Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

1983. JÚNIUS 13, CSÜTÖRTÖK

rew

Ufa

i^ßirltro

A társadalmi bíróságok munkájának néhány tapasztalata

Az ujjunk sem egyforma — tartja a régi mondás. Hogyne különböznénk tót egymástól mi, emberek. Egyikünknek ilyen ambíciói vannak, a másiké másfajták. Gyakori köztünk a véleményeltérés, nyilvánvalóak a képességbeli és indulati különbségek is.

Mindez a munkában is megmutatkozik. Egyikünk szorgalmasabb, mint a másik, van, aki akkor is lelkiismeretesen dolgozik, ha nem ellenőrzik, de akad olyan is. aki, ha csak teheti, „mellőzi” a munkát.

Emberi dogok ezek. azt is mondhatnánk, hogy az összes felsorolt és fel nem sorolt különbség kinek-kinek szuverén ügye — de nyomban tegyük hozzá, hogy csak bizonyos határig. Ha bármelyikünk egyedül élne. tehetné, amit akar, de mivel társas lények vagyunk, összes különbözőségeinkkel együtt kénytelenek vagyunk szabályokat szabni, s azokhoz igazodva élni.

Érvényes ez minden társadalomra, de különösen érvényes nálunk, ahol a „kaparj kurta”-elv régen a múlté, s' egyre tudatosabbá válik: valamennyien kötelesek vagyunk képességeink és adottságaink mértékében, a lehető legtöbbet tenni azért, hogy társadalmunk gazdagodjék.

Nem kell különösebben bizonygatni, hogy társadalmunk! zömében az együttélés szabályait betartó emberekből áll. | Éppen ezért találja magát j szemben a társadalmi együtt- | élés szabályaitól eltérő ember ; nemcsak a hatóságokkal, hanem azokkal is, akikkel együtt él. dolgozik.

Életünk gyökerében megváltozott tartalmát jelzi ez a tény. Óriási utat kellett megtenni addig, amíg az üzemi szarkából valóban üzemi szarka lett az emberek szemében és a lógosokat, reni- j tenskedóket is elítéli az em. berek többsége. Mindehhez1 társadalmi méretekben kellett felismerni életünk megváltozott tartalmát. Erre pedig csak egy magasabb erkölcsi nívójú, ■ műveltebb társadalom képes.

Aki úgy gondolja, hogy ebben a fejlődő társadalomban I nincsenek csetlö-botló, gyenge jellemű, sőt. rosszindulatú, í ártani akaró emberek is, té- j ved. Vannak és még nagyon j sokáig lesznek ilyenek. Szá-; műk azonban egyre csökken. í mert mindig több társukkal J találják szemben magukat.

Ez a felismerés vezérelte kormányzatunkat és a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, hogy rendeletileg, illetve társadalmi határozattal

életrehívja a társadalmi bíróságokat a vállalatoknál.

Csupán Pest megyében 140 üzemben és gazdaságban működik már a társadalmi bíróság. Bár még a kezdet kezdetén tartunk, mégis követendőnek tartjuk a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának kezdeményezését Nemrég ugyanis megvizsgálták ezt a fontos területet és igyekeznek minél szélesebb körben hasznosítani a tapasztalatokat.

Ennek a vizsgálatnak néhány tanulsága közül az első: megvizsgált társadalmi bíróságokban nincsenek jogtudó emberek. Tagjaik nem ismerik a törvénykönyveket. „Csupán” azt tudják, hogyan kell becsületesen élni és ennelk alapján ítélkeznek. Így jó ez, mert ha jogászok, hivatásos emberek tárgyalnának az üzemben, csupán a tárgyalás színhelye változna meg és nem a felelösségrevonás lényege. A társadalmi bíróságokba delegált munkások, mérnökök, technikusok, adminisztrátorok és a tárgyalásokon részt, vevő társaik a szó szoros értelmében közösen vonják felelősségre megbotlott társukat.

