alig van forgalom, csak azok járnak el oda, akik építkeznek. Nincs veszekedés, vitatkozás a szén miatt, nem törnek ki in­dulatosan az emberek, hogy nem kapnak olyan mennyi­ségben, mint ahogy azt sze­rették volna. Pedig jó vol­na most hazavitetni, megvá­sárolni a szenet. Ügy kelle­ne tenni, mint ahogy a nép­száj szerint a szász ember teszi, aki didergő télben vásárol szalmakalapot és kábító hőségben bundasapkát. Jelenleg kellő mennyiség­ben és választékban van szén a TÜZÉP-en. Válogathatnak a vásárlók a dorogi kocka, oroszlányi dió, ajkai, pusz­tavámi, balinkai szenek kö­zött. A SZOT-utalványok be­váltásának ideje is. elérke­zett, s ha most szállítják ha­za a szenet, a pince hűvössé­ge, sötétsége megóvja azt az elporladástól, de ha késle­kednek a beváltással, eső­verte, napszítta tüzelőhöz jut­nak, amit majd decemberben, januárban rostálhatnak. A közületek ellátása általában a nyári időszakban történik, szükséges tehát, hogy az il­letékesek már most gondos­kodjanak megfelelő mennyi­ségű tüzelő beszerzéséről, nehogy egy újabb ziman­kés és hosszú tél prob­léma elé állítsa őket. Napfürdőzés, lubickolás, a zöldben heverészés közben gondoljon mindenki a télre is egy kicsit, mert az megér­kezik, akár akarjuk, akár nem. Nem finnyás, kényes teremtés ő, hanem szigorú hatalom, amelyik, ha meg­rázza a szaikállát, nemcsak a mezők, háztetők válnak fal­fehérré, de még a hideg is végigborzong rajtunk. Kéményseprők panasza Kéményeinket a Pest me­gyei Kéményseprő Vállalat dolgozói teszik tisztába, még­pedig a 11-es számú, Leány­A KULTURÁLIS NAPOK UTÁN A művelődési állandó bi­zottság e heti ülésén a kultu­rális napok értékelésével is foglalkozott. Néhány órán ke­resztül elkeseredett megálla­pítások közepette könyvelték el azt, hogy a hatodszor meg­rendezett kulturális napjaink — bár még soha nem tapasz­talt tömegben mozgatott meg szereplőket, aktív résztvevő­ket — legfeljebb szégyenkező pirulással gazdagíthatta a jó­szándékú rendezőket. A közönségszervezésről, az emberek közvetlen mozgósí­tásáról, a rendezvények szé­leskörű meghirdetéséről meg­feledkeztek néhányan, akik­nek az legelemibb kötelessége lett volna. Mindenesetre egyhangú el­ismeréssel állapították meg a „Szentendrei mese” című dal­játék páratlan közönségsike­rét. Wolf Lajos és Déry György szerzőktől kezdve mindenkinek köszönetét és el­ismerést mondanak, akik e műsorszámmal mégis bizonyí­tották, hogy Szentendre önte­vékeny kultúréletének műve­lésére megfelelő, áldozatválla­ló emberek nagyszámmal akadnak itt és szépet nyújta­nak, ha erre módot és lehető­séget kapnak. H. L. Képviselőnk. fogadónapja Dr. Móricz Virág, városunk országgyűlési képviselője, jú­nius 24-én, hétfőn délután 15 órai kezdettel fogadónapot tart a tanácsháza I. emelet 4. számú szobájában. Felkéri a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkársága mind­azokat, akik az országgyűlési képviselő segítségét kívánják igénybe venni, problémáik megoldásában, ügyük előbbre- vitelében, szíveskedjenek a fenti időpontban megjelenni a fogadónap helyén. — Jelentkezni lehet a dol­gozók általános iskolai levele­ző tanfolyamra Angyal Zoltán tanárnál, a Rákóczi Ferenc utcai iskolában. A tankönyvek nem változtak. falun székelő kirendeltség há­rom ügyes embere. Az egyik ügyes fiatal, Szent­endrén dolgozó kéményseprő, Csonka János keresett fel. Jo­gos és alapos panaszát adta elő, amely szerint a három Szentendrén dolgozó ember számára nines sehol sem mos- dási lehetőség. Munka végez­tével baráti házakat kell nap­ról napra felkutatni, hogy kulturált emberré válhassa­nak. Mert bármennyire is ra­gaszkodnak a szimpatikus fe­kete öltözékhez, abban autó­buszra sem engedik fel őket. Miután a megyei központnál hiába terjesztették elő az őket méltán megillető jogos igé­nyüket, a sajtó nyilvánosságá­hoz fordultak, s kérnek segít­séget: tisztálkodóhely létesíté­sét városunk valamelyik pont­ján! —te Szentendrei lest ők galériája Berlini utea (Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész munkája) Sts í%s3s863s& Lapátoló A József Attila művelődési otthon központi színjátszó együttese felvételt hirdet színjátszók, énekesek, szavalok részére, az őszi évadban beinduló önte­vékeny színjátszó munka hat- hatósabbá tételére. Jelentkez­ni lehet június 19-én .szerdán) és június 26-án (szerdán) dél- | után 6 órakor, a művelődési otthonban. (Balogh László műve) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — Rendkívüli ülésen erősí­tette meg és hagyta jóvá a vá­rosi tanács az 1962. évi költ­ségvetési zárszámadást, vala­mint a felettes államhatalmi szervek által a városra vonat­kozó 1963. évi költségvetést. A tanácsülés a költségvetési hi­telek felhasználásának bizto­sítása érdekében kötelezte a végrehajtó bizottságot és az állandó bizottságokat, hogy a felhasználást negyedévenként ellenőrizzék. Ugyancsak jóvá­hagyta a tanácsülés a végre­hajtó bizottság előterjesztését a járásbírósági ülnökökre vo­natkozóan. A határozat szerint 50 járásbírósági ülnököt vá­lasztottak a társadalmi szer­vek, üzemek és termelőszövet­kezetek előzetes jelölése alap­ján. — A tanácsválasztások je­lölő gyűlésein szóvá tett ja­vaslatok, kérelmek végrehajt­hatóságáról és azok megvaló­sításénak ütemeiről, valamint az 1963. II. félévi munkaprog­ramról tárgyal holnap délelőtt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. — Uj könyvek: Ivó Amdic! Vezérek és Konzulok, Amado: A vén tengerész, Németh L.: Mai témák, Papp: Azarelj Székely: Halhatatlan kedves. Kaphatók az Állami Könyves­boltban, Szentendrén. — Ünnepélyes tanévzárót rendeznek holnap, csütörtökön este 18 órai kezdettel a Mó­ricz Zsigmond Állami Gimná­ziumban. A rendezők és a tan­testület vezetősége szeretettel várja a diákokat és hozzátar­tozóikat. — Hétfőn tartotta ülését a városi szakmaközi bizottság László József titkár vezetésé­vel. Napirenden szerepelt a Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalat szentendrei rész­legeinek bérhelyzete, valamint a város egészségügyi helyzete. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Horváth Lajos Ta­más, Erdei Katalin. Jávorics Zsu­zsanna Csilla, Horváth János Sándor. Házasságot kötöttek: Dobák Jó­zsef és Balog Julianna. Zelenka János Gyula és Elsik Éva. Osz­tás István és Darabánt Julianna, Hankó Géza és Malatinszki Edit. Zilahi László és Faragó Anna. Meghalt: özv. Tóth Ambrusné 79 éves szentendrei lakos. Véget ért a műszaki rajztanfolyam 1961. őszén kétéves műszaki rajztanfolyamot szervezett a Természettudomnyi Ismeret- terjesztő Társulat, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kere­tén belül. A tanfolyamot a papírgyárban tartották. Va­sárnap került sor a vizsgák­ra. Nyolc hallgató szerzett műszaki rajzolói oklevelet. Re­mélhetőleg az ősszel újabb- tanfolyam beindulását szor­galmazza majd a TIT. í, égen, sem földön, vagypedig f arra hivatkozva, hogy az ő ^ roppant utánajárásuk és fára-% dozásuk, lelkesítésük és szer- % vezésük kitűnő eredménye ez f? a társadalmi munka, senki f? nem kívánhatja a további, ez f? esetben fizikai közreműködést £ is. Mert más dolog lelkesíte-% ni és más dolog csákányozni, £ öcsém, ezt maga is tudhatja. 2 Vannak lelkesítők, haladást ? sürgetők és vannak hólyagos? tenyerűek. Nagy és méltány-'? tálán hiba lenne ezeket a két-$ féle társadalmi munkásokat ^ összekeverni. Ebbe a második ^ csoportba tartozó ketteseket $ pedig előénekeseknek nevez- f? ném, akik csak az alaphangot % bőgik meg, a további torok-£ erőltetést végezze a kórus. f? — Na és miféle elbánást ja- í vasol a két csoport tagjai ré-? szére, akiket ilyen pontosan^ megzálogolt? — A javaslatok megtételé-$ re nem érzem magamat illeté-% késnék, öcsém, ezt a beugra-$ tott, előénekelt, megvízilesi- f? puskázott szomszédságra kell f? rábízni. Mindenesetre — ha f? rajtam állana — vizet nemi? kapnának. — ay / gyen s majdan arról ki-ki be­köthesse lakásába a vizet. Mi­kor a lakosság összeszervezke­dik, ők kimaradnak, mond­ván: nem kell nekünk a víz, van jó kút az udvaron. Azzal lehúzódnak a kerítés mellé és onnan lesik, hogy a szomszé­doknak hogyan töri fel a csá­kány meg a lapát a tenyerét. Mikor azután megjelenik a víz, persze, hogy ott tolonga­nak a vízbekötési igénnyel, megverik az íróasztalt az ille­tékes előtt és az utca morgása közepette csak megkapják a vizet. Ezen egyes számú cso­porthoz tartozókat nevezem én vízi-lesipuskásoknak. — A kettes számú csoport­ba tartoznak azok, akik időt, fáradságot és szavak áradatát nem kímélve, serkentő éne­keket dalolva városunk hala­dásának, szépülésének sürgős szükségéről, összeverbuválják a tagokat az árkok kiásására, de mikor arra kerül a sor, hogy maguk is beálljanak iz­zadni két-három órácskát, vagy nem lelhetők fel sem hogy elhatalmasodott magan % is a társadalmi munkaiszony. — Nem értem, öcsém, miért % mondja: „is”? Hát van raj- % tam kívül városunkban olyan lakos, akin kitört volna a ma- '? ga által „társadalmi munka- iszonynak” nevezett betegség? f? Találkozott-e valaha olyas- f? valakivel, akit a doktor bácsik f? táppénzes állományba vettek 1 volna, mert nem akarta meg- < markolni a lapát nyelét? Hogy ? én nem vállalok ily es mun- '? kát, az érthető. Hajlott ko­rom, megroppant derekam, el- '? meszesedett gerincem arra f? korlátozzák tevékenységemet, f? hogy buzdítsak, vagy kritizál- jak. Ez minden, ami tőlem ki- f? telik. Viszont nem követem azt a szerintem egyedül he- f? lyes utat, amit egyesek és ket- f? tesek. Az egyesek közé soro­2 lom azokat, akik kereken ki- ? jelentik, hogy például nem ^ kívánnak részt venni abban a 2 társadalmi munkában, amely- 2 nek célja megfelelő árkok ki- 2 ásása, hogy az utcán a vízve- f zeték fő csöve lefektethető le­HALLOM, BALOGH BÁCSI, Az alkoholizmus több év­százados problémája az em­beriségnek. Évszázadokon át megkönnyítette az alkohol az uralkodó osztálynak az elnyomást, az elnyomottak könnyebben kezelhetőkké vál­tak, az italban találva meg egyetlen gyönyörüket a nyo­morral, nélkülözésekkel, meg­aláztatással teli keserves éle­tükben. Az italbafeledkezés az ural­kodó osztálynak nem volt ellenére, sőt támogatta az italozást, mint a népbolon- dítós eszközét. E célra oda is vetettek néha cselédeik­nek néhány garast, vagy fillért. A földbirtokosok az ún. aratási pálinkával gondos­kodtak a munka nekik meg­felelő menetéről. Azzal nem törődtek, hogy az aratók gondolkodása eltompult, ar­ról, hogy a kezek ne lan­kadjanak, a botosispán ré­vén gondoskodtak. A választások idején szo­kásban volt itatás is azt a célt szolgálta, hogy elkö­dösítsék az egyszerű embe­rek agyát, így könnyebben rá lehetett őket arra venni, hogy saját érdekeik ellen szavazzanak. Sajnos, kemény küzdelem szükséges még mindig, mert még most sem szűnt meg az alkoholizmus veszélye. Ha ennek okát kutatjuk, azt látjuk, hogy több ok­ból isznak az emberek. A családokban élő, már fel­serdült ifjaktól szüleik nem kérik számon keresetüket, azzal a gondolattal, hogy elég mostoha volt az ő sorsuk, legalább gyermekeik számára szeretnének jobb életet biztosítani. Ennek az­után az a következménye, hogy gyermekeik egy része hozzászokik a szeszes italok fogyasztásához. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy egy fél századdal ezelőtt a munkások és pa­rasztok „látástól vakulásig” dolgoztak, este örültek, ha ágyba kerültek. A mai fia­talok estéi szabadok és mert még nem találtuk meg szá­mukra a szabad idő kihasz­nálás megfelelő módjait, mi­után pénzük is van, és mi is lehetővé tesszük ezt szá­mukra, beülnek a vendég­lőbe és a legjobban eltöl­tött hétvégi pihenésnek azt tartják, ha alkoholos italo­kat fogyasztanak. Az alkoholizmus terjedé­sének egyik ugyancsak je­lentős oka, hogy nem foly­tatunk ezzel kapcsolatban elég színvonalas' ismeretter­jesztő munkát. Meg kell is­mertetni a fiatalokkal is, az idősebbekkel is, hová ve­zet az alkoholizmus és mó­dot kell adni a megfelelő, kulturált szórakozásra a sza­bad időben. A városi tanács egészség- ügyi állandó bizottsága úgy határozott, hogy f. évi jú­nius hó 24-én (hétfőn) du. 6 órakor a városi tanács nagytermében „Az alkohol túlzott fogyasztásának káros következményei" címmel nagy­szabású ankétot rendez, amelyre ezúton meghívja a város lakóit és minden ér­deklődőt. Az ankét három részből áll: 1. Az alkohol túlzott fogyasztása káros követ­kezményeinek orvosi ré­szét dr. Gálfi Béla, a pomázi munkatherápiás intézet igazgató főorvosa ismerteti. 2. A büntetőjogi, il­letve társadalompolitikai vonatkozásokról (az al­koholos állapotban elkö­vetett gyakoribb bűn- cselekményekről stb.) dr Weinzierl Oszkár, a já­rásbíróság elnöke beszél Ismerteti az alkohol ha Már most gondoljunk a télre

Next

/
Thumbnails
Contents