Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

mat Hievst írlap 1963. JŰNIÜS 13. CSÜTÖRTÖK Korrupt tisztviselők lakat alatt őrizetbe vette a rendőrség Varga Lajos és Tóbiás László tisztviselőket. Egyikük az Érdi Tanács, másikuk a Budai Já­rási Tanács műszaki előadója volt, s ebben a beosztásukban, visszaélve hivatali hatalmuk­kal, 100—500 forintot kértek és fogadtak el ügyfeleiktől az építési engedélyek intézése so­rán. Befolyással való üzérkedés bűntette miatt eljárás indul ellenük. Közvetítés 9 bécsi ünnepi hetekről Az idei bécsi ünnepi hetek gazdag programjából is ki­emelkedőnek ígérkezik a Bé­csi Filharmonikusok zenekará­nak hangversenye Otto Klem­perer vezényletével. A nagy­szabású koncertről június 16- án helyszíni közvetítést ad a Magyar Rádió. A műsoron Mozart G-moll szimfóniája, Haydn B-dur szimfóniája és Beethoven ötödik szimfóniája szerepel. A munka elvégzése kö telesség Á közelmúltban részt vet­tem egyik vállalatunk terme­lési aktívaértekezletén, ahol az igazgató értékelte a mun­kát és részletezte a további feladatokat. Azért nem szü­letett tudósítás erről a ta­nácskozásról, mert az igaz­gatói referátum több olyan megállapítást tartalmazott, amely meghaladja egy tudó­sítás kereteit. A szóban- forgó megállapítások arra intenek, hogy általános kö­vetkeztetéseket vonjunk le belőlük, mindenki okulására. Lássunk néhány példát. Szóba került, hogy a válla­lat exportcsomagoló-részle- génél kilenc hónapja félre­tették a korábban jól bevált időbér, plusz prémiumos bér­rendszert és áttértek a fej­letlenebb órabérrendszerre. Azóta nagymértékben csök­kent a termelés. Másutt a gyártás előkészítéséről feled­keznek meg, s pocsékolják az anyagot, holott az előírá­sok az anyagnormók betar­Az állatkerti majom étvágya — és a látogatók Az állatkert lá- 'togatói rendszerint fölényesen moso­lyognak a „Ne izgassák az álla- l&katr szövegű figyelmeztetése­den, gondolván, hogy csupán a festi épségük fe­letti túlzottan óvatos gondosko­dásról van szó. ?edig ez csak a dolog egyik olda­ta. Mert a láto­gatókat védik a 'kettős rácsok, a biztonsági zárak — de az állato­kat még ez sem nádi meg a lá­togatóktól. Az utóbbit érdekes kísérlettel bizo­nyították be az líllatkertben. A majmok egy neszét egy időre teljesen elzárták a közönségtől. Ezeknek a „nyu­galomba helye­zeti’ állatoknak az élelemszükség­lete az eddiginek felére-egy harma­dára napi 50—70 dekáról 25 deká­ra csökkent, az elhullás pedig csak negyedannyi volt, mint a nyil­vános ketrecben. A szakemberek megállapították az okot is. A mindig nagyszá­mú közönség je­lenléte, zaja, s főképpen az ál­landó izgatás, ir- ritálás kiváltotta permanens izga­lom olyan túlzott ideg- és izom­munkát követel a majmoktól, amit általában csak két-háromszoros táplálékfelvétel­lel, részben azon­ban még így sem bírnak el. Az ál­latkert viszont mégiscsak a kö­zönség kedvéért tartja a majmo­kat — tehát kompromisszu­mos megoldást kellett keresni. A kompromisszum: a ketrecek elé szerelt üvegfal. Ez megvédi az állatokat a köz­vetlen izgatástól, s így az elhullás a minimálisra csökkent. De a látogatók puszta jelenléte napon­ként és majmon­ként még min­dig 15 deka ta- karmánytöbbletb e kerül. És ez nem is kevés, ha meg­gondoljuk, hogy ennek a takar­mánynak a húsz­féle fogása kö­zött baromfihús- leves. kakaó, ká­vé, hazai és dé­ligyümölcs is sze­repel. Nyolcvanféle gyártmány a Gödöllői Fémfömegcikkipari Vállalatnál A GÖFÉM, a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat, amely tavaly ünnepelte tíz éves fennállását állandóan fejlődik. 1952- ben nyolc emberrel alakult meg az üzem, amely ma 160 dol­gozót foglalkoztat. Jelenleg nyolcvan féle cikket gyártanak. Legfőbb profiljuk a hajók világítási berendezéseinek és sze­relvényeinek gyártása, amely exportra megy. Ezenkívül köz- élelmezési tálcák és aluminium lábrácsok készítésével is fog­lalkoznak. Érdekességként hadd említsük meg, hogy évenként másfél milliós hajtű tételt szállít az üzem Zentai Károlyné, a hajó villamossági kapcsoló házába fúr menetet tására kötelezik őket. Me­gint másutt egyre nő a se­lejt és semmit se tesznek ez ellen, a tervben előírt árumintákat nem készítik el időre. Szervezetlenség miatt sokat állnak a gépek. Indo­kolatlanul növelik az im­produktív alkalmazottak szá­mát. Sajnos, még hosszan foly-- tathatnánk a sort, s a végén is csak azt tudnánk megál­lapítani, amit az eddigiekből, hogy csupa kötelességmulasz­tással állunk szemben. Ez persze nem új dolog, mert másutt is előfordul, s emiatt nem is kellene írni róla. Ami mégis a (kezünkbe adja a tollat: a sok-sok hiba egyi­két sem követte a vállalat vezetőjének olyan kijelenté­se, hogy a felelőst, vagy a felelősöket figyelmeztette, vagy megbüntette, vagy ha eddig nem tette meg, a jö­vőben kéri számon a mulasz­tásokat. Éneikül valahogy úgy ha­tott a referátum, mint va­lami rossz agitáció, amely szinte bocsánatot kér a mu­lasztást elkövetőktől, s fel­hívja a figyelmüket, hogy változtassanak eddigi maga­tartásukon. Emiatt emelünk itt szót. Jó lenne végre mindenütt tisz­tázni, hogy a munka elvég­zése mindenki számára köte­lesség és nem jámbor óhaj. Egyesek sajnos rosszul ér­telmezik a szocializmust. Ügy gondolják, hogy mivel itt minden az emberért törté­nik, tehetnek, ami jólesik ne­kik. De ha voltak és van­nak ilyenek, azért van fe­lelős vezető a szocialista vállalatok élén is, hogy fa* nítsa rendre az ilyen embe­reket. Senki nem veti él a tévedés jogát. Tudjuk, hogy a leg­nagyobb igyekezettel és jó­indulattal is el lehet kö­vetni hibákat. Ezeket nem is lenne helyes nyomban kemény büntetéssel megto­rolni. Ellenben, aki a fel­sorolt alapvető kötelességek teljesítését elmulasztja, ah­hoz már nem szólhatunk a biztató bírálat hangján, ott már a felelősségrevonásnak kell következnie. Ezek után talán nincs is szükség termelési agitáció- ra? De igen. A termelési agitáció azonban arra ösz­tönözzön, hogy napról napra jobban lássák el a dolgozók a feladatukat, akármilyen poszton dolgoznak is. Itt azon­ban a jobbanon van a hang­súly és nem azon, hogy egyál­talán dolgozzanak. Már mindenki érti ebben az országban, hogy jobb élet csak a jobb munka után következhet. Aki esetleg nem értené, vagy nem akarná ezt megérteni, nyomatékosan fi­gyelmeztessék kötelességére az illetékesek. F. I. Ady-liget Buda-hegyvidék fejlődő üdülőtelepe A NAGYKOVÁCSI ÜT mentén néhány évtizeddel ez­előtt parcellázni kezdték a Hűvösvölgyből negyedórás sé­tával elétíhető remetei hegyoldalt és számos kis­ember, aki hegyek közé .vá­gyott, de a Szabadsághegy drága telkeinek megvételére nem is gondolhatott, itt vásá­rolt kis parcellát hétvégi házához. A felszabadulás után a kertváros nehezen indult fej­lődésnek. Ennek oka, hogy sok telek vált gazdátlanná és a sok egyéb tennivaló köze­pette kevés gond jutott er­re a szép fekvésű, jó levegő­jű üdülőhely jellegű település­re. Az üdülőtelep Hűvösvölgy és Nagykovácsi közötti fél­úton fekszik, ennek folytán 1950-ig Nagykovácsihoz tar­tozott, amikor is Pesthideg- kúthoz csatolták. Tovább fejlődése ezután indult meg. Nagykovácsiba — Ady-lige- tan át — már hosszú évek óta fővárosi kék autóbuszok járnak, egyes betétjáratok pedig Hűvösvölgy—Ady-liget között közlekednek. Ma csaknem kétezer em­ber él itt, téli-nyári lakos­ként, gondozott, kertes há­zakban, tavasztól őszig pe­dig — főleg a nyári idényben — mintegy kétszeresére duz­zad Ady-liget lakossága. Ilyenkor a lakosság nagyob­bik fele nyaralókból áll. Az Ady-ligetről nyáron Buda­pestre bejáró autóbuszutasok zöme saját hétvégi házában lakó dolgozó, vagy magán­háznál szobát bérlő üdülő­vendég. MA MÁR ÖNKISZOLGÁLÓ fűszer-csemege és háztartási bolt, húsbolt, gyümölcsüzlet és megnagyobbított kertven­déglő szolgálja az állandó lakosok és az üdülők ké­nyelmét. Az üdülőtelep az utóbbi években külső képé­ben is sokat csinosodott: az autóbuszmegálló környékét parkosították, padokkal lát­ták él, s a település két szobrot is kapott. A 310—350 méter magasságban fekvő üdülőtelep szubalpin klímájá­val, tiszta levegőjével a gyer­mekek paradicsoma. Sok gyermek tölti itt a nyarat jó levegőn s jó színben, megerősödve tér vissza nyár végén a fővárosba. Vasárnaponként a kirán­dulók és turisták közül igen sokan ejtik útba Ady-lige- tet, hogy megpihenjenek a Feketefej környékén, s egy- egy pohár sört vagy üdítő italt fogyasszanak a Léda kisvendéglő árnyas fái alatt. Ady-ligatre a hűvösvölgyi Nópkert vendéglőtől a 63-as autóbusszal tíz perc alatt feljutunk, de a hűvösvölgyi villamos-végállomástól a Nagyréten át fél óra alatt gyalog is elérhető Ady-liget alsó széle. A Feketefejről szép kilátás nyűik a kör­nyékre. Hasonlóképpen sze­met gyönyörködtető a kör­panoráma Ady-liget felső széléről a Vörös Hadsereg útjáról, A Feketefej aljában fekvő Ady-ligetről kirándulhatunk a Hosszúerdő-hegyre, a Reme­tehegyre. A Remete-szurdok nyugati végiénél érdekesség a Remete-barlang és a Reme­tehegy tetejénél levő Hétlyuk barlang. SOKAN KERESIK fel Ady­ligetről a festőd Petneházy- rétet, s a Julianna major környékét, ahol az ismert állami gazdaság létesült. Ady- ligeten ma mindenfelé épü­lőben levő víkendházak tűn­nek a látogató szemébe. Az üdülőtelep megtalálta magát s — a tanács segítségével — a legjobb úton van, hogy Buda-hegyvidéknek valóban egyik legszebb és legkultu­ráltabb üdülőtelepévé le­gyen. Dr. Kiss Sándor VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ütaiSáiíi «'írlair# Jóváhagyták Cegléd várospolitikai tervét Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le Cegléden a városi tanács nyilvános ülése. Az ülésen előterjesztették a várospolitikai tervet, amely­hez húszán szóltak hozzá. Többen kiegészítették a rész­letes programot. Néhányan a tanácstagok közül sürgették az út- és járdajavításokat, má­sok a külterület fejlesztésére hívták fel a figyelmet. A fel­szólalók többsége köszönetét mondott azért, hogy népgaz­daságunk 57 millió forintot fordít az idén Cegléden a kü­lönböző beruházásokra. Ezen­kívül több mint 17 millió fo­rintot használnak fel az ipa­ri, kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi szervek fel­újításokra. A tanácsülésen jó­váhagyták a város ez évi költ­ségvetését is. Bálban kezdődött — a síneken végződött Rehor Mária, a Táncsics Termelőszövetkezet tagjának lánya vasárnap azzal ment el ceglédi lakásáról, hogy a szomszédos Bercelre megy. Ehelyett azonban az egyik művelődési ház táncdélután­ján szórakozott, válófélben le­vő udvarlójával. A reggeli órákban egyedül indult haza­felé és az egyik őrház mellett a közeledő vonat elé vetett magát. A vonat halálra gázol­ta. MQHQRoyiDgKS Ismét baleset Üllőn vasárnap baleset tör­tént az Ócsai út és a Gyom­ról út, valamint a Vörös Had­sereg út találkozásánál. - Bed- nár Ede, budapesti lakos Berva típusú motorjával el­ütött egy üllői kerékpárost. A kerékpáros balra akart fordul­ni, de szándékát későn jelezte. Egy kis figyelmességgel el le­hetett volna kerülni a karam­bolt. A könyvhét mérlege Hozzávetőleges számítások szerint az idei könyvhéten 35 000 forint értékű olvasni­való talált gazdára a monori járásban. Monoton például a három általános iskola diák­jai kétezer forint, a gimná­zium tanulói pedig 900 forint értékű könyvet vásároltak. A járás székhelyén összesen több mint 7 ezer forint értékű könyv fogyott el. KELLEMETLENKEDŐK Alighanem nemcsak a mo­nori, hanem más községek mo_ zijaiban is fellelhetők ők, a kellemetlenkedők. Papirgala- csinnal dobálóznak, nevetgél­nek. kiabálnak, csapkodják a széket és megjegyzéseket tesz­nek. Pisszegnék, köhögnek, a közönség pedig bosszankodik. A mozilátogatók egyöntetű vé­leménye szerint nem ártana ezeket a rendbontókat kitessé­kelni. Mindenütt fenntartanak helyet az ügyeletes rendőrök­nek, akik éljenek is jogukkal. Vegyék el a kellemetlenkedők kedvét a rendbontástól. Szakm unkásképző tanfolyam — kertészeknek A nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezet érdekes kez­deményezéséről érkezett hír. A közös gazdaság szakmunkás- képző tanfolyamot szervez kertészeknek. A szakmunkás­tanuló-szerződés három évre szól, amelyből egy-egy tanév_ ben a fiatalok 8 hónapot gya­korlati, három hónapot elmé­leti képzéssel töltenek, a fenn­maradó egy hónap szabadság­ként jár nekik. Már tanuló­idejükben is részesülnek — előmenetelüktől függően — 110 — 380 forintos ösztöndíj- ban. Ha letették a szakmun­kásvizsgát, a termelőszövetke­zet megfelelő munkakört biz­tosít számukra. Keresetük el­érheti a 2000 forintot is. Ezernégyszáz lányt vár az ifjúsági tábor Több mint féíszáz ifjúsági tábort nyitnak meg az idén az országban. A Nagykőrösi Álla­mi Gazdaság területén a Bagi Ilona ifjúsági tábor már min_ denben felkészült a mintegy ezernégyszáz lány fogadásá­ra. A lányok kétszázas turnu­sokban érkeznek. A bőséges, ízletes ellátásról és a mosatás­ról a gazdaság gondoskodik. Munkaruhát a KISZ-központ ad és központilag dolgozzák ki a szórakoztatás programját is. Június 30-án érkeznek a tábor első lakói. ARANYKÉSZLET- HIÁNNYAL Amennyiben mindenki, akinek az Egyesült Államok­kal szemben aranyikövetelése van, egyszerre nyújtaná be a számlát, az ország aranykészlete nem bizonyulna ele­gendőnek — állapítja meg az AP hírszolgálati iroda gaz­dasági tudósítója. Az amerikai pénzügyminisztérium nem­régiben kiadott jelentése mintegy húsz milliárd dollárra becsüli a külföldön levő „dollár-aktimnnokat” az Egyesült Államok aranykészlete viszont csak 15,8 milliárd körül mozog. i\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\VC A gépkocsik évente körülbelül 300 millió forint értékű gumi­abroncsot koptatnak el az országban. Ezért határozta el az Autó- közlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet, hogy megvizsgálja, milyen módon lehet­ne a kopást csökken­teni. A kutatáshoz a Vasúti Tudományos Kutató Intézettel és a Gumiipari Kutató Intézettel külön vizs­gálati módszert dol­gozták ki. Ennek alapja az hogy vastag gumiré­tegen jóval nehezeb­ben hatol keresztül a radioaktív sugárzás. mint a vékonyon. Ezért Csepel 420 tí­pusú kísérleti kocsi­jukat olyan kereke­ken járatják, ame­lyeknek abroncsába négy-négy, néhány ti- zedmilliméter átmé­rőjű, több milliméter hosszú radioaktív tál-' Hum—204 izotóptűt helyeztek el. Abból, hogy útközben meny­Évente háromszáz- millió forint nyíre erősödik az ab­roncson keresztül ju­tó radioaktív sugár­zás. pontosan ki tud­ják számítani a bekö­vetkezett kopást. Ilyen módon meg­állapították már, hogy a gumiból a leg­kevesebbet a már si­mára koptatott beton csiszolja le, de kicsi a kopás az új beton­útokon is és csak va­lamivel nagyobb a jól elkészített aszfal­ton. Észrevehetően kedvezőtlenebb a helyzet a rosszabb ál­lapotban levő régi betonon, de messze a legnagyobb kopást a rossz makadámút okozza, amely körül­belül ötször annyi gumit „fogyaszt”, mint a jó beton. Kiderült az is, hogy a terhelés növelésé­vel párhuzamosan növekszik a kopás mértéke is. Az üre­sen járó kocsi abron­csainak 100 kilométe­renként 0,009 milli­méteres kopása egyenletesen növek­szik egészen a teljes — ebben az esetben öt tonnás — terhelé­sig, amikor is a leko­pott réteg vastagsága már a 0.021 millimé­tert is eléri. A legfeltűnőbb kü­lönlegességre azon­ban a sebesség és a kopás összefüggései­nek vizsgálatakor bukkantak. Azonos terhelési és útviszo­nyok mellett 100 kilo­méterenként a kopás 70 kilométeres sebes­ségnél elérte a 0.066 millimétert, 50 kilo­méteres sebességnél viszont mindössze 0.012 milliméteres volt. A különös azon­ban az, hogy a sebes­ség és a kopás növe­kedése között nincs párhuzamosság. A várakozással szemben ugyanis 40 kilométe­res sebességnél már ismét nagyobb volt a kopás: 0.023 millimé­ter, ugyanannyi, mint a 60 kilométeres se­bességnél. Hogy mi rejlik mögötte, azt még nem sikerült megállapítani, de úgy látszik, hogy a gumit legkevésbé éppen az 50 kilométeres átlag- sebesség koptatja. Vizsgálataikat az ATUKl szakemberei ezzel nem zárták le. Most azt tanulmá­nyozzák, hogyan be­folyásolja a kopást a futómű beállítása, a környezet hőmérsék­lete, főleg pedig az abroncsba pumpált levegő nyomásának mértéke. Remélik, hogy mindezeknek megállapítása után értékes segítséget tudnak adni az autó­gumik élettartamá­nak megnöveléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents