Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

1363. ÁPRILIS 17, SZERDA <r*&r tiK.rei ifCívltm Meghaladja a négymiliiárd forintot a megye kereskedelmének tavalyi forgalma Tömegverekedéssel végződött a húsvéti szórakozás zetesebb hírei közé tarto­zik a kettes telepen felállí­tott folyamatos sterilizátor­berendezés. Az új készü­lék energia-, gőzigénye nyolc­van százalékkal csökkent, s ennek megfelelően kevesebb vizet is használ a baktérium­ölő tartósító munkához, mint i egy hasonló rendeltetésű ré- j gi berendezés. Kilencezer forintért ké- j szítették el az első magyar egrestisztító szerkezet első j típusát. A folytatás — to- j vábbi kettő, s a későbbiek- j ben még több hasonló gép elkészítése már a szakipar feladata. Nagykőrösé az ér­dem, hogy ezt a tízper­cenként negyvenöt kilo­gramm teljesítményű ügyes, sók emberi munkát helyette­sítő gépet elkészítettéit. A sok új gép és korszerű- j södő technológia az eddigi- j nél nagyobb létszámú hozzá- > értő szakmunkásgárdát igé- '■ nyel. Hatvan idősebb, gya- j korlott munkás * átképzését vállalta a gyár saját tan- j folyamán. Mindehhez érdé- ■ kességként még annyit, hogy \ rövidesen elkészül a Nagy- j körösi Konzervgyár nagy ' rekonstruKciós programja, j 1970-ig részletes, további tíz j évre vázlatos fejlesztési \ programot dolgoznak ki. A j nagy alföldi üzem termelése j két és félszeresére emelke­dik. Kedden reggel 9 órától a késő délutáni órákig kereske­delmi tanácskozás folyt a megyei tanácsháza üléstermé­ben. Részt vett a tanácskozá­son a megye kereskedelmi vál­lalatainak csaknem vala­mennyi vezető munkakörben működő dolgozója. Komor Béla, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője ismertette a tár­sadalmi tulajdon védelmének helyzetét a Pest megyei keres­kedelemben. Miután a társa­dalmi tulajdont részben felü­letesség és az ellenőrzés hiá­nya, részben pedig bűnös te­vékenység veszélyezteti, a vállalatok a leltárhiányok okait minden esetben a leggondosabban vizsgálják meg. A leltárhiányok miatt tett feljelentéseiket pedig előzze meg a bizonyítékok felkutatása, nehogy ezek hiá­nyában a rendőrség kénytelen legyen nyomozást megszüntető határozatot hozni. A jövőben a kereskedelmi osztály a vállalatok bűnvádi fel­jelentéseinek eredményét figyelemmel kíséri, és meg. vizsgálja, gondoskodtak-e a feljelentés kellő alátá­masztásáról. A vállalatok egyre erélye­sebb intézkedésekkel védik a társadalmi tulajdont, ennek köszönhető, hogy az előző évekhez viszonyítva minden vállalat boltjaiban rohamosan csökkennek a leltárhiányok. Például a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 1961-ben a meg nem térülő leltárhiány még 125 ezer forint volt, de 1962­Javult a társadalmi tulajdon védelme — Kevesebb a leltárhiány — Megháromszorozódott a kávéfor­galom — Egésznapos kereskedelmi tanácskozás a megyei tanácsházán ben már mindössze 24 900 fo- műit évben rint. Ezzel szemben teteme­sen emelkedett minden válla­latnál a selejtkár. A Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalatnál a múlt évi 114 000 forintos selejtkár leg­nagyobb része a helytelen ci­pőpárosításból eredt. Ismét felhívta a kereske­delmi osztály vezetője a fi­gyelmet arra, hogy a Belke­reskedelmi Minisztérium és a megyei tanács vb egyértelmű rendelkezése kimondja, ha a bíróság ítélete leltárhiány ese­tén a boltvezetőt kártérítési kötelezettsége alól részben, vagy egészén mentesíti, mert a vállalat valamilyen mulasz­tása is közrejátszott a hiány előidézésében, a mulasztásért felelős vál­lalati dolgozót kell kárté­rítésre kötelezni. Végezetül hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon védel­mére a vállalati ellenőrzést még tovább kell fokozni. Ezután a tanácskozás részt­vevői megvitattáK az 1962. évi áruforgalom alakulásá­ról és a kereskedelmi vál­lalatok gazdálkodásáról szó­ló beszámolót. Kiderül ennek adataiból, hogy a megye ke­reskedelmi hálózatának be­Hogyan szervezték a munkaversenyt o Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyárban ? növekedett, de ugyanakkor majdnem mind­egyik vállalat jelentős meg­takarításokat ért el a bér­alapból. Az ilyen nagy­mérvű megtakarításokat a beszámoló helyteleníti. Az 1962. év folyamán a kereskedelemben foglalkozta­tott 340 tanuló számát a be­számoló kielégítőnek tartja. Idén az új tanulÓK felvé­telénél azonban figyelem­mel kell lenni arra, hogy azok olyan helyre kerülje­nek, ahol utánpótlás szük­séges. Ezzel lehet elhelyez­kedésüket felszabadulásuk után biztosítani. Az üzemi balesetek száma erősen meynövekedett a múlt esztendőben. Míg 1961-ben ezer fő kö­zül huszonkilenc. 1962-ben negyvenhét alkalmazott szen­vedett balesetet. Jelentős számban rakodás és szállí­tás közben, de még többen a boltban, munka közben el­esve sérültek meg. A beszámolót követő vita után Révész István, a VASÉRT Vállalat igazgató­ja külföldi utazása során szerzett, főleg kereskedelmi tapasztalatairól tartott érde­kes előadást. Sok ember érezte jól magát húsvéthétfőn, sokan be is csíptek, de az emberek túl­nyomó többsége megőrizte emberi méltóságát. Nem így volt ez Öcsön, ahol tömegve­rekedés zajlott le az ittas hús­véti locsolók között. Kora délután több sebből vérző fiatalembert szállítottak be a budapesti sebészeti kli­nikára. A súlyos kar- és fej­sérüléseket szenvedett fiatal­ember irataiból kiderült, hogy ifj. Tóth Ferenc 22 éves ócsai hegesztőmunkásról van szó. Amint kissé magához tért, elmondta az orvosoknak, hogy délelött Úcsán verték össze őt, a székesi részen, karókkal, vasvillákkal. Súlyos sebeivel négy kilométert vánszorgott, amíg összeesett. Úgy találtak í rá, s onnan vitették be a men- j tőkkel. Közölte még, hogy az erdőben, a verekedés után, i több magatehetetlen sérült is maradt. Azonnal riasztották a rend- : őrséget és mentőket. A hely- ! színre kiszálló rendőrök meg­állapították. hogy a iocsolko- dás idején Pesti István 29 éves és Pesti János 25 éves ócsai lakos, állami gazdasági alkal­mazott, valamint Marticse le József 57 éves ócsai éjjeliőr kötöttek bele a falubeli fiatal­emberekbe. A durva vereke­désben percről percre többen vettek részt. Bekapcsolódott az ütlegelésbe Tóth Lajos 18 éves ócsai segédmunkás, Ka- siczki Mihály 24 éves ócsai éjjeliőr, valamint a verekedés hírére a helyszínre rohanó Tóth Ferenc 57 éves ócsai gyárimunkás, majd a már em­lített ifjabbik Tóth Ferenc és Tóth Imre 20 éves fiatalem­ber is. A verekedés során öten sú­lyosan megsérültek, s azóta is válságos állapotban kórházban fekszenek. Az idősebbik Tóth Ferenc többszörös koponyatö­réssel. életveszélyes állapot­ban áll kezelés alatt. Pesti Istvánt és Pesti Já­nost a rendőrség őrizetbe vet­te. A balul végződött húsvéti ünneplés ügyében a vizsgálat folyik tovább. Fejszével akart a rendőrre támadni A múlt csütörtökön a fák-! sonyi kocsmában vigadt Kál­mán János 25 éves falubeli I kovács. Eléggé ittas volt már, 1 amikor keresztülhaladt az í ivón egy szolgálatban levő rendőrtiszt. Kálmánt közben: hangoskodása miatt az üzlet­vezető már figyelmeztette. A t magáról megfeledkezett ittas! ember erre még hangosabb ri- koltozásban tört ki. s fényé- \ getni kezdte a rendőrtisztet. Épít a téglagyár Egyik évről a másikra, de még ennél is gyorsabb tempó­ban épül, s fiatalodik egy­úttal a Törökbálinti Kísér­leti Téglagyár. A valamikor régi, korszerűtlen kisüzem most modern, nagy testű ke­ramikus elemek előállításával foglalkozik elsősorban. Agyag­bányászata, a téglák gyártása, szárítása és szállítása már a korszerű gyakorlatnak meg­felelően történik. Elkészült egy tizenhatszor huszonkét méter nagyságú új műhely­rész is, ahol előregyártott előfeszített téglaelemeket ál­lítanak össze. Megkezdték már az ehhez hasonló követ­kező szárny alapozási mun­káját is. Mindkettőben há­rom-három gőzzel fűtött gyorsszárító kamra csökken­ti egy tizedére a kötési, szi- lárdulási időt. Az agyag­bánya a jobb idő beálltával megkezdte működését, az elkészített és megszárított téglákat májusban kezdik égetni. A kemence még régi, s „halálra ítélt”. Most írják „halálos ítéletét” azzal, hogy készül egy modern alagút- kemence terve. Kivitelezésé­hez jövőre fognak hozzá. Ez a régi kemence is elegendő volt azonban ahhoz, hogy a kívántnál nagyobb mennyisé­gű tégla készüljön el itt, s jóval olcsóbban, mint másutt az országban. Hetvennégy fo­rint helyett hatvannyolc fo­rintért készül száz tégla Tö­rökbálintom A rendőrtiszt ezekután ki­vezette az ittas embert a kocs­mából. és az egyik vendéggel hazakísértette. Nem sokkal később a rend­őrtiszt a falubeli földműves­szövetkezet irodája előtt be­szélgetett egy önkéntes rend­őrrel. Abban a pillanatban futva érkezett hozzájuk az a férfi, aki az imént az ittas ko­vácsot hazakísérte, s riadtan közölte a rendőrtiszttel, hogy Kálmán fejszével a kezében közeledik, és le akarja őt üt­ni. A rendőrtiszt az önkéntes rendőr társaságában a köze­ledd Kálmán elé sietett, és rövid úton ártalmatlanná tet­te. Kihallgatásakor Kálmán Já­nos azzal védekezett, hogy a fejszével egy ismerőséhez. in­dult ■gerendát faragni. A nyo­mozás adatai ezt a védekezést megcáfolták. Ellenben kide­rült, hogy Kálmán még ta­valy, egy alkalommal rendőr­nyomozó századosnak adta ki magát, s akkoriban a vizsgá­latot a rendőrtiszt vezette el­lene. Noha bűnvádi eljárás ak­koriban Kálmán ellen nem indult, feltételezhető, hogy most mégis a kötelességét tel­jesítő rendőrtiszten akart bosszút állni. A rabiátus embert hivata­los személy elleni erőszak kí­sérlete miatt; — az ügyészség hozzájárulásával — őrizetbe vették. SZENTENDREI KULTURÁLIS NAPOK Gazdag program — Antológia — Gyermekopera — Juniális — Már hatodik éve — min­den tavasszal megrendezik a szentendrei kulturális napo­kat — tájékoztat Molnár Gusztáv, a Szentendrei Városi Tanács művelődésügyi cso­portvezetője. A hagyományos juniálisok már nem elégítették ki a kö­zönség igényét és ekkor szüle­tett meg a kulturális napok megrendezésének gondolata, melyek keretében műsoros es­teken, előadásokon, műkedve­lő együttesek és hivatásos elő­adóművészek közreműködésé­vel, Szentendre és környékére vonatkozó irodalmi műveket, zenedarabokat mutatnak be. Az idei programban a Pest megyei képzőművé­szek vándorgyűlését is itt rendezik meg. Ami az egyhetes műsor programját illeti, nem szeret­nénk elrontani az esetleges meglepetéseket azzal, hogy el­áruljuk a részletes programot, így csak néhányat említünk meg. A május 29-i műsoros iro­dalmi estről Wolff Lajos, a műsor egyik rendezője — egyébként Szentendre talán egyik legagilisabb társadalmi munkása a művelődésügyi ott­hon és minden kulturális megmozdulás mecénása, szö­vegkönyvíró és rendező, a gyógyszertár vezetője, gépipa­ri technikumi tanár — csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a műsor címe A Duná­nál, és mint a cím is mutatja, a Duna e szakaszáról írt irodalmi műveket dolgoz­ták fel — formabontó stí­lusban. Ugyanilyen cím alatt színvo­nalas művészeti és tudomá­nyos tárgyú antológia kerül majd kiadásra a kulturális napok keretében. Terjedelme mintegy hatvan oldal, szerzői neves írók, költők, festőművé­Csohány Kálmán festőművész nyitotta meg a Csók Galé­riában Szánthó Piroska festőművész kiállítását (MTI Foto, Vigovszki íelv.) Kettős tavasz Nagykőrösön Az egyiket a meteorológia jelzi, s érzi a természet, örül­nek neki az emberek. A má­sik a kapukon belül törté­nik, a Nagykőrösi Konzerv­gyárban. A nagy ütemű gya- ranodás legfrissebb, legneve­! hogy a gépgyártáshoz szük­séges sokféle és különböző minőségű anyagot időben beszerezhetik, a raktári kész­let növelése nélkül. A költségszint csökken­tésére fizikaiak és műsza- j Kiak közösen tettek felaján­lásokat. A készáru kiszállí- ! tása utáni reklamációk meg­szüntetésével, illetve csök­kentésével 1963-ra 18 000 í'o- ; rint megtakarítást vállaltak. Az említetteken kívül a I forgácsolórészleg műszaki és adminisztrációs dolgozói | vállalták, hogy a szocialista I címért küzdő brigádoanak minden szükséges és tőlük j telhető támogatást megadnak, j hogy gazdasági és társadal­mi vonatkozású vállalásaik- i nak eleget tehessenek. A mintaműhelyben dolgozók ! ugyancsak részletesen kidol­gozták felajánlásaikat. Elő­ször is javítják a minták minőségét. A segédanyagoK- nál, mint például a szög, csavar, vagy az enyv, maxi­mális megtakarítást érnek el. A túlterhelt lakatosmű­helyben a héjforma mun­kák teljes gépesítésével tel­jesítik idei programjukat. A költségszintet csökkentik, to­vább fejlesztik a műanyag­minták Készítését, valamint az eddigi kísérletek során tapasztalt hibákat megszün­tetik. Vállalásokat tettek a jobb í anyaggazdálkodásra és a technológiái-; fejlesztésére is. A brigádmunka kiterjeszté- [ sével további anyagmegta- j karítást kívánnak elérni. Mindhárom részleg válla­lásainak összesítése, egybe­foglalása után született meg a Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár vállalati fel­ajánlása, amely teljes egé­szében az éves tervhez igazodik és nem annyira mennyiségi túlteljesítésre, mint inkább a gyártmányok minőségi szín­vonalának emelésére törek­szik. A verseny a legjobb üzem­rész címért folyik. Féléven­ként értékelik a végzett mun­kát és ilyenkor az éves ju­talmazáson kívül a legjobb részleg ötezer forintos pénz­jutalomban részesül. T. T. Egyre n>bb ű cm gázdnfifc­gfÁ-éVetÖírlek"' ájkáfóP h'áhB- Zik el a megállapítás: a jól szervezett verseny, a konk­rét felajánlásokat tartalmazó vállalások elsőrendű segítői az eredményes termelőmun­kának. Ebből következik, hogy évről évre nagyobb kö- rülteKintéssel végzik a mun­kaverseny szervezését. így történt ez Vácott, a Köny- nyűipari Öntöde és Alkat­részgyárban. míg megszüle­tett a vállalat összesített felajánlása. Azóta a vállalt feladatok teljesítését tart­ják a legfontosabbnak. Mikor megkapták az 1963- as esztendőre szóló terv- feladatokat, ezeket áttanul­mányozták, kézbe vették a munkaversennyel foglalKozó párt- és kormányhatározato­kat is. Ezek alapján tervet készítettek, amelyet ismer­tettek a gyár három részle­gének termelési tanácskozásán. A tanácskozásokon megvitat­ták a feladatok tükrében lehetőségeiket. Alaposan meg- vizsgáltáK, miben vállalhat­nának többet, hol végez­hetnének az előírtnál jobb munkát. Valamennyi rész­leg elsődleges feladatának tekintette — a munka jelle­géből következően — a jobb minőségű áru termelését. Az egy tonna nyersanyag­ra jutó önköltséget két szá­zalékkal kívánjás csökken­teni. Ez egy esztendő alatt négyszázezer forint megta­karítást jelent. Céljuk el­érése érdekében különböző intézkedésekre volt szükség. Például csökKenteniök kell a felhasználásra kerülő nyershomok mennyiségét és egyéb anyagokkal is taka­rékosan kell bánniok. A munkafegyelem, valamint a technológiai fegyelem betar­tásához szükséges felvilágo­sító munkát a műszaki dol­gozók vállaltáK, közösen a párt és a szakszervezet ak­tivistáival. Az alkatrészgyárban a for­gácsoló műszaki dolgozói vállalták, hogy felülvizsgál­ják az anyaggazdálkodást és az anyagnormákat Uj gyártmányoknál a legkörül­tekintőbben készítik el a felhasználásra Kerülő anya­gok normáit. Ezzel elérik, vétele az elmúlt evoen 4 172 666 000 forint volt. En­nek 58,4 százalékát a ta­nácsi és egyéb állami bol­tok, negyven százalékát pe­dig a földművesszövetkezeti | Kereskedelem forgalmazta. A ] magánkiskereskedelem múlt évi forgalma megközelíti a 45 000 000 forintot megyénk­ben. összevéve, a megyei kiskereskedelem forgalmának j emelkedése az előző évihez j viszonyítva 2,1 százalék, a j vendéglátóiparé 9,5 százalék I volt. Így a forgalom emelkedése Pest megyében felül- j múlja az országos átla­got. Különösen nagy az élelmi­szerforgalom 9,1 százalékos növeKedése. Az életszínvonal emelke­dését jelzi, hogy a lakos­ság egyre nagyobb mérték­ben fogyasztja a magasabb értékű élelmiszereket. A zöldségfélék és gyümölcsök forgalma a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalatnál 17, a vácinál 30, a ceglédinél 60 száza­lékkal növekedett. Az 1961. decemberi árleszállítás óta háromszor annyi babkávét vásáVol a Közönség, mint az­előtt. A csokoládé, kakaó és citrom forgalma pedig mintegy negyven százalékkal növekedett. A három megyei vendég­látóipari vállalat tavaly egy­milliónál valamivel több előfizetéses menüt adott el. A megyei kereskedelmi vál­lalatok alkalmazottainak szá­ma 1962-ben 95 fővel, 2600- ra emelkedett. Az alkalma­zottak átlagKeresete az el­szék, helyi tanárok és az ide­genforgalmi hivatal dolgozói. Az antológia szerkesztői is jelen lennének a műsoron és így talán nemcsak a festők­kel, de az írókkal is létrejö­hetne egy állandó jellegű kap­csolat. Június elsején mutat­ják be a Szentendrei mese című gyermekoperát, amely­nek zenéjét Déri György, a helyi iskola tanára szerezte, szövegkönyvét Wolff Lajos ír­ta, Rabi hiteles életrajza alap­ján. Sor kerül egy új műemlék avatására is Avakuvonics Avakun, a napóleoni háború katonatisztjének, a zenészköl­tőnek és a külföldön is ismert „Avakuvonica” flotta feltalá­lójának emléktábláját avatják majd a szerb templom kör­nyéki házán. A hagyományos juniális sem marad ki a programból* melyet záróabtusként június másodikán rendez­nek meg a Pap-sziget déli részén. A bál rendezői között megta- i 1 áljuk az összes társadalmi j szervek képviselőit, akik a je- [ lek szerint mindent elkövet- ; nek majd a sikeres és jó 6EÓ- rakozás érdekében. A programok nagy részét a József Attila Művelődési Ott­honban tartják, amelynek színpadát modernizálni szeret­nék erre az alkalomra. F. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents