Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

1963. Április 12, péntek rrsr ifecvci zflMcm A szerencsétlenségek fekete hete Április első harmadában a sajnálatos és súlyos szerencsét­lenségek egész sora történt megyénkben. Kuti József 26 éves túrái vasutas napközben egyedül hagyta otthon kisfiát, a két­éves Józsikát. A gyerek ki­nyitotta az éjjeliszekrény fi­ókját, kiszedett onnan egy tu­bus gyógyszert, s a tablettákat megette. Aznap este a kórház­ban meghalt. Szombaton Mikebudán Tischler János 29 éves föld­műves a Dánosi úton levő is­tállójának falát bontotta. A fal beomlott, rádőlt a férfira és maga alá temette. Azonnal szörnyethalt. Vasárnap Valkó községben, az Üj Élet Termelőszövetkezet földjén Matusz János hatodik osztályos és Mészáros Ferenc tizenhatéves fiú tüzérségi ak­nát talált. A veszélyes jószá­got szét akarták szedni, s aí a kezükben felrobbant. Mészá­ros Ferenc nem sérült meg, Matusz Jánosnak o robbanás letépte négy ujját. Hétfőn Tápiószéntmártonban Nagy Istvánná pogácsát sütött a családnak. A süteményből férje, továbbá két kisöccse, a tízéves Galbqcs József és a hétéves Galbábs László, vala­mint Kurecz László nyolcéves rokongyermek evett. Mind a négyüket súlyos mérgezési tü­netekkel szállították kórházba. A vizsgálat valamennyi sze­rencsétlenség ügyében folya­matban van. Bernecebarátin jól kezdték */ 'i»\\Vs\\\V\\V\\\\SÄ\\\\\\\\\\^^^^ \ cél: a tanácstagok fokozott bevonása (Tudósítónktól.) A Váéi Városi Tanács végre­hajtó bizottsága március ele­jén történt megalakulásakor ígéretet tett arra, hogy a párt- kongresszus határozatainak szellemében, minden rendelke­zésre álló eszközzel fokozni kívánja a tan áesdemok rácia bővítését. E gondolat megvalósítása felé vezető úton fontos lépés volt az állandó bizottságok munkájának megjavítása. Már az első tanácsülésen tizenegy állandó bizottságot hoztak lét­re és első ízben történt, hogy — négy személy kivételével —, valamennyi tanácstag részt vesz valamelyik bizottság (végrehajtó bizottság, állandó bizottságok) munkájában. Javítani kellett váci vi­szonylatban az állandó bizott­ságok és az apparátuson be­lüli szakosztályok — a múlt­ban nem mindig kedvezően alakuló — kapcsolatán. Ezért vették napirendre az új ta­nácstagok rendszeres oktatását. Ennek keretében Povázsai Sándor, a művelődésügyi osz­tály vezetője módszertani elő­adást tartott s bemutatta: osz­tályának munkáját miként se­gíti elő a művelődési és okta­tási, állandó bizottság? Hétfőn Arany István vb-tit­kár tartott előadást az állandó bizottsági elnökök és szakosz­tályvezetőknek arról, hogyan készüljön az állandó bizottsá­gok munkaterve? Milyen fel­adatokat tartalmazzon s ho­gyan mozgósítsa azok végre­hajtására az állandó bizottsá­gok valamennyi tagját? A közeljövőben, hasonló ösz- Szetételű hallgatóság előtt tart­ják meg a következő előadást „Helyes kapcsolat az állandó bizottság és a szakigazgatás között” címmel. Itt hívják fel a figyelmet az eredményes együttműködés kiépítésére a Hazafias Népfronttal s a tö­megszervezetekkel. E munka megjavítása vé­gett az általános igazgatási ál­landó bizottság elnöke, az igaz­gatási osztály vezetője és a végrehajtó bizottság titkára néhány nap múlva Kecskemét­re utazik, hogy a helyszínen tanulmányozza az ottani la­káselosztó bizottság munká­ját A tanácsdemokrácia kiszé­lesítése terén szerzett váci ta­pasztalatokat a Tanácsok Lap­ja és az Állam és Igazgatás hasábjain teszik közzé, hogy azt felhasználhassák más vá­rosokban, járásokban is. (P. R) Az üzletek húsvéti nyitvatartási rendje A lakosság zavartalan áru- ] egy illatszert árusító boltot ellátásának biztosítására a reggel 8 órától 10 óráig nyit- húsvéti ünnepek alkalmával va kell tartani. Minden egyeb Pest megye területén az üzle- bolt és a piacok zárva tarta­tok nyitvatartását a követ- nak, kivéve a vendéglátóhe- kezőképpen szabályozták: lyekét, amelyek a szombaton, Szombaton, április 13-án az és az édessé'!- és dohánybol- egyműszakos hús-, hals-, vad-, tokát, amelyek a \ asárnap baromfi-, fűszer-csemege-, szokásos időben folytatják az pák-, tej-, zöldség- és gyű- árusítást, mölcsboltofcat reggel hat. il­letve hét órától du. hat óráiig, a kétamszakos élelmiszerbol­tokat a szokásos ideig kell nyitvatartani. Városokban és járási székhelyeken, valamint nagyobb községekben a főút­vonalon levő, iparciikküzletek du. hat' óráig árusítanak. A piacokon az árusítás a szoká­sos ideig folyik. Húsvétvasárnap, április 14- én az élelmiszer- és iparcikk- üzleteket, árutoázákat, vala­mint piacokat zárva kell tar­tani. A vasárnap egyébként is nyitvatartó élelmiszerboltok a szokásos ideig, a tejét áru­sító élelmiszerboltok pedig reggel 7 órától 10 óráig tarta­nak nyitva. A vendéglátóhe­lyek szombaton, az ’ édesség­éi dohányboltok á vasárnap szokásos ideig árusítanak. Húsvéthétfőn, április 15-én az illatszerboltokat (drogériá­kat) és olyan helységekben, j ahol szaküzlet nincs, legalább í Első tavasz a közösben - Benépesült a határ 160 holdon telepítenek gyümölcsöst jók a falu további fejlődését. Ez a reménység teljes mér­tékben megalapozott, hiszen már az idei, nehezen érkezett tavaszon, harminc hóid mál­nával és ugyanannyi feketeri- bizlivel növelik a szétaprózott parcellákon levő, összesen 218 holdat kitevő, bogyós gyümöl­csök területét. De ez csak a kezdet: az elkövetkező évek­ben még 100 hold gyümölcsöst telepítenek. A régi kisparcellák családi művelésben maradnak — csak a termés értékesítését bonyo­lítják le a szövetkezeten ke­resztül. A nagyüzemi felár is, amit így fizet a felvásárló szerv, növeli majd a bevételt, amelynek hatvan százalékát a tagok kapják kézhez. De a má­sik rész is a tagságé: emeli a közös gazdálkodás bevételét» erősíti a szövetkezeti alapot. Az idei esztendő tehát a közös munka első próbatétele Bernecebarátin. — Készen áll minden és mindenki — mondja Tornán István elnök. — A föld na­gyobb részét már tavaly ősszel előkészítettük, 180—200 mázsa trágyát kapott minden hold, ami pedig a fészekfcrágyázás- hoz kell, azt most hordják ki a fogatok. A téli hetekben több ezer karót készítettek maguk a tagok, a területek lei- tűzése is megtörtént. A mun­kacsapatokat megszerveztük, mindenki tudta a dolgát ide­jében. A málna 240x50 centi­méteres, a feketeribizli pedig 4x2 méteres sor- és tőtávolság­ban kerül a földbe. — A munkát csak egy he­te tudtuk megkezdeni — ve­szi át az elnöktől a szót Híd­végi József mezőgazdász. — A talaj úgy fel volt ázva. hogy nem lehetett rámenni. Igen, ezen a vidéken, a hegyoldalak kötött, agyagos, köves talaján, még nehezebb volt a helyzet, mint a sík, homokos területeken. De még akkor kezdtek hozzá a mun­kához, amikor majdnem tér­dig süppedtek a gumicsiz­mák a sárban. Az asszony­csapatok negyven hold mál­na telepítéséhez szükséges, 240 ezer palántát gyűjtenek be a régi bokrok fiatal sarjhajtásaiból. Harmincöt­negyvenen dolgoznak kora reggeltől naplementéig és egy nap alatt tíz-tizenkétezer tövet gyűjtenek. — Nehéz munka ez, óva­tosan kell csinálni, hogy a kapa meg ne sértse a gyö­keret — így mondta két asszony: Forgács Ferencné és Szomolányi Józsefné. akikkel szót váltottunk kint a ,falu határában. Késő dél­után volt, amikorra kiér­tünk, az asszonyok már el­özönlő tték az országutat. Vál­lukon kapa, hátukon, kezük­ben palántakötegeket vittek, azt. ami nem fért fel a szekerekre. Látszott rajtuk, bizony fáradtak. De azért jókedvűek voltak, élcelődve siettek hazafelé. Velük tartott Zsóka János TAVASZRA KÖLNIVIZET Ajánljuk: a különleges illatú OPERA LUXUS az édeskés, tartós illatú PUCK a levendula friss, üde illatú 471 1 kölnivizet A VÁLASZTÁST ÖNRE BÍZZUK brigádvezető is, egy magas, sovány, széltől-naptól cser­zett arcú férfi. Bent a fa­luban ő veszi át az ösz- szegyűjtött palántákat, s nyugtát ad róluk, amelynek alapján darabonként har­minc fillért fizet a szövet­kezet. Nem egy olyan asz- szony van, aki 250—300 darabot is kiszed egy nap. Nem is rossz kereset. Zsóka János vállán nyug­szik a telepítés gyakorlati megvalósítása, ő irányítja a munkacsapatokat. Igaz. ed­dig ilyen nagy felelősségű feladatot ő sem végzett: de saját, 1400 öles parcelláján a málnatermesztést megta­nulta, jól csinálta. — Már megindult a növé­nyekben a nedvképződés, nemsokára rügyeznek a mál­nabokrok. Az idő sürget ben­nünket — mondta. — A hónap végéig el kell készül­nünk a telepítéssel. Lobog benne a tettvágy, a bizakodás. — És így, közös erővel, gépekkel, többet termelünk majd. Már lehanyatlott a zsenge rügyeket csalogató áprilisi nap a hegyek mögé, amikor hazafelé menet, búcsúzóul visszapillantottunk, a ma­gasban futó országúiról, a kis falu lüktető élettel teli házsoraira. Ügy éreztük, a bemeceba- rátiak jó úton indultak el. Hetesi Ferenc Pál Tetőtlenül Akár egy itt felejtett háborús emlék. Pedig nem a £ nagy harc, a nagy összecsapás maradéka. Nehezen hinné ^ az ember, ha nem látná, nem hallaná, hogy két esztendeje $ tart a romlás, az áldatlan állapot. Bizony nem mondhatunk mást, minthogy a ceglédi % MÁV fűtőház tetejéről hiányzik a fedél. Na, nem mind, $ csak úgy a fele. Az sem mértani pontossággal, hanem hol $ több, hol 1kevesebb. Ügyét a szél intézte, s intézi ma is, $ egyre több tetőborító palát mozdítva ki a helyéről, s in- $ dítva bizonytalan végezetü útnak a töredékeket. $ Két éve, hogy itt a szél garázdálkodik, s veri az eső, % a hó, fagyasztja a tél az embereket. Pedig rengeteg ^ mozdony kap itt elsősegélyt, s irgalmatlan, embertelen £ munka volt a nagy tél idején is a szerszámot, vasalkat- $ részeket kézhez fagyasztó hidegben dolgozni. A mesterek, $ fűtők, mozdonyvezetők nem siránkoznak, nem is említik. £ Mióta a szél általi tetőszedés megkezdődött, oly sok- ^ szór volt téma ez, s oly sokszor került szóba, hogy: ..nem ^ érdemes foglalkozni vele, lebontják, úgyis másik kerül £ a helyébe.’’ ^ Nem lehet, s nem is érdemes vitatkozni az ígéreten. % Kétségbe sem vonható, hogy legszívesebben palotát épl- f) fenének oda a MÁV felelős vezetői is. De hát sok palota, ^ .5 még több pénz kellene mindenütt. Ám. ha ezt tudjuk 0 valamennyien, nem lett volna mégis bölcsebb arra az $ igazán, átmeneti kettő, négy, vagy hat esztendőre helyre- $ rakatni azt a néhány szél által kikezdett palát? Ennél az $ állapotnál sokszorta elegánsabb, sőt „korszerűbb” lenne % a kép. Nem beszélve arról, hogy egyszer nagyobb baj $ is történhet, ha a jobb sorsra érdemes fedélrészek egy- f szeresük engednek az idő fogának, s nagy erejének. Nem '/ tudjuk, ez esetben lehet-e felelősségre vonni akár a fa- ^ gyot, az esőt, vagy a telet, akár a jószándékú, s teljesí­ti tém vágyott ígéretet. ., 1 1 j Megépül-e a megígért magtár ? Raktározási gondok a dabasi járásban A terményraktározás évek óta problémát jelent az or­szág egyes vidékein és ez a gond a nagy közös gazdasá­gok kialakulása óta még megnövekedett. Gabonater­mésüket, amelyet az ál­lami felvásárlási szervnek, a Terményforgalmi Válla­latnak adnak el a termelő- szövetkezetek, egyenesen a cséplőgéptől azonnal szállí­tani akarják, miután maguk sem rendelkeznek kellő szak­területtel. A Terményforgal­mi Vállalatnak viszont nin­csenek ilyen nagy mennyi­ségű gabona elraktározásá­ra megfelelő magtárai. A vállalat magraktár cél­jára sok helyütt kastélyépüle­teket vett igénybe. A dabasi járásban azonban annak idején alig talált er­re a célra igénybevehető al­kalmas épületeket. így az­után évről évre nagy gon­dot okoz Dabason a raktá­rozás kérdése. A járásban az évenként felvásárolt mint­egy hétszáz vagon szemes­termény elhelyezésére mindössze 330 vagont befogadó raktárterülettel rendelkezik a vállalat. Azaz, idén már ennél is ke­vesebbel, mert tavaly ősszel a terményraktárnak igénybe­vett, évtizedek óta nem tatarozott gyáli Jálics-féle kastély mennyezete rásza­kadt az elraktározott ke­nyérgabonára és használha­tatlanná vált. A Terményforgalmi a járás területén a felszabadulás óta mindössze egy, huszonöt va- gonos raktárát épített Öcsán. Ennél az utóbbi két évben a járás termelőszövetkezetei is többet építettek, öt tsz készített egyenként har­minckét vágonos magtára­kat és ez idén három to­vábbi tervezi hasonló nagy­ságú magtár építését. Mind­ez azonban nem elég. A járási tanács végrehajtó bizottsága eddig is évről évre kénytelen volt a fel­vásárolt szemestermény el­raktározásában úgy segíte­ni a vállalatnak, hogy is­kolákat és kul túrotthonokat vett hosszabb-rövidebb ideig igénybe. Pedig kulturális célokat szolgáló épületek ilyen felhasználását a Mű­velődésügyi Minisztérium szi­gorú rendelkezése tiltja. A jövőben ezt a rendel­kezést a végrehajtó bi­zottság nem szándéko­zik megszegni és ezt a múlt év őszén tar­tott egyik ülésén le is szö­gezte. Azzal a javaslattal for­dult akkor a Terményforgal­mihoz, hogy építsen Daba­son 300 vagonos magtárat. Felhívására a Terményfor- galmi Vállalattól azt a vá­laszt kapta, hogy 1963—64- ben kéj. egyenként 150 va­gonos magtárat tervez épí­teni a járás területén. Ezek- után még tavaly november­ben az építendő magtárak helykijelölése a szokásos ha­tósági eljárással meg is tör­tént. Azóta azonban semmi jele sem mutatkozik annak, hogy a Terményforgalmi Vállalak akárcsak az egyik tervezett | magtár építését a közeljö- ! vőben meg szándékozna kez- | deni. így azután az új { termésig esetleg a magtár | meg sem ipülhet, ami a fel- I vásárolt termény elraktáro- J zását a járásban rendkívül megnehezítené. Pénteken temetik dr. Hadnagy Lászlót A Művelődésügyi Miniszté1 rium közli, hogy dr. Hadnagy László miniszterhelyettes ter­metese pénteken, április 12-én-, délután fél 2 órakor lesz a Farkasréti -temetőben. — Victor Hugóról tarta­nak előadást április 17-én este fél 8 órai kezdettel a váci gépipari technikum kol­légiumában, az ifjúsági aka­démia keretében. Az előadás után bemutatják ^ Nyomo­rultak című filmet. A CSIPESZ Háziasszony is­merősöm hóna­pokkal ezelőtt savanyú uborkát vásár óit a Szi- getszentmiklós— József Attila tele­pi népboltban. — Negyed kiló elég lesz? — kér­dezte az eladónő,,, miközben könyö­kig vájkált az ötliteres üveg ece­tes levében. — Elég. hogy­ne __ de nem k ellemetlen így, kézzel? — óva­toskodott ismerő­söm, miközben arra gondolt, hogy az imént seperni látta az eladót. — Jaj, dehogy nem, olyan hideg ez a lé — hang­zott a válasz. Ismerősöm át­vette az uborkát s néhány sorban rögzítette higié­niai igényeit. Máskor is szán­dékozott savanyút vásárolni. A panaszköny­vi bejegyzésre rövidesen udva­rias választ ka­pott. „A népbolt vezetőségét fi­gyelmeztettük, ezentúl az erre a célra szolgáló csipesszel kötele­sek a savanyút kiszolgálni... Hetekkel ez­után újból ott állt a pult előtt. (Pes­ten dolgozik, ott vásárol. nem mindennapos ve­vő.) Néhányan várakoztak előt­te. s valaki ubor­kát kért. Az el- adónő ecettől cse­pegő ujjakkal dobta a mérleg­re... Amikor sor ke­rült rá, tétová­zott. Aztán mégis rászánta magát. Pörköltet főzött aznap estére. — Húsz dekát ké­rek — mondta, s nem nézett az üvegre. Azt vi­szont látta, hogy valaki oldalba bökte az eladó- nőt. Egyik fehér­köpenyes társa volt. —, Vigyázz — sziszegte — ez az a nő, aki beirt... — Az oldalba bö­kött bólintott, az­tán eltűnt az aj­tó mögött. Pilláé natok múlva visz- szatért s kimérte az uborkát. Ezúttal az erre a célra szolgáló csipesszel... (B) Amikor végighaladunk a szűk völgybe szorult, hosszan elnyúló kis falu, Bernecebará- ti főutcáján, tekintetünk gyö­nyörködve pihen meg a régi épületeket egyre sűrűbben vál­togató színes, új házaikon. A határba tartunk, oda, ahol ösz- szefüggő, nagy táblákat for­gatnak meg az új málnatele­pítések alá. — Ezeket az új házakat mind a málna jövedelméből építették — mondják a Béke Tsz bennünket kalauzoló veze­tői. — Eddig évente negyven- három—negyvenöt vagon mál­nát szállítottak el a faluból, s ez három és fél millió forint bevételt jelent. Nem különleges dolog ez, hiszen a felszabadulás óta nagymértékben elterjedt mál­natermesztés eredményeként, a Börzsöny-vidéki falvakban majd mindenütt hasonló a kép. ] Szót csak azért érdemel, mert j a bernecebáráti dolgozó pa- ! rasztok életében az idei eszten- !- dő hozta meg azt a nagy vál- ! tozást-, amelyen .már a megye, j az ország falvai az elmúlt ; években átestek. És csak ter- ! mészetes, hogy most, amikor S az eddigi szakcsoport keretein túlléptek, s megalakították az 1880 holdat, s négyszáz tagot számláló közös gazdaságot —, a gyümölcstermesztéstől vár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents