Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

«ST HFCltl jrfCtrigp 1863. ÁPRILIS 17, SZERDA Húrom ér at its sí ismét teljesítette az éliizem-feltételeket a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat ,XNXXXXVSXXX\XXVXXXXXXX>X\XXXXXXXXXXXVXXX' Nincsenek mutatós, jól fényképezhető szerelőcsarno­kaik, csillogó gépeik. Jól be­rendezett szociális létesítmé­nyeket sem csodálhat meg a látogató. Központjukra, Buda­pesten, a Bocskai úton talá­lunk egy lakóház alagsorában. Az utcáról nyíló ajtó mögött néhány lépcső vezet lefelé, majd balra az igazgató, Péter György szobája. A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalatnak nincsenek köz­ponti műhelyei. Csupán egy parányi előkészítő részleg dol­gozik a központban. Szerelő­brigádjaik 1952 óta járják a megyét, szerelik az elektro­mos berendezéseket, varázsol­ják a fényt a sötétség helyé­be. Tíz esztendő van mögöttük. Ezalatt hét ízben nyerték el az élüzem címet. Most, három évi szünet után, ismét teljesítették a cím el­nyeréséhez szükséges feltéte­leket. Talán ez a három év jelenti a legnagyobb fejlődést az elmúlt évtized során. A vállalat múltjáról az igaz­gatóval, Kiss Béla főmérnök­kel és Szentirmai József párt- titkárral beszélgettünk. Megtudtuk, hogy közben négy esztendőn keresztül épü­letszereléssel is foglalkoztak, ma mór azonban csupán vil­lanyszerelési munkákat vál­lalnak. Legfontosabb felada­tuk a termelőszövetkezetek villamosítása. Fejlődésükre jellemző, hogy 1960-ban tíz, 1962-ben 26 termelőszövetke­zetet villamosítottak, míg eb­ben az esztendőben a villamo­sításra kerülő szövetkezetek száma mintegy negyven. Visszatérő nagy munkájuk a mezőgazdasági kiállítás. An­nak ellenére, hogy idén nem rendeznek kiállítást, mégis dolgozik egv brigád a terüle­ten. Ugyancsak állandó fel­újítási és beruházási munkát végezlek a vállalat szerelői a Magyar Pamutiparban, a Ma­gyar Acélárugyárban és aKis- tarcsai Fésűsfonóban. Ahogy a múltat idézik, csa- pongva, innen-onnan előkerül egy-egy élmény. — A hasonló profilú válla­latok — mondja a főmérnök — az elmúlt rendkívüli tél miatt levonultak minden kül­ső munkáról. Vállalatunk egyik brigádja azonban vállal­j Nagyfrekvenciás infrasütő a jövő konyhájában Öt perc alatt sül meg egy kilogramm sertéskaraj Gyárak, gépek, emberek A vegyipar idei költségvetéséből Hárommilliárd-hatszázmillió ] forintot költ az idén a ma- I gyár állam vegyipari beruh á- | zásokra, az üzemek, szociá-1 lis létesítményeinek és ok-1 tato intézményeinek fejlesz­tésére. Több mint húsz új és több kisebb beruházás építését kezdik meg, s már régebben megkezdett munká­kat fejeznek be ebben az esztendőben. Természetesen az előírásoknak megfelelően gondot fordítanak arra is. hogy az új létesítményeknél ne hiányozzanak a dolgozók szociális, egészségügyi, jóléti j intézményei sem. Kevés híján j százmilliót költenek ilyen cé­lokra. Egész sor üzemben építe­nek több száz személyes hi­deg-meleg vízzel ellátott, modem fürdőt és öltözőt. A hatalmas méretű művek, gyárak listáján szelepei a Százhalombattán készülő Du­nai Kőolajfinomító Vállalat is. Igen modern üzemi für­dő-öltöző építését határozták el itt. Emellett konyhát és éttermet is kap rövidesen a finomító munkásgárdája. Jelentős összeget, több mint hatvanhétmilliót fordítanak az utánpótlás biztosítására, is­kolák létesítésére és bővíté­sére. Vegyipari technikum, diákotthon, tanműhely létesí­tése szerepel a gazdag prog­ramban. \\\\\\\\VÄ\\VA\W.W^\\\VA'\\\WVi^V\\WW,\\\\\ViW\\\\W».VW\WW.VVVÄ Lezajlott a vidéki és budapesti ruhamodellek első divalvetélkedője SAKKOZÓK FIGYELMÉBE gyártani fogják a kockás sakkdobozokat is. A figu­rákból különben is sok ké­szülhetett • már az elmúlt esztendőben is, mert egyhavi fizetésnek megfelelő jutalék­kal honorálták a tagság mun­káját. Ezenkívül som- és makikgombok készítésével fog­lalkoznak. sőt bizonyos faáru­féleséget készítettek nyugat­német megrendelésre is. A Gellért Szálló teaszalon­jában rendezték meg hétfőn a vidéki és budapesti ruházati kisipari szövetkezetek első divatvetélkedőjét, amelyen a debreceni, a győri, a szegedi, a pécsi és a fővárosi mérték- szabóságok legújabb ruha- modelljeit mutatták be. A versenyen neves színészek­ből álló bíráló bizottság rang­sorolta a legízléseséb’b öltö­zékeket. A bemutatót a tele­vízió is közvetítette, s a verseny eldöntésébe a televí­zió nézőit is bevonták. A tv Iányok-asszonyok rovatához bárki megírhatja, melyik öt ruha tetszett a legjobban. Ha véleményük egyezik, bekerül­hetnek azok- közé. akik ré­szére a szövetkezetek ké­szítményeiből a kiegészítőkkel, tehát kalappal, táskával, ci­pővel együtt öt ruhát sorsol­nak majd ki a televízió egyik későbbi műsorában. (MTI) KísérJeti istálló - ablak nélkül KISZ-KÜIDQTTSÉG ÜTAZOTT CSEHSZLOVÁKIÁBA Kedden Balogh Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével eluta­zott a csehszlovák ifjúsági szövetség IV. kongresszusá­ra a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsé­ge. (MTI) Tudományos és tervező in­tézetek együttműködésével komplex kísérletek kezdődtek a mezőgazdasági építkezések további korszerűsítésére. A Kiskunsági Állami Gazdaság­ban most épülő sertéshizlaldá­nál és csibenevelőnél első ízben alkalmazzák azokat az újtí­pusú vázszerkezeteket, építő­anyagokat és építési módokat, amelyekkel majd előregyártva, nagyipari színvonalon készül­hetnek a mezőgazdasági üze­mek állattartó épületei. A kí­sérletek második szakaszában az intenzív állattartás egyes \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VCS\\\\\\\\\\V^\\\\\\\V\\\\\\\\^^^ vol­— A Mülleréknek még ebben is szerencséjük van.. — Nagy örömed lesz születésnapodra — mondta a felesé­gem, és én izgatot­tan vártam a napot. Végre elérkezett szü­lelésem évfordulója. Az ajándék csalódást okozott, mert egy nagy cserépben szép fikuszt kaptam aján­dékba. Feleségem, látva, hogy örömöm nem egetverő, meg­tetézte az ajándékot egy színes díszedény­nyel, ebbe került be­le a cserép. És ezzel elkezdődött a kálvá­riám. Másnap reggel, amikor a fürdőszo­bába mentem, nejem rámkiáltott: — Rémes ember vagy, semmire se gondolsz! Csukd be gyorsan az ajtót, a fikusznak árt a hu­zat. Délelőtt munkahe­lyéről telefonált ne­kem. Értekezletről hívatott ki: — Rohanj haza, a fikuszt az ablak mel­lett hagytam. Ha egész délelőtt rásüt a nap, vége lesz, meg­sárgul. Szobanövény Siettem haza, és a cserepet elhúztam az ablaktól. Vasárnap csak paprikáskrumpli volt ebédre. Feleségem megmagyarázta: — Ha négy héten át olcsón megússzak a vasárnapi ebédet, akkor a megtakarí­tott pénzen virágáll­ványt vehetünk a fi­kusznak. Nem négy, hanem hat hétig takarékos­kodtunk a régebben oly pompás vasár­napi ebéddel. A két­hetes pótspórolásra azért volt szükség, mert feleségem vásá­rolt egy drága szak­könyvet, amely a szobanövények ápo­lásáról szólt. Nekem kellett a növényt öntöznöm.' Egyszer sok, egyszer kevés vizet öntöttem rá. Úgy kell vigyáz­ni a fikuszra, mint egy csecsemőre. Ha mellette mentem el, feleségem elsápadt: — Hozzáérsz, letö­röd! Vendégeink sorra megsértődtek, mert mindig rájuk szólt: vigyázzanak, amikor a növény közelében ülnek le. Egy napon új levél jele mutatkozott a fikuszon. Élettársam erre izgatott lett, mintha nem a nö­vénynek, hanem ne­ki kellene szülnie. Aznap este színház­jegyeinket el kellett adnom, mert nejem estére várta a szüle­tendő jövevényt, és jelen akart lenni a nagy eseménynél. Egész este izgatottan sétált a szobában. Mint a férjek a szü­lőszoba előtt. Még jó, hogy nem foga­dott fel ápolónőt. Az új fikuszlevél- ke boldoggá tette. Legszívesebben pó­lyába öltöztette vol­na. Öröme azonban nem tartott sokáig, a régi levelek egyike sárgulni kezdett. En­nek persze én tam az oka. — Nem csuktad be az ajtót, ráengedted a napot, agyonöntöz­ted — vádolt a felesé­gem. Meggyülöltem a fikuszt. Érdeklődtem egy szakértőnél, hogy mi az élettartama egy ilyen növénynek Megtudtam, hogy év­tizedekig is megke­serítheti az életemet. Aznap éjjel gyö­nyörű álmom volt. Azt álmodtam, hogy feleségem e'ajándé- kozta a szobanö­vényt. És ebből a szép álmomból éb­resztett fel hajnal- tájt azzal, hogy este elfelejtettük megön­tözni a fikuszt. Határoztam... Más­nap volt sógorom há­zassági évfordulója, neki ajándékozom a cserép fikuszt, a sok keserűséget szerzett születésnapi ajándé­kot. Feleségemnek kárpótlásul húsz gyönyörű rózsát vet­tem. Most azokat öntö­zöm. Palásti László kérdéseit vizsgálják. Az épü­letek klimatikus viszonyai és az állatok takarmányhasznosí­tása közötti összefüggésről je­lenleg csak becsült tapasztalati adatok ismeretesek. Most a klimatizált, ablak nélküli, csak mesterségesen világított és fű­tött. épületekben lehetőség nyí­lik ilyen irányú egzakt méré­sekre. Elsősorban a.z állatok számára optimális belső hő­mérsékletet állapítják meg; s tanulmányozzák azt is, kifi­zetődik-e, ha nyáron kútvíz- zel hűtik az istálló levegőjét. A tervezők, építészek, bio­lógusok és állattenyésztők kö- i zös kísérletének első tapaszta­latait már az idén hasznosít­ják a nagy szériában épülő vázszerkezetes istállók terve­zésénél. (MTI) Két új film A Hunniában április má­sodik felében megkezdik két új magyar film forgatását. Az egyik, amelyet Révész György rendez, egy kamasz­ról szól. A címe: Gyermek­tükör. A felvételek első nap­ja: április 22-e. A másik újdonság, amelynek szerep­lőgárdája még ebben a hó­napben felvevőgép elé áll, a Tücsök. A napjainkban játszódó vígjátékot Tardos Tibor írta, Markos Miklós rendezi. A címszereplő Esz­tergályos Cecilia, a pécsi balett táncosnője, aki leg­utóbb a Te című rövidfilm főszerepében aratott sikert. Főszerepet játszik még a filmben Sinkovits Imre, Psota Irén, Day ka Margit és Pécsi Sándor. A Hunnia következő film­je május elején indul. író­ja és rendezője Bacsó Péter, címe: Énekek éneke, a tör­ténet mai fiatalokról szól. Mindenekelőtt a sakksport hódolóit érdekli a hír, ámbár legközelebbről a vele dol­gozókat érinti: új, nagyobb épületbe költözik a zsámtoéki Sakk Ktsz. Az új. huszonhá­rom méter hosszú műhely­ben már nem lesz zsúfoltság, a környék mentesül a renge­teg fűrészportól. Megfelelő elszívó berendezéséket állí­tanak fel, hogy az egész­ségügyi követelményeknek is minden, szempontból megfe­leljen a sakkfigurákat gyár­tó dolgozók munkahelye. Negyedévenként hat-hétezer garnitúrát készítenek ma, ötfajta sakkkészletet gyárta­nak. Már most is, az eddigi­nél nagyobb erővel folyna a munka, ha a Sport-, Hang­szer Vállalat hajlandó lenne szerződést kötni a készletek gyártására, illetve értékesíté­sére. A júniusban tető alá kerülő új műhelyben már Pest megye kulturális éle­tének egyik legfontosabb té­nyezője az évről évre fejlődő könyvtárhálózat. Minden köz­ségben működik nyilvános könyvtár, s ezeken kívül a külterületi településeken 113 kölcsönző áll az olvasók ren­delkezésére. Az országnak e legsűrűbben lakott vidékén a meglevő könyvállomány nem elégíti ki a fokozódó igénye­ket, bár minden évben több miilió forintot költenek iro­dalmi művek beszerzésére. Az idén százezer kötettel gyara­podik, s ezzel csaknem fél- j millióra növekszik a nyilvános ' könyvtárak készlete. Megszé- j pült környezetben szolgálják az olvasókat a nagyobb könyvtárak, amelyeket Baha­son, Monorom, Ráckevén, Nagykőrösön, Gödöllőn, Nagy- lcátán, Cegléden jelentős költ­séggel alakítottak át. A megye legszebb könyvtá­ra Vácott működik majd, amelyet jelenleg bővítenék és teljesen felújítanak. Ezeken a helyeken mindenütt szabad- polcos kölcsönzési rendszer gyorsítja az olvasók kiszolgá­lását, a gyermekeknek küiön helyiséget rendeznek be. A nehezen megközelíthető távoli településeket jelenleg már há­rom „gépesített könyvtár” szolgálja ki rendszeresen ol­vasnivalóval. A legújabb mű­velődési autót járási központ­ban helyezték el, és a ceglédi könyvtár üzemelteti a kör­nyék tanyai településein. (MTI)- " X V^' Több mint százezer kötettel gyarapodnak az idén Pest megye közkönyvtárai 0 'j Az Országos Élelmezés- és 'j Táplálkozástudományi Inté- fj zet munkatársai — mérnökök, orvosok, technikusok — kí- sérletei alapján már kibonta- £ koznak a jövő ideális kony- £ hájénak körvonalai. ^ A szakemberek szerint a ■5 konyhatechnikában három fe­jj rületen lesz változás. ^ A főzési folyamatokban a £ túlnyomásos főzőedények (j használata kerül majd elő­jí térbe, í Ezért jelenleg olyan edények, jj üstök konstruálásával kísérle­ti feznek, amelyekben a koráb- ^ ban már meghatározott túl- nyomás alatt — 1,8—2,8 at­j moszféra — lehet az ételeket jj elkészíteni. Kedvező nyomás .% mellett emelkedik az ételek i élvezeti értéke, finomabbak, ff ízletesebbek lesznek. | Komoly változást jelent x' | majd az infrasütő széleskörű alkalmazása. j] Infrasiitővel ugyanis zsír hozzáadása nélkül készít­hetők cl a húsételek — például a sertés natursze­y- lct­it- j A sütésnél ilyenkor csökken a lékicsurgás, a szaftképződés, z ezáltal a húsban több táp- anyag marad. Ezenkívül az 7’ | eddiginél jóval kisebb a hú- 68 i sok zsugorodása is; a régi 50 a ] százalék helyett 30 százalék. i- Bízvást elmondható, hogy a er jövő konyhájából kiszorítja á- majd a gáz- és villanytűzhe- jn lyet az újtípusú, vagyfrekven- A ciás infrasütő. Míg az eddigi infrakészülékek sugárzással működtek, a nagyfrekvenciás készülék elektromágneses erő­teret hoz létre. Az előbbieknél a sugárhatás kívülről befelé hat a húsba — legfeljebb 8— 10 milliméternyire. Labora­tóriumi mérésekkel megálla­pították, hogy az új típusú ké­szülék elektromágneses erővo­nalai 12,5 centiméterre is be- j jutnak a húsok belsejébe és belülről kezdik melegíteni, ! puhítani, szintén zsír és viz | hozzáadása nélkül. Ezért lehet ; használni nagy hústömbök sü­tésére is. Emellett különféle i ételek (levesek, főzelékek) el- i készítésére és vízmelegítésre j is alkalmas. Használata rend­kívül gazdaságos, gyakorlati- ; lag azt jelenti, hogy a régi i sütési idő egytized részére csökkenhet, de ez nem megy az íz és a tápérték rovására. Például egy kilogramm ser- i téshús egyben a hagyományos ) 40—50 perc helyett 4—5 perc alatt megsül. Jelenleg az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet konyhatechnoló­giai laboratóriumában műkö­dik az ország egyetlen ilyen készüléke. Ha a főzési kísérletezése­ket befejezik, nincs aka­dálya annak, hogy a ház­tartások részére is soro­zatban gyártsák a minia­tűr nagyfrekvenciás infra- sü töket, amelyek a jövő konyhájának már fontos tartozékai lesznek. 1 . -w ’ * \ Kirándulunk í Húsvéti túrával ünnepel■ í tek a Diósdi Csapágygyái í ifjúmunkásai. KISZ-esel \ indultak útnak húsvét va- J sámapján, hogy a válla- ' lati autóbusszal felkapasz- í kódjának a festői szépségí { Kékes ezerméteres magas- í ságára. Az eső, sajnos í hívatlan vendégként je ■! lenikezett, de azért ígi í is jól sikerültnek mond ; ható az út. j Gazdag programot igéi j, valamennyi csapágygyár ;• természetbarátnak a turis <• taegyesület. Csaknem min í den vasárnap mód nyí Sj lik arra, hogy együtte 2 utat tegyenek a Pilis jS Börzsöny, Vértes hegy í ség legszebb vidékeire } Több alkalommal szómba í. délután kelnek útra. 5 vasárnap este fejezik be i % túrát. Érdemes megemlíteni, hegy Hartal István brigádja ugyan­ezen a területen mennyiségi­leg több munkát végez, mint a Novák-brigád. A többletet azonban elviszik a reklamá­ciók. A házkezelőségi igaz­gatósáig munkáin Ságlhi Gé­za brigádja a legjobb. A vállalat gazdasági, vala­mint párt- és szakszervezeti vezetői nem utolsósorban a jó együttműködésnek, vala­mint a dolgozók részéről meg­nyilvánuló bizalomnak tulaj­donítják, hogy újra sikerült teljesíteniük az élüzemfelté- teleket. Bíznak abban, hogy most már állandóan ezen a szinten tudják végezni mun­kájukat és továbbra is eleget tehetnek a követelmények­nek. T. T. ta, hogy a választások idejé­re elkészíti Dunaharasztin egy eddig villamosxtatlan. új te­leprészleten a hálózatot. El­mondhatjuk, hogy vállalásu­kat sikeresen teljesítették. Az említetteken kívül éven­te mintegy húsz községben végeznek pétvilEamosítást, vagy új telepek bekapcsolását a hálózatba. Aztán a balesetekről esik szó. — Bizony, előfordult — mondja az Igazgató —, hogy a balesetek miatt estünk el az élüzem címtől. De itt is jelen­tős fejlődést hagytunk a há­tunk mögött. 1958-ban halálos baleset történt vállalatunknál. A szomorú példa hatásaként, valamint a rendszeres oktatás, figyelmeztetés, meggyőzés, a negyedévenkénti filmvetítés eredményeként 1962-ben mindössze négy balesetünk volt, ezek közül is három nyolc napon belül gyógyuló, és a negyedik sem súlyos. A balesetekkel kapcsolatban érdekességként említették, hogy legritkább esetben for­dul elő a szakmunka terü­letén. Főként anyagmozga­tás közben sérülnek meg a dolgozók. Az építőipari vállalatoknál gyakori panasz a munka­erővándorlás. Megkérdeztük, itt mi a helyzet. — Vállalatunknál — hang­zik Péter elvtárs válasza — mintegy hetven százalékos a törzsgárda. Nekik köszönhe­tő, hogy tavaly mintegy ti­zenöt százalékkal kisebb lét­számmal is teljesítettük ter­vünket. Feltehetően állandó dolgozóink magas száma an­nak köszönhető, hogy a szak­munkáskeresetek nálunk 1600- tól 3000 forintig terjednek. Azok után érdeklődünk, akikre mindig Eehet számítani, — Talán minden munkate­rületről egy-egy brigádot em­lítenénk — hangzik a vá­lasz. — Az ipari munkákból Bene Zoltán brigádja veszi ki legjobban a részét. A ter­melőszövetkezeti és légveze­téki szereléseken Novák Ti­bor brigádja bizonyult a leg­jobbnak, éspedig azért, mert kiváló minőségű munkát végeznek. Három év alatt egyetlen minőségi kifogás sem érkezett azokról a munkahe­lyekről, ahol ők dolgoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents