Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

"iKíriao 1963. MÄTUS 5, VASÄRNAP Érd — húsz év távlatában Nagy jelentőségű ülést tartott a napokban Érd község újonnan megválasztott tanácsa. Az ülés tárgysorozatának leg­fontosabb pontja a felszabadulás óta mind nagyobb mértékben és ütemben fejlődő s ma már kisebb városnak is beillő község általános rendezési tervének ismertetése volt, amelyet Varga Lajos műszaki előadó terjesztett elő, s amelynek alapján a község tervszerű -fejlesztésének és rendezésének valóban im­pozáns képe bontakozik ki. .4 tanácsülést még ünnepélyesebbé s jelentőségteljesebbé tette, hogy a napirend előtt a végrehajtó bizottság a tanácsülés elnöke, Dékány István előtt letette hi­vatali esküjét. A tanácsülés az egyszerűsített általános rende­zési terv meghallgatása és megjavítása után azt néhány jelen­téktelen módosítással elfogadta. A tanácstagok, valamint a tanácsülésen igen nagy számban megjelent érdeklődő közönség nagy lelkesedéssel fogadta Érd község távlati tervének ismertetését, s megállapíthatjuk, hogy nemcsak a tervet ismertető Varga Lajos mérnök kapott méltán megérdemelt tapsot, hanem a Budapesti Városépítő Vállalat is, kiküldött tisztviselőjének, Ürrnösi Tetéznek pedig a tanács köszönetét szavazott meg. Az érdiek nagy remények­kel tekintenék a távlati terv végrehajtása elé és remélik, hogy a végrehajtó bizottság már a közeljövőben ugyanolyan ered­ményekkel szolgál, amilyeneket a közvilágítás megjavításánál és a járdák megépítésénél tapasztalhattak. VONATOZOK A rendezési terv adatai sze­rint jelenleg a község 10 92S kh. közigazgatási területéből 8251 kh áll mezőgazdasági megművelés alatt, ebből 5352 kh szántó, 1693 kh gyümöl­csös, 770 kh erdő, 203 kh rét, 190 kh legelő, 30 kh nádas és 1817 kh földadó alá nem eső terület. A község belterülete 4844 kh. Érd tulajdonképpen lakóvá­ros: helyi ipara nincs, a la­kosság zöme Budapestre és a környék üzemeibe jár dol­gozni. A község jelenleg termelőszövetkezeti keretben dolgozik, egy tsz és egy tszcs van: 30 kh-n öntözéses gazdálkodás folyik. Roppant házas övezet, a nagyobb telkes részeken pedig, a gyü­mölcskultúra figyelembevéte­lével a gyümölcsös övezet kapna helyet. Ezenkívül lesz egy víkendházas övezet is, ahol az egyes telkek maxi­mális területe 200 négy­szögöl. Az új községközpont ezek szerint a régi helyről elke­rülve, a családi házas övezet súlypontjában helyezkedik el, amely egyúttal kezdete lenne az észak felé futó Riminyá- ki út és Bajcsy-Zsilinszky útnak és a parkvárosi tele­pülésnek is gerincét alkotná. Az ófalu és újfalu gerin­cén végighaladó Lenin utat a központtal a Diósdi út kötné össze, amely a két vasútvonal között kevésbé forgalmas egyvágányú (volt Déli) vasúti vonalat keresz­tezné szintben, a felső, ket­tős vágánynál pedig (Érd Felsőnél) aluljárót építené­nek. Ez. a felső és alsó terü­letek összekapcsolására múl­hatatlanul szükséges, meg­építése pedig lehetséges, mi­vel a felső vasúti vonal ma­gas töltésen halad. AZ ÚJONNAN kialakuló köz­pontban új tanácsházat is kellene építeni, a készíten­dó részletes terv alapján, a jelenlegi tanácsháza épületét pedig múzeummá és könyv­tárrá lehetne átalakítani Ugyancsak az új központba kerül a párt- és tömegszer­vezetek székháza, a 800 fé­rőhelyes filmszínház és a művelődési ház. A tűzoltó­ság jelenlegi épületét kor­szerűsíteni és bővíteni kelL Az új központban nyerne elhelyezést a rendőrőrs, va­lamint az irodaház és itt építenének egy modem szál­lodát is, amely az idegen- forgalom fejlődését segítené elő. A terv a terület ré­szére gyümölcstároló raktár építését is előirányozza, an­nál is inkább, mert a köz­ség gyümölcstermelése nagy fejlődés előtt áll. Birinyi Ferenc, a tanács vb-elnökhelyettese íj iskolák, kulturális létesítmények rí Oft—".; Harminc hold gyümölcsöst telepítettek az elmúlt hetekben JOBB KÖZLEKEDÉST Az érdiek nagyobb szám­ban vonaton, kisebb szám­ban autóbuszon közlekednek a fővárosba és vissza. A felszabadulás óta az autó­buszközlekedés sokkal na­gyobb fejlődést mutat, mint az elmaradt, és ma már korszerűtlen helyi vasúti közlekedés. Az autóbusz egyetlen hátránya, hogy jó­val drágább a vasútnál. A terv megállapítja, hogy a nem kielégítő vasúti közle­kedésen csak helyi gyorsmo­torvonatok beállításával lehet segíteni, hogy azonban erre mikor kerül sor, az teljesen bizonytalan. Ha, a tervezett gyorsmotorvonaiokat Érd vasútállomás és Kelenföld között forgalomba helyeznék, a mostani 35—40 perces me­netidőt a felére lehetne csök­kenteni, »s természetesen az eddigi, igen ritka járato­kat is sűríteni kellene. Az autóbuszjáratok általában fél-; óránként közlekednek. de csúcsforgalomban ezeket is sűríteni kellene, különösep, ha Érd gyors fejlődését te­kintetbe vesszük. Tavaszi üzem Most nő a táj, a boruló lombok, S szemlátomást a tarka dombok, kihajt az ág, ezer virág, Növekszik, duzzad a világ. Az almafánk is. Iám, kibomlott, S gazdag csokorba széjjel omlott. S remegve rajta millióm Szerelmes kis virágszirom. A fehér gömb alatt megállók, S csak bámulom a kis világot, Mely úgy terül el kereken, Akár a világegyetem. A fény zuhog, csak ömlik rája, S mint bolygók szférikus danája, Ezernyi kis méh úgy donog, S villog, akár a csillagok. Vidám üzem, belőled éled, S terjed tovább az újult élet, Foganj virág, világ, te bölcs. Indulj utadra, új gyümölcs. VÍZELLÁTÁS A tervezet a vízellátással is részletesen foglalkozik. A köz­ség egy részének (Érdliget) vízellátása törpevízműből történik, amely 1958 óta üzemel, s amely főleg az egészségtelen, talaj­vizes területen fekvő alsó részek vízellátása szempontjából valóságos áldásnak mondható, s jelenleg 4000 főt lát el jómi­nőségű forrásvízzel. A tervezet a vízellátást egységes vízimű­ből jelentékenyen bővíteni kívánja, s erre nagy szükség is van, hiszen 1975-re a lakosság összlétszáma körülbelül 45 000 fő lesz. Ezért új forrásokat és kutakat kívánnak megnyitni és a vízveze­téki hálózatot jelentékenyen bővítik. A felépülést a terv szer­kezetileg hat részre osztja; ezekben a körzetekben alakít­ja ki szükség szerint az egyes alközpontokat, s látja el azo­kat a szükséges közintézmé­nyekkel. A 3900 lákosú Ófalu- Üjfalu fejlődési szempontból többé-kevésbé befejezett te­rület, amely a távlatban mint­egy 5500 főre növekszik. Ez közintézményekkel el van lát­va, kivéve a bölcsődéket, s ide még egy körzeti orvosi rendelő szükséges. Érd nyugati oldalán terül el az úgynevezett Újtelep, amely­nek jelenlegi lakossága 1480 fő, s a távlatban 4500 főre növekedhet. Ide tervezett köz- intézmények: 12 tantermes ál­talános iskola, 50 fős óvoda a Gólya utcában és 75 fős a Fá­cán utcában. A körzetet a táv­latban mintegy 10—12 külön­böző üzlettel kellene ellátnia. A Tuszkulánym és Postás­telep jelenlegi lélekszáma 4750, s itt a távlatban való­színűleg több mint 10 000 la­kosra lehet számítani. Terve­zett közintézménye: a Petőfi utcai iskola 10 tantermesre bő­vítése, 16 tantermes iskola épí­tése a Madách utcában. E kör­zetben három új óvodát ter­veznek az Aradi, Mátyás ki­rály és Huba utcában, a Péter utcai óvodát pedig bővíteni kellene. Üzlethálózati szem­pontból 25 eladóhely lenne szükséges. Ebben az alköz­pontban egy körzeti orvosi rendelő és egy 400 férőhelyes mozi építése is szükséges len­ne. A község keleti oldala az úgynevezett Cseresznyés és Vincellér telep. Lélekszáma 4305 fő, amely a távlati terv szerint több mint tízezer la­kosra növekszik. Itt a Diósdi úton és a Bor utcában építe­nek 16 tantermes iskolát, va­lamint két óvodát, a Csaba és a Leányka utcában. A Rimi­nyáki út menti parkban 12 tantermes középiskolát tervez­nek, valamint 24 eladóhelyet. Ez a terület terv szerint egy körzeti orvosi rendelőt és 400 férőhelyes filmszínházat kap. Az ötös körzet, a tulajdon­képpeni Érdliget, amelynek lé­lekszáma jelenleg 2900 fő, a távlatban több mint 6000 la­kosra növekszik. E körzet al­központja a Duna, Túr és Ta- labor utcák közé esik. Ide nyolctanlermes általános is­kolát terveznek a Talabor ut­cában, két óvodát a Sárd és a Tisza utcában, üzlethálózati szempontból pedig 14 eladóhe­lyet. Ez a körzet a terv sze­rint orvosi rendelőt is kap. Végül a Parkváros családi­házas övezetét a fő központtal vikendházas övezet köti össze, valamint a Bajcsy-Zsilinszky út. Itt helyezkedik el a MÁVAUT-végállomás is. Fel­ső határa a 7. sz. gyorsforgal­mi út. Jelenlegi lélekszáma 900 fő, amely a távlati terv szerint kb. 2500 főire növek­szik. Ide egy négytantermes iskolát terveznek, valamint egy óvodát és egy bölcsődét, ezenkívül ‘egy körzeti orvosi rendelőt. Az eddigi üzletek hat eladóhellyel bővítendők és egy 300 férőhelyes mozit is kellene építeni. minaret És ismét a belvízveszély Jelentőségéhez és az idei sú­lyos tapasztalatokhoz mérten a tervezet kissé szerény mér­tékben foglalkozik a terület egyik legsúlyosabb problémá­jával, a belvízveszéllyel. A je­lentés megállapítja: „Az út­menti szegélyárkok és utak alatt átvezető csőátereszek A gimnázium makettje A KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK egyik legnagyobb akadálya és fej­lesztésének legnagyobb gond­ja, hogy a település roppant szétszórtan épült, s így ne­héz összefogni, a szükséges közintézményekkel ellátni. A lakóterület lecsökkentése a terv szerint nem a belterület­ből való kizárással, hanem övezeti beosztással történik, mert a belterületből kizár­ható terület igen kicsiny. Mi­vel a község jelenlegi köz­pontja két főforgalmi út el­ágazásánál alakult ki, amely a tulajdonképpeni középpont­ból kiesik, a távlati terv sze­rint az új központ a két vasúti vonaltól északra, a Diósdi és Riminyáki út ta­lálkozásánál lesz. Mivel Budapesten mind kevésbé tudják kielégíteni a családi házas építkezés igé­nyét, ezért Érd továbbra is megtartaná a már hallga­tólagosan kialakult peremvá­rosi jellegét a most már rendezett körülmények kö­zött, itt elégítenék ki az ilyen igények egy részét. A terv a hatalmas terület ösz- szefogását úgy oldja meg, hogy a községet övezetekre osztja, éspedig úgy, hogy a már sűrűbben beépült te­rületen megmaradna a családi ÚJ KÖZSÉG KÖZPONT LÉTESÜL érdekes, ha a község la­kosságának alakulását a szá­zad elejétől máig megvizs­gáljuk, illetve összehasonlít­juk: ebből kitűnik, hogy míg 1900-ban a község 3506 la­kosának 63,7 százaléka dol­gozott a mezőgazdaságban, 1960-ban a 23 177 lakosnak már csak 10 százaléka, s míg 1900-ban a lakosság 19.4 százaléka dolgozott az iparban, ma 70 . százaléka ipari munkás. Az „egyéb” foglalkozásúak arányában nincs ilyen nagy eltérés, il­letve ellentét a múlttal szem­ben, mert míg 1900-ban a lakosság 16.9 százalékban volt „egyéb” foglalkozású, 1960- ban 20 százaléka az. Mivei « lakosság legna­gyobb része az iparbtn dol­gozik, csak természetes, hogy igen jelentős az úgynevezett ingavándor forgalom, Érdről naponta vasúton közel 5000, autóbxiszon pedig közel 3000 ember jár be Budapestre dolgozni. (Az adatokat a MÁV 1961- ben, a MAVAUT 1962- ben szolgáltatta.) Ezzel szem­ben Érden alig néhány ki­sebb jelentőségű üzem mű­ködik. összesen 500 dolgozó­val. Érd fejlesztésének egyik legnagyobb gondja tehát nyil­vánvalóan az, hogy a ma már korszerűtlen vasúti he­lyi közlekedés fejlesztése mel­lett (gyors és sűrű ingajá­ratok) az autóbuszközlekedés is fejlődjék, illetve olcsóbbá váljon, másrészt üzemek Érdre telepítésével a Buda­pestre irányuló ingavándor megfelelő csökkentése, ami aránál is inkább fontos, mert az érdi lakosság további nö­vekedésével lehet számolni. J karbantartás hiányában eltő- mődtek. Sok helyen a növény­zet az árkokat teljesen be­nőtte. Nagyobb esőzések al­kalmával a csapadékvizeket elvezetni nem tudjuk, és a víz az utakat, egyes területeken pedig a lakóházakat is veszé­lyezteti. Sürgős feladat az út­menti árkok és átereszek ki­tisztítása és jókarba helyezé­se.” A februári belvízveszély óta kétszer is bebizonyosodott, hogy egyetlen nagyobb esőzés ismét elöntéssel fenyegeti a házakat és a lakosságnak min­den nyári zivatar alkalmával rettegnie kell. Ismételten han­goztatjuk, amit már kétszer is megírtunk: a főárok legtöbb veszélyt rejtő részének kitisz­títását egyetlen markológép egy nap alatt elvégezhetné! Az ilyen rendkívül sürgős munka halogatása a legszebb távlati terv képét is lerontja. \NWAW \\\\\\\\\\\\\\\\X\\\\\\\Yv\\\\\v ^ Irta: Csuka Zoltán ^Fényképezte: Gábor Viktor^ A\\\\\\\\\Ä\V\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\V\\\\\^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents