Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

"Wf/rfap 1963. MÁJUS 16, CSÜTÖRTÖK Kétezerötszáz társadalmi bíróság Fél évvel ezelőtt jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, valamint a SZOT határozata a társadalmi bíró­ságok megalakításáról, szerve­zetéről és működéséről. Mint a SZOT illetékesei elmondot­ták, eddig mintegy kétezeröt- száz munkahelyen választották meg a dolgozók ezeket a szer­veket. A szakszervezetek gon­doskodtak arról, hogy a társa­dalmi bíróságok munkája a megválasztást követően za­vartalanul megindulhasson. Emberek és v> ügyek számok tervek Az első pillanatban kissé megleptek a számok: a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára mintegy ezerkétszáz dolgozójának alig hét sízá- zaléka kommunista. A mun­kásak fele nő, de párttag csak tizenöt van közöttük. A pártszervezet titkára nem függetlenített. A dolgozók nagyobb része inkább innen van a harmincon, mint túl. A leszerelési hónap első mérlege v A május 9-én kezdődött le­szerelési hónap eddigi mérle­ge: 25 nagygyűlés, sok cso­portos beszélgetés, barátsági est és egyéb összejövetel az ország különböző részeiben, tíz- és tízezrek részvételével. Mindez azt bizonyította, hogy a városok és falvak népe megértette az eseménysorozat jelentőségét, s változatlanul nagy érdeklődést tanúsít a nemzetközi élet eseményei iránt. A magyar békemozgalom akciója az általános és teljes leszerelésért és a béke meg­őrzéséért Európa-szerte el­nyerte a békeharcosok elis­merését. A gazdag programot több nyelven ismertette a Béke-világtanács bulletinje. Részben ennek köszönhet"', hogy valószínűleg több ven­dég érkezik eC júniusban kez­dődő hatodák magyar béke­kongresszusra külföldről, mint amennyire eredetileg számítottak. A Béke-világta­nács varsói kibővített ülés­szakának részvevői közül ugyanis jó néhányan kifejez­ték szándékukat, hogy haza­térőben útba ejtik Magyar- országot. A béke híveinek je­lentős varsói tanácskozása, amelyen a tavaszi békehad- jérat tapasztalatait összege­zik majd, a magyar békehar­cosok seregszemléjének elő­estéjén fejeződik be. A következő napokban vál­tozatlan lendülettel folytató­dik hazánkban a leszerelési hónap eseménysorozata. Az ország valamennyi városá­ban, sőt még a legkisebb köz­ségekben, tanyaközpontokban is megemlékeznek a béke vi­lágmozgalom kibontakozásá­nak 15. évfordulójáról. A gyű­lésekkel, barátsági estekkel egy idejűleg jól haladnak a május végén kezdődő tudo­mányos békekonferenciák előkészületei is. Aránylag kis létszámú párt- szervezet, sok nő — többsé­gük egy-két éve került az üzembe a háztartásból — és sóik fiatal: vajon, mit csi­nál, hogy dolgozik itt a ■ pártszervezet? Hogy tudják érvényesíteni befolyásukat a kommunisták, hogy tudják végrehajtani, az üzemi párt- szervezet feladatait? Néhány perc és ismét megtanulhattam: fontosabb az ember, aki a számok mö­gött van, Az a nyolcvanhat kommunista, akinék munká­ja elválaszthatatlanul össze­forrt az üzem életévéi. összeforrt, mert a párt- szervezet igazi ereje nem csupán a tagság számában, hanem a nagyobb tudásban az összefogásban, a pártmun- ka legjobb tapasztalatainak felhasználáséiban rejlik. Né­hány éve még itt is meg­esett, hogy sokat markoltak — és keveset fogtak. Azóta megtanulták mérlegelni és a legfontosabbat kiválasztani a feladatok közül. A pártvezetőségi ülések napirendjén, mindig egyetlen, nagy probléma szerepel. Az újítómozgalom helyzete, az önköltség alakulása, a selejt- csökkentéS', egy-egy üzem­rész munkája stb. Az adott kérdést minden esetben bri­gád vizsgálja meg, s annak jelentése kerül megvitatásra a vezetőségi üléseken. — Ennek a módszernek több előnye van — magya­rázza Domai Sándor párt- titkár: — először, hogy alaposabb képet ad a napi­rendre tűzött kérdésről, mint­ha egyetlen pártvezetőségi tág számolna be róla. Másodszor, hogy lehetőséget nyújt a pártonkívüli aktivistáit bevo­nására a termelés pártellen­őrzésébe: a brigádba ugyanis egy-két kommunista mellé négy-öt pártonkívüli szakembert osztunk. Harmad­szor, hogy a brigád tagjai­val és óz érdekelt szakem­berekkel kibővített vezetőségi ülések vitái több ötletre, kez­deményezésre adnak módot, mintha csak heten vitat­koznánk, határoznánk. Érdemes megnézni, milyen határozatok születnek ezeken az üléseken. Itt volt példá­ul az a vizsgálat, amelyet a pártvezetőség megbízásaiból a trafó-üzemben végzett az egyik brigád. Összefoglaló jelentésében., a brigád sürget­te: döntsék el mielőbb, szükség van-e fénycsőfojtók impregnálására? Ha igen," gondoskodjanak megfeledő berendezésről, ha nem, in­tézkedjenek a művelet el­hagyásáról. így szólt a jelen­tés. És így a határozat: „A pártvezetőség kéri a válla­lat kommunista műszaki ve­zetőit, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a fónycső- fojtók impregnálásának elha­gyásával lehetséges-e folytat­ni a gyártást..Vagyis, a pártvezetőség nem kinyilat­koztat, nem intézkedik vagy utasít, hanem a kommunista műszaki vezetők segítségét kéri. És ez nagy különb­ség! Meg is volt a hatása: a műszakiak összegyűjtötték a felhasználó üzemek tapasz­talatait, s megállapították, hogy a művelet elhagyható. A vállalat ezzel évi 241 000 forintot és egy munkaerőt takarít meg. Sokat elárul a pártmunka stílusáról a párt- és gazdasági vezetés, a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók kapcso­lata is. A gyárban mindket­tő példamutató. Pedig — jegyzőkönyvek tanúsítják —, a pártvezetőség sokszor bí­rálja a gazdasági vezetést, gyakori a vita is. De ezek a viták mindig szemtől-szem- ben, tiszta légkörben folynak. A közösen elfogadott határo­zatokat mindkét fél írott törvénynek tekinti végrehajtásukban támogatja egymást. i Erre is akad példa. A tava­lyi évet — különböző okok­ból — rosszul készítették elő, megrendeléshiánnyal küszködtek, s az első félévben még 90 százalékra sem tel­jesítették a tervet. Néhány műszaki és adminisztratív vezető létszámcsökkentéssel akarta megoldani a bajokat, megjavítani a termelési mu­tatókat. A pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság fi­gyelmeztette a gazdasági ve­zetőket az elbocsátások ká­ros következményeire, s azt kérte; inkább a nehezebb, de emberségesebb megoldást vá­lasszák. Gondoskodjanak mi­nél több megrendelésről, biz­tosítsanak zavartalan anyag- ellátást. Javasolták, hogy az eddiginél jobb, ösztönzőbb hatású jutalmazási rendszert vezessenek be. Segítségül a pártvezetőség és a szakszer­vezeti bizottság a munkaver­seny kiszélesítését, újabb bri­gádok létrehozását vállalta. Az eredmény nem maradt el: a második félévben öt­száz dolgozó vett részt a bri­gádversenyben. Az éves ter­vet 102,7 százalékra teljesí­tették, az önköltség másfél százalékkal csökkent. A nye­reségrészesedés e gyárban volt a legmagasabb a KGM- üz érmék közül. Jó a kapcsolat a pártszer­vezet és a pártonkívüli dol­gozók között is. Jakab László szervező titkár, Kun József agitációs-propaganda felelősi, Dornai Sándor párttitkár na­ponta végigjárják az üzem­részeket; meghallgatják a pa­naszokat, kéréseket, intéz­kednek, tanácsot adnak. So­kan keresik fel őket mun­kahelyükön, vagy a pártiro­dán is: segítségüket kérni munkaügyi vitákban, csa­ládi ügyekben. A pártszerve­zet munkáját széles körű pártonkívüli aktivista hálózat támogatja A pártvezetőség kezdeménye­zésére sok-sok dolgozó em­ber gondja-baja talált már orvoslásra. Tizenhét boldog család jutott otthonhoz an­nak a padlástér-beépítési ak­ciónak nyomán, amelyet a pártvezetőség karolt fel el­sőnek. Most újabb tizenöt család hasonló ügyében fá­radozik. Dolgozó asszonyok­nak gyakran okoz gondot a hátrányos műszakbeosztás: a pártvezetőség minden mél­tányos kérdést pártfogol. Megtörtént, hogy a pártve­zetőség rábeszélésére re­ménytelen esetnek tartott iszákos emberek sikerrel vé- gigállták az elvonókúrát. Önköltségcsökkentés és ter­melőszövetkezetek patroná- lása, újítómozgalom és csa­ládi problémák — a pártszer­vezet kommunistái nem is­mernek kis és nagy ügyet. Csak egyfélét: olyat, amibe segíteniük kell, ami megol­dásra vár... Nyíri Éva VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Száznyolcvanezer forint munkavédelemre Munlca- és egészségvédelmi ankétot tartottak a ceglédi KGV dolgozói. Simon István járási munikavédelmi felügye­lő elmondotta, hogy a vál­lalatnál örvendetesen csök­ken a balesetek száma. So­kat köszönhetnek a munl<a- védelmi őrségeknek. Szük­ség van azonban arra, hogy az üzemi bizottság és a mű- helybi2attságok az eddiginél nagyobb segítséget adjanak a munkavédelmi őrségnek. A múlt évben három üzem­részben egyáltalán nem tör­tént baleset. A vállalat je­lentős áldozatokat hoz. a munka- és egészségvédelem érdekében. Az elmúlt év­iben több mint 180 ezer fo­rintot fordítottak erre a célra. Telt ház az abonyi strandon Május elsején nyitotta meg kapuit az abonyi strandfürdő. Az igazsághoz azonban hoz­zátartozik, hogy mór ko­rábban birtokukba vették a medencét" a község úszói. Má­jus elseje óta azonban a nagyközönség is felkeresheti a strandot. A kedvező idő­járás következtében, már a májusi napokban is telt há­zak jelzik a fürdő népszerűsé­gét. SZÚNYOGVESZÉLY A beknajori mocsarak kör­nyékén szinte- másról sem esik szó, mint arról, hogy mi lesz a város csatornázásá­val. Sajnos, ez Cegléden már régóta szóbeszéd tár­gya. Bár tisztítják az egyik fontos csatornát, helyes len­ne, ha a belvizek és szenny­vizek levezetését minden szempontból meggyorsítanák. A belmajori mocsarak kör­nyékén sizúnyogihadak tanyáz­nak, amelyék veszélyeztetik a környék lakosságát. Jó len­ne permetezéssel védekezni ellenük, különben úgyszólván sem éjjel, sem nappal nem lesz nyugalma a környék lakóinak. Több mint félezer tv-előfizető Monoron 560-ra* emelkedett a tv-előfizetők száma. A múlt héten, mintegy negyven új készüléket szereltek fel. Felkészültek a tűzvédelemre A moncxri járásban körül­tekintően felkészültek a nyári mezőgazdasági tűzvédelem megszervezésére. Nagy gon­dot fordítanak a betakarítási munkálatokban részt vevő erő­gépek tűzrendészeti felülvizs­gálatára. a tsz-ek szérűinek a kijelölésére és ellenőrzésére, az .aratással kapcsolatos tűz­rendészeti szabályok betartá­sára. Felülvizsgálják a já­rás tűzoltótestületeinek fel­szerelését is. Felhívták a termelőszövetkezetek figyel­mét: már most gondoskod­janak megfelelő hordókról, vedrekről, lapátokról, hogy esetleges tűzzel szemben ered­ményesen felvehessék a har­cot. Fontos, hogy a megelő­ző tűzvédelmi szabályokra a közös gazdaságok vezetői nagy gondot fordítsanak. He­lyesen teszik, ha önkéntes tűzoltórajokat szerveznek. A községekben is létrehozzák a tűzvédelmi bizottságokat. Az 5 hatáskörükbe tartoznak majd a tűzvédelem megszi­lárdítása érdekében teendő lépésélj. A nagykőrösi dalostalálkozó programja A nagykőrösi iparos ének­kar lázasan készül fennállá­sa 80. évfordulójának meg­ünneplésére. Májú,s 25-éni szombaton rendezik meg a nagyszabású dalostalálkozót. Délután 5 órakor ünnepi közgyűlést tart az iparos énekkar. A közgyűlésen Szűcs Zoltán a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mond beszédet. A jubiláló énekkar történetét Boros Sándor, az énekkar ügyvezető elnöke ismerteti. Okleveleket és érmeket osz­tanak ki a jubileumi ünnep­ségen. Ezt követően a kó­rus zászlóját a vendégdalo- 6dk felszalagozzák, majd a jubilánsok néhány énekszá­ma következik. Este 7 óra­kor az énekkar ünnepi hang­versenyt ad a művelődési ház színháztermében. A műsor­ban a jubiláló nagykőrösi eken kívül fellép a konzervgyár vegyeskara, a siófoki férfi-, (kar, a szen/tesi, a csongrádi és a makói vegyeskax, is. Az ünnepi hangverseny után kö­zös vacsora következik az Arany Kalász Étteremben. A város vendégei másnap megtekintik Nagykőrös ne­vezetességeit, és fellépnek az ünnepi könyvhét megnyitó ünnepségén is. Rövidesen befejezik a vetést a Rákóczi Tsz-ben A nagykőrösi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben hétfőn megkezdték a paprika- és a paradicsompalánták kiültető- sét. A kertészet dolgozói ed­dig 12 holdon fejezték be a munkát, és valószínűleg már a héten végeznek a palántá­zással. A víz alatt álló terü­letek lassan félszikkadnak. Hetven hold felszántatlan te­rület van még a termelő- szövetkezetben, de négy traktor két műszakban, ket­tő pedig nyújtott műszakiban igyekszik a lemaradást be­hozni. A vetésből mindösz- sze 30 hold van hátra. Egy­két napon belül ezzel a munkával is végeznek a termelőszövetkezet szorgalmas tagjai. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezete, a Pest megyed Ta­nács vb művelődésügyi osztá­lya és a Szövetkezetek Pest megyei Központja pályázatot hirdet a szövetkezeti mozga­lommal, elsősorban a terme­lőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó helytörténeti ta­nulmányok megírására. A pályázat célja a mezőgaz­daság szocialista átalakulása történetének egy átfogó vagy valamely részkérdésének ön­álló kutatáson alapuló feldol­gozása. A pályázatok mutassák be egy termelőszövetkezet vagy egy község, illetve a Pest me­gye területén kialakult szö­vetkezetek történetét. A pályaművekben különös figyelmet kell fordítani a me­zőgazdaság szocialista átala­kulása felé vezető kezdeti lé­pések, a földművesszövétkeze­tek,' a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének — a közös gazdálkodás kialakulása történetének feldolgozására, az egységes paraszti osztály kialakulásához vezető út tör­ténelmi bemutatására, a szö­vetkezetek létrehozásáért folytatott politikai harc mel­lett a szocialista mezőgazda- sági nagyüzem kialakulásá­nak történetére, továbbá a földműves- és az egyéb szö­vetkezeti mozgalom fejlődésé­vel egyidejűleg a falusi lakos­ság életkörülményeiben, kul­turális fejlődésében bekövet­kezett változásokra, a szocia­lista falu kialakulására. Pályázni lehet olyan témá­val is, amely a szövetkezetek politika, szociális, kulturális tevékenységével foglalkozik a felszabadulástól napjainkig, s egyben azt is vizsgálja, hogy a szövetkezetek tevékenysége milyen hatással volt a pa­rasztság életkörülményeinek alakulására. Pályázni lehet a szövetkeze­ti mozgalomra vonatkozó visz- szaemlékezésekkel, illetve visszaemlékezéseken alapuló tanulmányokkal is. A pályázaton bárki részt vehet. A pályadíjak összege: I. díj 3000 Ft, II.- díj 2000 Ft, III. díj 1000 Ft. . A legsikerültebb tanulmá­nyokat és visszaemlékezése­ket önállóan vagy gyűjtemé­nyes kötetben megjelentetik. A pályázatra beadott tanul­mányok, visszaemlékezések terjedelmét a szerzők szaba­don határozhatják meg. A pályázatok beküldésének határideje: 1964. április 4. A pályázatok beküldőn lök a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Pest megyei szer­vezetéhez (Budapest, Vili., Múzeum u. 7.) Vitezslaw Kocourek: MENNYIT ISZIK EGY POZITÍV HŐS? Viktor erélyesen védelmébe vette hősét, aki bizonyos jókig saját szüleménye volt. De a szerkesztő nem engedett. — Kérem, szólt enyhe szem­rehányással a hangjában, pontosan átnéztem az egyes fejezeteket és megállapítot­tam, hogy József, a fiatal fel­találó körülbelül tizenöt liter vodkát, kilenc liter konyakot és ugyanannyi szilvóriumot iszik meg. Igaz, hogy rumból csak három üveggel. Barátom meghökkent. Har­mincöt liter nem kis mennyi­ség. Végigsimított a haján, majd tárgyilagosan feltette a kérdést: — Tehát mennyivel csök­kent sem? A szerkesztő sértődötten til­takozott. — Ennyire nem befolyásol­juk az alkotói szabadságot. A szilvórium és vodka mennyi­ségének megállapítása egye­dül a szerző joga. — Értem — sóhajtott a ba­rátom. — Talán felállíthat­nánk egy tapasztalati normát? Ha a pozitív hős átlagos fo­gyasztása, mondjuk, öt liter, arcizomrándulás nélkül csök­kentem a mennyiséget — egy magasabb eszme érdekében. — Ez sematizmus — je­gyezte meg a szerkesztő szi­gorúan. — Az egyiknek már három liter is megárt, míg a másik nyugodtan ihat tizen­ötöt vagy akár húszat. Min­dig az ember adottságaiból és képességeiből kell kiindulni. — Jó, hát induljunk ki — egyezett bele Viktor. És nyomban hozzá is láttak, hogy megvizsgálják a főhős József adottságait, vele szüle­tett intelligenciája, a környe­zet hatása, akaratereje, bará­tainak és barátnőinek jelleme, megbántott lelkülete és egyéb körülményei alapján. Mivel azonban egy szer­kesztőségben nagy a sürgés­forgás és állandóan cseng a telefon, nehéz koncentrálni, anélkül pedig bajosan megy a komoly munka. Ezért azt ajánlotta a szer­kesztő, hogy ugorjának át a szomszédos kiskocsmába. Ott majd könnyebben megoldják ezt a fontos problémát. így is történt. A nyolcadik pohár után tisztázták a tény­állást és zseniális megoldást találtak. Viktor barátom regényt írt. Kéziratában mintegy há- romszázötvenkilenc oldalon át bonyolítja napjainkból vett hősének időszerű konfliktusát. Két hónap múlva hivatta a könyvkiadó szerkesztője, s így szólt: — Munkája tetszett. Mind a tizenkét lektor kedvezően nyilatkozott a regényről. Ki fogjuk adni. De előbb még végre kell hajtania néhány változtatást — tette hozzá és solzatmondóan felemelte a mutatóujját. Barátom majd kibújt a bő­réből örömében. Lám, merészen belenyúlt a mindennapok életébe és el­nyerte a lektorok jóindulatát. Hát nem nagyszerű?! Egészen természetes, hogy vannak kívánságaik. Aki pén­zért lektorál, annak lehetnek kívánságai. Csak nem vágja zsebre a keresetét munka nél­kül? Ez nem totó. — Milyen változtatásokról van szó? — kérdezte Viktor készségesen. A szerkesztő komoly arcot Vágott. — József nevű hőse remekbe készült figura. Korunknak ki­fejező eszközökkel ábrázolt embere. Egy szociálisan érző, fiatal feltaláló, aki az emberi­ségnek ajándékozza a talál­mányát. De általános véle­mény szerint egy kicsit solcat iszik. Őszintén szólva nincsen fejezet, amelyben ne hajtana fel egy-két pohárral. Tulaj­donképpen mindent megiszik, ami a keze ügyébe kerül: vod­kát, rumot, konyakot, szilvó­riumot ... — Igaz — felelte Viktor —, no de ki veheti ezt tőle rossz néven? Ahogy a cselekmény­ből kiderül, a kapitalisták el­sikkasztották a találmányát. Az ilyesmi megrendíti egy ér­zékeny ember lelki egyensú­lyát. Az ital a legjobb búfe­lejtő. Akinek gondjai vannak, az iszik... pálinkát, rumot, szóval szeszt. A szerkesztő elnézően mo­solygott. — Kétségtelenül így van. Viszont harcot hirdetünk az alkohol ellen. Minden villa­mosban ott függenek a táb­lák. amelyeken az áll, hogy „Igyál tejet, egyél sajtot!” — maga meg folyton borpárlatot önt le a pozitív hős torkán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents