Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

narr

MECVftl

"-/(Map

Í963. ÁPRILIS 28, VASÁRNAP

Boszorkányok pedig nincsenek

Felkai Ferenc történelmi játéka a Petőfi Színpadon

A ZENEI ÉLET SZENTENDRÉN

Sajnálatos dolog, hogy Felkai

Ferenc kitűnő drámaírói tehetségét nagy időközökkel újra és újra fel kell fedezni. Jó két évtizeddel ezelőtt mutatták be Néró című darabját, de á két évtized sem tudta elhomályosítani az akkori színpadi élményt, a darab feszültségét, remek szerepeit és szép szövegét. Most ismét történelmi játékkal mutatkozott be Felkai. Olyan darabbal, amelynek műfaját nehéz lenne egyetlen szóval meghatározni, mert a történelmi dráma és vígjáték elemei igen meggyőzően keverednek benne. Talán a történelmi anelcdotához áll legközelebb ez a mű. amelyik Kálmán király híres renA Pest. megyei Petőfi Színpad művészeié az érdem, hogy Felkai kitűnő darabját a nehéz technikai adottságok ellenére is jó és egységes, meggyőző játékkal tudják estéről estére sikerre vinni. Igaz, az író megadja ázt a minden színész számára szárnyat adó lehetőséget, hogy valódi hús-vér figurákat ábrázol és jól elmondható, szép és kulturált szöveget ad a szájukba. Az együttes kamara játékában valóban együttessé forrt össze. Természetes, hogy jobb színpadi adottságok esetén a darab történelmi miliőjét dramaturgiáikig gazdagabbá lehetett volna tenni néhány statisztával, azonban így lémekopera ősbemutatóját rendezik meg. A szentendrei mese című opera szerzője Wolf Lajos, a művelődési ház művészeti vezetője, zeneszerzője Déri György, koreográfusa pedig D ebreczeni László, a művelődési ház igazgatója. Hatvan fős szereplőgárda készül nagyon lelkesen erre a jelentős eseményre, amely — őszintén reméljük — bizonyítéka lesz a kezdeményezés életrevalóságának.

A művelődési ház szimfonikus zenekarának sikeres működése minden bizonnyal ráirányítja a nagyközönség és a hivatalos szervek figyelmét a kialakuló zenei életre, kivívja aktív támogatásukat, s úttörője lesz a már szép hagyományok--'’1 rendelkező szentendrei zenekultúra kibontakozásának.

(tm)

Falu Tamás:

Tavaszíz

nyegére redukálva is hiteles légkört tudbtt az előadás biztosítani.

A darob színészi feladataiban | a legnagyobb igényeket a ki-í rály és a királynő szerepével j kapcsolatban támasztja. Euié- } mia királynőt Táncsics Máriát* alakítja, annyi színnel, ár-£ nyalatta!, hogy ahol szülésé- í ges. kicsi asszony! szenvedő- \ lyeibeh fs meg tudja őrizni é. nagyságát, pillanatról pilla-1 natra változóan, a szerep' árnyaltsága szerint.tud élnek £ és buja. gonosz és kívána- tos. fenséges és aljas lenni. } Pest megyei hálás közönségé- \ nek kívánunk rosszat, ami- kor azt mondjuk, hogy mű- } vészi képességei alapján ko-} moly és nagy színpadon vol- í na a helye. Vele egyenértékű } partner a Kálmán király sze-} repét játszó Hidvéghy Lajos, t Nyugodtsága, szép, tiszta szín- padi dikciója, komolysága a? vígjátéki fordulatok polgárig színműveket idéző, kényes í pillanataiban, a megcsalt férj £ helyzetében is meg tudja őriz- '/, ni királyi fenségét. E két £ szerep kényes egyensúlya az, ^ amin Felkai darabjának va-*

Levegőben tavaszíz,

Az árkokban fut a víz, Árokvízben fut a tél,

Tőle már senki$e fél. Árokparton a gyerek Papírhajót ereget.

Éppúgy állok itt, mint máskor. Elmúlt sok-sok olvadáskor És az álom ugyanaz:

Ö, ha régi papírhajóm Visszahozná a tavasz!

A töretlen hűség költője

Gereblyés László új verseskönyvéről

A

„Maradj bizonyság: van töretlen hűség, Ro- molhatatlan egyszerűség.”

költő a Champs Elyséen találkozik Gagarinnal, „a íj bátorság példaképével”, aki- S< nek mosolya „fölénnyel veri jj filmcsillagok” mosolyát, s ak-> jfl ^ kor buggyan _ fel lelke légii 2 mélyéről ez a két sor, amely- ** jj nél jellemzőbbet Gereblyés :< László egész költészetére sem j! találhatunk. Mert hosszú- } hosszú évtizedekén át ezzel jí a töretlen hűséggel és ro- 5; molhatatlan egyszerűséggel } tartott ki népe s minden ;■ népek legnagyobb ügye, a } kommunizmus mellett s ez- g zel a „romolhatatlan egyszeri rűséggel” írta verseit, ame- lyek sohasem kacskaringós íj eszű sznobokhoz, hanem min- j dig a dolgozók százezreihez £ szóltak. Ezért harcolt már £ a huszas és a harmincas évek- ^ ben az egykori maradi Ma- í gyarorszúgon Gereblyés, ezért } kényszerült második hazájáNevena Kokanova és Wolfgang Langhof a Dohány című új bolgár film egyik. jelenetében

} ba, Franciaországba, köze- } lebbről Párizsba, emigráció- 4 ba. A fasizmus növekvő elJefferson: forradalmi elvek] hirdetése.

És ez nem tréfa. Törvé-: nyeink értelmében ezen urak': egyike sem látogathatna el az: Egyesült Államokba. És az a: személy, akinek azután igazán] semmi esélye sem lehetne a] vízum megszerzésére, az — Jézus Krisztus! Az ellene szóló vádak a következők: fel-: bujtás felkelésre, békétlenségre való izgatás, az ország békéjének megbontása, menekülés^ a kormány hatásköréből a csőcselék segítségével, Szerencsére a sheriff közbelépésével] sikerült meggátolni a magán- tulajdon megsértését!

Érdekes és elrettentő játék ez. Minden idők legértékesebb es legalkotóképesebb emberei hazánkban nem szívesen látottak és törvényeink értelmében egyáltalán nem is léphetik át határunkat. — Az olvasónak joga van ahhoz, hogy ezt a listát kiegészítse.

Másik szórakoztató játék: Hát kit látnak nálunk szívesen? — Nem is szívesen gondolok rá. Vajon az-e a szándéka kormányunknak, hogy csak a második garnitúrához tartozókat engedi be? Nem tudom. Mindenesetre törvé- nyeink erre mutatnak. Az eredménye ennek az, hogy az Egyesült Államok a világ azon kevés országa közé tartozik. ahol a jelentős, kiemel-] kedő és alkotó személyiségek nem kívánatosak. i

nyomása üldözte ki Magyar- országról, de ez a veszedelem Párizst sem kerülte el. A náci megszállás idején Ge- reblyés önként fegyvert ragadott, de a gyors francia összeomlás őt is maga alá temette, s ezek után belső emigrációba kellett .kényszerülnie.

M

ost megjelent, „Túl a határon” című verseskönyvében (Magvető kiadása, Budapest) ezeket a megpróbál- tatásos franciaországi éveket énekli meg, illetve akkor írt verseit adjá közre, a kötet második részében azonban már azokkal a franciaországi versekkel találkozunk, amelyeket 1959 nyarától, 1961 őszéig írt Párizsban, ahol a Magyar Intézet vezetője volt. Mast már a felszabadult magyar nép hazájának képviseletében élhetett abban a Párizsban, amely a második világháborút megelőző és a világháború alatti években olyannyira a szívéhez nőtt. Ezekben az években a költő a földalatti mozgalom gyakorlati életében is egybe- 5 forrt a francia dolgozókkal, s ; csak természetes, hogy ha a ! háború utáni években eltöl- ! tött időről ír, akkor is az ! a hűség vezeti tollát, amely ! mindig is a dolgozók mil- ' lióihoz kötötte, csak avval ; a különbséggel, hogy most ; már olyan haza fiaként kí- ; séri figyelemmel a francia ; dolgozók küzdelmét, amely ; megérte a szocializmust, vi- \ szont a francia nép millióin \ nak még mindig küzdenie ! kell azért. Ez az életszemlélet S hagy nyomot minden egyes ; versén s ez teszi egységessé \ a világháború - előtti és utá- í ni években írt verseinek fö- ; rétién szellemét. Gereblyés £ László akár innen, akár túl £ ál a határon, mindig úgy tud- í ja szeretni Párizst, hogy eb- 5 ben a szeretetben (akárcsak \ Adynál, Illyésnél. József At- \ tilánál) jól megfér a magvar \ haza szeretete is. mert" a \ haza fogalma a néppel válik \ eggyé, márpedig a világ va- { lamennyi dolgozó népe esv 4 cél felé menetel.

? A rendkívül gondos kiállí- 5 tású kötetet Gereblyés Lász- 5 ló műfordításainak váloga- - tása egészíti ki s csak tér- - ; mészetes, hogy e .válogatás / szelleme és lényege Gereb- £ Irés költészetével egyezik.

■; "nagyszerű, de mélységes és buzdító hitvallás ez a könyv mindazoknak, akik Ge- reblyéssel együtt rendület- 5 lenül bíznak az emberiség jö-'

\ vő jé ben, innen és „túl a ha- í táron”.

Csuka Zoltán

Boccaccio: pornográf mű

szerzője.

Petrarca: erkölcstelen életmód. '

Dante: lázitó.

Giordano Bruno: lazító, veszélyes elméletek hirdetője.

Francois Villon: rablás. útonállás.

Rousseau: erkölcstelen életmód, nem teljesítette családja iránti kötelességét.

Voltaire: lázitó.

Napóleon: rovott múltú.

Dumas: néger beütés.

Jeanne d’Arc: felkelésre való izgatás, jóslás, elmebaj.

Luther Márton: felhajtás nyilvános békétlenségre.

Stuart Mária: hazaárulás.

Vili. Henrik két neje: Árulás.

Robin Hood: rablás.

Ehhez még néhány amerikai nevet fűzök, amelyek viselői, ha éppen nem Amerikában születtek volna, sohasem jöhetnének ide.

Oroszlánszívű Richard: elpártolás.

■ George Washington: felkelő.

A Függetlenségi Nyilatkozat összes aláírója: lázadás és árulás.

Eugene Debs: felkelésre való felbujiás.

azonnal kiegészítheti ezt tetszése szerint. :

Felírtam néhány névet, és melléjük mindjárt azt a vá- 1 dat. amellyel a beutazási engedélyüket elutasítanák. Egyelőre a következőképpen fes' : ez az én listám:

Ádám: erkölcstelenség. 1

Káin: gyilkosság.

Noé: alkoholizmus, állatkin- 5 zás. ’

Saul: gyilkossági kísérlet.

Dávid: felbujtás államcsínyre.

Salamon: erkölcstelenség. ;

Homérosz: vak, a közösség terhére lenne.

Szókratész: fiatalkorúak

megrontása.

Julius Caesar: zendülés, i

nyilvános botrányokozás.

Szent Péter: békétlenségre való nyilvános izgatás, gyújtogatás.

Első keresztények: nem regisztrált menekültek, megsértették az állampolgári eskü- .

jüket.

Leonardo da Vinci: beteges hajlam. I

Michelangelo: politikai •

emigráns, lázadó.

Cellini: erkölcstelenség.

Az ősszel részt veszek « Pen-Klub tokiói kongresszusán. Nem értettem, miért Japánban tartják ezt a kongresszust. Sosem voltam még ott, egy kissé nyugtalanított, hogy oda kell utaznom.

Ezért elbeszélgettem öreg Pen-rókákkal erről az ügyről. Azt mondták, hogy először is itt az ideje, hogy egyszer már Távol-Keleten is legyen ülése a Pennek. Azt kérdeztem, mikor volt Pen-kongresszus az Egyesült Államokban. „Az Államokban? — Sohasem! De nem is tudnám elképzelni, hogy valamikor is legyen ott.” „Miért ne?” — kérdeztem. „Mert az írók első garnitúrájának nagy többsége nem kapna beutazási engedélyt.”

Ez alig hihető — de sajnos, így van! Ahhoz, hogy valaki meglátogathassa a mi országunkat, vízumra van szüksége. A vízum megadása előtt mindenfélét kérdeznek a beutazni szándékozótól. Még csak bűnt vagy vétket sem kell ahhoz elkövetni, hogy elutasítsák a vízum megadását, elég, ha megrágalmazzák az embert.

Tekintetbe véve ezt a tényt, gondolkozni kezdtem olyan történelmi alakokról, akiknek soha semmi reményük sem lehetne arra, hogy a szabadság honába valamikor is bejuthatnának. Végül is nekiüt- : tem és összeállítottam egy [ listát. Az olvasó természetesen

V v w.‘ "XvOWXx- v> ' WvX - AW

delete megszületésének előzményeit állítja színpadra.

Felkai darabja, mint minden jó történelmi mű, egyszerre korfestő és a mához is szóló. A nagy király alakját egy magánéleti epizód felől közelíti meg, amikor egy, a királynő, Eufémia által megvádolt udvar; szolgálólányt tisztáz a boszorkányság vádja alól. A vád, a boszorkanyper aktuális mondanivalója az,, hogy-, tisztul-, tabb légkörben, ahol már hinni lehet a hatalom igazságában, nincs helye a boszorkánypereknek, mert a boszorkányper farkasigazság. Amikor Odiló apát. a francia király követe és a pápa megbízottja a boszorkányperek szokásjogára hivatkozik, akkor Kálmán, aki a hatalomban a jövő érdekében munkál, nyugodtan adhatja azt a válásit, hogy a bo-. szorkányperek itt is szokás volt, de nem törvény. A házasságtörő királynő udvari fondorlatából Kálmán meggyőző humanista igazságokhoz jut el, mert Veronika szolgáló ügyében kimondja, hogy vizsgálni kell az embert, akiben a régi nem ereszti az újat és a kettő ke- j veredik. Felkai jósodrú, szí- 1, ncs színpadi alkotás kereté-\ ben, sok vidám fordulattal, j valóságos helyeitek megrajzo- 4 lásával nagyon meggyőzően 4/ és okosan, indirekt módon % mai életünkért politizál.

feíkai színpad; alkotása at Pest megyei tájszínpad mos- 4 toha körülményei között. \ vidéki kultúrotthonok primi- í tiv technikájú színpadjain is,", maradandó hatást és kultu- \ rált szórakozást tud nyújta-' ni. A Pest megyei Petőfi Szín- í pad és művészei egyébként \ is több elismerést érdemelné- ^ liefe, és több támogatást. Haj másért nem, azért, mert 5 műsoraikban bátran mutat- \ nak be új szerzőket és új j darabokat. A Boszorkányok \ pedig nincsenek kókai elő-: adása, de bármelyik másik: előadása a megye községei-; ben, optimista válasz lehet; a színház sorsa felett keser-; gőknek. A színpad .és u szí-! nészekkel való együttérzés és. összeforró nézőtér újra és; újra bizonyítja, hogy a szín-: házzal kapcsolatban lehet szervezési nehézség, lehetnek gyengébb darabok, de a nézők számára a műélvezésben való közvetlen és aktív részvételből olyan élményt nyújt, amelyet nem pótolhat sem a tv, sem a rádió.

lódi sikere nyugszik, és ezt ez a két igen jó színész biztosítani is tudja.

Különösen az első és a harmadik felvonásban darab szerinti főszereplő társuk Odiló apát. Jámbor Zoltán alakítja a diplomata-papot, a kenetteljesség és a nagyvilági élvsóyárság jól árnyalt gesztusaival. A cselekmény bonyolításában fontos figura Tüske, az udvari bolond, szerepében Tóvári Pál minden túlzás nélkül böhumorú, reális figurát teremt. Hitelesen alakítja, az író szándéka szerint. népi okosságú figuráját, amelyik kiegészítése Kálmán felelősségteljes humanizmusának. Jelentős szerep jut ■ még Kollár Líviának, aki Ve-; ronikát, a perbefogott szolga-; lóleányt alakította finoman,; sok természetes és őszinte; színnel, elhihető erővel. A da-: rab többi, kisebb szerepet; játszó színésze is jól simult bele az együttes munkájába,; a királynő nővérét játszó,; szenteskedő Tóth Iia, Vörös ] Tibor, aki a lovászfiú epizód-; szerepében tett ismét bizony-: Ságot sokszínű tehetségéről,; Rákos Kati, Bakos Norbert ] és Bende László, aki próba nélkül ugrott be a minisz-; tér szerepébe.

A darab jó ütemét, a; nehéz technikai körülmények; között is hitelesen ható. ud-: vari légkört, Orbók Endre ; rendezésének és a már más alkalommal is megdicsért Bér- csényi Tibor és Zala Vilmos ] színpad(,ervének köszönhetjük. :

Cs. O. :

/.

j Az elmúlt évben nagy si- 4f kert aratott Szentendrén az a 4f hangversenysorozat, amelyet a íj KISZ Központi Művészegyüt- 4 tesének szimfonikus zenekara ? tartott, Simon Albert vezény- ^ létével. A hat előadásból álló 4, sorozatra nyolcvan bérletet ^ adtak el, de a közönség ólta- £ Iában háromszorosa volt a íj bérlettulajdonosoknak. Ez a

1 siker mutatja, hogy Szentend- f re közönsége szereti a komoly fj zenét, igényli a rendszeres ze- ; nei programot. Ennek az 1, igénynek a kielégítéséhez

2 azonban a meghívottakon kí- 1 vül saját zenekarokra is sziik- j ség van.

4, Helyes kezdeményezés volt 4f az elmúlt év őszén a művelő- 4 dési otthon szimfonikus zene- j karának megalakítása. A mű- 4 velődési otthon épületében $ működik közel 100 hallgatóval íj a Bihari János állami zeneis- ’j kola. Déri Györgyné, a zeneis-, £ kola tanára és férje, az izbé-; 4, gi fiúiskola tanára alakították \ ;! meg a szimfonikus zenekart/ 4,14 taggal, de azóta létszámuk^ 4f már 22 főre emelkedett. A '■>, £ gyerekek, akiknek átlagélet- / 4, kora 14 év, nagyon lelkesen és 4 4 önfeláldozóan látlak munká- \ > hoz. Naponta gyakorolnak, de íj J a próbákról még a téli idő- j £ szakban sem hiányzott senki. í íi Annál .inkább is figyelemre/ 4 méltó ez, mert a zenekar több' íj tagia nem szentendrei, hanem í js Pomázról, Csobánkáról, Le- > t ápyfaluról jár be, s a zord; \ téli hónapok alatt nemegyszer í j volt komoly közlekedési aka- \ 1. dály ezen a vidéken. 4,

4 A tervek szerint ezt a kis;

szimfonikus zenekart még to- \ j vább bővítik, elsősorban hege- / 4t dűsökkel, de fúvósokkal is. A j; 1 zenét tanuló gyerekek fejlő- \ édeséhez nagyban hozzájárul a;

'i

zenekari gyakorlás, mert megtanulják a zenekarba való beilleszkedést, az alkalmazkodást, ezen túl pedig rendszeresen kapnak zeneelméleti és zenetörténeti ismereteket is. Az önálló zenei élet megteremtése felé tehát jelentős lépés volt ennek a zenelmrnak a létrehozása.

A gyerekek már eddig is több alkalommal felléptek és siker: arattak, decemberben a József Attila műsor keretében lé-'-’- ’-"-•öt!ség elé. majd a 16 évesek személyazonossági igazolványénak átadásával kapcsolatos ünnepségen játszottak. s szerepeltek az április 4-i városi díszünnepsé- gen.

A zenekar eddigi munkájának csúcspontja a szentendrei napok ünnepségsorozatában való részvétel, A szentendrei napok alkalmával egy gyér-