Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
”‘v/£íl*iflP 1963. MÁJUS 26, VASÁRNAP Elkésett S. O. S.-jelek intrika helyett támogatóst a tápiósági Kossuth Tsz vezetőinek ..Kedves elvtársak!. . . 1 l-én less a Kossuth Termelőszövetkezetben a megerősítő gyűlés ... Ez a levél: S. O. S.. Jöjjenek ki azonnal, akkor győzelem lesz!...” A zaklatott hangú levélből, amelyet szerkeszt űségünksiak címzett írója, nem derült ki, mihez kéri sürgős segítségünket. Csupán annyit sejtetett, he®’ a tiá- piósága Kossuth Tsz tagsága küldöttgyűlés előtt áll, s e gyűlésen valamiféle veszély fenyegeti a „győzelmet". A hívásnak eleget téve, felkerestük a levél íróját. A veszély, amitől óvni kívánt, szerinte a következő: a szövetkezet szénája rosszul áll, s az űj vezetők semmit sem tesznek a bajok elhárításáért. A termelőszövetkezeti demokráciát megsértik. adósságba hajszolják a szövetkezőiét. Az új, függetlenített párttitkár idegen, pedig akadtak volna e tisztségre alkalmasabb, helybeli •kommunisták is. Pártáiét nincs, vezetőségi üléseket nem tartanaik, a titkár a saját feje után megy, a tagság azt sem tudja, mit csinál. Nem is mer a néppel szembenézni, azért tartanak közgyűlés helyett küldöttgyűlést. (.') [ A szövetkezetben, óvatos puhatolózásunkra, hogy mj a ! baj. általános csodálkozó értetlenség- volt a válasz. Baj? Az csak voll. Tavaly nem is egy. Gyenge, j széthúzó vezetés. Laza munkafegyelem. El nem végzett munkáikért elszámolt munka- : egységek. . Teljes zűrzavar, j törvénysértés a háztáji földek ügyéiben. A közös va-! gyón megóvásának, megbecsülésének hiánya. A kertészetben majdnem kétmillió forintos deficit. Rossz mun- ka szervezés. Csaknem hatszázezer forintos mérleghiány. Az egy munkáé®-- ; j ségre tervezett 33 icwin í.ból 1 : húszat fizettek ki rendszeres | havj előleg címén — s a munka egység értéke év végére 19 forint 80 fillér | let-t. Nehogy a • tagságnak | i kelljen visszafizetnie a pénz- ; ; bői, állami dotációval egészítették ki 23,20 forintra Ez volt a helyzet tavaly. S I ha levélírónk ekkor ad S. O. S.- I | jeleket — joggal tette volna, j csakhogy azóta sok minden | megváltozott! Ez év elején — | : a járási pártbizottság intéz- J kedésére — új vezetők kerül- j tek a szövetkezetbe. Ui el- : nők. új főállattenyésztő és új. függetlenített párttítkár. A szentendrei járás vezet, a dabasiutolsó Több helyen nemtörődömség ckadályozza a felvásárlási terv teljesítését A megyei tanács felvásárlási osztálya elkészítette az ápÍ rilis 30-i helyzetnek megfelelően, a felvásárlási terv (teljesítésének értékelését. Az év első négy hónapjában a megye 61.6 százalékig leljesí- telte-*éiévr-tervét, A helyi ta- jnácsok és a felvásárló válla- j fiatok, valamint a termeiöszö- j {.vetkezetek szoros együttmű- j 'ködösének eredményeként, élen jár a szentendrei járás, amely 76.7 százalékra, b gödöllői járás, amely 74.3 és Cegléd város, amely 72,6 1 százalékra teljesítette , félévi ! tervét. I Hátráltatja a terv megfele- 1 lő teljesítését néhány olyan ■ terület, ahol az illetékes szervek nem foglalkoznak szervének mindössze 54 százalékát vásárolták fel a földművesszövetkezetek. Nem sokkal jobb a helyzet a tejnél sem: ennek tervét 62.7 százalékra teljesítette a megye. A legnagyobb _ elmaradás azonban a mintegy 400 ezer baromfi felvásárlásánál mutatkozik: az átvett 140 ezer darab ugyanis csupán 36.7 százaléka a tervnek. Különösen kévés baromfit adott eddig a mpnori járás, amely' tervének csak 8 százalékát teljesítette, de nem lehet elfogadni az aszódi, gödöllői és nagykátai járások igen alacsony, 13,6—28,3 százalékos teljesítését sem. Ki kell emelni ugyanakkor a szobi járást, amely’ 180,9 maketten e feladattal, holott le- j zsával már eddig több mint hetőségeik jobbak, mint több. j kétszeresét teljesítette félévi gyengébb adottságokkal ren- tervének. Figyelembe véve delkező, de ennek ellenére azt is, hogy a késő tavaszi jobb eredményt elérő járás- í és nyári időszakban nevelik mind a termelőszövetkezeti nagyüzemi farmokon, mind ban. Indokolatlanul kevés a felvásárlás eredménye a dabasi járásban, ahol csak 43,2 százalékra, j Nagykőrösön ahol 48.7. és a ceglédi járásban, ahol 54.3 százalékra teljesítették a tervet. Érdekes képet kapunk, ha i részleteiben nézzük a felvásár- ' lási adatokat. Az Állátíorgalmi Vállalat 70.4 százalékra teljesítve tervét, 7491 szarvasmarhát vásárolt fel a megyében. A legna®’obb mennyiséget, félévi tervének 99.8 százaié- 1 kát, Cegléd város adta. Utána a gödöllői járás következik 94.5 százalékos, és a nagy- ' hátai 87,9 százalékos teljesítéssel. A háztáji állattartás nagy fontosságát bizonyítja, hogy a felvásárolt mennyiség közel felét, 3614 szarvasmarhát, a megyében a háztáji és egyéni porták adták a népgazdaságnak. A sertésnél már más a helyzet: a terv 63,7 százalékát kitévő 21 906 darabból, nem egészen 20 százalékot biztosítottak a háztáji gazdaságok, j A sertésnél egyébként jelen- | tős elmaradás mutatkozik a | terv időarányos teljesítésé- j ben. Ennek egyik oka, hogy a termelőszövetkezetek nem biztosították a hizlaláshoz szükséges süldőmennyiséget. Pest megye félévi terve tojásból 5 millió darab felvásárlását írja -elő. Ennek teljesítésiben is jelentős az elmaradás: az napjában a tervezett év első négy hómennyisega háztáji portákon a baromfi többségét, az elmaradás olyan nagy-, hogy a hiányt .csak fokozottabb szervező munkával lehet megszüntetni. Éppen ezért elítélendő több közős gazdaság eljárása. Egyes termelőszövetkezetek, mint a gödöllői; a t api ósápi Kossuth. a ceglédi Alkotmány. az általuk nevelt baromfi jelentős részét szabadpiacon értékesítik. A Kecskeméti Baromfiipari Vállalat a 80 deka súlyú csirkét nem veszi át a termelőktől. többek között az abonyi Kossuth Tsz-től. egyes felvásárló szervek pedig, például Felsöpakonyban. Gyá- lon. nem szállítják el a felajánlott tojást a termelőszövetkezetektől. Helytelen az is, hogy • sok községi tanács nem foglalkozik a .munkájának fontos részét képező felvásárlással. A dömsödi. vámosmikolai, tápiógyörgyei és más tanácsok nem számoltatják be időnként az ezzel foglalkozó szerveket és így nem is tudnak megfelelő intézkedéseket tenni. A tanácsok, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a különböző felvásárló vállalatok fokozottabb és együttes erőfeszítésére, hatékony szervező és felvilágosító munkájára van szükség az elmaradások megszüntetése. a felvásárlási terv teljesítése érdekében. Tevékenységüket azzal kezd- . ték, hogy alapos, mindenre kiterjedő gonddal felülvizsgálták a tsz anyagi helyzetét, gazdasági szerkezetét, munka- szervezését. Tapasztalataikat i vaskos tanulmányban foglalták össze. Ez a tanulmány — amelye<t a járásnál tréíásan- kcmolyan a nagyüzemi gaz- \ dálkodás doktori disszertáció- i jának emlegetnek —, ez lett a : Kossuth Tsz vezetőinek ké- 1 zükönyve, útmutatója a munkában. Először is rendel kellett teremteni a zűrzavarban. Az ilyesmi — j valljuk meg — nem kifejezet- , len népszerű feladat. Azok a í tsz-tagok, akiknék 860—1200 j négyszögöles belterületi kert- j jük mellett korábban — tör- I vényellenesen — meghagyják j az egy hold háztájit, most nem fogadták kitörő lelkesedéssel a törvényes előírások alkalmazását. Néhány embernek az esett zokon, hogy meg- j szigorították az ellenőrzést: munkaegység csak az elvég- ‘ zeit munkáért jár. Sokan lázadoztak eleinte amiatt is, hogy csökkent az előleg: húsz forint helyett az idén kész-* pénzben tizet, terményben pedig öt forintot kap — aki megérdemli. Ennyire van fedezet. S ezt is csak május óta fizeti a tsz saját pénzéből, nem pedig összekunyerált hitelekből. Sokat fáradozott az új vezetés a munkaerköics megjavításán, a közösben végzett munka becsületének helyreállításán is. Fáradozását a tagság nagyobb — dolgos, munkaszerető — része is támogatta. Az eredmény nem maradt el. A szövetkezet fennállása óla először, már-1 dúsban 50 kiló íúlygyarapo- I dást értek el a hízómarhák- j nál. Az építőbrigád tagjai i mínusz 15 fokos hidegben is j dolgoztak, hogy mielőbb átad-'H hassák a téli esi tét csibeneve- j löt. A baromfitenyésztésben ■ dolgozó asszonyok — mind a : kilencen — kitünően helytáll- j tak: a .rendkívüli tél ellenére : is csupán négyszázalékos e!~! hullással nevellek fel 17 000 darab csibét. Négyszázötezer forintos bruttó bevételt szereztek vele a szövetkezetnek! Tavaly, a munkaszervezési hibák miatt, év végére 650 hold maradt mélyszántatlanu). Az idén a tagság szorgalmas, fegyelmezett munkája pótolja a mulasztást: május 8-ra mind a nyolcszáz holdon befejezték a kukorica vetését! Az év eleji kemény fagyok és a tavaszi árvíz több mint egymillió forintos kárt okoztak a tsz-nek. Alig telt el néhány hónap, s okos, tervszerű intézkedésekkel pótolták a jelentős kiesést. takarmányborsó fel ül vetéssel, terven felüli hízómarhák beállításával, a gazdálkodási költségek csökkentésével. A tsz-nek kicsi a gépparkja, a gépállomásnak pedig kevés a munkagépe. Tavaly ilyenkor még óriási gondban voltak: mi lesz a fej- t rá® ázással? Idén az új elnök, Dudás Károly, egy csapásra megoldotta a fogas kérdést: kérésére a növényvédő állomás pilótái négy nap alatt 2000 holdat fejtrágyáztak repülőgépről. S hogy állunk az adóssá- gdkkal? Igaz: februárban 225 000 forintos hitelből né®’ és fél tonnás Csepel Diesel teherautót vásárolt a szövetkezet. Meg Super Zetort, a tavaszi munkákhoz. Ko- moly ^ összeg? Az! Csakhogy az előző évben ennél többet fizettek ki szállítási költségek címén a gépállomásnak. Most pedig 17 000 csirkét saját teherautójukon vittek a fővárosi piacokra. Nem találtunk okot - az aggodalomra a tsz-demokráciát s a pártéletet illetően sem. A szövetkezet idei termelési terve — talán először a tsz fennállása óta — a legteljesebb kollektív munkával készült. A párttitkár kezdeményezésére — mivel közgyűlésre, az egész tagság ösz- szehívására alkalmas helyiség a kézségben nincs — a küldöttgyűléseket brigádértekezletek előzik meg, ahol mindenki szabadon, őszintén elmondhatja véleményét. Igaz, hogy Papp Ferenc párttitkár szomszéd közsgébeli. de a tsz problémáit kitűnően ismeri, még járási instruktora tapasztalataiból. Korábban a pártszervezet nem tudta betölteni feladatát a termelés pártellenőrzésében. Most semmiféle gazdasági intézkedés, határozat nem születik a pártvezetőség — s ezt követően — a párttagság tudta nélkül. Dudás Károly elnök és Molesiczky főagronómus igénylik, szívesen veszik a pártszervezet állandó segítségét. Az S. O. S.-jelek tehát indokolatlannak — sőt: mondjuk ki — intrikának bizonyultak. A tsz, inkább mint valaha, most igazán egyenesben van. Az új vezetők nem támadást, hanem támogatást érdemelnek. A küldöttgyűlésén. nemrégiben újjáválasztott vezetőségtől, s a tagságtól éppúgy — mint a levél írójától. Nyíri Éva EGY UBORKA 70 CENTIMÉTER A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola üvegházában a szokásosnál másfél hónappal, korábban szedhetik az úgynevezett kígyóuborkát, köztük nem egy, reltord hosszúságot, 70 centimétert is elér. Az üvegházban jó eredménnyel tenyészik a víz- kultúrás paprika is. Az üvegházban csaknem 400 tő tovább nemesített cecei paprika is gazdag termést ad. 1 78 centiméteres rekordpéldány (MTI Foto, Kácsor íelv.) ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\V\\\\\\\\\\\\\\\\V,W\\\NWN\V.\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V‘ Megkezdték a kísérleti üzemeltetést India már érdeklődik — Világszabadalom lesz-e Papp Gyula találmánya? Több éves kísérletezés után megkezdte próbaüzemelését j Nagykőrösön a Petőfi Ter- j melds következet hosszúhátá kertészetében Papp Gyula vasbeton alagcsöves, na® teljesítményű öntözőberendezése. Ha a Találmányi Hiva- , tál az új öntözési eljárást és j berendezést elfogadja, a már ; meglevő 28 mellett ez lesz; a feltaláló 29. világszabadalma. Ennyit tudok Papp Gyula- ; ról, s mi tagadás, a kíváncsi- j síig lázas izgalmával keresem az utcát, házat Nagykörösön. I ahol a mester él és dolgozik. . | Magas, éppen csak tető alá szorított, félig kész épület a Kustúr utca elején. Az j udvarban a műhelyek előtt! gépeli, csövek, különféle berendezések sorakoznak: jó heben járok. Alacsony, zömök ember fogad, a mester. Az épülő házra mutatva mondja, ! abbahagyta az építkezést, s feleségével a kis melléképületben húzódik meg, mert: most a legfontosabb a berendezés minél előbbi üzem- 1 be helyezése. Igen, az öntözés. Ez váltotta ki Papp Gyula- 1 bél. mint a beszélgetésből ki- i derül, már kora ®ermeksé- ! ge idején a vá®at a technika, j az alkotás iránt. íróasztala i fölött oklevelek, szerzői tanúsítványok sorakoznak a falon. Én most a leendő világsza- j budai ómról, a huszonkilence- j diliről faggatom a hatvanöt éves mestert. — Ha nem haragszik — mondja —, talán a legesleg- elejón kezdeném. Soikan azt J mondják, az öntözés fanatikusa va®cik. Igazuk van. Nagykőrös felemelkedése víg- i öntözés nélkül elképzelhetetlen. Mióta csak az eszem tudom, vallom ezt. Szüleim szegény-sorsú emberek voltak, apámnak rajtam kívül még nyolc ®'ermekről kellett gondoskodnia. A rassz kis homok, amin a suszterszék mellett kertészkedni kezdett, ®at- rán fizetett. Akkor kezdtünk e® kicsit boldogulni, amikor rátértünk a zöldségfélék öntözéses termesztésére. Már összejött egy kis házra való építőanyag, én a cementből e® keveset elcsentem, s titokban, a kút környékén csatornát fabrikáltam. Tulajdoniképpen ekkor je- ®reztem el magam a hidrotechnikával. S az öt évtizedes alkotó életpálya, aho® így a mester vázlatosan elmondja, bizony | nem szűkölködött regényes : fordulatokban. A technika j iránt oly rajongva érdek- : lődő Papp Gyula lakatos- inasnak szegődik. Az első | világháború idején kikerül a frontra, s rövidesen angol , fogságba esik. Szerencséje : van, mert egy na® autó- vállalathoz kerül. Tehetségét, szorgalmát megbecsülik, univerzális szakemberré képez- ! heti magát. Több találmánya születik itt, s amikor 1921- ben hazajön. 150 ezer olasz | líra és 20 ezer angol font lapul a zsebében. Most már valóra válhat a dédelgetett álom, kedvező anyagi körülmények között folytathatja a kísérletezést, Nagykőrösön megalakítja az ország első öntözési célüzemét. (Ma á kis ®’ár a konzerv®ár gépiizc-me.) Papp Gyula üzeméből egymás után kerültek ki az e®’öiőre még kis teljesítményű öntözőberendezések Kőrös határába, Kecskemét környékére. És ha nem is gyötrik a feltaláló-kutatót filléres gondok, az államtól nem kap anyagi támogatást komoly beruházást igénylő kísérleteihez. Ez csak a fel- szabadulás után válhat valóra. 1951-ben már Papp Gyula a Duna—Tisza közi öntöző vállalat önálló technikusaként folytatja kísérleteit, s hét esztendő alatt 100 na®- üzemí öntözőtelep kialakításán, berendezésén vesz részt. Közben úi találmányok jelzik alkotókészségét. Elfogadják a nagy teljesítményű csőkúfc szabadalmát, s a 28. találmánya a PA—215 öntözőberendezés már vasbeton nyomócsövekkel működik, s szinte forradalmasítja a régi csatornás öntözést. Ennek a berendezésnek fő hibája, ho® csak a fő nyomócsövek kerülnek a földbe, a számyvezetékeket alkalomszerűen kell felszerelni. I® jut el a most már lényegében befejezett találmányának gondolatához. Figyelem a mestert s szaporán jegyzem a szavait. Még nem értem, inkább csak sejtem az új öntözési eljárás és berendezés lényegét. Kint. a hosszúháti kertészetben — oda is kikísér — világosodik meg előttem, mi a különbség az eddigi alagcsöves öntözőberendezések és Papp Gyula leendő szabadalma között A 23 hold- nyi kísérleti kertészetet 80 centi mélységben — a fa®-- szint alatt — négyezer méter■ nyi, a helyszínen készült,, vasbeton nyomócsövek hálózzák ’ be. Sakktáblaszerűen ezekről a ; csövekről emelkednek ki a , szórófejeket vízzel ellátó hid- ránsok, az ugyancsak vasbe- i tonból készült függőleges be- toncsövek. A hálózatot nagy teljesítményű csőkút táplálja. | Az oszlopként kiálló hidrán- i sokra könnyűszerrel föl lehet csatolni a szórófejeidet. .Ezt: a munkát idősebb ténfíelöszöyet- kezeti tag is könrij’éftí eí'tüdja végezni. Amikor a szórófej körzetében a 15—20, vagy 25 milliméternyi víz permet formájában kiáradt, az öntöző le- { csatolja a szórófejet és átviszi , a következő oszlopra. Papp Gyula hangsúlyozza, i hogy ez az öntözőberendezés ugyan nem olcsó, de az élet- ! tartamát tekintve és a teljesítményét figyelembe véve, mégis rendkívül gazdaságos. Beruházási költsége gyorsan megtérül, építéséhez nem kell különösebb szaktudás. Jellemző, hogy a termelőszövetkezet öttagú brigádja, amelynek a tagjait ő képezte ki* minden nagyobb nehézség nélkül el tudja készíteni kint a helyszínen a vasbetoncsöveket, sőt, az ugyancsak vasbetonból készülő csapokat is. A Találmányi Hivatal 300 ezer forintot bocsátott a szabadalom kivitelezésére, s támogatta a feltalálót ebben a munkában anyagi helyzetéhez I mérten a Petőfi Termelőszö- ! vetkezet is. Akik látták működés közben az új rendszerű öntözőberendezést, elismeréssel beszélnek róla és nagy jövőt jósolnak neki. Pa^p Gyula úgy érzi, ho® élete főműve lesz ez a szabadalom. Áz viszont már a Találmányi Hivatalra tartozik. hogy miként ítél majd, I milyen helyet foglalhat el az ■ alagcsöves öntözőrendszerben j ez az eljárás. Mindenesetre csak elismeréssel beszélhetünk ! Papp Gyuláról, a kis bollek- I tíva tagjairól, akik időt. fá- J radságot, anyagi áldozatot I nem kímélve dolgoztak azért, hogy a homokot megszelídíthessék. s többet teremjen a nagykőrösi föld. Még talán annyit, hogy Papp Gyula új- rendszerű öntözőberendezése iránt már külföld is érdeklődik. India például meghívta Üj-Delhibe a nagykőrösi feltalálót. Súlyán Pál