A felelösségrevonás — állapította meg a vizsgálat — többségében igazságosnak mondható. A tárgyalt ügyek a munkával és a szocialista együttéléssel kapcsolatosak. A Nagykőrösi Konzervgyárban például hét, főként társadalmi tulajdont sértő ügyet tárgyaltak. Solymáron, a Műanyag- ipari Vállalatnál igazolatlan mulasztás és részegség miatt alkalmazták a kollektív fele- j lősségrevonást. Pomázon a ; posztógyárban egy anyát bírtak jobb belátásra, aki gyermekével embertelen módon bánt. A Csepel Autógyárban lopás, testi sértés és okirathamisítás miatt kellett összeülni a társadalmi bíróságnak.

S az ítéletek? Többségükben igazságosak. Ezek a bíróságok nem börtönre ítélnek, mégis gyakran tapasztalható, hogy sokszor nagyobb hatást érnek el, mint a hivatásos bíróságok. Valamire azonban jó mindjárt a kezdetén figyelmeztetni. A megvizsgált ügyekben viszonylag sok olyan ítélet akad, amely elbocsátással járt. Ez is büntetés, mégpedig a súlyosabbak közül való, mégsem érik el ve_ le a kívánt célt. Nem nevelhető-e jobban egy megbotlott ember az ismerős környezetben, mint egy új munkahelyen? Nem jobb-e inkább más büntetést alkalmazni, például az alacsonyabb munkakörbe helyezést és meghagyni az illetőt abban a környezetben, ahol

mindenki ismeri, vigyáz rá és segít neki kiköszörülni a csorbát.

Az említett vizsgálat során azt is tapasztalták, hogy egyes vezetők az egyszemélyi vezetés csorbítását látják abban, ha valamilyen ügyet a társadalmi bíróság tárgyal. Ezért inkább a régi utat járják, a fegyelmi eljárást alkalmazzák. így történt ez például a Magyar Hajó és Darugyár váci gyáregységében is, ahol az igazgató fegyelmi határozattal azonnal elbocsátotta az egyik kazánfűtőt, aki többször hiányzott igazolatlanul. Egészen biztos, hogy a társadalmi bíróságnak volt igaza, amikor nevelő szándékkal át akarta venni ennek az embernek az ügyét. Kár presztízskérdést csinálni az ilyen ügyekből, mert a jól dolgozó társadalmi bíróság nem nyirbálja, hanem erősíti az egyszemélyi vezetést.

Összegezve a tanulságokat megállapítható, hogy a társadalmi bíráskodás csírái szépen fejlődnek, de a fejlődés természetesen megköveteli, hogy a társadalmi bíróságok tagjai tanuljanak. Ezért helyes az a Pest megyei kezdeményezés, hogy ankétokon időről időre kicserélik tapasztalataikat, módszereiket. Felelősségteljes hivatást kell teljesíteniük ezeknek a társadalmi szerveknek: bármilyen furcsán hangzik is. segíteniük kell az emberek szocialista nevelésében és ennek a fő célkitűzésnek kell alárendelni minden ténykedésüket.

Farkas István

Magyar mcfúgazdasági szakembereit utaztak Dániába

A nemrég ha^nkban járt dán mezőgazdasági .küldöttség : láfőgátásának viszonzásaképpen swrdán harminc-tagú magyar küldöttség utazott| Dániába, dr. Soós Gábor- í nak, a Földművelésügyi Mi- [ misztérium szakoktatási és j kísérletügyi főigazgatójának j vezetésével, a magyar kül- j döttség tagjai: termelőszövetkezeti ós állami gazdasági vezető szakemberek, kutatók. szakoktatási és köz- igazgatási dolgozóik a tervek szerint két hetet töltenek Dániában. Tanulmányozzák a dán mezőgazdaságot, ellátogatnak több kis gazdaságiba, szövetkezetbe és nagybirtokra, megismerkednek a dán mezőgazdasági kutatóintézetek és egyéb agrár jellegű intézmények munkájával. (MTI)

Koptatott magból

ami

Eső után megélénkül a határ

(MTI Foto: Bogár Lajos felv.)

A korszerű takarmányozás új módszere:

A PÉPESlTEIT LllCERNAETETÉS

Bemutató a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben

A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tegnap délelőtt tapasztalatcserére jöttek össze Pest megye sertéstenyésztő közös gazdaságainak állattenyésztőt, hagy megtekintsék a takarmányozás egy új, s igen eredményes módszerét, a pépesített zöldlucerna etetését. A szövetkezet kultúrtermében Galgóczi Lajos földművelésügyi minisztériumi főelőadó megnyitója után dr. Mentler László tudományos kutató, az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa számolt be

a zöldtakarmányozással kapcsolatban szerzett hétéves kutatómunkája eredményeiről.

Elmondotta, hogy a lucerna zölden levágva, s az erre a célra szerkesztett géppel megőrölve, víz hozzáadásával, abraktakarmánnyal keverve, \ rendkívül hasznos, magas táp- j értékű talcarmányt képez a í sertéstenyésztésben, mind a malacok, a hízósüldők, mind-\ pedig az anyakocák etetésénél. A pépesített zöldlucema megőrzi a vitaminokat, serkentő hatással van az állatok növekedésére és megvédi őket a különböző fertőzésektől, gyomor- és bélgyulladástól. Az ezzel a módszerrel folytatott nyári zöldetetés jelentős szálas takarmány megtakarítását is lehetővé teszi, mégpedig süldőknél 30—100 kg-os sú- | lyig darabonként 50 kiló az abrakmegtakarítás, az anyakocáknál a feletetett ~áOÖ-“250 kiló pépesített zöldlucema, 150—200 kg abraktakarmány megtakarítását teszi lehetővé. A kísérletek beigazolták, hogy jobb a süldők súly- gyarapodása, szervezetük a zöldtakarmányban levő különböző tápanyagokat jobban tudja hasznosítani, a kocák erősebb, életképesebb

i malacokat fialnak és nagyobb j a tejképződésük is.

Az előadás után Mikolai Fe- j re ne. a Pest megyei Tanács | főállattenyésztője és Pólya Gyula, a ceglédi Vörös Csil- I lag Tsz főállattenyésztője, be- I mutatták a naponta frissen : vágott lucerna pépesítését, j majd a’ takarmány keverését | és etetését is.-*- eJi •_*

A sertéstenyésztés szempontjából nagy jelentőségű új : takarmányozási módszert már az ország több állami gazdaságában és termelőszövetkezetében bevezették. A Pest megyei bemutatón jelenlevők osztatlan elismerését nyerte el az új módszer, amelyet széles körben elterjesztenek.

lomrom hiteles mását. Ez 1931-re fel is épült a L,ehel téren.

— Én, apósomtól, Komlós Istvántól örököltem a templomőrséget. 1945-ig negyedévenként 11 pengő fizetést kaptam. érte. A Horthy-világban 50 fillér volt a felnőttek. 30 fillér a gyerekek belépti díja. s mint „narrátoré", enyém volt ezek 20 százaléka.

— A felszabadulás után is őriztem a romokat, ám csupán kedvtelésből. 1957-ben változtattak ezen. Ekkor két gyerek is kezét-lábát törte a romok között, s ezért az Országos Műemléki Felügyelőség újból drótkerítéssel vette körül, azóta kapok újra fizetést, havi 400 forintot. 1960-tól pedig, mióta a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal kezelésébe került: 500-at.

— A beléptidij kissé vitatható. Jelenleg felnőtteknek 1.50. gyerekeknek egy forint, csoportos látogatás esetén akár felnőtteknek, akár gyerekeknek személyenként egy forint. Ez bökkenő! Ugyanis (bár nyilvánvaló, hogy jelentéktelen összeget kérünk), de a pedagógusok vezette iskolai látogatások alkalmával bizony nemcsak, hogy mérgelődnek a kisiskolások, hanem bosszú_ ságukat nem leplezve, inkább be se mennek, körüljárják a romtemplomot a kerítésen kívül. Változtatni kellene ezen valahogy.

— Amint láthatta, ma már igen szép lépcsőfeljáró vezet a templomdombra, 48 ezer forintba került, a hegyilakók 10 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá. Kocsiút még nincs, de reméljük, rövidesen az is felépül.

A beszámoló végeztével — miként a látogatóknak — nekem is megmutatta Zátonyi Lőrinc azokat a csodálatos makettekről készült felvételeket- amelyek szerint születik majd újjá az immár 705 esztendős műemlék.

— Több terv is született. Az első szerint, mint ezen a fotón látható, a hiányos falakat, tetőszerkezetet üveggel pótolják, ám ezt a tervet elvetették, mert sokba került volna. Az újabb terv szerint az oldalfa- lalcat üveggel egészítenék ki. míg a tetőt műanyagsátorral borítanák. Az „üveg" és az „üveg-műanyag’' terveket a Műszaki Egyetem Építésztörténeti tanszéke készítette.

— Sokat jár ide egy volt premontrei tanár Székesfehérvárról, dr. Fényi Ottó. Legutóbb mesélte, hogy Németországban járva újabb ötlete támadt. Ott hatalmas műanyaabúra alá helyezik (tornyostól, mindenestől) a műemlékeket, ez rendkívül olcsó.

Hihetetlen precizitás, pontosság jellemezte a romtemplom őrének előadását, és talán ezek az egyszerűségükben fogant szavak még jobban sugározták a szeretetek mint a Szauter Tóni bácsi fantáziájából született mesék.

Amikor azonban fentjártam a Várban, az Országos

Műemléki Felügyelőségen, Dümmerling Antal előadó

felvilágosított, hogy Zátonyi

Lőrinc is tévedett, ö is keverte az álmokat a valósággal. Ugyanis szó sincs róla, hogy bármiféle üveg vagy műanyag restaurálási eljárást valósítsanak meg Zsámbékon. Ez a Műemléki Felügyelőség húszéves távlati tervében sem szerepel, egyetlen szóval sem.

A modern legenda, amelynek hitelességében még a precíz Zátonyi Lőrinc sem kételkedett, abból született, hogy a műegyetemen a végzős növendékek diploma-munkákat kapnak. Kézenfekvő, hogy feladatul kapják, mint nem gyakorlati, hanem pusztán elvi problémát: a zsámbéki templomrom modernizálását. Így születnek a tervek, nem is egy, s születnek majd az elkövetkezendő években is.

Ám ettől függetlenül, a zsámbéki templomrom értéke világviszonylatban is jelentős. Érdemes róla sokat beszélni.

A téli utazás kora tavaszi megismétlését azonban mégsem a templomrom, hanem annak őre miatt határoztam ei. ö kényszerítőt reá.

Pedig a téli látogatás fináléjaként, búcsúzóul, a kertkapuban toporogva, csak úgy mellékesen vetette oda a szót Lőrinc bácsi:

— De nemcsak a templomrom hires ám ... Mi is voltunk híresek!

— Hogy-hogy?

•— 1937-ben a napi sújtó sokat foglalkozott velünk, mert akkor születtek, ebben a házban. a zsámbéki hármas fiúikrek.

— Nagy szenzáció volt. Az akkori miniszterelnök, Darányi Kálmán és felesége vállalták a keresztszülőséget, a legidősebb iker így lett Kálmán, a második pedig vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország akkori kormányzója iránti emlékezésül. Miklós, míg a harmadik: József főhercegre való tekintettel, József.

— Birtokunkban van a „Neues Politisches Volksblatt”, a magyarországi németnyelvű napilap egyik száma, amely £ 1937-ben közölte, hogy egy % Amerikába szakadt magyar, % dollármillióit a Zirkelbach- % (mert akkor még így hívtak) £ ikrekre hagyományozta. A há- í

s csak most nyomozunk az f örökség után. Ahogy értesül- % tem, az örökség csak 30 után évül el, így még időnk.

(Folytatjuk,)

é v

van í

1

Több termelőszövetkezet mesterséges fertőzés útján termel anyarozsot

Régóta ismert gyógynövény az anyarozs, melyből főleg a nőgyógyászatban használandó vérzésgátlót készítenek. T ermelőszövetkezetek * már a rozs virágzása I előtt elvégezték a fertőzést. Kedvező időjárás mellett, a rozskalászokon nagy mértékben megjelent a mézharmatnak nevezett ragadós cseppek. Anyarozstermelésben jártas termelők előzetes becsléseik alapján, jó anyarozstermésre lehet számítani.

időben fel kell készülni a fontos gyógyszeralapanyagot tartalmazó és nagy értékű anyarozs- termés maradéktalan begyűjtésére.

Anyarozsot termelő termelőszövetkezetek házilag készítsék el vagy sürgősen rendeljék meg a HERBARIA termeltető vállalatnál, a múlt évben már használt és jól bevált anyarozs- begyűjtőkészülékeket, melynek darabját 40 forintért adja a HERBARIA.

Az anyarozs begyűjtését annak fejlődésétől függően a legalkalmasabb időben kell elvégezni. A HERBARIA által termelőknek küldött brotórában ez részletesen ismertetve van.

Begyűjtőkészülékkel az anyarozsgyűjtésf úgy lehet gazdaságosan végezni, hogy a gyűjtést végző dolgozó bal karjával a begyűjfőkészülék fölé húzott rozskalászokból az anyarozsot jobb tenyerének élével lefelé ütve verje ki, miközben balkézzel a kalászokat meglazítja és kissé megforgatja, hogy az anyarozs a kalászból mind jól kiverhető legyen. 1 begyűjtővel 1 személy 1 nap alatt 6—15 kg anyarozsot is be tud gyűjteni.

Amennyiben vihar, szél vagy záporeső az anyarozs egy részét a kalászból a földre kiveri, akkor a rozsot a beérés után azonnal le kell aratni és az anyarozsot a földről fel kell szedetni. ,

Szaktanácsot a helyi földművesszövetkezetek, vagy a HERBARIA termeltető vállalat ad. Budapest V., Arany János utca 29.

Nemzetközi levéltáros- \ konferencia Budapesten í

í i

Huszonöt ország képviselői-? nefc részvételével szerdán dél-^ előtt megkezdődött Budapes- £ j ten, a Magyar Tudományos^ Akadémián a 8. nemzetközig, levéltári kerekasztal-konfe-^1 rencia. A tanácskozás napi-z rendjén két téma szerepel: az>5 agrártörténet forrásai a levél- ^ tárakban, továbbá a levéltá-^ rak építésével és berendezésé-^ vei kapcsolatos kérdések. í

?

A tanácskozást Charles ^ Braibant, a levéltárak nem-? zetközi tanácsának tisztelet- < beli elnöke, a kerekasztal- ^ konferencia alapító elnöke nyi- ? tóttá meg. A kerekasztal-kon- ^ ferencia céljáról, eddigi teve- J: kenységéről és mostani ülései-<5 nek munkájáról tájékoztatta a ^ részvevőket. í

y

A Művelődésügyi Miniszté- ^ rium nevében Molnár János ^ miniszterhelyettes üdvözölte^ a nemzetközi levéltári kon- ^ ferencia részvevőit Tájékoz-^ tatta őket a magyar levéltá-| rak munkájáról, majd ismer-^ tette azt a támogatást, amely-^ ben népköztársaságunk része-^ siti ezeket az intézményeket.^

Szedő Antal, a Művelődés- ^ ügyi Minisztérium levéltári ^ osztályának vezetője mint há- ^ zigazda köszöntötte a levéltár-^ ügy nemzetközi képviselőit ^ __________

A Gödöllői Egyetemi Tangazdaság kartali üzemegységében 50 holdon koptatott cukorrépamagot vetettek, s így a növények ritkábban keltek, mint a hagyományos maggal vetett cukorrépa. A növény jól beállt, hirtelen megnőtt, könnyénél-, lenállt a répabarkónak, s nem jelent visszamaradást az sem, hogy az esők miatt az egyelés helyett most csak ritkítókapá- lásí adnak a növénynek.