Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

rear MEGYEi ^/Cárion 1963. MÁJUS 7, KEDD = /a*W HAITI Területe: 27 750 négyzetkilo­méter.' lakossága: 3 és fel millió. Amerika legsűrűbben lakott állama. Egy négyzetkilomé­teren 126-an laknak. Lakóinak legnagyobb része, 95 százaléka, néger, akik az ültetvényekre hurcolt egyko­ri néger rabszolgák leszárma­zottjai. Fővárosa Port au Prince. Elmaradott mezőgazdasági ország, a tőke 85 százaléka USA-érdekeltség. Fontosabb terményei a kávé, a ken­Genfben a leszerelési értekezlet részvevőinek nagy többsége lelkesen támogatja az öt latin­amerikai ország megállapodását I Padilla Nervo mexikói kül­dött elnökletével tartotta hét­főn délelőtt Genf ben 128. ple­náris ülését a tizennyolchatal­mi leszerelési bizottság. Az ülés megnyitása után Brazília és Mexikó képviselője hivatalosan értesítette az ér tekezletet arról, hogy öt 'a tin-amerikai ország — Bolí­via, Brazília, Chile, Ecuador és Mexikó — megállapodott atomfegyvermentes övezet lét­rehozásában. A brazil delegátus ezután felolvasta Goulart köztársasá­gi elnöknek a latin-amerikai országok államfőihez intézett üzenetét. Goulart az üzenetben han­goztatja. hogy a brazil kormány a nemzetközi der. a cukornád, a kakaó és a gyapot. Ipara fejletlen. a keresők mindössze másfél százaléka ipari munkás. Ásványkincseit eddig még nem tárták fel. de minden valószínűség szerint gazdag arany, ezüst, réz, nikkel és más ércekben. Alkotmánya szerint a nem­zetgyűlés a 37 tagú képvi­selőházból és a 21 tagú sze­nátusból áll. A lakosság leg­nagyobb része: 89 százalék, nem tud írni és olvasni. Haiti 1955-ben kétoldalú katonai szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Vegyi háború Dél-Vietnamban Georges Girard, a L'Humanité tudósítója részletesen be­számol arról, hogy a diemista csapatok Washington tanácsára és segítségével valóságos háborút folytatnak mérgező vegysze­rekkel a dél-vietnami nép ellen. Ngo Dinh Diem nemrég egy interjú során kijelentette, hogy „vegyi anyagokat használunk a tisztogató hadműveletek alkalmával az utak, a folyóvizek mentén és a partizánok ellenállási központjai ellen. A vegyi eszközök rendkívül hatékonyak” — mondotta a dél-vietnami diktátor. Jugoszláv—finn tárgyalások Belgrádiban Hétfőn délelőtt a Szövetségi Végrehajtó Tanács palotájá­ban hivatalos megbeszélések zajlottak le Joszip Broz Tito jugoszláv és dr. Urho K. Kék­kő neu. finn köztársasági el­nök között. A szívélyes és baráti lég­körben lezajlott megbeszélé­sek során széleskörű eszme­cserét folytatlak időszerű nemzetközi problémákról és a két ország egymás közötti kap­csolatairól. Különös figyelmet szenteltek Finnország és Ju­goszlávia gazdasági együttmű­ködésének. Ngo Dinh Diem és új „mentő-öve” ták bebizonyítani, hogy nem lehet párhuzamot vonni Latin- Amerika és Közép-Európa kö­zött. Godber brit külügyi állam­miniszter szerint az úgyneve­zett Rapacki-terv „nehezebb helyzetet hozna létre, mert a nukleáris fegyverek a védelmi berendezések jelentős részét képezik mind Kelet-, mind Nyvgat-Európában". Cavalelti olasz delegátus a katonai egyensúly felbomlásának állí­tólagos veszélyét hangoztatta a közép-európai atomfegyver­mentes övezet tervével kap­csolatban. Az értekezlet szerdán dél­előtt tartja következő ülését. Tárgyalás a Kreml és a Fehér Ház közötti közvetlen kapcsolatról Hétfőn szovjet és amerikai szakértők érkeztek Genfbe és a délutáni órákban tárgyaló- asztalhoz ültek, hogy meg­kezdjék a technikai részlet- kérdések megvitatását a „for­ró drót", vagyis a Kreml és a Fehér Ház között létesítendő közvetlen távbeszélő, vagy távgépíró összeköttetés kérdé­sében. ___________ Á remelés és államkölcsön Franciaországban Giscard D’Estaing francia pénz- és gazdaságügyi mi­niszter a parlament pénz­ügyi bizottságában bejelen­tette, hogy a francia kor­mány május második felé­ben egymilliárd frank ösz- szegú állami kölcsönt bo­csát ki. A kölcsön 15 évre szól és évi 4,2 százalékot kamatozik. A miniszter szerint a kor­mány az államkölcsön kibo­csátásával az inflációt akarja megakadályozni. Ezzel egy­idejűleg D'Estaing miniszter hivatalosan is megerősítette, hogy felemelik a vasúti díj­szabást és a háztartási áram árát. A tej fogyasztói érát hat százalékkal felemelték. A francia kormány intéz­kedései arra irányulnak, hogy a költségvetésben mu­tatkozó 3—4 milliárdos hiányt a dolgozók fizessék meg. Mielőtt válaszolnánk a kér­désre: kit takar az esernyő, az előtt tegyünk egymásmellé öt hírt. 1. A svájci Luganóban gaz­dátlan egy fényűző villa. 2. Milanóban a Corso Con- sordia 8 szám alatti ötszobás lakosztály tulajdonosát hetek óta nem látták szomszédai. 3. Ugyancsak Milanóban dr. Erico Raja, az Enneri export- vállalat igazgató tulajdonosa «2 J-r ban lemondatott kormány• tisztviselő? Dr< Wilhelm Hars- ter közvetlen munkatársa volt Rajakowitschnak a második világháború idején. Mindket­ten a Gestapo kötelékében működtek, közelebbről Adolf Eichmann hírhedt osztályán, ámely az ,,alacsonyrendű fa­jok kérdésének végleges meg­oldásával", vagyis magyarul az emberirtással foglalkozott. Ki volt Rajakowitsch? 1939 középső alak Erich Rajakovitsch csaknem egy hónapja nem lépte át dolgozószobájának küszöbét. 4. Bécsben IS évvel a hábo­rú után letartóztatták dr. Erich Rajakowitsch, volt SS- Hauptsturmführert, az egyik hírhedt náci tömeggyilkost. 5. Bonnban hivatalosan kö­zölték, hogy egészségügyi okokból nyugdíjba vonult dr. Wilhelm Harster, az észak- ‘bajorországi tartományi kormány egyik főtisztviselője. Nézzük csak az öt hír kö­zötti összefüggéseket. A luga- női luxusvilla tulajdonosa, a hnilanói ötszobás lakás gaz­dája, dr. Erico Raja. az Enne- ri igazgató tulajdonosa és Erich Rajakowitsch, SS- 1Hauptsturmführer, egyazon személy! És hogyan kerül az eseménysorozatba a Bonn­októberében főnökei Lengyel- országba küldték és ö rakatta le az első haláltábor alapjait. Csaknem fél évig parancsno­kolt a niskói haláltáborban és ezalatt pontosan 5995 ember végeztetett ki. Amikor visz- szatért Berlinbe, főnöke, Adolf Eichmann így jellemez­te: „Minden szempontból kifo­gástalan, Határozottan, gon­dolkodás nélkül és korrektül teljesíti a megbízatásokat. Lengyelországi tartózkodása azt bizonyítja, hogy minden körülmények között feltalálja magát.” Rajakowitsch nemcsak a gyilkolásban bizonyult találé­konynak, hanem a háború után a menekülésben is. Eleinte Ausztriában bujkált, majd pedig hamis papírokkal Argentínába szökött, ahol ta­lálkozott Eichmannal, egykori főnökével. 1956-ban vakmerő­én visszatért Európába és Erico Raja néven megalapí­totta az Enneri exportvállala­tot. Pompásan élt, luxusvillá­val és növekvő Ixinkbetétek- kel. Egy nap azonban villámcsa­pásként érte Eichmann elfo- gatása. Volt főnöke a jeruzsá- lemi perben gyakran hivatko­zott rá és azt állította, hogy ezzel vagy azzal a tömeggyil­kossággal „személyesen Raja­kowitsch foglalkozott.” Ké­sőbb a nemzetközi antifasiszta szervezetek nyilvánosságra hozták, hogy a milánói dr. Raja azonos az egykori dr. Rajakowitsch-csaX. A náci tö- hneggyilkos nyugodtan eltűn­hetett Olaszországból, ezután ‘Svájcban, Luganóban ütötte fel tanyáját, majdpedig átrán- dult Nyugat-Németországba is. Münchenben is járt, mind­össze egyetlen esernyővel rej­tette _ magát a nyugatnémet rendőrség elől. Münchenben nem tartóztatták le Rajako- witschot, csak udvariasan fel­szólították, hogy minél gyor­sabban tűnjön el az országból és megelégedtek Bonnban az­zal, hogy egykori hajdani leg­közelebbi munkatársát, dr. Wilhelm Harstert nyugdíjaz­zák. Rajakowitsch Nyugat- Németországból Bécsbe távo­zott, ahol végre 18 évvel a második világháború befeje­zése után letartóztatták és most egy ausztriai börtönben vár arra, hogy végre bírái elé kerüljön. M. K. Alekszandr Naszibov s Rejtekhely nz Elbán ni egy mellette elhaladó teher­autót. ig Egy gumi esőkabátot, feke­te selyem keménykalapot vi­selő, a kezében esernyőt tartó férfi követte Aszkert. De nemcsak ő figyelte Ke­rimov őrnagyot. Kissé távo­labb Aszkertől, Upitz embe­re mögött, Percev őrnagy ment. Társának biztosítása végett ő is Berlinbe utazott, tanúja volt Aszker és az Abwehr-íőnökök találkozásá­nak, s ugyanabban a vagon­ban utazott vissza Karlslus- teba, amelyben Kerimov. Természetesen mind a ket­ten úgy viselkedtek, mintha nem ismernék egymást. Ezért aztán Percev nem tűnt fel az Aszker figyelésével megbízott nyomozónak. De hosszú ideig Percev sem vette észre. l>ogy az esemyős ember követi Ke- rimovot. Tökéletesen leplezte az illető a szerepét. Csak ami­kor Karlsiusteban leszálltak a vonatról, s látta, hogy a fér­fi milyen vizslaszemmel nézett Aszker után, akkor eszmélt fel, kivel van dolga. Cselekedni kellett. Percev átment az utca másik oldalá­ra, s előre sietett. Nem mesz- sze egy telefonfülke látszott. Éppen arra volt szüksége Per­cevnek. Visszament az utca páros oldalára, beállt a tele­fonfülkébe, s leakasztotta a helyéről a kagylót. Amikor Aszker a telefonfülkéhez ért, Percev — változatlan pózban, beszélgetést mímelve — kiszólt a nyitvahagyott ajtón: — Vigyázz! Követnek! Az esernyős! Néhány pillanat anúlva a te­lefonfülkéhez ért a kemény- kalapos is. Ügyet sem vetett a fülkében álló, s élénken gesztikuláló, beszélgető férfi­re. A következő sarkon Aszker is bement egy telefonfülkébe. Tantuszt dugott a készülékbe, s utána Stireva számát tár­csázta. — Halló — hallatszott a kagylóban Stireva hangja. — Üdvözlöm —, mondta Aszker. —‘ Legyen szíves kérje meg a férjét, hogy jöjjön ér­tem egy taxival. Húsz perc múlva várom őt nálam. S ezzel be is fejezte a be­szélgetést, helyére akasztotta a kagylót. A „nálam” azt jelentette, hogy a Berliner Platz 15-ben, mert miután értesült róla, hogy figyelik, nem indulhatott máshová, csak oda, hiszen Aupel is egyenesen hazament volna az állomásról. De a Berliner Platz 15-ben való huzamosabb tartózkodás is veszélyes lett volna. Nem tudni, milyen kapcsolatai vol­tak Aupelnek ebben a város­ban. Percev őrnagy tudta, hogy ilyen körülmények között ho­vá telefonálhatott Aszker. El­kísérte őt egészen Aupel há­záig. Miután meggyőződött róla, hogy az esemyős férfi a közelben lesben állva várako­zik és egyáltalán nem készülő­dik tovább menni, egy telefon- fülke keresésére indult. Vagy három háztömbbel odébb, egy keresztutcában akadt telefonfülkére. Felhívta Stirevát, s az átadta neki Asz­ker üzenetét. A többi már könnyen ment. Percev taxit szerzett, egy kis ideig az utca végén időzött vele, s amikor látta, hogy a közelben nincs más kocsi, a 15-ös számú ház elé hajtatott. Aszker az ajtó mögött várta. Amint fékezett a taxi. az ut­cára lépett, s beült a kocsiba. Az autó elindult. Percev szétnézett a téren. A kemény­kalapos ember az úttest felé szaladt, esernyőjével hado­nászva próbálkozott megállita­A szakadék, ahonnan Ljulko jelzéseket adott az ejtőernyő­söknek, elég mély volt. Ala­csony, de meglehetősen sűrű erdő nőtte be körös-körül. Az ejtőernyősök többsége a kijelölt helyen ért földet. Né- hányan a szakadéktól kissé távolabb ereszkedtek le. de gyorsan tájékozódtak ők is, s rövid idő múlva már vala­mennyien a gyülekező helyen voltak. Örökét állítottak, utána el­lenőrizték a fegyvereiket —, a kézi golyószórókat, a tankel­hárító fegyvereket —, majd megkeresték a teherszállító ej­tőernyőket, s kipakolták a ké­zigránáttal és lőszerrel telt ládákat. Az ejtőernyős egység rancsnoka — egy magas, kár, napbarnított arcú, vilá' gos, szinte áttetsző szemű al­ezredes — és Ljulko százados térkép fölé hajolt. A harci feladatot — a repülőtér elfog­lalását — jól ismerte az alez­redes. Már néhány nappal ez­előtt, amikor az egység még csak készülődött erre az ak­cióra, alaposan áttanulmányo­zott mindent a térképen, s most csupán néhány apróbb részletkérdést kellett tisztáz­nia. Az alezredes magához kéret-’ te a küldöncöt. Az abban a pillanatban ott is termett. — A szakaszparancsnokokat, a felderítőparanycsnokot és az orvost hozzám! Amíg a kért személyek egy­begyűltek, az egység parancs­noka és Ljulko néhány lépés­sel távolabb mentek. Oda, ahol a rádiósok ütöttek ta­nyát. A leadókat már beállí­tották. Az alezredes egy papír­szeletet adott át nekik. Néhány szem állt rajta. Rejtjeles közle­mény arról, hogy az egység sikeresen földet ért, s készül­nek a feladat teljesítésére. Miután leadták a közle­ményt, nem kapcsolták ki az adó-vevőállomást. Minden pil­lanatban készen kellett állnia, hogy felfogja a Likov tábornok rádióleadó járói érkező jelzé­seket. Az eligazítás, amelyet a sza­kaszparancsnokok kaptak, rö­vid volt: az egység csak akkor kezd akcióba, ha erre speciális parancs érkezik. Addig pedig: a legszigorúbb harci készült-; ségben kell állniok, minden ; pillanatban készen a bevetés-: re. Szigorú fegyelem — ez a legfontosabb. Mert ha az el-i Ienség korábban megsejt va-i lamit mint kellene, kudarcba; fullad az egész akció, pusztu-; lás vár az egységre. Az egyet- i len, amit szabad: tanulmá-: nyozni a szakadékhoz vezető; utakat, hogy szükség esetén i megszervezhessék a védelmet. \ (Folytatjuk) i helyzet egyik legnyugta­lanítóbb és legveszélye­sebb mozzanatának az atomfegyverek elterjedé­sére mutató irányzatot tartja. Carapkin nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője rámu­j tatott, hogy a latin-amerikai kezdeményezés bátorítás mindazoknak az erőknek, ame­lyek mindenekelőtt • Közép- Európában szorgalmazzák egy atomfegyvermentes övezet létrehozását. A nyugati hatalmak képvi- ! selői ugyan „helyesléssel” fo­gadták az öt latin-amerikai ' ország kezdeményezését, ugyanakkor azonban hajuknál 1 előrángatott érvekkel próbál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents