Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
p jp ^ A míG PR0LETÄRJAI> esyesüuetek ! M EGYEI V/lllf VII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1963. Április 24, szerda Losoncai Pál földművelésügyi miniszter üdvözölte az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karát, fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Mellette jobbról dr. Magyart András rektor, balról V aradi János dékán Ülést tartott a Biztonsági Tanács Hétfőn este ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a Szenegál Köztársaság Portugália ellen benyújtott panaszának vitáját. Mint ismeretes, Szenegál előterjesztésére az adott okot, hogy portugál katonai repülőgépek április 8-án bombáztak egy határmenti Szenegál falut. A hétfői ülésen, amely mindössze harminc percig tartott, Szenegál küldötte visszautasította a vegyesbizottság felállítására vonatkozó portugál javaslatot. Portugália ugyanis múlt pénteken azt indítványozta, hogy vegyesbizottság vizsgálja ki a helyzetet és addig függesszék fel a Biztonsági Tanács munkáját. Ghana és Marokkó határozati javaslatot terjesztett elő, amely felkéri a Biztonsági Tanácsot, szólítsa jel Portugáliát, tegyen meg minden szükséges intézkedést hasonló incidensek elkerülésére. A határozati javaslat egyben az ENSZ főtitkárához fordul, s kéri, hogy kísérje figyelemmel a Szenegál Köztársaság és Portugál-Guinea határán kialakult helyzetet. Iráni ellenzéki politikusok New York-i sajtóértekezlete Csajgan professzor, Mosza- dik volt iráni miniszterelnök pártjának szóvivője és Ali Fa- tema, az iráni diákszövetség képviselője kedden New Yorkban sajtóértekezletet tartott. A két ellenzéki politikus felhívta a sajtó képviselőinek figyelmét a .jelenlegi iráni rendszer diktatórikus jellegére. Elmondotta, az iráni kormány mindent elkövet, hogy az országban végbemenő eseményekről a külvilág ne szerezzen tudomást. A sajtóértekezlet során az iráni ellenzéki politikusok közölték, hogy jelenleg is több száz iráni van börtönökben politikai okokból, köztük ismert közéleti személyiségek is. Csajgan professzor hangoztatta, hogy az iráni sah az ellene lázadó egész tartományok lakossága ellen vezet katonai hadjáratot, tankok és repülőgépek bevetésével. A mezőgazdaság fejlődésének iránya a gépesítés — mondotta Losonci! Pál földművelésügyi miniszter Ünnepi üSésszak az Agrártudományi Egyetemen Tíz évvel ezelőtt az 1952—53-as tanévben szervezték meg és kezdték el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőr gázdasági gépészmérnökök képzését. Ebből az alkalomból az egyetem háromnapos tudományos ülésszakot rendezett, amelynek ünnepélyes megnyitóját tegnap délelőtt tartották Gödöllőn. Az egyetem legnagyobb, négyszáz személyt befogadó előadótermét zsúfolásig megtöltötték a gépészmérnöki kar hallgatói és1 a többi tanszékek képviseletében megjelent diákok. Az ünnepélyes megnyitó ülés elnökségében helyet foglalt többek között: Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szakali József, a megyei párt- bizottság titkára, Gergely István, az MSZMP KB munkatársa, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és Fekete János, a gépesítési főigazgatóság vezetője, a mezőgazdasági akadémiák rektorai, a tudományos intézetek vezetői és az agráregyetem tanárai. Az ülésszakot dr. Magyart András egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, az Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg. — Tíz évvel ezelőtt maga az élet követelte az Agrártudományi Egyetemen a gépészmérnöki kar megszervezését — mondotta. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta pedig még nagyobb az igény a gépészeti szakemberek iránt. Ugyanakkor qz új helyzet kedvező körülményeket teremtett a korszerű technológia alkalmazása számára. Rámutatott, hogy míg a felszabadulás előtt hazánkban összesen 2000 traktor dolgozott a földeken, csak az elmúlt esztendőben 7700 új erőgéppel szaporodott az állomány és jelenleg kereken 55 000 a traktorok száma. Már tavaly, kézi erő helyett az aratást az állami gazdaságok földjein teljes egészében és a termelőszövetkezetek vetésterületeinek 75 százalékán gépek végezték eh Ezek a számok is bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk műszaki ellátottsága évről évre nő, tehát egyre nagyobbak az igények a jól képzett szakemberek iránt. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben a gépészmérnöki kar jól megállta a helyét, bár nem voltak hagyományai, felismerte a legfontosabb feladatokat, jól hasznosította a külföldi tapasztalatokat. Az elkövetkező években azonban még további fejlődésre van szükség. Olyan gépészeSzáz KSSZ-ista társadalmi munkája Inárcson — Misefa János beszél, a Pest megyei KISZ-bizottság agitációs-propaganda titkára. Lapjuk tegnapi számában, az Egy perc telefon című rovatban olvastunk azokról a KISZ-istákról, akik az elmúlt vasárnap társadalmi munkát végeztek Százhalombattán, a Dunamenti Hőerőmű építkezésén. Ez adta azt a gondolatot, hogy megkérjem a szerkesztőséget: emlékezzenek meg azokról a fiatalokról is, akik ugyanezen a napon a mezőgazdaságot segítették önkéntes munkájukkal! — Szívesen! Hányán voltak és hol segítettek? — összesen százan vettek részt a munkában: hetvenkilencen a váci gépipari technikum kollégiumából jöttek, huszonegyen pedig a MŰM 8-as számú Iparitanuló Intézetéből. Tőzegkitermelésen dolgoztak az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben. Reggel kilenc órától délután kettőig húsz vagonnyi tőzeget raktak csillékbe a fiatalok; a csilléket ezután mintegy háromszáz méternyire, az országút közelébe tolták, ahonnan a vontatók már könnyűszerrel széthordhatják a szőlő- és gyümölcstelepítésre kijelölt területekre a tőzeget. A termelőszövetkezet nevében a párttitkár köszönte meg a fiatalok értékes segítségét, /amely a legjobbkor jött: a termelőszövetkezet ugyanis a tavaszi munkák torlódása miatt nehezen tudott volna munkaerőt biztosítani erre a feladatra. A fiatalok megígérték, hogy az őszi telepítések előtt is részt vesznek a talajjavítási munkákban. ny. é. ti szakembereket kell adni mezőgazdaságunknak, akik realizálni tudják a szocialista termelésben rejlő lehetőségeket, ugyanakkor pedig szocialista módon tudnak gondolkodni és élni — mondotta Magyart András rektor. Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy a tudományos ülésszak éppen abban az Időszakban kezdődik, amikor mezőgazdaságunkban, kint a falvak határában, a legnagyobb munka folyik. Mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben teljes erővel dolgoznak, hogy megszüntessék a hosszú tél és a belvizek, áradások által okozott elmaradást, hogy minél előbb elvégezzék a tavaszi talajművelést és vetést. Ebben a munkában Is a legfontosabb segítőtársat jelentik a különböző mezőgazdasági gépek — mondotta. Példaként említette meg, hogy a gépesített mezőgazdasági üzemekben egy dolgozó 10—15, a legfejlettebbekben pedig 40—45 ember ellátásához szükséges élelmiszert tudja megtermelni. — A gépi technika előrelátó vezetést, jobban szervezett munkát igényel, mert csak így válik eszközévé a termelés növelésének, csak így segíti elő a mezőgazda- sági termékek önköltségének csökkentését Jelenleg mező- gazdaságunknak összesen mintegy 15 milliárd forint értékű gép áll rendelkezésére. Nem kis része van a gépesítésnek abban, hogy az elmúlt két aszályos esztendőben 10 mázsa fölé emelkedett, hol- dankénti átlagban számítva, az ország gabonatermése. Ilyenre még eddig nem volt példa — mondotta L osonczi Pál, majd a jövő fejlődésének irányáról szólva kijelentette: — A mezőgazdasági munkát a jelenlegi másfél millió dolgozó helyett, lényegesen kevesebb ember fogja végezni. Tulajdonképpen csak mérnökök, technikusok, traktorosok, gépkezelők és különböző szakképzettségű munkások dolgoznak majd a jövő mező- gazdaságában. A kormány tehát a továbbiakban még nagyobb gondot fordít a mezőgazdasági gépészmérnökök képzésére és ezért határozta el, hogy 156 millió forintos beruházási költséget biztosít a kar számára. Ebből az összegből épülnék fel majd Gödöllőn az ötéves terv végéig azok az épületek, amelyek a korszerű mérnök- képzést, tudományos kutatást szolgálják, s így megszűnik az egyetem kettészakítottsága. A gépészmérnöki kar szorosabban tud majd együttműködni az egyetemmel. A földművelésügyi miniszter elismerését fejezte ki a gépészmérnöki karnak és a Magyar -Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a kormány nevében sok sikert kívánt további működéséhez. Az ünnepi megnyitó ülésen ezután Váradi János egyetemi tanár, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja ismertette az eddig végzett munkát. Elmondotta, , hogy míg 1953-ban. a kar megszervezésének idején, összesen 27 gépészmérnök-hallgatója volt az Agrártudományi Egyetemnek, a jelenleg folyó tanévben már 1076 fiatal tanulja a mezőgépészeti ismereteket. A tudományos ülésszak első napjának délutánján dr. Le- hoczky László egyetemi tanár, rektorhelyettes, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa a növénytermesztés gépesítése terén végzett _ kutatómunkáról, Váradi János, egyetemi tanár a traktorfejiesztés kérdéseiről tartott előadást. (h. f. p.) Az Agrártudományi Egyetem nagy előadótermét zsúfolásig megtöltötték a diákok Egy afrikai fiú a Gödöllőn tanuló sok külföldi diák közül (Gábor Viktor felvételei) Külpolitikánk — 41 kéke politikáj41 Hruscsov válaszai l Pietrán&k, az II Giomo című olasz lap igazgatójának kérdéseire Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket N. Sz. Hruscsov adott I. Pietra, az II Giorno című olasz lap igazgatója kérdéseire. I. Pietra első kérdése azokra a nehézségekre vonatkozott, amelyek akadályozzák a két vezető államférfit, Hrus- csovot és Kennedyt tevékenységükben. Hruscsov válaszában utalt a Karib-tenger térségében ke-' letikezett válság felszámolásának nagy jelentőségére és arra, hogy ennek nyomán a népekben nagy remények éledtek. Sajnos, ezek a remények nem váltak valóra. Erőpoiitika vagy leszerelés ? Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a „vezetők útjában támadt nehézségekről'’ van szó, hanem arról, hogy az Egyesült Államokban olyan erők működnek, amelyek a régi erő- \ politikát folytatják. Mintegy j ki akarják tapasztalni „ellen- állóképességünket”, nyomást akarnak gyakorolni ránk és erővel akarják kikényszeríteni a Nyugatra előnyös döntéseket — hangzik Hruscsov válasza. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ilyen irányvonal nem vezethet a feszültség csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Vagy itt van a másik kérdés — a leszerelés. Ha nyíltan beszélünk, akkor ki kell jelenteni, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseinek fő erőfeszítései nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás j aláírására, hanem a fegy-< verkezési hajsza további fo- ! hozására és a NATO agresszív j nukleáris erőinek megteremtésére irányulnak. Hruscsov itt utalt arra, hogy a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság tevékenysége lényegében egy helyben topog és a nukleáris fegyver- kísérletek betiltásánál is ./íz Egyesült Államok és Anglia kormánya mindent megtesz, \ hogy akadályozza a tárgyalások eredményes kimenetelét”. Hruscsov a továbbiakban részletesen elemezte a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról folytatott tárgyalások alkalmával alkalmazott amerikai manővereket, amelyek során az Egyesült Államok saját javaslatait is visszavonta, illetve elutasította, miután azokat a Szovjetunió a megegyezés érdekében hajlandó volt elfogadni. Ha a „Kennedy vonal”, amelyről ön beszél, ebben határozható meg, akkor őszintén be kell vallanom, hogy ez a vonal nem enyhíti, hanem fokozza a nemzetközi feszültséget. Hruscsov utalt a német békeszerződés megkötésének jelentőségére és arra, hogy a meglevő nehézségek eltávolításának egyetlen módja a tárgyalások útján való rendezés. Nincs középút Tárgyalni azonban — hangsúlyozza Hruscsov válasza — kétoldalú folyamatot jelent. A tárgyalások számára a kiinduló pont a földünkön jelenleg kialakult erőviszonyok. Ezt egyszer s mindenkorra meg kell jegyezniük nyugati tárgyaló partnereinknek is, amikor a német békeszerződés, a leszerelés problémájához és más megoldatlan kérdéshez közelítenek. Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az európai nyugalom nélkül nem lesz nyugalom a világon sem. Napjainkban nincs középút a háború és a béke között. Vagy a béke. megszilárdítása, vagy a nemzetközi feszültség kiéleződése, amely végső soron nukleáris háborúba torkollik. Ettől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke politikája, és mi szovjet emberek nem sajnáljuk a munkát és a fáradságot ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy termonukleáris háború szörnyűségeitől. 1. Pietra következő kérdésében afelől érdeklődött a szovjet kormányfőnél, re ion a békét meg lehet-e valósítani anélkül, hogy megteremtenék a két tömb közötti teljes bizalom légkörét. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Minden állam külpolitikájának. sokkal inkább, mint bármikor, a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízben hangoztatta annak szükségességét. hogy az ilyen politika sikeres megvalósítása céljából ki kell alakítani a bizalom nemzetközi (Folytatás a 2, oldalon.)
