Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

PEST MEGYEI IIIÍS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma .AZ M SZMP PEST M EGYE 18 IZOTTSÁGA ÉS A Mi GYE I TANÁCS LAPJA SZÁNTANAK A TÖRTELI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN Szorgalmasan dolgoznak a törteit Aranykalász Tsz-ben. A határban az Abonyi Gépállomás négy traktora a burgonya alá szántja a talajt. A 2300 hold szántóból csak 450 holdon nem fejezték be a munkát ősszel, így nem lesz fennakadás a tavaszi munkákban. A szántással párhuzamosan fogatokkal mintegy 220 holdra szándékoznak szervestrágyát kihordani. Ebből 140 hold földön már el is terítették a höldankénti 150 mázsa trágyát. VII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA 50 FILLER 1963. MÁRCIUS 38, CSÜTÖRTÖK Kiváló űrhajósok francia kitüntetése Kedden a párizsi Lutetia szállóban ünnepélyesen kihir­dették a Galabert-díj oda­ítélésére hivatott zsűri dön­tését. A díjat Henri Gala- bert, tekintélyes francia nagyiparos alapította 1957- ben, az „űrhajózás fejlesztése terén elért kiemelkedő ered­mények” jutalmazására. Az idén a különböző orszá­gok tudósaiból, újságíróiból, tudományos szemleíróiból álló zsűri a Galabert-díjat Jurij Gagarin szovjet, John Glenn amerikai űrhajósoknak, Álla Maszevics és A. Stemfeld szovjet tudósoknak, Jean Jacques Barret francia mér­nöknek és ösztönzésül a Nem­zetközi Űrhajózási Klubnak ítélte oda, amely érdekes ta­nulmányokat végez a bolygó­közi utazások viszonyainak felderítésére. A díjakat az idén ősszel nyújtják át a párizsi nemzet­közi űrhajózási kongresszu­son. Tavaszi munka az állami gazdaságokban Felkerestük az Állami Gazdaságok Pest—Nógrád megyei Igazgatóságát és tá­jékoztatást kértünk Sebes­tyén Tibortól, a termelési osztály vezetőjétől, az álla­mi gazdaságok időszerű ta­vaszi feladatairól. — Az idei tél és a kései ta­vasz, mint egész mezőgazda­ságunkban, nagy fennakadá­sokat okoz az állami gaz­daságok munkájában is — mondotta. — Pest megyében összesen 13 ezer hold te­rületet borított el gaz­daságainkban a belvíz. A kiskunsági és a cifrakerti gazdaságokat sújtotta legin­kább, s bár szünet nélkül dolgoznak a belvizeik elveze­tésén, még mindig vannak területek, amelyek víz alatt állnak. Mintegy 40'00 hold őszi gabonavetést is elárasz­tott az olvadás következté­ben összegyűlt hóié, amelyből több száz holdat újra kell 16 ezer Isold vetés — Dolgoznál* a traktorok, EGYÜTT A VASÚTTAL A november közepe óta tar­tó zord telet ha sok gonddal­bajjal is, de átvészeltük, seb­ben nem kis része van szállí­tási és közlekedési vállala­tainknak. elsősorban a vasút­nak. Az államvasutak dolgozói és vezetői — túlzás nélkül el­mondhatjuk — mindent meg­tettek a lakosság élelmiszer- és tüzelőanyag-ellátásának biztosításáért, az ipar legfon­tosabb alapanyagainak időbe­ni elszállításáért. Azért tud­ták ezt a mindenki által ta­pasztalt mértékben biztosíta­ni, mert januárban és február­ban áruforgalmi korlátozást rendeltek el. A lakosság és az ipar ellátása ennek ellenére szinte emberfeletti munkát, erőfeszítést kívánt a vasuta­soktól. hisz a hideg, a hófúvá­sok, a tüzelőhiány, a legutób­bi időben pedig a belvizek és árvizek a vasutat is nagymér­tékben akadályozták nehéz feladat„ teljesítésében. Millió tonnákban fejezhető ki a nehéz körülmények miatt el nem szállított áru mennyi­sége. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is nagy szállítási prog­ram most. miután a kemény telet magunk mögött tudjuk, az elmaradt szállításokkal nagymértékben megnövekszik. . A MÁV vezetői a vasútra fiáruló rendkívüli feladatok maradéktalan teljesítése érde­kében szigorú intézkedéseket hoztak, e feladatok azonban fokozott fegyelmet követelnek a szállító vállalatok vala­mennyi dolgozójától is. Bármilyen szigorúak a MÁV vezetőinek intézkedései, és bármilyen fegyelmezetten hajtják is végre azokat, a si­ker nem lehet teljes, ha a szállíttató vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek nem ad­ják meg e munkához a leg­teljesebb támogatást. Éppen ezért a vasút vezetői és dolgozói azt kérik a fuva­roztatók vezetőitől és érdekelt dolgozóitól, hogy minden ed­diginél jobb kapcsolatot ala­kítsanak ki velük. Kérik a gyárak és mezőgazdasági üze­mek pártvezetőit és kommu­nistáit, hogy legyenek ennek a kapcsolatnak a gazdái, s ez­zel segítsék a nér-^zdaságot, a megtermelt javak időbeni cél­hoz juttatásában. A nehéz helyzetben arra van szükség, hogy a fuvaroztatók a szállítási feladatok maradék­talan teljesítése érdekében az általuk készített havi tervek­nek megfelelő rendeltetéssel időben adják fel küldeményei­ket. A szállítmányokat ne csak hétköznapokon rakják be a vagonokba, hanem biztosítsák a vasár- és ünnepnapi rakodá­sokat is ugyanolyan mérték­ben. mint a hét munkanap­jain. Ezzel együtt arra kérik ügy­feleiket a szállítási dolgozók, hogy a vagonokba történő be- és kirakodásokat az előírt idő alatt végezzék el. Ha szüksé­ges, ennek érdekében még munkaerő-átcsoportosítást is alkalmazzanak. Erre azért van szükség, mert a megnöveke­dett fuvarozási feladatokat csak úgy lehet teljesíteni, ha minden vasúti kocsit maximá­lis mértékben kihasználnak. Egyetlen kocsi időn túli igény- bevétele is nagy károkhoz ve­zethet. Előfordulhat, hogy a vas­úton érkezett árut nem tud­ják azonnal elszállítani az ál­lomásról. A vasúti kocsit ilyen esetben is ürítsék ki. hogy nyomban újabb szállításokhoz irányíthassák. A nagyobb mennyiséget fu­varoztató vállalatoktól még azt is kérik, hogy a megrendelé­sek alapján a lehetőségek sze­rint irányvonatokat indítsa­nak és fogadjanak. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy egyes üzemek, rak­tárak a címükre érkezett, ház­hoz fuvarozott árut délután négy óra után és éjszaka nem veszik át. A MÁV arra kéri ezeket a szerveket, hogy hosz- szabbítsák meg a raktári órá­kat, és az éjszakai átvételt is szervezzék meg. Igaz, hogy a késedelmes ki­ás berakodásért büntetést kell fizetni. A MÁV-nak és nyu­godtan hozzátehetjük, hogy a népgazdaságnak azonban nem erre van szüksége, mert a kötbérekből, a kocsiálláspénz­ből nem lesz több szállítás. Éppen ezért arra kérjük vál­lalatainkat, hogy minden erő­vel könnyítsék meg a vasút munkáját. Ennek a feladatnak a jó végrehajtása is szorosan összefügg az idei tervek ma­radéktalan teljesítésével. !' Zöldségtermesztés 2500 holdon szántani és vetni. Az őszi vetések egyébként jól teleltek a vastag hótakaró alatt, azon­ban sajnos, a jelenlegi éj­szakai fagyok károsak, nem használnak sem a búzának, sem az árpának. — A tavaszi munkára min­den gazdaságban jól felké­szültek: a traktorokat, mun­kagépeket időben kijavítot­ták, előkészítették, helyszí­nen van a vetőmag is. A 16 ezer holdat kitevő ta­vaszi vetést azonban csak tegnap tudták elkezdeni, de a munka így sem haladhat előre a kívánt ütemben az erősen felázott talajon. Ha­sonló a helyzet a szántással is: ehhez is hozzákezdtek az állami gazdaságok traktorai, de csak a homokos területe­ken tudnak dolgozni, még ott is keresni kell a ke­vésbé vizes táblákat. Ha az időjárás engedi, két műszakban 8—10 nap alatt végeznek a szántással. Még így is, a legsürgősebb kora tavaszi szántást és vetést négyhetes késéssel lelhet csak elvégezni. — Sajnos, a jelenlegi éj­szakai fagyok nem kedvez­nek a zöldségpalántáknak sem. Az állami gazdaságok Pest megyében idén mintegy 2500 holdon termesztenek zöldséget és 650 holdon elő­csíráztatott korai burgonyát, amelyet le is szerződtek ex­portra a HUNGAROFRUCT- tal. A melegágyak készen is állnak, a palánták szépen fejlettek, de a hideg miatt várni kell a kiültetéssel. — A termelőszövetkezetek­hez hasonlóan, az állami gaz­daságok is nagy területen lé­tesítenek a második ötéves terv keretében új nagyüzemi szőlőket, gyümölcsösöket. Idén összesen ezer holdon kerül — elsősorban a so­roksári tangazdaság, a cse- mői és a felsőbabáéi gazda­ságok területén — telepítésre szőlő, és főként Alagon, Csemőn és Törökbálinton, mintegy 950 holdba, gyü­mölcsfacsemete. A gyümölcs­fákkal nincsen semmi baj, a csemeték kellő meny­nyiségben rendelkezésre állnak, a kiültetést el is végzik a tervezett terü­leten idén tavasszal. Sajnos, a szőlőről ugyanezt nem lehet elmondani: a sző­lőiskolákban a gyökerezte- tett vesszők egy részén a rügyek elfagytak. Meg kell várni, míg az úgynevezett „alvó” rügyek újra fakad­nak, s ezért 400 holdat ősz­szel tudnak csak telepíteni. Az elfagyások miatt az ál­lami gazdaságok nem tud­nak elegendő gyökeres vesz- szőt biztosítani az Ültet­vénytervező Vállalatnak sem, s így a termelőszövetkeze­tek nem kaphatják meg azt a mennyiséget, amelyet ré­szükre szaporítottak. Ugyan­akkor azonban szakembereink mindenütt rendszeres segít­séget nyújtanak a közös gazdaságoknak a szőlő- és gyümölcstelepítéshez, a nagy­: üzemi táblák kialakításához — mondotta befejezésül Se­bestyén Tibor. (h. f. p.) y<C­' Ö - 5 1 Burgonya alá szánt az Abonyi Gépállomás traktorosa (MTI Foto, Hadas János felv.) i\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Rendezték a gépállomási dolgozók átalánybérét Helyileg döntenek a prémiumkeret felhasználásáról A földművelésügyi minisz­ter, a Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszerve­zete elnökségével egyetértés­ben utasítást adott ki a gép- állomási dolgozók bérezésének és premizálási rendszerének szabályozásáról. A közelmúlt­ban megjelent utasítás mint­egy 20 000 gépállomási trakto­rost, 1700 brigádszerelőt és egyéb munkásállományú dol­gozót, 1300 brigádvezetőt és csaknem 6000 műhelymunkást érint. A miniszteri utasítás, mint a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének illetékes munkatársai rámu­tattak, az átalánybér emelé­sével rendezi azokat a prob­lémákat, amelyek abból adód­nak, hogy a gépállomás! dol­gozók az év bizonyos szaka­szaiban nem tudnak dolgozni. Előírásai szerint mind a trak­torvezetők, mind pedig a mo­torkezelők részére — decem­berben, valamint a januártól júliusig terjedő hónapokban — a munkavégzés körülmé­nyeitől és a várható munkák mennyiségétől függően diffe­renciáltan, az eddigi 351, illetve 310 forint helyett havi 400— 1000 forint között kell az átalánybért megállapítani. Az átalánybér személyenkénti megállapításakor figyelembe veszik a traktorosok szakmai képzettségét, rátermettségét, valamint a gépek állapotát. A szocialista bérezés elvei­nek megfelelően az utasítás egyidejűleg előírja azt is, hogy az érintett dolgozók az átalánybér ellenében — a napi 8 órai munkaidőn belül — kö­telesek elvégezni a gépállomás igazgatója által megjelölt, a bérszabályzatban előre prog­ramozott és a gépállomás te­vékenységével összefüggő munkákat. Ide tartozik többek között a szakmai továbbkép­zés és a különböző szintű tan­folyamokon való részvétel is. A cél az, hogy kifizetett átalánybérek mögött mun­ka, vagy valamilyen egyéb hasznos tevékenység le­gyen. A műhelymunkások bérezé­sének rendezésével az utasí­tás lehetőséget ad a különle­ges szakmunkák kiemelt díja­zására, s általában kimondja, hogy a gép- és gépjavító ál­lomásokra megállapított hatá­rok között, személyi besoro­lással kell a munkások óra­bérét megállapítani. A me­gyei igazgatóság vezetőjének ezen túlmenően jogot ad az utasítás ahhoz, hogy teljesít­ménybérezés esetén 11 forin­tos, különleges szakmunkát végző időbéres dolgozó sze­mélyi besorolásának pedig 14 forintos órabért állapítson meg. Előnyösen szabályozza az utasítás a brigádszerelök és a brigádvezetők bérezését is. A brigádszerelők havi átalány­bérét az eddigi 1450 forint helyett 1550—1650 forint kö­zött állapítja meg. A miniszteri utasítás véget vet azoknak a vitáknak, hogy Aláírták a magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások záróokmányait Pályázat - vásár — Borzák István beszél, a Budakalászi Textilművek fő­mérnöke. — Az elző évek gyakorla­tából úgy tudjuk, hogy lassan elérkezik az év legszebb köny- nyűipari terméke pályázat ide­je... — Nem is olyan lassan! Mi már javában készülünk rá. összesen több mint száz kü­lönböző szövött és filmnyo­mott mintát küldünk be a pá­lyázatra. A szövött mintákat új mintázatú törülközők, ja­cquard abroszok, kerti abro­szok képviselik. A filmnyo­mott áruk közül modem min­tázatú lenvászon bútorhuza­tokkal, nyomott abroszokkal, és — szaknyelven szólva — zsugormentesített filmnyomott női ruhaanyagokkal veszünk részt a pályázaton. A bekül­dési határidő április 8-a, s nem sokkal ezután sor kerül a zsűri döntésére is, hiszen sürget az idő: közeledik a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár megnyitása. Reméljük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, az idei vásáron is kitehetjük a táblát kiállított áruink mel­lé: az év legszebb könnyűipari terméke. — Egyébként mit visznek a vásárra? — Hagyományos cikkeinket, az eddiginél lényegesen gaz­dagabb minőségi és mintavá­lasztékban: damasztabroszo­kat, törülközőket, szalvétákat, bútorvásznakat, szállodai tex­tíliákat — vagyis kis- és nagy párnahuzatokat, paplanhuza­tokat, törülközőket — és kü­lönböző filmnyomott árukat. — Uj cikket nem gyártanak az idén? — Ez ideig nem, bár kísér­letek folynak. De a tavalyi ipari vásár óta jelentősen bő­vült a hagyományos cikkek színskálája, és mintázata. Új­donságnak számít viszont — bár az elmúlt év második fe­lében kezdtük gyártani — a zömében expótra készülő film­nyomott, nyüstös mintázatú bútorhuzatunk. Az eddiginél gazdagabb választékban ké­szítjük a rövid idő alatt meg­kedvelt nyüstös mintázatú kerti abroszokat is. ny. é. 1963. március 22—26 között a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság küldöttségei tárgya­lásokat folytattak Budapesten a két ország közötti gazdasági együttműködésről. A két ország küldöttségei­nek vezetői a tárgyalások eredményeként szerdán dél­előtt az Országházban jegyző­könyvet írtak alá, amelyben rögzítik a lefolytatott megbe­széléseken létrehozott megál­lapodásokat. E megállapodá­sok szerint a két ország kép­viselői megegyeztek abban, hogy a külkereskedelmi kap­csolatok mellett fejlesztik a termelési együttműködést az iparágak között, a szakosítást és az ipari kooperáció egyéb módszereit a gépipar külön­böző ágazataiban, az energeti­ka és ezen belül különösen a villamosenergia területén. A tárgyalások során megvitat­ták a két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatok fejleszté­sének kérdéseit és egyetértet­tek abban, hogy az 1964—1970. évekre megkötendő hosszú le­járatú kereskedelmi megálla­podás előkészítése céljából még ez év végén megbeszélé­sek kezdődjenek el. A tárgyalások befejeztével a két ország küldöttségeinek vezetői aláírták a magyar— jugoszláv együttműködési bi­zottság létrehozásáról szóló megállapodást. a jutalmazási keretet mikép­pen kell felhasználni. A pré­mium összege a továbbiakban is változatlan, azt azonban világosan kimondja az utasí­tás, hogy a zárolt 5 százalé­kon felüli részét, tehát 95 szá­zalékát az igazgató, a szak- szervezeti bizottsággal egyet­értésben és az üzemi tanács véleményének a kikérésével saját hatáskörében használja fel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents