Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
/ 1963. MÁJUS 5, VASÁRNAP •T^iirfap Régészeti és helytörténeti kiállítás Aszódon A Petőji-múzeum helyiséül geiben első ízben kerül nyilvánosság elé a járás gazdag régészeti gyűjteménye és történelmének dokumentációs anyaga. Korek József, a Nemzeti Múzeum főigazgató- nelyettese értékelésében, komoly társadalmi jelentőséget tulajdonított a kiállítás megrendezésének, amelynek célja, hogy az Aszód környéki lakossággal megismertesse földjének történetét és felhívja figyelmüket a régészeti emlékek értékére, fontosságára. Ha érdeklődésüket ily módon sikerül felkelteni, akkor a nap mint nap útjukba kerülő leleteket nem semmisítik meg, hanem maguk is részesévé válnak a gyűjtőmunkának. Aszód környéke rendkívül gazdag, különösen kora rézkori és bronzkori emlékekben. A feltáráskor előkerült település- maradványok éx umasírok új megvalósításba helyezik ezt az időszakot, mivel ez ideig hasonló leleteket csak a Dunán- ■ tálon találtak. Nagy segítséget nyújtott Asztalos István múzeumigazgató kutatásaihoz az MTA régészeti kutatócsoportja. Az anyag elrendezése dr. Ka- licz Nándor adjunktus forgatókönyve alapján történt: jégkori állatmaradványoktól kezdve mutatja be a helyi leleteket, a szarmata kori római emlékekig. A kiállítás rendezése meglepően merész ötletességre vall. Jászódy Béla elmondta, hogy be akarta bizonyítani, nem feltétlen szükséges a több ezer éves emlékeket archaikus keretben publikálni. Az időszámítás előtti ember munkaeszközeinek, dísztárgyainak időtálló szépségét a világos, változatos színű alapok kiemelik, közelebb hozzák a mai emberhez. A kiállítás látogatói nem a felfoghatatlan távlatok misztikumán keresztül nézik őseik hagyatékát. hanem a közös föld Május — Gábor Viktor felvétele lakóit és munkásait üdvözlik bennük. Szinte felszabadulnak a jégkor, vaskor időbeli súlya alól, apró hasonlóságokat fedeznek fel az ősi szerszámok, és saját munkaeszközeik közt, keresik a kapcsolatot a régmúlt emberével. F eltűnő a hasonlatosság a modern kerámia dísztárgyai és a négyezer évvel ezelőtt készített agyagedények között, és ezzel tudatosan él a rendezés, erre alapozza megoldásait. Nemes szépségű tárgyak kerülnek elő a késő bronzkori sírokból, különböző nagyságú, formájú korsók, tálak, melyek fényt derítenek az akkor itt élő emberek végtelenül finom művészi érzékére. Ezek az emlékek egy virágkorában levő művészetre utalnak, a praktikusság és esztétika összefonódásának túl- érettség előtti, még felfelé ívelő szakaszára. A sírleletek közt olyan kultikus szobormaradványokra bukkantak, amelyek kezdetleges formában, de már a kisplasztika jelertfátét bizonyítják. Ha az utóbbi három év ütemében folytatják az ásatásokat, nemcsak régészeti, hanem művészettörténeti szempontból is jelentős eredményeket érhetnek el. A helytörténeti kiállítás Aszód járás történetével foglalkozik, a honfoglalástól az 1848-as szabadságharc idejéig. Az Országos Levéltár anyagának kópiáival, eredeti okmányokkal, jobbágykori kínzóeszközökkel, helyi vonatkozásban érzékelteti a történelmi időszakot. A Rákóczi-sza- badságharc galgamácsai önkénteseinek névsorában felfedezhetők olyan család nevei, amelyeknek leszármazottai ma is élnek. j feladat, amelyre Asztalos István és munkatársai vállalkoztak, mind tudományos. mind népművelési szempontból egyaránt jelentős. Céljuk. megismertetni az aszódi járás népével saját történelmét. és szeretetet. megbecsülést szerezni a járás értékekben. hagyományokban gazdag földjének. Nemes vállalkozásuk első sikerét bizonyítja ez a kiállítás. Egri Mária Pályaválasztás előtt Marlene Dietrich szótára Marlene Dietrich német filmszínésznő akkor hagyta el Németországot, amikor a hitlerista tábornokok hódító hadjáratukra készülődtek. Akkoriban sok művész hagyta el a náci Reichet, de Marlene Dietrich emigrációja nem egyszerű szökés volt a pokolból, hanem politikai cselekedet, nyíjt kihívás a fasiszta kormánnyal szemben. A filmszínésznő minden lehetséges eszközzel folytatta a harcot a fasizmus ellen: a háború alatt például a szövetséges haderők katonáinak- tartott előadásokat. Marlene Dietrich amerikai filmszerenlése Hollywood számára egész korszakot jelentett. Több tucat filmben szerepelt, természetesen ezek közea legkülönbözőbb zsánerű 'Űrnek voltak, de Marlene T ' '‘rich nem mindennaoi tehr sége biztosította mindegyik számára a kasszasikert és az eléggé magas művészi színvonalat. (Ezzel kaocsolat- ban érdemes megemlíteni a közelmúltban a magvas mozikban játszott A vád tanúja című filmet, smelvben a világhírű német filtrá’ínésznő az egyik főszereit alakítja.) Marlene Dietrich nemrág könyvet írt. amely a Mrrlene D’etrich szótára címet viseli. Ebben az igen eredeti könyvében a világhírű filmsztár a legkülönbözőbb kérdésekkel kapcsolatos gondolatait körii az olvasóval. Ragadjon ki néhány példát ebből a nem mindennapi lexikonból. Anyai szeretet. A legtisztább és leesrenvedélyesebb formájú szeretet. Automobil. A férfiak kedvenc játéka. Céltalanság. Ha beköszönt életükben, ez annyit jelent, hogy felkészültek a saját temetésükre. Elet. Az. élet nem vakáció. És aki ezt a szempontot magáévá teszi, annak életében elég vakáció lesz. Gazdagok. Többségük nagyon unalmas ember. Hibák. Ilyesmik másóknak vannak. Könyvtár: a legértékesebb valami, amivel rendelkezhet valaki. Megszokás: Gyakran összetévesztik a szeretettel. Mogorvaság: Megöli a szeretetet. Gyűlölet: 1933-tól 1945-ig gyűlöltem. Nehéz úgy élni, hogy az ember gyűlöl. De ha ezt a körülmények követelik meg, hozzá kell szokni a gyűlölethez. Én aligha tudnék bárkit is gyűlölni azért, mert személy szerint nekem okozott kárt. Ahhoz, hogy gyűlölni tudjak, a személyemnél sokkal nagyobb valaminek kell kárt okozni. Hirosima: „Az a bomba, amely Hirosimára hullott le, Amerikára is lehullott. Nem városra, nem hadiüzemre, nem hajógyárra esett le. Nem pusztított el sem templomokat, sem iskolákat, sem embereket. De lehullott, leesett és felrobbant s megrázta az egész országot. Ö, istenem, könyörülj meg gyermekeinken, könyörülj meg Amerikán. Herman Hagedorn, 1946.” Ezek a sorok Barlett 1948-ban napvilágot látott „Szárnyas szavak” című könyvének 12. kiadásában olvashatók. Kimaradtak viszont az 1955-ös 13. kiadásból. Nem a mai idők jele ez? Oroszok. Szeretem az oroszokat humorérzékük miatt s azért, mert mélyek az érzéseik, mert megvetik a nyárspolgárokat. Lelkiviláguk mély. Le tudnak szállni a‘ legnagyobb mélységekig s fel tudnak szállni a legmagasabb csúcsokra, soha nem képesek megmaradni a lagymatag embertípus kedélyének veszélytelen színvonalán. Ez a benyomáson? akkor alakult ki, amikor megismerkedtem az orosz irodalommal. Ezt aztán igazolták az orosz emberekkel való találkozásaim. önfegyelem: A leghasznosabb az összes fegyelem közül. Postás. Gyerünk, járjunk mindnyájan. Azt mondják, hogy a postások nem szoktak szívszélhűdést kapni. Tánc. Azok a férfiak, akikkel szeretek elbeszélgetni, soha sem táncolnak. Tartásdíj. Kitölti a szerelem elmúlásával keletkezett légüres teret. Marlene Dietrich könyvéből fordította: Sárközi Gyula Közelednek az érettségi vizsgák és ez nem kis problémát okoz a negyedikeseknek. De ezen túlmenően van talán egy nagyobb problémájuk is: a pályaválasztás kérdése, amely nem a múlt évek