Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-14 / 87. szám
1963. Április il vasärnap «n «feere» 'zJCMtm 3 Sej, Nagyabonyban... Tavaszi szemlélődés a két torony alatt A két torony — amely mellett ama majlandi harminckettő is eltörpült — Cegléd után tűnik az utas szemébe. Lehetséges ugyan, hogy a közismert dalban nem pontosan erről a kettőről van szó, mindenesetre Abonyból ilyen messzire ma is csak két torony látszik. De mire a vonat az állomásra ér, a tornyok is eltűnnek, s csak a falusi porfelhő fogad régi ismerősként. Az autóbuszfelverte por, amelynek jóvoltából végül is olyan porosán rója az utas Abony főútját, mintha egyenesen Majlandból érkezett volna. I. Omladozó múlt A község azonban, még poros útjaival együtt is, egy tisztára sepert otthon kedvességével fogad. A kiskertek íelgereblyézve várják a virágültető asszonyokat, s egy kerítés mögött — magányos nőket ijesztgető kertiistenségként — szakállas, há- lósipkás, maga is ijedt törpévé szelidült Priapus-szob- rocsika éli, s a törpék gondterhelt nagyképűségével őrzi a kopár kertet. A kertkapu mögött rosszkedvű kuvasz acsarog. Az első benyomás — a tavaszi reggelben tisztálkodó község — mindenképpen kellemes. De kétnapos járás- ■kelés után itt-ott ^ mégis csak kénytelen eltűnődni az {•utazó. Merthogy a kövezett járda — különösen a kül- ! telkeken — még nagy ritkaság, ez nyilván nemcsak Abony betegsége. De mi történik Abony régi, műemlék jellegű épületeivel!? Ezekre azért talán jobban lehetne ügyelni. A Szapáry-kastélyt az átépítés durván elcsúfította. A Szél-kastély összeomlóban. A Sivó-kastély (jelenleg _ gyermekotthon) körül építkezési romhalmaz. S rémlik, hogy ez állomás közelében is rom- ladozott egy kastély és az egykori zsinagóga is nagyobb figyelmet, érdemelne. Mert mit,,,,is kelhetne vele jelenlegi gazdája, a József Attila Tsz? És mi történt Abony ligetével, ott a gépállomás területén? öreg fák voltak, s kellett a tüzelő is... — mondják. Igaz lehet. De hogy 18 év alatt egyetlen facsemetével sem pótolják a köny- nyelműen kiirtott erdőcs- két — arra alig van mentség. Valaha liget volt, s most már csak az emlékezetben él, mint kiszáradt oázis, amelynek elapadt éltető forrása. Mért valaha artézi kút is volt itt, s annak is nyoma veszett... II. Új „Mózesek** az abonyi határban Ezért kell szólnunk Abony *— talán legfőbb — gondjáról: a vízről. A vízről, amelyet áldanak, akiknek jut belőle, s átkoznak, akiknek messziről kell hazahordaniuk. A vízről, amely éltet is, sanyargat is. Abonynak is kevés az artézi kútja. Különösen a külső kerületekbe jut el az ivóvíz nehezen. Sok helyen ma is a kőkorszakbeli módon, vállon billegő rudakon szállítják a vizes vödröket, vagy modernebb módszerekkel, kerékpáron a szűk szájú vizeskupákat. Ám, míg a lakott területeken ilyen küzdelem folyik a vízért, ugyanakkor kint a határban új Mózesek fakasztják a vizet — a föld alól. A jövő ugyanis a városon kívül — egyelőre a melegágyak üvegtáblái alatt — zöl- deil. Csupán a József Attila Tsz kertészetében egymillió- hétszázezer karalábépalánta! A melegágyak körül szorgalmas asszonyhad dolgozik. Köztük a kertészeti üzemegység vezetője, az én modern, vízfakasztó Mózesem: Szabó András. Ott áll az asszonyok s a palánták között, testámentomi szakáll, mennydörgés és kőtáblák nélkül, széltől-naptól cserzett piros arcán csendes derűvel. Tavaly még 25 holdon kertészkedtek, idén már 75 holdra készítik a palántákat — Kinek kell ennyi karaláb? — hitetlenkedem. — Karriert csináltunk külföldön ... — feleli. Az áprilisi szél a lótrágya jó illatát hordozza. Senki se fintorogjon. Már benne érzem a zöldpaprika zamatét, a gyenge karaláb édes ízét. — Németországba, Nyugatra is — folytatja Szabó András — és Csehszlovákiába szállítunk. Az újságíró az asztal magasságban felrakott melegházi ablakokon jegyez... A kertészet tavalyi terve egymillió forint volt Ezt az összeget 270 ezer forinttal túlteljesítették. Idén — a háromszorosára növelt területen — a bevételi terv is megháromszoro- dott, kétmilliókilencszázezer forint Sok? Nem a hárommilliót csodálom, hanem a kertészt, aki 20 esztendővel ezelőtt egyetlen haszonbérbe vett holdon tízféle növényt termesztett, s a portékáját maga árusította a szolnoki és az abonyi hetipiacon. Most 75 holdon a szövetkezet 37 női és 11 férfitagja kertészkedik. S mindössze négyféle növényt: karalábot, paprikát* uborkát és káposztát termesztenek. Ilyen nagy üzemben néha persze bosszúság is akad. Most is az történt, hogy az iparos- brigád lemaradt a melegágyi kereteik készítésével, s ez hátráltatja a női brigád munkáját. No, de a vízfakasztás! Szabó András nem nagyon hajlandó erről beszélni. A szivattyúházakban lapuló motorokat ugyan el nem titkolt büszkeséggel még csak megmutatja, de a víz elővarázsolásáról inkább hallgatna — Az a fontos, hogy mindig maradjon valami az ember tarsolyában — idézi hajdani kútfúró mesterét, akit egykoron ugyancsak hiába faggattak mestersége titkairól. Végül is kivall ennyit: Abonyban már évek óta keresgéltek öntözésre szolgáló vizet, amelyet nem szabad összetéveszteni a nagy mélységből, nagy költséggel felhozott artézi vízzel. Végül a József Attila Termelőszövetkezetben házi megoldásban nyomoztak víz után. És 30 méter mélyen találtak. S ma egyetlen szivattyúállásból, csőkutakkal, méghozzá több vízréteg összekötésével, percenkint 1200 liter vízzel öntözhetik a kertészetet. Mindezt a kisebbik szdvaty- tyúházban meséli Szabó András. Majd megnyom egy gombot, a motor felsivít, s kint a tartályban máris csobog a víz. S én — mi egyebet tehetnék — csodálattal nézem mindkettőjüket. III. Az asszonyok Valamit róluk is el kell mondanom. Valaha országos gond volt, hogyan édesgessük őket a szövetkezetekbe. Itt a kertészetben harminchétén dolgoznak. És hol tartanak a munkaegységgyűjtésben? Csak úgy találomra szólítgatom meg őket, s nehogy elfelejtsük, hogy még csak a kertészeti év kezdetén járunk. Tavaly Mucsányi Júlia volt a legszorgalmasabb, 524 munkaegysége volt (Egy munkaegység egyébként 30 forintot ért.) Idén már 88-at szerzett Majercsik Sándomé új tag, 76 munkaegységgel. B. Nagy Rozália és Koncsik Julianna fejenkint 110-nél, Vörös Imrévé 106-nál tart Bállá néni a télen beteg volt, csak február 25-én állhatott munkába, ezért „csak” 75 egysége van. Nem kétséges, a női brigád szorgalmasan dolgozik. Miért és hogyan? A válasz hosszabb látogatást igényelne. De nyilván szerepel a magyarázatban az elnök, Gáspár József személye is, aki ottlétemkor is meglátogatta a brigádot. Vagy — és légióként — a tíz forintnyi havi előleg (Majercsik Istvánná például márciusban 540 forintot vett fel, s az áprilisi nyilván ezt is felülmúlja.) De része lehet e szorgalom titkában Szabó András hangjának is, aki most, a munka végefeíévü,“ íintigyen invitálta a brigádot: kislányok, szíveskedjenek befáradni az öltözőbe, beszéljük meg a holnapi munkát... A röpgyülésen ugyan nem vettem részt (a női öltözőben tartották), ezért annál jobban elámultam, amikor néhány perc múltával a „kislányok” újra előkerültek. A mackóruhák, bakancsok, kendők odabent maradtak az öltözőben, s mint a bábjukat levetett lepkék, megjelentek a lányok, papucscipőben, kordnadrágban, ezüstcsatog konttyal... Mint aki randevúra repül, úgy indultak el a kerékpárokon. Ekkor mutatott be Szabó András Holló Máriának is, aki nappal kertész, este másodikos gimnazista, február 24-e óta a megyei tanács tagja, s minden időben csinos, ifjú hölgy ... Molnár Aurél Megéri a fáradságot Serényen permetezik a gyümölcsfákat az aszódi járás falvaiban és községeiben. A föld- művesszöveíkezetek járási központja nyilvántartása szerint, a földmüvesszövetkezeti növényvédő brigádok 1500 termelővel 9500 faegységre kötöttek szerződést, ebből a mennyiségből április 10-ig 3500 faegység permetezését végezték cl. A jelentkezők száma egyre szaporodik; a jelenleg működő brigádok nem győzik a munkát, főként azért, mert a községi tanácsok mindössze 3 brigádot alakítottak a járásban, A földművesszövetkezeti hálózat felvásárló szervei, mint Adám Imre, FJK-elnök mondotta, közepes termés esetén mintegy 160 vagon szilvát szoktak felvásárolni, amelyből az egyik évben például csak 92 vagon volt exportminőségű. Az idén, a szervezett növényvédelemmel, hozzávetőleges számítások szerint, annyira feljavítható a gyümölcs minősége, hogy a 180 vagonnak legalább 80 százaléka alkalmas lesz exportra. Ez azt jelenti, hogy mintegy 270 ezer forinttal több jövedelemhez juthatnak azonos mennyiségű termés esetén a járás szilvafa-tulajdonosai. De ha valamennyi felvásárlásra kerülő gyümölcsfajtát figyelembe vesszük és a szervezett akció következtében legalább 50 százalékos lesz a védettség, akkor 8—900 ezer forint többlet jut a termelőknek az előző évi jövedelemhez képest, a járásban. VETIK A BORSOT >y*wr- ■ «■ •' WC.' ■ Az eredményeiről megyeszerte ismert alsógödi Törekvés ^ Tsz az év elején egyesült a dunakeszi szövetkezettel. A mégis megnőttek. Az 4 nagyobbodott szövetkezet termelési terved ^ M 4 idén több főzelék- és zöldségfélét szállítanak majd a fővárosba v. , ;es a Dunakeszi Konzervgyárnak. A napokban megkezdték a 4 borsó vetését, s a szövetkezet dinnyései is felépítették kunyá. í hóikat a föld végére. <5 (MTI Foto, Bereth felv.) HATÁRNÉZŐBEN TÁPIÓSZŐLLŐSÖN Rügyfakasztó langyos napsütésben járjuk a tápiószőllősi határt Kísérőnk, Kalmár Zsigmond, a helybeli Petőfi Termelőszövetkezet könyvelője elégedetten mutatja a haragoszöld rozstáblákat: jól telelt az őszi vetés. A búzát sem érte károsodás, szépen bokroso- dik, s az őszi árpa is átvészelte a kegyetlen telet. A szövetkezetiek idejében felkészültek a kitavaszodásra, előkészítették a fogasokat, hengereket a vetések ápolásához. Most már úgy néz ki, jó gabonatermés lesz ezen a nyáron is a tápiószőllősi határban. Minthogy az itteniek java- réfszt sfx>kő-„ és gyümölcstermesztés**! foglaíkozitak (innét kapta a szőllős elnevezést ez az alig tízesztendős, szétszórt tanyákból alakult Tápió menti falu), érthető, hogy a legtöbb ember ezekben a napokban a szőlőkben tesz-vesz. A hal eszi részen, amerre csak elhaladunk, szőlőt nyitó, metsző, fákat