Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-07 / 104. szám
PKtrr MEGYEI 1963. MÁJUS 7, KEDD A bíráskodásban maga a nép vesz részt Beszélgetés a megyei bíróság elnökével Halvacsora a vád Fehér Galambban Kapós volt a teknösleves, a rákpörkölt és a rákkal töltött palacsinta esti halvacsorán is kitett magáért Ismert fővárosi szakemberek is részt vettek a lakomán, s nagy elismeréssel nyilatkoztak a 25 féle ételkülönlegességről. S ami ugyanAz egyik legsikcmilioMi-dfcgtál: rákkal, kasginétójáasal jukat gyakran jutalmazta lelkes tapssal a népes vendégsereg. Étteremről lévén szó, mégiscsak az ételek állnak az érdeklődés középpontjában, s a jó zene, az udvarias kiszolgálás', a szép környezet mellett most is ezek vitték el a pálmát. A jobbnál jobb ételek mesterével akkor ismerkedtünk meg, amikor nemrég egy társasággal töltött bordát kértünk a Fehér Galambban. Közölték velünk, hogy ez az étel elfogyott. Lehőcz János azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Negyedóra múlva ott illatozott asztalunkon az ízletes töltött borda. A konyhafőnök a szombat Okos felnőttek — lelkes fiatalok A jó munka titka — Juta lómból külföldre.— Egymást segítve Vitázni . Nagyon jó dolog! Az ember kimozdulhat megszokott világából. Ahogy vonatra száll, máris tapasztal, újat lát, eltelik az ismeretlen táj szépségével. Az addig nem látott ország múzeumait, régiségeit, képtárait bújja: hadd raktározzon el valamennyit a népek nagy kincséből emlékezetében, ami évek múltán is új és új örömöt ad. A törökbálinti Mechanikai Művekből négy fiatal hosszú útra készül. Jó munkájuk jutalmaképpen a Szovjetunióba utaznak. KISZ-szervezetük közös pénzéből lát egy darabot a nagyvilágból Pallagi László, Baksa Mihály, Horacsek János és Máté Judit. S úgy tervezik, jövőre még több fiatalt küldenek hasznos munkájuk eredményéből utazni. Tavaly a párt- és gazdasági vezetőktől kapták a megbízást: a selejtes elko- tekercseket bontsák fel, és az alumíniumfóliát mentsék meg. így gyűjtött össze a KISZ több mint két tonna alumíniumot. Kilogrammjáért két és fél forintot kaptak a gyártól. A pénzből a külföldi úton kívül hazai kirándulásra, könyvjutalomra és kiállítás rendezésére is futja. Ladnai Ferencné, aki a gyár versenymozgalmának élesztője, az ifjúsági brigádokról azt mondja: tervüket több mint száz százalékra téliesítettek, a tervszerűséggel sincs baj, anyagtakarékossá- gi vállalásukat száz százalékig megvalósították, s ami a legfontosabb: nem történt baleset. A KISZ-esek 95 százaléka állami iskolában, Kubikosokat, férfi segédmunkásokat (vidékieket tanácsi igazolással) azonnali belépéssel felveszünk budapesti munkára. Szállást, étkezést biztosítunk. Különélést fizetünk. Jelentkezés személyesen az É. M. 43. sz. All. építőipari vAllalatnal Budapest V., Kossuth Lajos tér 4. a bejárat mellett j párt- és KISZ-szeminári umo- I kon tanul. A KISZ nem csupán a ter- | melési mozgalmak vagy a ta- ! nulás szervezője, ezt a ne" ■ gyedévenkénti három színház-, illetve filmlátogatás is bizo- I nyitja. Hat bérletük van a József Attila Színházba. Ha valakit jutalmazni akarnak: kezébe nyomják a bérletet. A filmszemináriumra mindenki eljár, s az idősebbek is beléptek az érdeklődőik táborába... De miért ne dolgozna jól ez a KISZ-szervezet? Rátermett, tekintélyes ifjú ember a titkáruk. Jó a vezetőség is. Ha valamit el akarnak érni: százával akadnak se- gitőtársaik a fiatalok közül. Lelkes gárda az övék! Nagy István KlSZ-titkár azt mondja, mindez mégsem lenne elég. A KISZ önmagában soha nem dolgozhatna jól. A fiatalság ereje kevés, tudása, tehetsége legjavának kibontásához, j Biztatásra, sok-sok jó szó- : ra, bizalomra vágyik. Ez esz- j tönzi arra, hogy mindig újon ! törje a fejét, többet akar- j jón elérni', mint akár egy j héttel azelőtt. A gyárban mind a párt- szervezet, mind a gazdasági vezetők szeretik a fiatalokat. Nem ünnepelhetnek úgy, hogy az előkészítésből kifelejtenék a KISZ-eseket. Ha a műszakiak helyzetét vizsgálják — bevonják az ifjúsági szövetség titkárát is. Ha valaki bajba kerül, gondja van, hányszor még meg sem fogalmazza kérését, már készek a segítésre. Ha a téma úgy kívánja, közös párt- és KISZ- taggyűlést hívnak egybe. Az ifjúsági szervezeten belül is megalakították a kommunista csoportot. S mj sem természetesebb, mint hogy az elmúlt esztendőben nyolc fiatalt a KISZ javasolt párttagjelöltnek .... Jó néhány hónappal ezelőtti értekezleten jegyeztem fel' Hídvégi Zoltán párttitkár és Sátor János igazgató felszólalását. Gyáruk fiataljait dicsérték. Szeretet és megértés csengett ki szavukból. Múltkorában részt vettem egy ünnepségen, ahol Nagy István, aki 1960 őszétől irányítja a Mechanikai Művek fiataljait, a KISZ-tói kitüntetést kapott. A napokban arról beszéltek körülöttem: abban, hogy a Mechanikai Művek élüzem lett, jelentős szerepet játszott az ifjúság is. Több mint ötszáz fiatal esztergál, forraszt, rajzol, vezet, könyvel, gépír... végzi i képzettsége, beosztása szerinti | munkáját a gyárban. Tanulá- i sát, fejlődését, szórakozását | és újítását értő, okos fel- I nőttek vigyázzák. Olyanok, akik nemcsak megtanulták a szemináriumokon, de át is érzik, hogy a felnőttek nélkül sok-sok nemes akarat, feszítő erő, új ötlet veszne kárba. Ök azonban még a kisebb tudással, gyengébb akarattal, tehetséggel sem bánnak könnyelműen. Nem pazarolják el értékeiket — a gyár ifjú erejét. Sági Agnes csak nem lényegtelen, a bőséges adagok nem kerültek sokba. ' A másodosztályú étteremben zenés felárral 17 forint 60 fillérbe került a legdrágább étel, a neve: fogasfiié hollandi módra. A sikert csak fokozza* hogy Vácott még nem szerepeltek étlapon a szombat este felszolgált ételkülönlegességek. Nem véletlen, hogy az étterem forgalma a legutóbbi másfél évben több, mint a kétszeresére, havonta 550—580 ezer forintra nőtt Korábban kétszázan vettek részt a köz- étkeztetésben, most naponta 400 ember étkezik itt A Fehér Galamb Étterem vezetői és egész személyzete minden elismerést és támogatást megérdemel. Mindenkit biztosíthatunk, hogy aki bejár ide, elégedetten távozik: és rendszeres vendége lesz a Fehér Galambnak. (t. D r ~ Átadta megbízólevelét a Finn Köztársaság áj nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta R. S. Palas rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Finn Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízói éveiét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Mi- hályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Péter János külügyminiszter, Gyémánt András, a külügyminisztérium protokoll- osztályának vezetője és Kovács Imre vezérőrnagy. R. S. Palas nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott; amelyre Dobi István válaszolt. R: S. Palas nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. HANGLEMEZ VÁSÁR május 25-ig 40 százalékos engedmény! Óriási választék! Most egészítse ki hanglemez-készletét! Jól sikerült halestet rendez! tek szombaton este a váci Fe- j hér Galamb Étteremben. A j részben megifjodott, megszé- ‘ pült étterembe este 6-tól kez- ' dödött meg a vendégek áramlása. A díszes meghívó bősé- ; ges és fővárosi színvonalú la- | komát kínált. A 25 féle étel- I különlegesség láttán azt vár- : ta az ember, hogy negatív vé- j leményt hall majd Mihályi i László üzletvezetőtől és Le- j hőcz János konyhafőnöktől, j amikor a fogyasztás iránt ér- j deklődik. Az ellenkezője tör- I tént. Tíz óra tájban már el- | fogyott a teknősbékaleves, a I rákpörkölt és a rákkal töltött ! palacsinta. A jól öltözött vendégsereg j rendelései arról tanúskodnak, | hogy a Fehér Galamb Étterem j közönsége néhány év alatt i összehasonlíthatatlanul igé- I nyesebbé vált, mint korábban I volt. Igaz, az étterem vezetői I és személyzete minden igye- j kezeiével azon fáradozik, hogy egyre kulturáltabb j körülmények között, mind ma- ! gasabb színvonalon biztosíthassa a közönség kiszolgálását Néhány esztendeje még igen i elhanyagolt állapotban volt í az étterem. Másfél éve bízták | meg vezetésével Mihályi Lász- i lót. Azóta háromszázezer fo- I rintos költséggel szinte újjá- i varázsolták a Fehér Galam- ! bot. A külső terem berendezé- í se, világítása már a legmaga- I sabb igényeket is kielégíti. A ■ | belső terem is szép, de hasz- í nos lenne, ha a vállalat ve- | zetősége a megyei tanács se- | gítségével ezt is ugyanolyan széppé varázsolná, mint ami- ! lyen a külső helyiség. I Az étterem vezetősége arra ‘ is gondot fordított, hogy színvonalas zenével szórakoztassa a közönséget. A recski VIT- díjas népi zenekar játszott a halesten és muzsikál itt esténként Puporka Géza prímás veze'ésével. Nívós muzsikákén a népfront javaslatot tesz az ülnökjelölteik személyére. Ilyen javaslattal persze rajtuk kívül bárki előállhat. A javaslatok felett kézfelemeléssel szavaznak. Megtörténik, hogy közfelkiáltással döntik el: kit küldenek a bíróságra ülnöknek, de. megesik az, hogy — mint a Csepel Autógyárban — vita alakul ki a javasoltak kö- rüL — Kiket leltet ülnöknek jelölni? — Bárkit, a termelőmunkát végzők közül, aki huszonhároméves elmúlt, becsületes, erkölcsös, rendes ember és bírja munkatársainak bizalmát. A mostani választáson különben az értelmiség is nagyobb teret kap. — A megyei bírósághoz választandó hatvan ülnök honnan kerül ki? — Közülük negyvennégyen a Csepel Autóból, a Préko-ból, a Budakalászi Textilművekből. a Dunakeszi Járműjavítóból, a Szentendrei Papírgyárból, a pilisi szénbányákból, a Gödöllői Gépgyárból, a Dunai Hajógyárból, s a gödöllői agráregyetemről. Tizenhat ülnököt a termelőszövetkezetek, a falvak adnak. Vagyis, ha végignézünk ezen a listán, már ebből is világos, hogy népi ülnökeink a megyei igazságszolgáltatásban a megye egész dolgozó népét képviselik, s ez az, amiről bevezetőben beszéltünk: így vesz részt a bíráskodásban maga a nép! — mondotta végezetül a megyei bíróság elnöke. F. A. — Mikor volt az első ülnökválasztás? — Az ötvenes évek első felében. A járási, a városi és a megyei tanácsok választották az ülnököket. Ezt az ülnök- testuleíet 1957-ben kiegészítették, majd három évvel ezelőtt. 1960-ban volt az első általános ülnökválasztás, amikor | az ülnököket már a munka- ' helyeken jelölték munkatár- i saik. — Ha jól emlékezünk, ezen a legutóbbi ülnökválasztáson megyénkben kétezer ülnököt választottunk. Most pedig mindössze ezerháromszázat. Mi ennek a < csökkenésnek az oka? — Rendkívül egyszerű. Az- j óta észrevehetően csökkent a I bűnügyek száma, s némileg j szűkült a megyei bíróság ha- j tásköre is, hiszen a társadalmi bíróságok átveszik á munka ! egy részét. — Hogyan váltak be az ülnökök a bíráskodásban? — Ma már el sem tudjuk ; képzelni az ítélkezést az ülnö- I kök nélkül. Olyannyira, hogy j — megmondom őszintén — a magam részéről nem is ülnöknek, hanem inkább „népbírá- nak” nevezném őket. Ezek az emberek, noha nem jogászok, kitűnő gondolatokkal szolgálnak az ítéletek kimondásánál, közelebb viszik a bíráskodást az élethez. Reális, gyakorlati emberek, akik jól ismerik az élet napi rezdüléseit, az élet sűrűjét. Mondhatnánk: ők a legfüggetlenebb bírák, akik a törvény keretein belül csakis a saját lelkiismeretüknek felelnek. Bátran megállapíthatjuk, hogy joguk adta lehetőségeikkel élve nemegyszer súlyos, törvénysértő hibákat húztak keresztül. — Hogyan működnek együtt a szakbírák az ülnökökkel? — A lehető legjobban. Vannak persze olyan emberek, akik az ülnököket holmi „Fej- bólinló Jánosoknak” képzelik el, mert a tárgyalásokon gyakran meg sem szólalnak. Ez azonban nagy tévedés! Hallanák csak őket az ítélet meghozatalánál, a tanácskozáson. Ott, ahol egy szakbíró és két ülnök van, s amikor a kimondandó bűnösségről, a büntetésről szavazással döntenek! Az öntudatos, a néphez, dolgozó i társaihoz hű ülnököik mindenkor érvényre juttatják véleményüket. Mellesleg a bírák egy része fiatal. Melléjük rendszerint élettapasztalatokban gazdag, idősebb népi ülnököket osztunk be. S fiatal bíróink az ülnököknek köszönhetik, .hogy nem érzik magukat egyedül, amikor súlyos 1 ügyekben kell ítéletet mondanák. Ez a társasbíráskodási rendszer magabiztossá teszi a bírót, aki persze — talán mondani sem kell — ugyancsak a I nép embere. . — Hogyan történik most a i választásuk? — A bírósagok már közölték a Hazafias Népfronttal, a tanácsokkal, a szakszervezettel, hogy a tapasztalt ülnökök kő- j zül kikre számítanak a tovéb- i biakban is. Ennek, azonkívül j a gyárakban, állami gazdasá- j gokban, termelőszövetkezetekben, s egyes lakótelepeken lezajló jelölő gyűlések döntésének alapján kerül az ülnök- jelöltek listája a járási, városi, illetve a megyei tanács ülése elé, ahol ülnökké választják őket. — S miképp zajlanak le a jelölő gyűlések? — A műhelyekben például a szakszervezet, a lakótelepeVasámap hírt adtunk arról, hogy május 15-e és június 3Q-a között lesz megyénkben a bírósági ülnökválasztás. Ez alkalommal 60 ülnök kerül a megyei bírósághoz és 1240 a járási bíróságokhoz. Voltaképpen mit is jelent, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, a nép egyszerű képviselői, laikus, tehát jogi, diplomával nem rendelkező; emberek kerülnek be a bíró- j ságok ítélő tanácsaiba? — er- í ről beszélgettünk ár. Zalka Károllyal, a Pest megyei bi- róság elnökével. — Ez tulajdonképpen az ; igazságszolgáltatás demokratizmusának garanciáját jelenti — válaszolta. — Általuk maga a nép vesz részt a tör- j vény kezesben. így jut érvényre az a gondolat, hogy szocialista törvényeink erejéből és a munkahelyek, az emberi hétköznapok tapasztalatainak ötvözetéből igazságos ítéletek szülessenek. — Mióta vesznek részt Magyarországon laikusok az igazságszolgáltatásban? — Maga az intézmény nem új Elsőízben a múlt század második felétől 1919-ig működtek hazánkban az esküdt- bíróságok. Ezek már a feltörekvő polgári osztály vívmányéit jelentették a földesurak világának korábbi, rendi bíráskodásával szemben Az esküdtbíróságokba a polgárok beküld hették képviselőiket, j akik az adott ügyben állást foglalhattak abban az alapvető kérdésben, hogy az előttük ; álló vádlott bűnös-e, vagy sem? Jogaik persze nagyon korlátozottak voltak. — S kik lehettek annak idején esküdtek? — A polgári világ természetesen nagyon vigyázott arra, hogy kizárólag a saját embereit engedje be a bíróságok falai közé. Ahhoz, hogy valakiből esküdt lehessen, eléggé | magas iskolai végzettség, s meglehetősen jó anyagi körülmények kellettek. — Mikor, hogyan és miért szűntek meg az esküdtbíróságok? — Amikor Horthyék uralomra jutottalt, a demokratizmusnak még ezt a korláto- 1 zott formáját is veszélyesnek tartották rendszerükre nézve. Ezért -Horthy az esküdtbíróságok intézményét 1920- ban „átmenetileg” felfüggesztette, s aztán egészen a bukásig elfelejtett végleg dönteni róla __ — Maga a nép mióta érvé- ; nyesítheti szavát a bíróságokon? — A felszabadulás óta. A háború keserves szenvedéseiben a népen csattant az ostor. Méltányos volt tehát, hogy maga a nép vonja felelősségre azokat, akiknek tengernyi szenvedését köszönhette. Így alakultak meg 1945-ben, a mai népi ülnökrendszer ‘előfutáraként, a népbíróságok. Ott már teljesjogú képviselőként vettek részt az ítélőtanácsokban a népbírák. Ugyanolyan jogokkal rendelkeztek. mint maguk a szakbírók. Százszázalékos demokratizmusról azonban még a népbíróságok esetében sem beszélhettünk, mert a népbírákat nem demokratikusan választották, ha. nem, — a koalíciós pártok — kijelölték, s csupán a büntető perekben szerepelhettek. Később amikor erre szükség volt, 1947—49-ben, a gazdasági bűncselekmények megtorlására, létrejöttek a mun- kásbíróságok is. A demokra- j tizmus teljes kibontakoztatá- sa előtt az igazságszolgáltatás- j ban is a népköztársasági alkotmány életbelépése nyitotta meg a kaput. 1949-ben nép- köztársaságunk alkotmánya szentesítette a nép részvételét a bíráskodásbein, mégpedig nemcsupán a büntető, hanem a. polgári perekben is. S ugyancsak intézkedett az alkotmány arról, hogy a népi ülnökök a bíróságokba választás útján kerüljenek be, 9 nónfrnn -í écia Qlnrvitar»
