Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
A 1 MSI M P PEST MEGYEI B I Z O-T T SAGA F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA . ■ > . : _____ _______________• V H. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ARA 50 FILLER *963- MÁJUS M, KEDD Milliók politikája í Négynapos tanácskozás után f befejezte munkáját a magyar I szakszervezetek XX. kongresz- \ szusa. Az a széles körű előké- j szító tevékenység, amely or- * szágszerte, megyénkben is »folyt a szakszervezeti alap- h szervezetekben és a megyei ta- ! nácskozásokon, méltó kitel- : jesedést nyert a szakszerve- ■ zeti küldötteknek ezen a gaz- idag eredményekkel záruló, '•őszinte munkamegbeszélésén. I Mert az volt ez a kongresz- szus, őszinte beszélgetés, al- \kotó tanácskozás szocializmust építő hazánk fontos kérdéseiről, mindennapi életünk örömeiről, gondjairól. Mi Pest megyeiek külön még «abban a megtiszteltetésben is részesülhettünk, hogy annyi me- gyénkbeli ült az elnökségben, amennyi talán még soha ilyen tanácskozáson. S bizonyára nem egészen véletlenül. Szerepe lehet ebben annak is, hogy megyénk, amely az ország fővárosát öleli körül s jelentős iparral rendelkezik, a szakszervezeti munkában is eredményes múltra tekinthet vissza s jelenét illetően is élen jár, ha a munka boldogabbik végét kell megfogni. Azonban éppen azért, mert valamennyi er> magunkénak érezzük a megyénk küldötteit ért megtiszteltetést, mindnyájunknak kötelessége egyben az is, hogy behatóan tanulmányozzuk, alaposan elemezzük mindazt, amiről a kongresszuson szó esett. A közeljövő szakszervezeti megbeszélésein szót kell ejtenünk az elhangzott referátumokról, a vitában szóvá tett kérdésekről, a határozatban foglaltakról s a külföldiek felszólalásairól, hiszen az ő tapasztalataik ismerete is saját feladataink jobb megoldásához adhat nemcsak ösztönzést, de gyakorlati segítséget is. S volt a kongresszusnak egy olyan felszólalása, amely szinte összefoglalóan tárta elérik pontosan azokat a kérdéseket, amelyek leginkább foglalkoztatnák bennünket, amelyek vissza-visszatérően szerepeltek a kongresszusi küldöttek hozzászólásaiban, s amelyek a leginkább felkelthetik az érdeklődést a kongresszust követő beszámolóikon, szakszervezeti megbeszéléseken is. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, a kormány elnöke, azokról a kérdésekről beszélt, amelyek leginkább érdekelték a kongresszus küldötteit. S leginkább érdeklik azokat a milliókat, akiknek képviseletében a tanácskozás résztvevői összeültek s eredményes munkát végeztek. Mert kit ne érdekelnének elsődlegesen azok a megállapítások, amelyek megerősítik, hogy következetesen megyünk tovább azon az úton, amelyet az MSZMP Vili. kongresszusa meghatározott, amely már eddig is olyany- nyira kedvező eredményeket hozott szocialista fejlődésünkben, hogy egész népünk örömmel s határozottan adta hozzájárulását annak folytatásához, fejezte ki vele való teljes egyetértését a legutóbbi országgyűlési és tanácsi választásokon. S ki ne értene őszintén és örömmel egyet azzal, hogy a szalcszervezctek is csak akkor tudják helyesen képviselni a dolgozók érdekeit, ha az érdekvédelem homlokterébe állítják a béke megőrzésének fontos kérdését. De az is világos előttünk, hogy a békéért vívott harc fő eszköze — éppúgy, minit az osztályharc fő frontja is — a jelenlegi szakaszban nálunk a termelés, s ezért azok a szákszervezeti tagok és funkcionáriusok mondhatják el csupán, hogy valóban tettek és tesznek valamit a békéért s a szocializmus teljes felépítéséért, akik segítik, előmozdítják, hogy minden összetevőjében eredményesen teljesítsük népgazdasági terveinket. Nagyon érzékletesen beszélt erről Kádár János elvtárs, amikor hangsúlyozta: Foglalkozniuk kell a szákszervezeteknek a termeléssel, mert itt most a munkásosztály önmagával találkozik. Hiszen a dolgozó, a munkás végzi a munkát, de rendelkezik a termelési eszközökkel és a munka eredményeivel. így azután — ezt csak úgy, képletesen mondom (tette hozzá Kádár elvtárs) — a követeléslistát voltaképpen önmagának is beadhatná, mert ez osztályértelemben válóban igy van.’’ S amennyire derülve fogadták a küldöttek ezt a széllé- - mes hasonlatot, olyannyira világosan meg is értették s maguk is meggyőződéssel vallották, hogy vitathatatlan igazság: „ha a termelés, a munka termelékenysége nem emelkedik, akkor elosztani sem lehet főbbet”. Aminthogy épp ily igaz az is, hogy „csak akkor lehet életszínvonalemelést elhatározni, ha megtermeltük és megszilárdítottuk annak anyagi fedezetét”. Márpedig nálunk jelenleg, a téli nehézségek miatt még mindig lemaradás van, s annak ellenére, hogy az ipari termelés az első negyedévben a tavalyi első negyedéves tervhez képest 5,3 százalékkal növekedett, a tervteljesítésben mégsem értük el a tervezett szintet. így történt, hogy mint Kádár elvtárs ugyancsak derültséget keltve mondotta: „első negyedéves tervünket nem tudtuk teljesíteni, kivéve egy pontját, a munkabér kifizetését”. Valóban fontos tehát, hogy a kongresszus kül- | döttei, de mi is valamennyien, j akik részt veszünk majd a kongresszusról szóló beszámo- | lókon, vagy akár csupán a sajtó hasábjairól ismerjük is meg az ott elhangzottakat, jól az emlékezetünkbe véssük: legfontosabb feladataink közé tartozik az 1963-as termelési tervek teljesítéséért folytatott következetes harc! A szak- szervezeti kongresszuson elhangzott valóságos és komoly, lényegbevágó problémák megoldásának is ez az egy*e ti en hathatós eszköze. A kongresszus küldötteivel együtt megyénk dolgozói is egyetértéssel hallották és olvasták e felelős szavakat s szívesen állnak csatasorba az abból fakadó kötelezettségek teljesítésére. „A mi politikánk a milliók politikája Magyarországon” — mondotta Kádár János elvtárs, a szakszervezeti kongresszuson elhangzott felszólalásában. „Tavasz van, az idő nagyszerű, lehet dolgozni és a munka meghozza eredményeit” — tette hozzá később. S mi, akik részei vagyunk a millióknak, akik egyetértenek vele, a párt politikájával, máris a'tettek útját járjuk a haza. javára, önmagunk javára. Az erők összefogása sikerre vezetett Pest megyében megvalósult a tavaszi szőlő-, gyűmölcstelepítési program A megyei párt-végreha j tóbizottság tegnapi ülésének fő témája a tavaszi szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtása volt. Az ülés részvevői a mezőgazdasági osztály jelentése alapján értékelték a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok telepítési munkáját, illetőleg a társadalmi és állami szervek irányító-szervező tevékenységét. Megállapították, hogy a másfél hónapos telepítési időszakban sikerült törleszteni az előző ének adósságát, összesen. 5315 hold szőlőt és gyümölcsöt telepítettek a megyében, s ezzel teljesítettük az ötéves terv időarányos réA szép munkasiker a társadalmi, állami szervek, valamint a termelő üzemek vezetőinek és dolgozóinak összefogásából, rendszeres együttműködéséből született meg A párt-végrehajtóbizottság részletesen is értékelte a tavaszi telepítési munkát. így a többi közt megállapította, hogy a termelőszövetkezetekben sikeresebben végezték a telepítésit, mint az állami gazdaságokban. Sikeresen megoldották a tavaszi talaj- forgatásit is, amelyet pedig egyesek megoldhatatlan feladatnák tekintettek. Az eredmény mindennél ékesebben szól erről: az április 10-ig előirt 708 hold helyett 900 holdat forgattak meg a megyében. Szó volt az ülésen a telepítés közben felmerült hibákról és fogyatékosságokról is. A kiváló eredmények mellett sok helyen tapasztalható még helytelen szemlélet, amely akadályozza a jó munkát. Sok tsz-vezető és állami funkcionárius nem annyira lelkesítő közügynek, hanem tehernek tekintette a szőlő- és gyűmölcstelepítési munkát. Így például a párt- bizottság által kiadott — az ösztönző bérezésre vonatkozó — irányelveket nem válósí-\ került tották meg mindenütt, illetve sok tsz-vezető ellenállásába ütközött annak megvalósítása. Rendkívül nagy gondot okozott a telepítéseknél a szaporítóanyag-ellátás. A pártbizottság titkársága több ízben foglalkozott ezzel a problémával, míg végül az megoldódott. A szaporítóanyag-gondot főként a kemény és hosszantartó tél, valamint az Ül- tetvónyterv Vállalatnál tapasztalt kezdeti szervezetlenség okozta. A telepítések során, illetve az azok után felvetődő problémák közé tartozik még a zöldtrágyázás technológiájának megoldatlansága is. A széles sorok között lehetséges ugyan a zöldtrágyater- melés, de nincsenek még megfelelő eszközök a zöldtrágya talajba juttatására. A pártbizottság mezőgazda- sági bizottsága albizottságot szervezett e fontos probléma, megoldására. Élénk és részletekre kiterjedő vita folyt az ülésen ez ötéves telepítési terv hátralevő részének teljesítéséről is. Az idén ősszel és jövő tavasszal 6469 hold szőlőt és gyümölcsöst kell telepíteniük a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak. E téren főként a szaporítóanyag-ellátás jelent gondot. Ezért a pártbizottság és a megyei tanács megállapodott az FM illetékes vezetőivel abban, hogy a szőlő, őszibarack és málna szaporítóanyagot a megye üzemei állítják elő. A párt-végrehajtóbizottság véleménye szerint lehetőség nyílott arra, hogy túlteljesíthessük a megye szőlő- és gyümölcstelepítési tervét. Szakemberek felmérése szerint a tanácsi szektorban az előirányzott 7200 gyümölcsös helyett 11 530 hóidat lehet telepíteni, míg a szőlőtelepítési ötéves tervét 115 holddal lehet túlteljesíteni. Ha ezt elérjük, akkor kedvezően alakul a megyében a szőlő és a gyümölcsös aránya és az egyes gyümölcsfajok ösz- szetétele is. Az alapos vita során szóba- került még sok fontos kérdés a felsoroltakon kívül, így például a párt-végrehajtóbizottság támogatja az élenjáró Pest megyei üzemek vezetőinek véleményét, akije az FM-irányelvekkel ellentétben nem tíz százalék alatti, hanem jóval tíz százalék feletti csemegeszőlő-arányt kívánnak kialakítani. E téren áthidaló megoldásokhoz folyamodnak oíyan fajták telepítésével, amelyek egyaránt értékesíthetők bor-, illetve csemegeszőlőként. Az ülés ezután szakmai és jogi kérdéseikkel foglalkozott, majd a járási pártbizottságok ezekkel kapcsolatos feladataira tért át. Befejezésül felhívták a járási pártbizottságok vezetőit arra, hogy járási szinten is értékeljék a telepítési munkát, illetőleg az érdekeltek bevonásával hozzanak intézkedéseket az őszi telepítési munkák megfelelő előkészítésére. Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága 1963. május 13-án, hétfőn, ülést tartott. A napirenden több új, nagy fontosságú kérdés szerepelt. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1962. évi gazdálkodásáról és az 1963. évi termelési tervekről szóló előterjesztést, valamint a megyében folyó szőlő- és gyü- mölcstclepítésekről szóló beszámolót. Napirenden szerepelt még a budai járási párt-végrehajtóbizottság jelentése az üzemekben folyó termelést ellenőrző pártfcladatokróL A végrehajtó bizottság valamennyi előterjesztést behatóan megtárgyalta, majd határozatokat hozott. Kekkonen elnök hazánkban királyfit és a Csodálatos mandarint. Hétfőn délelőtt Kekkonen elnök az egyik legjellegzetesebb magyar tájra, a Hortobágyra látogatott. A vendégeket elkísérte Dobi István és felesége is. Meglátogatták a Hortobágyi Állami Gazdaságot, majd délután Debrecenbet érkeztek, ahol megtekintették a város nevezetességeit. Az éjszakát a vendégek Debrecenben töltötték, ma reggel a közeli nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatnak el. Szocialista brigádvezetők tapasztalatcseréje Hétfőn reggel közel száz vendég érkezett a gödöllői < Ganz Árammérőgyárba a megyei pártbizottság és az SZMT rendezésében megtartott szocialista brigádvezetők tapasztalatcseréjére a megye üzemeiből. Az értekezlet részvevőit Dobos János, a gyári szakszervezeti bizottság titkára, Vári Zoltán, a vasasszakszervezet titkára üdvözölte. A vendégek a KISZ klubhelyiségében tartottak rövid megbeszélést, majd a gyár \ üzemegységeit látogatták meg és munka közben ismerkedtek | a dolgozókkal. A látogatás után vitát rendeztek.---------------------------------------------- ! A megérkezés utáni percekben a Ferihegyi repülőtéren Kekkonen elnök és Dobi István baráti beszélgetése MA ORSZÁGSZERTE MEGKEZDŐDNEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A középisko’ák közül a gimnáziumokban és a technikumokban ma reggel országszerte megkezdődnek az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgák. E két iskolatípusban az idén több mint harmincezer fiatal fejezi be tanulmányait, nappali tagozaton. Ez| évben érettségiznek először £ szakközépiskolákban tanuló ^ fiatalok, az ő részükre azon- ^ ban az írásbeli csak a hó vé-í gén kezdődik, mert előzőleg s kéthetes gyakorlaton vesznek ? részt. * Dobi Istvánná, s a finn államelnök felesége a fogadásra megjelent vendégek között (Koppány felv.) Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására vasárnap nem hivatalos magyarországi látogatásra érkezett | Urho Kaleva Kekkemen a Finn Köztársaság elnöke és fele- ; sége. A finn államelnök fogadtatására a Ferihegyi-repülőtéren ; megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és felesége^ ; Péter János külügyminiszter, dr. Ortutay Gyula, az Eötvös | Loránd Tudományegyetem rektora, a Hazafias Népfront Or- | szágos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, Budapest Főváros j Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a külüg y- ; minisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatá- | son Kurtán Sándor, hazánk helsinki nagykövete és felesége, \ valamint D. S. Palas budapesti finn nagykövet. Az állaiméi— \ nököt finn újságírócsoport kísérte el útjára. A repülőtéren ■ Kekkonen elnököt Dobi István üdvözölte. Beszédére Urhó Kekkonen elnök vasárnap délután látogatást tett Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél az Országházban, majd a budapesti finn nagy- követségen fogadta a főváros finn kolóniájának képviselőit, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem finn—ugor tanszékének oktatóit. Este feleségével együtt részt vett az Állami Operaház előadásán és megtekintette a három Bartók-művet: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott
