Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-12 / 85. szám
4 ^yfirfop 1963. ÁPRILIS 12, PÉNTEK Tízezer kötet — két szoba Látogatás a szentendrei járási könyvtárban ÖDÖN HANGULATÚ gir- be-gurba utca végén, a Duna- parton akadtam rá egy parasztházban. Ahhoz képest, ahogy a helyiérdekűn elképzeltem egy „járási könyvtárat”, inkább zsúfolt, kis raktárhelyiségnek tűnt. Az egyik, sötétebb szobában tömött polcokon és szekrényekben álltak a könyvek, a kisebbikben éppen értekezletre készült a könyvtár négy dolgozója. A mostoha körülmények ellené- re, miután az értekezlet tárgyáról kérdezősködtem, kiderült, hogy eredményes könyvtári és népnevelői munka folyik itt. A szoros értelemben vett könyvtári munkán kívül más kulturális feladatot is ellátnak: író-olvasó találkozókat szerveznek a gyermekeknek mesedélutánokat, a felnőtt érdeklődőknek klubdélutánokat rendeznek és irodalmi albumot készítenek egy- egy rendezvényük tárgyával kapcsolatban. Jó szándékú munkájuk eredményességét azonban korlátozza a helyhiány. A tízezer kötetből álló könyvtár állományának egyötöd része emiatt szorul a pincébe, rossz tárolási viszonyok közé. Kétezer kötetnyi érték van fokozottabb rongálódásnak kitéve. Nem nyerhet méltó elhelyezést az értékes művészettörténeti anyag sem. Nem kevéssé fontos feladat ez, ha figyelembe vesszük, hogy Szentendrének aránylag nagy művésztársadalma van, képzőművészek és keramikusok, akik szívesen keresik fel a szép gyűjteményt. A KÖNYVTÁR rendezvényéi, amelyeket bizonyára szívesen látogatna nagyobb közönség is, a könyvtár helyiségeiben — két szoba — igen szűk korlátok közé szorulnak. Húsz személynél több nem vehet részt az író-olvasó találkozókon vagy a klubdélutánokon. Bár a kétszázhuszonhét, kölcsönző olvasó nagy százaléka gyermek, ennél nagyobb az érdeklődők száma. A megoldatlan problémák közé tartozik a nagyszámú gyermek kölcsönző ellátása a felnőtt olvasóközönség igényeinek korlátozása n^jkiil. Ezt a nehézséget a bevált gyermekkönyvtár-rendszerrel lehetne esetleg elhárítani. A könyvtár négy nődolgozója az állomány kezelése mellett rendszeresen számontartja az irodalmi folyóiratok anyagát és továbbképző tanfolyamon vesz részt. Lelkes és kitartó munkájukat segíthetnék a jobb munkakörülmények megteremtésével. T. Z. KÖNYVESPOLC Georgij Magyimov: Az igazi érc í j ogyan születnek a hősök? 11 Mi tettük rugója, hogyan és miért emelkednél: embertársaik fölé, a tegnapi szürkeségből, az egységes egészet, középszerűséget mutató tömegből? Ezt a kérdést boncolgatja a tehetséges, fiatal szovjet író, egy dokumentum hitelességével. A szocializmus, a kommunizmus építése, az egyszerű emberek millióinak mindennapi tevékenységének eredménye. Annak eredménye, hogy minden ember, álljon bármilyen poszton, minden nap hozzátegye a maga obu- lusait a nagy műhöz. A nagy mű építése azonban szinte naponta követel hőstetteket, naponta követel rendkívüli embereket, akik képesek elháríVélez de Guevara : tani a munka elé gördülő akadályokat, akik lelkesedésükkel, vagy egyszerűen csak becsületes szorgalmuklcal mozgósítják, magukkal ragadják a többieket. S hogy az adott pillanatban ki lesz az az ember, aki az érdeklődés középpontjába kerül, aki nagyszerűt visz véghez, azt a körülmények döntik el. S az író nagyszerűen bizonyítja, hogy az egyszerű szovjet emberek az élet legnehe- , zebb pillanataiban is helytállnak. az egyszerű ember is tud hőssé válni, s akár életét is feláldozza, mert tudja, hogy miért harcol, miért dolgozik. A cél ad erőt az áldozatokhoz. S a névtelen építőből így válhat hős. (A kisregény az Európa Könyvkiadónál jelent meg.) A sánta ördög V élez de Guevara kalandregénye a kor egész társ.a- j dalmáról ad keresztmetszetet. A nagy kópé, Don Cleofás, foglalkozására nézve deák, kalandjain keresztül ad átfogó képet az író, a XVII. század Spanyolországról, társadalmi, erkölcsi viszonyairól. A szerelmi légyotton rajtakapott deákot hölgye rokonai halálra üldözik, hogy bosszút álljanak rajta. Menekülés közben egy professzor szobájában akad össze a kis sánta ördöggel, akit a tudós palackba zárva őriz. Don Cleofás kiszabadítja, s hálából a kisördög leemeli a házak tetejét, s megmutatja a deáknak a derék spanyol honpolgárok életét. Hogy mi van a tetők alatt, azt az olvasók is megtudhatják, s közben kitűnően szórakoznak, s egyben teljes korképet kapnak, mely természetesen' nem mentes az író csipkelődő, szatirikus szemléletétől. A nagymultú spanyol kópé- regények legjobbját kapja kezébe az olvasó, nagyon szép kötésben, az Európa Könyvkiadó gondozásában, Kondor Bé’a eredeti rézkarcaival illusztrálva. (tea) R eflektorf ényhen Rónaszéky András Legutóbb Dunai Ferenc Nadrág című darabjában láttam, az igazgató szerepében. Kíváncsian vártam ezt a találkozást, hiszen néhány héttel előtte Feleki Kamill t láttam ugyanebben a szerepben. Vajon adhat-e valami újat Feleki után egy fiatal színész? Adott. Rónaszéky más felfogásban állította a nézők elé az igazgatót, mint nagynevű színésztársa a pesti bemutatón. Energikusabb, fiatalabb embert formált a figurából, de hitelesen hatott így is. Tehetséges színész. Tíz éve játszik — vidéki közönség előtt. Pécsett kezdte. Az ember tragédiájának londoni színében Artúrt játszotta először. — Egy ki,csit furcsa volt mindjárt, a kezdet kezdetén a próba, hiszen operettszínészA Nadrág igazgatójának szerepében nek, pontosabban táncos-komikusnak készültem — mondja. S a komoly hangvételű bemutatkozást már a könnyű műfaj odaadó szolgálata követte. Sybill, Viktória, Tavaszi keringő, Szókimondó asz- szonyság. Aztán megint próza: a Pygmalion Freddy-je, a Királyasszony lovagja lakáj szerepe. Pécs után Békéscsaba volt a következő állomás. Csajkovszkij: Diadalmas asszonyában kezdett, Sztyepánovics tábornokot alakította. Aztán a Bál a Savoyban, a Nebánts- virág, majd újra a Szókimondó asszonyság következett. Ezúttal azonban már nemcsak szereplője volt a darabnak, de egyúttal társrendezője is. A harmadik állomás: az Állami Déryné Színház, amelynek ma is egyik elismert, megbecsült színésze. —• Szeretem ezt a színházat, ég akkor is, ha nincs állandó 5színháza, hanem estéről es- re más városban, községben pünk a közönség elé. Mégis :eretem, talán leginkább sért, mert újra néhány szép, rózai szerepben léphettem a űnpadra. A Déryné Színház kö_ ínsége először Burián: Szüle- isnap című művének mérnök terepében ismerkedhetett íeg Rónaszéky Andrással. A ollégák véleménye szerint sí- eres volt ez a találkozási melyet újabb jó alakítások övettek. Soós György: Pék ímű színművében Balog Sán- órt, a rossz péket játszotta, a ,iliomfiban Szellemfit, Efti- miú: Csavargó-jában a címszerepet. Aztán újra operettben, a Valahol Délen-ben lépett színpadra s a napokban játszotta századszor a Nadrág igazgatójának hálás szerepét. Tíz esztendő után már jogos a kérdés: mi volt a legkedvesebb szerepe? — A Nadrág igazgatója. S ha már a szerepekre került a szó, azt is elmondhatom, hogy Bicska Maxit szeretném eljátszani legközelebb. Sikerül? Rámosztják a szerepet? Még nem tudom. Csak annyit: nagyon szeretem ezt a brechti figurát. Búcsúzóul: tovább. ter_ vei? — Modem, mai darabokban szeretnék játszani. Elsősorban mai fiatalokat. Olyanokat, akikkel nap mint nap találkozom az utcán: vidámak, sugárzik belőlük az életigenlés, de ugyanakktír forrófe- jűek, meggondolatlanok, hibáznak, elbuknak, de van erejük ahhoz, hogy felemelkedjenek. továbblépjenek az úton, amelyen haladnak. — P — Erdőszéli tragédiák A méteres hóban, csontig ható, jeges szélben, a hegyoldalt borító erdőből szarvascsapat indul a kora esti szürkület leple alatt a faluszéli kertek felé. A máskor oly gyors, karcsúlábú. ke- | esés állatok, legyengülve a i több hónapja tartó, hideg j téltől, most csak nehezen, küszködve jutnak előre, a j magas hóban. Elöl az erősebb bikák, idősebb, tehenek, utánuk, nyomukba lépegetve, anyjukat követve, a borjak haladnak. Felőlük^ a hegygerincről fúj a szél, s ők, az éhségtől hajtva, vonulnak a széna- és lucemakazlak felé. S ekkor sötét árnyak jelennek meg a havon; két oszlopban, némán, hang nélkül kúsznak. Kóbor ebfalka közeledik. Az oszlopok élén egy- | egy megtermett farkaskutya. | A két oszlop szétválik, a nagy kutyák lelapulva hátrama- maradnak. A többiek, szé- j les félkörben, kétoldalt a szarvasok hátába kerülnek, s hajtják lefelé a csapatot. Riadt, kétségbeesett menekülés. Az idősebb állatok nagy szökellésekkel eltűnnek az erdő irányában. De a szemből, vicsorogva, vérszomjasán támadó két farkaskutya levág egy fiatal teheneit és két borjút. Az átharapott torokkal elterülő szarvasokra marakodva veti rá magát a kuiyahad. A képet a közelmúltból idézte fel képzeletünk: az idei télen nem egy ilyen ■ erdőszéli tragédiának voltak [ tanúi a 11 körzetre osztott visegrádi vadgazdaság vadászai. A Pilisi Erdőgazdaság területén, Szentendrétől egészen Esztergomig, az ő becsléseik szerint, mintegy 25 százalékkal csökkent a nagyvadállomány létszáma, a kegyetlen tél, s nem utolsósorban a falkákba verődött farkaskutyák pusztításai következtében. A veszteség a szarvasóik, őzek közül kevesebb, de elhullott a Viseg- rád környékén élő muflonok tíz százaléka és mintegy húsz százalékkal csappant a \ vaddisznóállomány is. A ta- j vaszi számlálás szerint a ne- I mes vadfajok közül jelenleg mintegy 700 szarvas, 300 őz és 200 muflon él a Pilis hegység és a Gerecse erdeiben. Ezeket az adatokat egy nagyon fiatal embertől, Bíró Lászlótól tudjuk meg, a vad- i gazdaság visegrádi irodájá- j ban. Itt Dvorak Oszkár fő- j vadászt kerestük, a közked- j veit, s még külföldön is is- i mert Őszi bácsit, de helyet- | teseként az ifjút jelölték J meg az éppen jelentéseket összesítő vadászok. Bíró Laci még húszéves sincs, tavaly érettségizett a soproni erdészeti technikumban, azután került ide, az ország egyik legszebb vadgazdaságába. A szerény, csendes fiú tudja, sokat kell még tanulnia az idősebb, tapasztalt vadászoktól. — A nagy telet a mi területünkön viszonylag szerencsésen vészelték át a vadon élő állatok — mondja. — Ahogy halljuk, másutt nagyobbak voltak a veszteségek. Persze, a sikeresnek mondható teleltetésért keményen meg kellett dolgozniuk a pilisi vadászoknak. A területen levő ötven etetőhöz Hogyan telelt a vadállomány a pilisi hegyekben? küzdelem a vérengző farkaskutyák ellen — még mindig könnyű zsákmánya a vad a kutyáknak. De már készítik számukra a sózókat. Az agyaggal és foszforsavas mésszel kevert konyhasó ugyanis, elengedhetetlen tavaszi tápláléka a szarvasfajtáknak: véd a fertőzésektől, erősíti a csontozatot és segíti az agancsképződést. Amikor a hegyekről is eltűnt a hótakaró, nagyobb erővel vehették fel a harcot a vadállomány kártevői, vám- szedői: a -rókák, vadmacskák, borzok és a legnagyobb veszélyt jelentő farkaskutyák ellen. Eddig, csak ebben a gazdaságban, most, a tél végi hetekben 250 kutyát lőttek le és mérgeztek meg a vadászok sztrichnines csalétekkel. Amikor erről folyik a szó, éppen belép a helyiségbe egy magas, szélesvállú férfi. Puskáját leakasztja a válláról és azonnal bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Sej nos nem elegendő a farkaskutyák után kirótt évi 240 forint adó, — mondja keserűen. Ez a kutyafajta egyre divatosabb lesz. Ahelyett, hogy a kitűnő házőrző és nem kóborló, magyar kutyafajtákat, a pulit, a kuvaszt tartanák falun, még 200—300 forintot is adnak egy farkaskutya kölyökért és az adót is megfizetik érte. Magyarországon már régen nincsenek farkasok. De most mesterségesen tenyésztik azokat! S mondja tovább saját tapasztalataiból : Mór nagyon sok parasztház udvarán találni farkaskutyát, vagy ennek korcsát, amely még vé- rengzőbb, veszélyesebb. Ő, SZajkovics László, Pilismarót és Dömös határában az elmúlt hetekben 69 kutyát pusztított el. Hétezer hektáros körzetében, ezek a nappal szelíd házőrzőknek tűnő fenevadak, a tél folyamán 26 muflont és 12 szarvast téptek szét. Elmond egy esetet: két kutya, a zajló, jeges Dunába hajszolt két szarvasbikát. Hosszú kilométereken át űzték a bikákat és a folyóparton, hátsó combjukat tépve, harapva zavarták őket a vízbe. Beszámol egy másik farkaskutya pusztításáról is: ez, az egyik erdőszéli tanyáról .járt éjszakánként magánosán vadászni. A havon maradt, széttépett tetemek és a kutya lábnyomai alapján a vadász megállapította, hogy egymagában néhány hét alatt egy szarvasbikát, két borjút, öt őzet és négy vaddisznót • ölt meg. Egy hétig járt a nyomában, leste, míg végül a 65 kilós kutyát puskavégre kapta. Bár a szentendrei járásban a községi tanácsok éppen a vadállomány védelme érdekében, ebzárlatot rendeltek el a téli hónapokban, és sok pénzbírságot szabtak ki azokra, akik nem kötötték meg kutyáikat, — úgy látszik az eddig hozott intézkedések nem elegendőek. Igaz, a farkaskutyát kedvelők nem szívesen veszik még ezeket a rendszabályokat sem: mégis igazuk van azoknak, akik még szigorúbb hatósági intézkedést követelnek. Mert a szabadon élő nemes vad, a szarvas, a muflon és az őz, egyik kincse a hazai tájnak. (h. f. p.) A megvalósult álom — Szép kocsi? Tetszik? Mindig ilyet álmodtam magamnak. S egy szép napon sikerült. Hogyan? Elmondom. Vgy kezdődött, hogy elhatároztam: ösz- szegyűjtök any- nyit, amennyiből megvehetem. Amikor már együtt volt ötezer, betettem a takarékba. A kiskunlachúzi OTP-nél, gépko- csi-nyereménybe- tétkönyvre. Aztán szorgalmasan gyűjtögettem tovább. De nem kellett túl sokáig vámom. Óriási örömhírre ébredtem nemrég. Megtudtam a lapokból, hogy kihúzták a betétkönyvem számát! Azóta az enyém ez a szép kis Wartburg. S hogy mi van a pénzemmel? Bent van a takarékban és gyűjtök tovább. Fiatal vagyok, van meg mire ... — így válaszolt kérdésünkre a szerencsés nyertes, ifj. Béki János, a Kiskun- lacházi Vegyes Ktsz fényképészműhelyének vezetője. További jó szerencsét! Vasárnap megnyílik a korányi turistaszálló hóekével törtek utat, hogy naponta kaphassanak takarmányt az erdei állatok. Ezenkívül villásfákat készítettek; ezeken is, sőt a csapásokon, ahol a vad rendszeresen vonul, még a hóra is helyeztek el takarmányt, összesen 32 vagon szénát, lucernát, vadgesztenyét, makkot és szemesterményt kaptak a tél folyamán a szarvasok, muflonok és őzeik. Más évektől eltérően, amikor nagy disznóhajtások, izgalmas vadkanvadászatok verték fel az erdők csendjét, idén télen nem dörrentek a távcsöves puskák, nem fogadtak külföldieket sem. Nyugalmat akartak biztosítani az értékes állatoknak, hogy ezzel is segítsék a telelést. — Mégis legyengült az állomány, — mondja Bíró LászlóA Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal két évvel ezelőtt vette kezelésébe a korányi turistaszállót és azt kibővítve, korszerűsítve az évről évre örvendetesen emelkedő idegenforgalom szolgálatába állította. A hosszúra nyúlt téli szünet alatt is folyt a szálló épületeiben a felújítási munka, befejezték területének parkosítását is. A turistaszálló megnyitására húsvét vasárnapján kerül sor. A szálló ötven szobájában mintegy százhúsz jól felszereli ágy van. a legtöbb szoba kétágyas, de vannak háromágyasok is. Valamennyi szobába folyóvizű mosdót szereltek fel és meleg folyóvízzel látják el a fürdőszobákat. Horány iránt már a múlt évben is igen nagy volt az érdeklődés, a szobaigénylők száma az idén még inkább növekedett és így a megnyitás napján már csaknem „zsúfolt házzal” kezdheti szezonját. Felvételi vizsga az Állami Balett Intézetben Az Állami Balett Intézet felvételi vizsgát hirdet 10—12 éves lányok és 10—14 éves fiúk részére, akik elvégezték az általános iskola első négy osztályát. A növendékek 9 éves képzést kapnak. Az intézetben általános és középiskola működik. A felvételi vizsgára május 1—15 között lehet jelentkezni. A vidéki gyerekek vizsgáit csak az iskolaév befejezése után tartják. (MTI)
