Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

"^tfírlan 1963. ÁPRILIS 21, VASÁRNAP VONATOZÓK ÉS KOLLÉGISTÁK 4 kislányom negyven ki­lométert utazik na­ponta vonaton. Ezért nagyon szeretném, ha 1 elvennék a gimnázium kollégiumiéba.” „Biztos vagyok benne, hogy fiam tanulmányi e redyiénye jelentősen javulna, ha a na­pi négyórás vonatozás he­lyett a Icoilégiumban tanul­hatna” Nem egy -és nem tíz azok­nak a szülőknek a száma, akik ilyen vagy ehhez ha­sonló kéréssel fordultak vagy fordulnak éppen ezek­ben a napokban a megye ki­lenc középiskolai kollégiuma valamelyikének igazgatójá- hpz. Joggal. Kérésük min­denképpen indokolt, hiszen a napi több órás utazás nem tartozik a hasznos időtölté­sek közé. Míg ezek a lá­nyok, fiúk utaznak, a többi diák nyugodt körülmények között tanulhat vagy ép­pen szórakozhat, pihenhet. Ám hiába indokolt a kérés, teljesíteni — egyelőre leg­alábbis — sajnos, nem lehet. A megyében kilenc közép­iskolai kollégium működik — hat gimnáziumi, három technikumi —, összesen ki- lencszázhetvenegy — 395 lány, 576 fiú — dvákkal. Ha figyelembe vesszük az igé­nyeket, megállapíthatjuk, hogy a kollégisták száma na­gyon kevés. Nagykőrösön pél­dául százharminc kollégista lány van, de rajtuk kívül még száztíz bejáró diáklányt tartanak számon. Vagy: Vár eott a gimnáziumnak csak fiúkollégiuma van, de a gim­náziumba százötven diák­lány jár be a környező és a távolabbi községekből! Nem is szólva arról, hogy több gimnáziumnak — Szentend­re, Ráckeve, Öcsa, Monor,: Abony, Gödöllő — egyál­talán nincs kollégiuma. Ugyanakkor, a kollégiumok jelenlegi helyzetét vizsgálva, találkozhatunk olyan furcsa­sággal is, hogy például a ceglédi gimnáziumnak öt­ven férőhelyes fiúkollégiu­ma van, de évek óta nem lakják ennyien, jelenleg csak harmincnégyen. A gimná­ziumnak azonban nincs leánykollégiuma, pedig leg­alább ötven jelentkező len­ne! IV eszélgetve a kollégiu- •*-' mok igazgatóival — egy-két kivételtől eltekint- ve — szinte valamennyiük kérése közös: több férőhe-\ lyet, korszerűbb felszerelést! I S a kérésük szükségessé'gét i példák sorával bizonyítják. A váci gépipari technikum- ', ban jelenleg száznyolcvan; fiú lakik. Fejlődési lehető- i ségük egyáltalán nincs, pe-í dig még legalább hetven fé­rőhely kellene. A ceglédi ■mezőgazdasági technikum kol-\ légiumaban tizenhat férő­hely tesz szabad a tanév vé­tsen, ugyanakkor mintegy hatvanan jelentkeznek a tá­vozók helyére. Hasonló a helyzet a váci mezőgazdasá­gi technikumban is. Itt ti­zennégy végzős helyé üre­sedik meg és erre a tizen­négy helyre közel hetven a jelentkező. Továbbfejlesztési lehetőség szinte egyetlen kollégiumban sincs. Ennek egyik oka pél­dául az, hogy a kollégiu­mokhoz tartozó szolgálati lakásokat nem egy helyen — váci gépipari technikum kollégiuma, nagykőrösi leány- kollégium, ceglédi gimná­ziumi kollégium, váci gim­náziumi kollégium — a kol­légiumhoz nem tartozó ide­gen személyek lakjék. Ha ezek a helyiségek, nemegy­szer kétszobás lakások, fel­szabadulnának, bizonyos fo­kú bővítésre — egyes he­lyeken — lehetőség nyílna. Csakhogy a helyi tanácsok az elmúlt esztendők során í Vasvári Isiván: Örökre51 Kandúrok vad éjféli miséje ez az üres, hold alatti éjjel, hol kapor illatozik s tündérek szagolják illőn. Nyávog már az istenverte síkság, s távol hull az ebek szerenádja a hold miatt, mely nagy érseki alfél. Óbuda rom cirkuszi meséje, füves rét és Szerelem: ki egykor, mint a nyers fű — nekem illatoztál: telt voltál, mint kedvesemnek melle! Mit bántam a kandúrok miséjét s harmatot, mit hold vert és hűvösség, Újlak felett hevertünk a dombon; emlékszel? hogy nedves lett a szoknyád, versekkel és csókkal voltunk teljes, kaporral, mi illatozott illőn, s tündérek —, kik kocsmákból daloltak, kísérték 3 lenge ifjúságot, az enyémet, mely örökre ott száll és szelekben és csókokban: és dalban fénylik, mint a hold alatti éjjel. Didergeli gerincein az emlék, ahogy állok itt a füves dombon s hiányzol, mint régi ifjúságunk; üres éjben az a rét — örökre. • A szerző most megjelent Izzó őszben című kötetéből. Boszorkányok pedig nincsenek Nagy sikerrel játssza a Pest megyei Petőfi Színjxid együt- \ lese Felírni Ferenc: Boszorkányok pedig nincsenek című ‘ darabját. A király előtt Táncsics Mária és Tóth Ha Galina Polszkih az Amikor egy lány tizenöt éves című üj szovjet film főszereplője 5e.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jevgenyij Vinokurov: Fehérnemű a kötélen Tavasz. Tizenötéves vagyok. Kamasz. Versfaragó. Szokolnyikiba indulok, záporvert utakon csavarogni versfüzetenuneL A házkapuban megállók. Mélységes kútfenék az udvar, Felnézek a magasba: a kőtenger lelkében odafenn, csillan a feneketlen ég habzó vize. De mást is látok. Minden ablakban lábak, női lábak. Nyújtózkodók. Tavaszi ablakmosók. Jókedvű padlósúrolók. Mint ókori szüreti szaturnálián: vállig-csupasz karok. Feltűzött haj-kígyók. Felcsippentett ruhák. Könyökök, térdek villogása! A görbe vonal titkain tűnődöm. Ó, női testek görbületei! Miért szárad ki tőlük a torkom? Az udvaron,lesütött szemmel vágok át: -mV ; keresztiil-kasul kötél és -kötél — női fehérneműt röpködtél rajtuk a szél. Az intim dolgok roppant tárlata ez, A rejtett titkok múzeuma. A nöiség profán kiáltása, Két szín ül itt diadalt: a haloványkék meg a rózsaszínű. Szemérmetlen, szilaj tivornyáján a test mint zászlót, tépte ki ezt a két színt a naívság kezéből. Megpróbálok az utcára kitömi. Félresiklom egy roppant ing elöl. Átsurranok egy hálóing alatt. Kibukkanok, de úgy, hogy egy vizes selyemharisnya arcomra tapad. Felnézek. Messze fenn, a lékben, mint víz csillan a feneketlen ég. Nagyot sóhajtok, könnyű szívvel, De ott meg — ott egy felhő ring, olyan gömbölyű—sima, akár egy asszony ;.. (Rab Zsuzsa fordítása) Alberto Moravia: AZ AUTOMATA* dett, elmozdult, de — meg­lepetésre — nem ereszkedett le, tovább mozgott, mond­hatni, önmagába visszatérő mozgással, végül pedig, ahe­lyett, hogy a lemez szélé­re került volna, a középen helyezkedett el. Kellemetlen recsegés hallatszott, a tű visszabotladozott a lemezen, a kar1 fölemelkedett, és hangos kattanással visszatért eredeti helyzetébe. Guido levette a lemezt, s az ablak előtt, a világosságon alaposan megnézte: tönkre­ment, több helyen mély kar­colás látszott rajta. Ez egy­szer az automata nem en­gedelmeskedett. Guido meg­lepetten új lemezt tett föl, s ‘íme: a kar most szabá­lyosan felemelkedett, és hiba nélkül ereszkedett vissza. Míg a zenét hallgatta, azon tűnő­dött, vajon mi lehet a le­mezjátszó furcsa viselkedé­sének az oka, de azon vette magát észre, hogy a valószí­nű technikai magyarázat nem elégíti ki. Abban a pilla­natban belépett a felesége. Kézenfogva hozta két gye­rekükét, Pietrót és Luciát, kicsinyek voltak, még öt­évesek sem; finom, érzé­keny arcú gyerekek, különö­sen. Pietro. aki Guido gye­rekkori fényképére hasonlí­tott, amikor olyan idős lehe­tett, mint ő. Felesége meg­állt a szalon közepén. — Csókoljátok meg apá­tokat — mondta a gyerekek­nek. A két kicsi engedelmesen és gyengéden szaladt hozzá. Apjuk térdéi’e kapaszkodtak, Guido magához szorította őket, de mialatt átölelte gyermekeit, a feleségét fi­gyelte. Mintha csak először látta volna, észrevette, hogy túlságosan szikár és magas. A két anyaság elnyűtte, ki­szikkasztotta, megfosztotta minden nőies bájától. Azt is megfigyelte, hogy a szem­üveg alatt orra kivörösödött. Bő, kék szoknyát viselt, va­lamivel sötétebb árnyalatú türkizkék pulóverrel. Ezeket a részleteket egyszerre úgy látta, mintha egy képrejt- vénv jelei volnának, ame­lyeknek egyetlen szó a meg­fejtése; felesége nem ha­gyott rá időt, hogy megta­lálja a rejtvény nyitját. — Menjünk — mondta. — Már későre jár, ha tovább időzünk, az utak zsúfoltak1 lesznek. — Menjünk — mondta Guido, és felesége után . eredt, aki újra kézenfogta a két kis gyereket. A Parioli-negyedben laktak, egy új ház földszint­jén. • A lakásajtó parányi kertre nyílt, a cementutas ágyásokban tulipán nyílt, a díszcserjéket gömb és kúp- alakúrá nyírták. A család átvágott a kis kerten, és egy keskeny utcára lépett. Két­oldalt új paloták szegélyez­ték, az úttestet a járdasze­gély mellé állított autók tor­laszolták. Guido újra azon tűnődött, miről is feledkezett meg aznap reggel, s még ak­kor is ez motoszkált a fejé­ben, amikor a feleségét meg a gyerekeket betessékelte a ko­csiba. beindította a motort, és elindult. Az autó gyor­san maga mögött hagyta a via Flaminiát. áthaladt a hí­don. és befordult a Tevere- partra. Az Albanói tóhoz tar­tottak. Vasárnap volt. Szép az idő, jegyezte mgg a fe­lesége. aki hátul ült a kis­lánnyal; kár. igazán kár, hogy nem hoztak tízórait, kiszállhattak, és leteleped­hettek volna, habár nemrég esett, a föld még bizonyá­ra nyirkos. Guido nem vála­szolt. Felesége egyre csak beszélt, mindenféle bölcsessé­geket. hol a férjéhez, ho] a két gyerekhez. Guido figyel­mét a zsúfolt út kötötte le, sokkal óvatosabban és ügye­sebben kellett vezetnie a va­sárnapi tömegben. Miután jó darabot megtett a via Appia Anticán, letért az Appia Pignatellire, majd az Appia Nouván hajtott to­vább. Egyenletes sebességgel haladt, nem ment túlságosan gyorsan még akkor sem, amikor szabad volt előtte az országút. Sok érdekesnek tetsző dolog vonta magára figyelmét. de jelentőségüket nem bírta felmérni: az előt­tük haladó nagy. fekete ko­csi nikkelalkatrészeinek csillogása, a rügyező tavaszi fák közi rejtőző kerek gáz­tartály fénnyel pettyezett fe­hérsége. p frissen meszelt há­zak, a Ciampinón leszálini készülő. ezüstös repülőgép, amely átlós irányban szeli át előtte az eget, egy váratlanul villanó ablak, amelyen meg­törik a -napfény, az útmenti platánok törzsére festett jel­zések krétaszíne. Csupa iz­zón fehér, villanásszerű be­nyomás. ellentétben az ég alján kerekedő nagy. fekete felhővel, amely úgy látszott, elrontja a szépnek induló időt; még a mezők áttetsző, zsenge világoszöldje is elütött a ko­mor. viharos háttértől. Guido ismét eltűnődött azon, vajon mit jelenthet ez az ellentét. Nem tudott rájönni, pedig Elégedetleniil piiiantott a í szekrény tükrébe, mint álta- j.lában, amikor készen lett az : öltözködéssel. Csupa diva- : tos, finom holmit viselt: va- ; donatúj, halszálkás szövet- ; zakót, szürke flanellnadrá- • got, élénk csíkozású, új nyak- í kendőt, bordó gyapjúzoknit ! és antiíopcipőt. Mégsem volt i elegáns. Akár egy próba- : baba az áruház kirakatá- j ban. í A hálószoba bosszantó ren- j detlensége elől Guido átment > a nappaliba. Ott tisztaság és < rend fogadta. Újra jól érez- ! te magát, noha egész reggel í már ébredése óta, az a gya- ínú gyötörte, hogy valamiről í elfeledkezett. Megbeszélés, te­> lefon, fizetési kötelezettség, ( évforduló? Végül lemondóan ! megrázta a fejét, s a kandal- ; ló melletti sarokban a lemez- ; játszóhoz lépett. Az ameri- \ kai gyártmányú lemezjátszó ! önműködő volt, vagyis, ha ; megnyomtak rajta egy gom* í bot, a tű karja magától ; felemelkedett, vízszintes í irányban elmozdult, majd a \ lemez szélére ereszkedett J Guido a lemeztárból talá- £ lomra kihúzott egy táncle- í mezt, föltette, és megnyomta \ a gombot. A kar fölemelke­^---------­' • * Megjeleni a Nagyvilágban. nem sokat tettek ennek ér- ^ dekében. Az egyik ceglédi^ .kollégium igazgatója pél- % dául öt szabad lakást is| felkutatott a kollégiumban lakó idegen személyek ré- 'j szére, a tanács mégsem ezek- ^ nek utalta ki a felkutatott lakásokat. á De nemcsak, hogy a továb- ^ 4>i bővítésre nincs lehetőség, ^ sok helyütt még arra sem, hogy megfelelő körülménye- i y két biztosítsanak a bennlakó $ diákoknak. A nagykőrösi ^ leánykollégiumban például $ egyetlen szakköri helyiség ^ sincs, ■ de még arra sincs 'j hely, hogy egy pingpong-^ asztalt felállíthassanak a diá- £ koknak. Á nagykőrösi fiú- ^ kollégiumnak nincs beteg- j szobája. étkezni pedig a ^ lánykollégiumba járnak ót. A £ váci mezőgazdasági techni- ^ kuniban pedig olyan furcsa- fj Sággal találkozhatunk, hogy ^ fűtőtestek vannak, de kazán í nincs. És így tovább. XJj kollégium min dössze ] egy épül jelenleg, Nagyiké-] tán. Ha elkészül, száznyolc: diák számára lesz megfelelői szállóhely. Ez nagy köny-i nyebbséget jelent majd két-j ségtelen, csak már felépül-: ne. Mert nehezen épül, i annyi szent igaz! Ősszel pél-j dául — egyik napról a | másikra — elvitték az j építkezésről az ácsokat a: Germinal című magyar—: francia film díszletfalujának i építkezésére. Mire aztán visz-; szatértek a mesteremberek,■ az időjárás akadályozta a: munka további folytatását, \ egészen a hosszúra nyúlt: tél végéig. • E z hát jelenleg a helyzet a megye kollégiuinait il­letően. Szerepük igen jelen-1 tős, mert nemcsak a vona-: tozás fáradtságától kímélik | meg a diákokat, de jelentős! segítséget is nyújtanak a: diákok tanulásához, nyűgöd-i tabb életkörülményeinek elő-1 segítéséhez. Bizonyítja ezt,' hogy például mindkét nagy-; körösi kollégiumban a diá- i kok félévi tanulmányi át- j laga 3,9 volt, magasabb, j mint az iskola átlaga. Ér-1 demes tehát az elkövetkező esztendőkben nagyobb gon­dot fordítani kollégiumaink továbbfejlesztésére, hiszen ez egyik alapvető feltétele an­nak, hogy megvalósíthassuk a kötelező középiskolai oktatást. — p —

Next

/
Thumbnails
Contents