eredményét zárja le, hanem életük irányát szabja meg a jövőben. A ráckevei Ady Endre gimnáziumot kerestük fel, hogy képet kapjunk a tizennyolcévesek további terveiről, szándékairól. Bár egész pontos statisztikát még nem sikerült összeállítani, mert az idén az elmúlt évekhez viszonyítva egy hónappal eltolódott a felvételi kérelmek beadásának határideje, így teljes képet csak május 10. után kaphatunk a fiatalok továbbtanulási szándékairól. De Simka Imre igazgató dossziéjában ennek ellenére már ott feküdt negyvenhárom tanuló kérelme és a két negyedik osztályban folytatott felmérések azt mutatják, hogy a diákok nyolcvan százaléka tovább akar tanulni. Feltehetően nem lesz meglepő, ha elsőnek az orvostudományi egyetemet említjük. Nem is ragaszkodnak a budapestihez, lényeg, hogy sikerüljön bejutni. Antal Géza például Debrecenbe szeretne kerülni. Édesapja is orvos, így otthonról van már egy kis gyakorlata, meg a nyári táborozások idején ő volt mindig a tábor „felcsere”. Sokan szeretnének az ELTE bölcsészkarára felvételizni, a lányok közül pedig igen sokan választják a pedagógiai főiskolát, a felsőfokú tanítóképzőt és az óvónőképzőt. Ahogy Lencsér Mária mondotta a többiek nevében is, szeretik a gyermekeket, van türelmük foglalkozni velük. ö már most is állandó kapcsolatban áll a gyermekekkel, négy éve úttörővezető az alsóbb osztályokban. A fiúknál továbbra is közkedvelt a műszaki egyetem. Közelebb áll a gyakorlati élethez, mint az ELTE fakultásai, így fogalmazta ezt meg Ke- vitezky László, aki bár először atomfizikusnak készült, de megijedt annak „veszélyességétől” és így a villamosmérnöki pálya mellett döntött. Már van is némi „előtréning- je” a felvételihez, hisz évek óta dolgozik a matematikai lapoknak, azonkívül bekerült a tv „Ki miben tudós?” című adásának döntőjébe, őszintén elmondta azt is, hogy a dolgok anyagi vonatkozásai is érdeklik "fes pályája ebben Is sokat ígérőnek látszik. És itt eszünkbe jut az igazgatóval folytatott beszélgetés arról, hogy a mai fiatalság igényei bizony egyre nagyobbak és a rádió vagy motorkerékpár nem jelenti az álmok csúcsát. Sajnálatos azonban, hogy a gimnázium érettségiző diákjai közül senki sem akar a mezőgazdaságban elhelyezkedni, a felsőfokú oktatási intézményekbe nem jelentkezők is inkább a tanácsban vagy a postán az irodai munkát választják. A fiúk számára a környéki Pest vidéki Gépgyár nyújt nagy segítséget, amely felveszi a tovább nem tanuló fiúkat és munkájuk mellett szakirá- , nyű technikumba küldi őket, ahol behatóbban foglalkozhatnak a szerszámgépfejlesztés kérdéseivel. A hetvenhárom most végző negyedikes közül szinte unikum Reisinger Ibolya — ő ugyanis Színház és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. Bár felvétele ebben az évben sajnos nem sikerült, nem vesztette el a kedvét és jelenleg a budapesti kétéves stúdió- jellegű báb főiskolát végzi, ahol avatott művészek oktatják őt a színészmesterség alapjaira. Imádja a verseket, szavalataival sok kitüntetést szerzett már az ország kulturálisé versenyein és mint „színésznő” is gyakorol' az iskola színjátszókörének a közeli községekben rendezett előadásain. Sikerének talán egyik legkedvesebb bizonyítéka, hogy vidéki nézőitől már levelet is kapott „Kedves Kálmán” megszólítással, ugyanis akkor éppen fiúszerepet játszott a jövendő drámai színésznő. Míg bekerül a főiskolára, hasznosítani szeretné idejét és a laboratóriumi asz- szisztens képzőbe kéri felvételét. A müsiaki pályákhoz kevés érzékkel rendelkező lányok nyelvérzékükkel kárpótolhatják t magukat és a Felsőfokú Külkereskedelmi Akadémiát elvégezve külkereskedelmi vállalatok alkalmazzák őket. Tyoszity Olga már most jól beszéli az oroszt, németet, szerbet és horvátot, az akadémián még az angolt is meg szeretné tanulni. További célja pedig az, hogy esti egyetemen elvégezhesse a filológiát. Gyakorlatképpen addig is bejár édesapjához a Csepel Autógyárba, hogy az azt elég gyakran látogató külföldi vendégeket segítse kalauzolni. Csak néhány érettségizőt kérdeztünk meg a sok közül, de az elmondott néhány példa is bizonyítja a fiatalok széleskörű érdeklődését és továbbtanulási vágyát. Tanulmányi eredményük pedig igazolja törekvésüket, mert mint az iskola igazgatója mondotta: a két negyedik osztály átlaga a legjobb az iskolában, majdnem eléri a négy egészet. Reméljük, a sikeres érettségi és felvételi vizsgák letétele után egy lépéssel közelebb kerülnek terveik megvalósitásá- hoz. Fóti Judit Műteremben — Szánthó Imre rajza Egyes régi és mai fiatalokról füveim számának szaporodik tóval kénytelen-kelletlen megnyugszom abban, hogy már nem vagyok mai fiatal. Ez bizonyos fokig szerencse is, mert a mai fiatalokat mindenki szidja. Ki szidja őket? Természetesen mi, régi fiatalok. Tény, való, hogy magam sem vagyok a végletekig elbűvölve a mai fiatalok öltözködésétől. általános műveltségétől, főleg pedig modorától: végtére is ezért vagyok régi fiatal. Egyre régülö fiatalságomat azonban egyelőre még nem lepte be annyira a por Május 9-én Szentendrén mutatják be a Mindennap élünk című új magyar filmet. Női főszereplője: Agárdy Ilona és penész, hogy némi összehasonlítást ne tudnék tenni. Mert melyek is a fő kifogások? A mai fiatalok kedvelik a kelleténél rikítóbb, vagy éppen gyászsötét színeket, nem a mi ízlésünk szerint öltözködnek. Köztudomású ezzel szemben, hogy a magunk idején mi, régi fiatalok, egyenesen tolakodtunk a szürke, semmitmondó öltönyökért, és akkor voltunk a legboldogabbak, ha olyan jellegtelenül ruházkodhattunk. mint Madách falanszterének lakói. : A mai fiatalok szokatlan ; ** stílusban és a szükséqes- ! nél többet táncolnak. Mennyi- ; vei jobb volt nekünk, régi j fiataloknak, akiket a még : régebbiek (azt hiszem, ezeket ! már nyugodtan nevezhetjük ! öregeknek) csak a charleston ! és az on-step botrányos figu- ; ráiért kárhoztathattak. (Törté- :nelmi tény egyébként, hogy a \ bécsi hercegérsek valamikor a : városáról elnevezett erkölcs- \ felen valcert is egyházi átok- ; kai sújtotta, amit a valcer j egész jól kibírt.) Ezenkívül \ bennünket, régi fiatalokat, ; úgy kellett karikás ostorral el- \ terelni egy-egy táncmulatság- \ ra. mert szívesebben ültünk \ otthon és sütöttünk pogácsát \ hamuban. t A mai fiatalok jelentős része nem érdeklődik komolyabb problémák iránt és csak felettébb ködös fogalmuk van a relativitás elméletéről. Bezzeg mi, régi fiatalok, szabad óráink zömét Kant: A tiszta ész kritikája című művének a századforduló szellemi életére gyakorolt hatásának elemzésével töltöttük. A mai fiatalok túlságosan hangosak és szokatlan módszerekkel igyekeznek kitűnni a lányok előtt. Mi régiek aztán nem’ Mi zordan és ridegen hátat fordítottunk a női nemnek: — ezért is lőttek a világra a mai fiatalok. 17,égül. a mai fiatalok nem ' örülnek kellőképpen a nevelő szónak és nem fogadják örömnvalogva, ha valaki: ..Most pediglen meg lesztek nevelve?' csatakiáltással le akarta húzni a skalpjukat. Mi. régiek egyszerűen lelkesedtünk ezért és soha nem akartuk eleink helyett, sőt velük szemben, megváltani a világot. Mert mi. régi fiatalok, ugyanis makulátlanok voltunk, hibátlanok. tiszták, már a születésünk pillanatában tökéletesen készek. Csak egyetlen hibánk akad: — nem vagyunk mai fiatalok. Menthetetlenül régiek lettünk. Ordas Iván
