Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

VII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1983. ÁPRILIS 6, SZOMBAT A jövendő mezőgazdászai között Az idei tanévben 36 diák érettségizik a ceglédi mező­gazdasági technikumban. A tanulóknak csaknem egyhar- mada lány és csak a többi a fiú. Vajon mi lesz velük? Hogyan tovább? — ezek a kérdések foglalkoztatják most a diákokat és tanáraikat is egyaránt. Mi az álmuk? És tulaj­donképpen miért is akar­nak agronómusok lenni? Ezt kérdezem tőlük, ahogy ösz- szeülünk a fogadószobában néhány tanulóval. Ahogy hallgatom őket, elmondha­tom, hogy a diákok többsége meg­fontoltan, a rátermettsé­get és lehetőséget figye­lembe véve döntött. Bizonyítja ezt Szőke Jó­zsef példája is. —: Falun van szüleim ta­nyája, ott nőttem fel, ott szerettem meg a növénye­ket, állatokat. Innen az el­határozás, mezőgazdasági mérnök szeretnék lenni. Be­széltem már a helybeli tsz vezetőségével: amennyiben feltesznek az egyetemre, szerződést kötünk. Társa­dalmi ösztöndíjat kapok tő­lük, cserébe az egyetem el­végzése után náluk dolgo­zom majd — mondja. Hogy sikerül-e Szőke Jó­zsi felvételije? Gondolom, igen. Félévben 4-es volt a tanulmányi átlaga. Szolnoki Etelkának gyer­mekkori vágya teljesül. Az érettségi után már várja a monori Uj Élet Termelőszö­vetkezet. Nagy szükség van rá. Vagy itt van Halmost Marika, aki a Felsőabádi Állami Gazdaság gyakorno­ka lesz, Spanyiel Borbála Ujhartyánban az Uj Élet-be megy. Büszkén meséli, hogy náluk most fognak a tszcs- jükből tsz-t alakítani és eb­ben már neki is része lesz. — Nagyon szeretem a nö­vényeket. Az általános is­kolában kis kertünk volt. Mindig locsolgattam, kapál- gattam növénykéimet. Én voltam a kis gazdájuk. Kü­lön örültem minden egyes hajtásnak, levélkének — mondja Borika. Sárközi Ferkóéknál is szin­te családi hagyomány a me­zőgazdasági munka szerete- te. Családjukból többen is dolgoznak a mezőgazda­ságban. Ő az általános agrárszakot pályázza meg Gödöllőn. Szatmári Feri szülei vi­szont egész más vonalon dolgoznak, fiukat mégis me­zőgazdásznak szánták. Feri eleinte idegenkedett egyes szaktárgyaktól, de most már annyira a szívéhez nőttek, hogy sikeres érettségi és szakmai vizsga után ő is egyetemre jelentkezik. Amint látjuk, közöt­tük aztán nincs olyan, aki ne tudná; hová, mer­Ünnepi kardvívóverseny - szép küzdelem Eredetileg az volt a terv, hogy a BVSC teljes vívócsa­pata ellátogat április 4-én Ceg­lédre. Technikai akadályok miatt azonban ezt nem tudták megoldani, így csak a kardo- zók jöttek csütörtökön váro­sunkba, barátságos mérkőzés­re. Délelőtt 10 órakor kezdték a versenyt a vasutasotthonban. A CVSE Deli Csaba, Joós La­jos, Balogh Attila, ifj. Joós Miklós összeállítású csapata mérte össze tudását a BVSC ugyancsak ifjúsági kardcsapa­tával. Izgalmas, küzdelmes, sok­szor egészen magas színvo­nalú asszók után a budapesti fiúk kerekedtek felül és végül 10:6 arányban győztek. Egyé­nileg a budapesti Marót Péter emelkedett ki (egyébként I. osztályú ifjúsági versenyző), aki mind a négy mérkőzését biztosan nyerte. A hazaiak legeredményesebb verseny­zője Deli Csaba volt: mind­össze Marót Pétertől szenve­dett vereséget. A barátságos légkörben le­zajlott verseny után kedves jelenetnek voltunk szemta­núi. Joós Miklós, a ceglédiek edzője meleg szavakkal kö­szönte meg Nagy Árpád sport­társnak, a BVSC edzőjének, hogy ellátogattak Ceglédre. Ezután emlékérmekkel ked­veskedett a győztes buda­pesti vívóknak. Biztosak va­gyunk benne, hogy ez a ver­seny is hozzájárult a buda­pesti és a ceglédi sportbarát­ság fejlesztéséhez. (Fehérvári J.) Birkózók sikere Szombaton és vasárnap került sor Budapesten a Sport- csarnok edzőtermében az országos ifjúsági szabadfogású birkó­zó-bajnokság lebonyolítására. Abonyból a vidéki bajnokság hét első helyezettje vett részt a nagyszabású viadalon. A rend­kívül erős mezőnyben az abonyi birkózók ismét megálltak he­lyüket és ketten a 3. helyen végeztek. Skultéty Sándor a fél- nehézsúlyban, Jagri pedig a pehelysúlyban harcolta ki magá­nak az igen tiszteletre méltó helyezést. Felvételünk az országos ifjúsági birkózó-bajnokság helye­zettjét, Skultéty Sándort mutatja be edzés közben. —inka— re a vizsgák után. ök, a jövő szakemberei már döntöttek. Terveik, ál­maik sok színűek és biz­tatóak. A ceglédi mező­gazdasági technikum most érettségiző tanulói valamennyien hasznos tagjai kívánnak lenni társadalmunkna k. Szalisznyó Zsuzsa Folyik a permetezés Domán István, a csengeri mező őre elmondta, hogy csak 48-an kötöttek faápolási szer­ződést a Ceglédi Földműves­szövetkezettel. Szerdán haj­nalban kivonult a földműves- szövetkezet öttagú brigádja öt magasnyomású permetezővel a területre. Már az első két napon 450 darab termőfán vé­gezték el a sürgős permete­zést. Még körülbelül 1000 fa permetezése esedékes. MŰVÉSZIEN ÁBRÁZOLNI AZ ELET MILLIÓ ARCÁT Világhírű fotóművész kiállítása a Kossuth Múzeumban Három napja zárt Kecske­méti István nagysikerű kép- kiállítása és felszabadulásunk ünnepén már új kiállítás meg­nyitásán vettünk részt. Ange­lo Pál fotóművész kiállítását nyitotta meg Remete József és a ceglédi fotoklub tagjai, va­lamint a fotóművészet barátai nevében köszöntötte a hetven­éves mestert. A kiállítást első napon több mint ötszáz ember tekintette meg. Érdemes ezt a számot viszonyítani: A Hawaii Rózsája című operettet körül­belül hatszáz ember nézte meg és a Dolce vita egy-egy elő­adásán körülbelül ötszáz em­ber vett részt. A legszebb el­ismerés az, hogy a körülbelül háromszáz meghívó szívélyes invitálására ötszáz ember ke­reste fel a tárlatot. Angelo Pál művészi pályá­járól röviden írni lehetetlen, ötvennyolc esztendő annyi nagy nemzetközi sikert sűrít magába, hogy minden minősí­tés vagy értékelés üres dado­gás lenne, amellett, amit a ki­állítás képei és a tárókban elhelyezett albumok mutat­nak. Ehelyett inkább itt is megköszönjük Angelo Pál nagylelkűségét, amivel a ki­állításával városunkat meg­tisztelte és azzal, hogy való­ban fiatalos lelkesedéssel az egész napot városunkban töl­tötte. Délután öt órakor gyülekez­tünk a mester előadására. Mi­előtt a szakmai vonatkozású előadás kezdődött, Angelo Pál kedves kötelességének tett ele­get, amikor Tóth István ceg­lédi fotóművésznek a Magyar Fotóművész Szövetség nevé­ben nagy nemzetközi kitünte­tést adott át. A szakmai elő­adás tulajdonképpen a ceglé­di fotoklub tagjainak szólt, de messze túlnőtt az egyszerű szakmai tájékoztatás keretein. Angelo mester részletesen beszélt a fotóművészet fejlő­déséről, pontosan meghatároz­ta a legfiatalabb művészet he­lyét, széles kaput tárt a hall­gatóság előtt a fotográfia jö­vőjéről és még arra is maradt ideje, hogy gondosan felépí­tett szavakkal a fotóművészet és .a szocialista realizmus ösz- szefüggéseit megvilágítsa. Az előadás befejezésével tárlatvezetésen beszélt a mes­ter sok személyes élményéről és szívesen válaszolt az érdek­lődőknek azokra a szakmai kérdésekre, amik a fényképe­zés mai magas színvonalát ma­gyarázzák meg. — R — Sikerült a hangverseny A ceglédi zeneiskola újjá­varázsolt hangversenyterme zsúfolásig megtelt a minap. Óriási érdeklődés előzte meg az iskola tanárainak és leg­tehetségesebb növendékeinek színvonalas bemutatóját:. Az érdeklődők egy pillanatig sem csalódtak, mert a komoly ze­ne szépségeiből kaphattak egy kis csokrot. A csokorból csak néhány szálat említünk. Nagy sikert aratott Corelli Kirchen szonátája, Bognár József, Dá­vid Sándor, Lédeczi Judit és Halmos Anikó előadásában, de nagyon tetszett Borlói Rudolf vonós kvintettjének III. tétele is Bognár Márta, Juhász Má­ria, Kocsis Márta, Lédeci Ju­dit, P. Kovács Gyöngyvér tol­mácsolásában. A befejező szám Mozart: Kis éji-zene I. tétele pedig valóságos éjszakai han­gulatot varázsolt a több mint 200 hallgató köré. A „premier” tehát megvolt, ismét kezdődhet a hangver­senyidény. Nem is olyan rég évről évre ilyenkor tavasszal ünnepi zenei hetek voltak vá­rosunkban. A tapasztalat az volt, hogy a zenei hetek nem hozták meg a várt sikert, a közönség nem képviseltette magát megfelelő számban a bemutatókon. Ezenkívül anya­gilag sem volt kifizetődő. A most betervezett hangverse­nyeken többnyire „saját neve­lésű” zenészeink működnek majd közre, de nem zárkóz­nak el természetesen buda­pesti vendégművészek fellépé­sétől sem. Ennek a jegyében zajlott le ez a hangverseny is. Tervük az, hogy májusban és június­ban is lesz még egy-egy tanári hangverseny, ezenkívül 20 nö­vendékbemutató. Hangverse­nyeiknek nem az a célja, hogy valamely korról nyújtsanak átfogó képet. Fő szempont: ze­nei élményt adni a közönség­nek, minél élvezhetőbb hang­versenyeket a zenekedvelő ceg­lédieknek! Fehérvári János Asszonyok a termelőszövetkezetben Ez alkalommal sorozatunk cí­mét meg kellett volna változhat­ni. Leányok a terme lőszöv etke - zetben — ezt a címet adhatnánk e néhány sor­nak, amelyben a kocséri Tóth-test- véreket mutatjuk be. Tóth Mária és Teréz, a kocséri Uj Élet Termelő­szövetkezet csibe- nevelő „meste­rei”. A termelő- szövetkezet két összevont barom­fitelepén tavaly több mint 40 000 csibét neveltek fel 4,3 elhüllási százalékkal_ amely sokkal jobb a megengedett szá­zaléknál. Munká­jukban érvénye­sülnek a Rákos­hegyen végzett négyhetes barom­finevelő szakisko­lán tanultak. Ta­valy 3,52 kg ta­karmányt hasz­náltak fel 1 kg hús előállításá­hoz. Egy kg csi­be előállítása 17,91 forintba ke­rült, és 7,33 fo­rint tiszta hasz­not hozott, amely 299 024 forinttal növelte a tsz va­gyonát. Eredményüket az idén tovább kí­vánják növelni. 70 ezer darab csibe felnevelése nem kis feladat, s ennyi az idei terv. Ennek meg­valósításánál a takarmányfel­használást 3— 3,30 kg-ig ter­vezik, az elhul­lást százalékot pedig 3 százalék alatt vállalják. Eddigi, jó mun­kájuk biztató ígéret az újabb vállalások telje­sítésére. — sri Többet, jobban, eredményesebben Fokozottabb versenylendületet javasol az szb a Cifrakerti Állami Gazdaságban Már a múlt évbén is igen eredményes verseny folyt a gazdaságban. A szokatlanul szeszélyes időjárás sokkal erő­teljesebb helytállást követelt a gazdaság dolgozóitól, állatte­nyésztőktől, növénytermesz­tőktől, traktorosoktól, mű­helymunkásoktól, szállítóktól egyaránt. Feltétlenül komoly része van az eredményekben annak, hogy a gazdaság 200 dol­gozóját elragadta a lelkes ver­seny. — Az új esztendőben még a tavalyinál is erőteljesebb ver­senyre van szükség — mon­dotta Szöllösi Sándor szb-tit- kár. — Nincs szükség arra, hogy részletesen megmagya­rázzuk, milyen emberfeletti erőfeszítéseket követelt meg mindnyájunktól a szigorú tél. — A szakszervezeti bizottság nemcsak versenyt hirdet, ha­nem hathatós támogatást nyújt a versenypontok kialakí­tásában. A sertéstelep dolgozóinak a 27 százalékos keményítőérték­kel szemben 30 százalékot javasolunk. A tehenészetben a 3.7 százalékos zsírtartalommal szemben 3.9 százalékot kérünk. A szarvasmarha-hizlalásban a 17 százalékos keményítőérté­kesítés lényeges felemelését várjuk a dolgozóktól. A gazda­ság műhelyeiben 5 százalékos alkatrész-megtakarítást vá­runk az összes erőgépek szi­gorú normálhold-teljesítése mellett. A traktorosok teljesít­sék legalább 10 százalékkal túl évi előírásukat és maradjanak meg feltétlenül az anyagkölt­ség-ráfordítás keretein be­lül. A lucernabetakarításban elvárjuk a 115 százalékos fe­hérjeértékkel való betakarí­tást. Jelentős önköltségcsök­kenést várunk a kenyér- gabona. a takarmány- gabona és kukorica, vala­mint a silókukorica terme­lésben. — Sorolhatnám a végtelen­ségig — mondotta befejezésül Szöllösi elvtárs, hiszen min­den munkában van lehetőség az önköltségcsökkentésre, az eredményesebb és gazdaságo­sabb termelésre. Elégtelen a tanárok ellenőrzőjében Kik fizették a nőnap számláját? Furcsa történetet mondott el a minap az egyik községi általános iskola tantestületé­nek egyik tanítónője. Úgy vé­lem, nem érdektelen közzé­tenni ezt a panasznak is be­illő történetet. Március 8-án, a nemzetközi nőnap ünnepén, valahogy gyorsabban repültek az órák, ünnepélyesebb volt a hangu­lat, mint máskor — kezdi a tanítónő. Úgyszólván minden osztály tartogatott valami ked­ves meglepetést a női pedagó­gusok számára, s talán mon­danom sem kell, hogy vala­mennyien nagyon örültünk kis tanítványaink megemlékezé­sének. A megbecsülés és sze­retet ilyen félreismerhetetlen megnyilvánulásait, a szokott kedves megemlékezést vártuk férfikollégáinktól is, egy-két elejtett célzásnál többel azon­ban nem dicsekedhettünk a nőnap ünnepén. Már azt hit­tük, kicsit csalódottan, hogy testületünk férfitagjai megfe­ledkeztek rólunk, amikor egy héttel (!) a nőnap után, 16-án este 6 órára meghívást kap­tunk a pedagógusszakszerve­zet férfitagjaitól. Lám-lám — gondoltuk —, mégsem feled­keztek meg rólunk kartársa­ink, és megerősítve láttuk a régi magyar közmondás igaz­ságát: Ami késik, nem múlik! De késni azért alaposan ké­sett! A kitűzött időpontban, 6 órakor, vendéglátóink közül egy lélek sem volt jelen, csu­pán mi, „ünnepeltek” vártunk türelmesen. Aztán úgy 8 óra körül végre összegyűlt a „fér- fihad” és megvendégelt min­ket. A némileg feloldódott hangulat hatására már-már el is felejtettük a késés miatti apró bosszúságakat, amikor a következő munkanapon, hét­főn délelőtt, valami egészen különös dolog történt. Vendéglátóink — gondolom a női egyenjogúság elvét szem előtt tartva — benyújtották az elfogyasztott javak egy főre jutó, 15 forint 30 fillérről szó­ló számláját. Mit tehettünk egyebet, leróttuk adósságunkat és tovább bosszankodtunk eze­ken az apró. de annál bántóbb udvariatlanságokon. Eddig a történet, amihez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy bizonyos tárgyakból né­ha a tanár is kaphat elégte­lent. Ezúttal kartársiasságból és udvariasságból! Békési László <rra féri»*1 c .iJUUZLOLl' Nem feledkeztek meg róluk Kedves ünnepséget tartottak a Cegléd—Csemői Állami Gaz­daságban április 4-én a nyug­díjasok részére. A megjelent tizenkilenc nyugdíjas előtt Markovits Károly, a gazdaság igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet, majd a szak- szervezet nevében Varga Jó­zsef szb-titkár köszöntötte őket. Bállá János alapszervi párttitkár, Lázár Gyula ve­zető bérelszámoló, majd Tiha­nyi József, az szb-titkár he­lyettese is üdvözölte az elv­társakat. Ezután a nyugdíjasok nevé­ben a kedves megemlékezésért Makai József és Vachberg Gyuláné mondott köszönetét. A nyugdíjasok tiszteletére rendezett ebéd után még so­káig elbeszélgettek a résztve­vők. ______________ S. J. — Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat távlati tervé­ben szerepel a Szövetség utca és Rákóczi út sarkán kivitele­zésre kerülő bél-palota föld­szintjén három új bolt. 100 négyzetméternyi területen élelmiszer-, hús- és zöldség- gyümölcsfoolt megnyitását ter­vezi a vállalat az 1964—65-ös esztendőben. — Közel 9 ezer forint for­galmat bonyolított le az első napon a Délibáb Cukrászda, amelyet — mint ismeretes — korszerűsítettek. — A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet Il-es üzemegysé­gében már válogatják a téli tárolásra elvermelt burgonya- vetőmagot. A vetőmag igen jól telelt, s a 6 vagon burgo­nya nem sínylette meg a ke­mény telet. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy a terme­lőszövetkezet tagijai a prizmá­kat gondosan szervestrágyávnl is beborították. — Az 1964—65. évi tervek szerint a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a város területén, központi he­lyen hal, vad, baromfi szak­boltot létesít. — A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet egyhónapos késés­sel befejezte a mák vetését. Minden remény megvan arra, hogy a növény megfelelő idő­járás esetén beérjen. Példa erre a tavalyi esztendő, ami­kor csak háromheti késéssel sikerült a mákot elvetni, en­nek ellenére 3 mázsa 40 kilo­grammos átlagtermést értek el. — A ceglédi Bem József iparitanuló-iskola 9 kiváló nö­vendéke 8 szakmából megyei iparitanuló-versenyen indult. A versenyt április 5. és 6-án bonyolítják le Vácott és a részvevők mind elméletből, mind gyakorlatból felelnek. A múlt évi versenyben az isko­la tanulói igen jól szerepeltek, még országos első is akadt közöttük. Reméljük, a tavalyi kiemelkedő eredményeket az idén is megismétlik.

Next

/
Thumbnails
Contents