ápoló férfiakkal, asszonyokkal találkozunk. Egyelőre még a kisüzemi szórványszőlőkben folytatják a termesztést, de már alapozzák a jövőt. A legelőréti földeken egy tagban a 22 hold tavaly beültetett szőlő mellett újabb 40 hold várja a telepítőket. Gondosan előkészítették már a talajt, frissen sárgáll a forgatás, nemrég vonultak le a tábláról a lánctalpas traktorok. Százholdas szőlős alakul majd itt ki, természetesen a nagyA zavartalan tava Az idei tavaszon rendkívül nagy feladat vár a mező- gazdasági traktorparkra: a következő egy-mésfél hónap alatt mintegy nyolcmillió nor- málholdnyi munkát kell elvégezni. A gépek folyamatos üzemeltetése jórészt azon múlik, hogy rendelkezésre állnak-e a javításokhoz szükséges pót- alkatrészek. A téli, kora tavaszi nagyarányú elmaradás után most jelentősen meggyorsult a külföldi alkatrészek szállításának üteme. Csehszlovákiából, az NDK- ból, Romániából és a Szovjetunióból április 1 óta 23 vagon traktoralkatrész érkezett, több mint március első három hetében összesen. A külföldről szállított alkatrészek mennyisége egyébként március eleje óta hétről hétre növekszik. Különösen megjavult az Tíz nap alatt 23 vagon traktorpétalkatrész érkezett külföldről — A Zetorok alkatrészellátása már kielégítő utóbbi időben a teljes traktorállomány mintegy negyedrészét kitevő Zetorok alkatrészellát ása. Az év elején még nagymértékben hátráltatta a Zetorok javítását az alkatrészhiány. Március közej>én magyar küldöttség járt Cseh.Szlovákiában, felkereste a gyártó üzemeket is, s az eredmény már lemérhető: április első tíz napjában több Zetor- alkatrészt küldtek a csehszlovák cégek, mint egész márciusban. így, a még útban lévő szállítmányokat is figyelembe véve, a Zetorok folyamatos javításának előreláthatóan nem lesz semmi akadálya. Hasonlóan kedvező a helyzet néhány más külföldi és hazai traktortípusnál is. A mintegy 15 000 féle traktoralkatrész közül néhány azonban még mindig nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre, bár a közeli napokra ezek egy részéből is nagyobb küldemény várható. (MTI) fújhat a szél, március 20-a körül kiköltözik a kunyhóba. Oroszi András, a tápiószől- lősiek Csányra való diny- nyése is így cselekedett. Nemcsak az éjszakák voltak akkor még kemények, hanem a nappalokat is a fagy uralta, amikor hozzákezdett a dinnyéskunyhó felépítéséhez kint, a Némedi-ta- nyán. Ezzel egyidőben nekifogott a melegágyak előkészítésének is. Most már javában folyik a munka. Nyolc asszonnyal dolgozik a diny- nyés, nevelik a palántákat. — Ha rajtunk múlna — mondja a piros arcú csányi dinnyés —, már kiraknánk a palántákat. Most még nem engedi az idő. Különben dupla mennyiségű palántát nevelünk, hogy ne érhessen meglepetés. Kora tavasztól késő őszig kint kell tanyáznia a diny- nyéseknek a melegágyaknál, meg a dinnyeföldön. Oroszi András is éjjel-nappal, ünnepnapion ugyanúgy, mint hétköznap, most már állandóan kint dolgozik. Azt mondja, Péter-Pálra beérnek az első sárgadinnyék. Attól kezdve lehet szedni a különböző fajtákat. Különben nagy gondot fordított arra, hogy a legjobb minőségű dinnye kerüljön el a nyáron Tápiószőllősről. Sokat vár az úgynevezett Sugár BB, meg az arzecki fajtától. A leendő dinnyeföldön Füzei és Madár, a két farkaskutya már megkezdte a szolgálatot, nyúl, kóbormacska nemigen teheti be a lábát a Benézünk a szomszédos Gö- möri-tanyára is, ahol a húsz- tagú szőlőművelő brigád éppen a szőlővesszőket készíti elő a kiültetéshez. Nagy János csapatvezető brigadéros szerint kedd reggel kezdenek a telepítéshez. Addigra megtisztítják a gyökeres vesszőket, gondosan kiválogatják fajta szerint. Saszlát és kadart telepítenek, amihez vessző bőségesen áll rendelkezésre. Hetvenezer vesszőt el is adtak, s a „maradék” 170 ezer nemcsak az új telepítéshez, hanem a múlt évi pótláshoz is bőségesen elegendő. Jókedvűek a szőlőmunkások, szaporáin jár a i metszcxjljó a k^i^kben. Nem rfélüpk m| a munkától — mondja ifjú Berényi József Szőke István meg Bodor István társaságában. — Ha nekifogunk a telepítésnek, megy az, mint a karikacsapás. Már kijelöltük az utakat, három hektáros táblákat alakítunk ki, legkésőbb május 10-ig valamennyi vessző földbe kerül. Kikelt a dohánypalánta Ugyancsak a Gömöri-ta- nyán találkoztunk a tsz dohánytermesztőivel. Locsolják a melegágyakban már kikelt dohánypalántákat. Hárman Kőműves István, Gömöri Sándor és Dombai Sándor — 35 hold dohány termesztését, gondozását vállalták erre az évre. A termelőszövetkezet összesen 75 holdon termel dohányt, s mint azt a múlt év is bizonyítja, nem is eredménytelenül. Az aszályos időjárás ellenére tavaly is szép jövedelemhez jutottak a dohánytermesztők, úgyszintén a termelőszövetkezet is. Gömöriék most sem akarnak szégyenben maradni, dédelgetik is a gyönge palántákat, hogy mire kiültetésre kerül a sor, megerősödjenek. Mint mondják, egy-egy holdon körülbelül 20 000 forintnyi termelési értéket lehet elérni a dohánytermesztéssel. Ha az idő jó lesz, április végén, de legkésőbb május 10-ig kiültetik a palántákat. Kiköltözött a dinnyés A tavasz leghűségesebb hírnöke a dinnyés. Eshet a hó, Alkonyat felé érünk visz- sza a faluba, ahol ugyancsak lázas munkában találjuk az asszonyokat. Ünnepre készülődnek, meszelik a házak falát, esi nősít fák a kis kerteket. Tápiószőllősre is, mint ezt a határjárásban tapasztalhattuk, végérvényesen beköszöntött a tavasz. Súlyán Pál KITÜNTETÉSEK Tudományos ülésszak az agráregyetemen a mezőgazdasági gépészmérnöki kar 10. éves fennállása alkalmából A Gödöllői Argártudományi Egyetem az idén ünnepli a keretei között életrehivott mezőgazdasági aépészmérnöki kar fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból Gödöllőn és Budapesten, április 23—23 között, háromnapos tudományos ülésszakot rendeznek, amelyre külföldi szakembereket, kutatókat is meghívtak. A Gödöllőn tartandó megnyitó ülésen felszólal Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is. maid a konferencia első előadását dr. Lehoczlcy László egyetemi tanár, rektorhelyettes tartja, a növénytermesztés terén végzett kutatómunkáról, címmel. A háromnapos tanácskozás felöleli a mezőgazdaság gépesítésének valamennyi fontosabb témakörét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Földesi Józsefnek, a miskolci városi kórház igazgató főorvosának és dr. Korányi Andrásnak, a János-kór- ház osztályvezető főorvosának az egészségügy területén kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül. 60. születésnapjuk alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI) — Húsz szocialista brigád dolgozik már megyénk termelőszövetkezeteiben. A legjobban dolgozó szocialista brigádokat rövidesen oklevéllel tünteti ki a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája.
